Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 70. szám

Hétfő, 1985. március 25. 53 n Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése A Magyar Szocialista Munkáspárt híven történelmi múltjához, küldeté­séhez, az elmúlt öt esztendőben is fe­lelősséggel teljesítette kötelességét, szolgálta a magyar nép érdekeit, a szocializmus építését. Politikánkban és végrehajtásában egyaránt kifejeződik az elvi szilárd­ság és a rugalmasság. Pártunk ügyelt arra, hogy érvényesüljenek a politi­ka időtálló, változatlan alapelemei, ugyanakkor a változás és fejlődés kö­vetelményeinek megfelelően megújí­totta önmagát, nem engedve, hogy a politikát akár jobb-, akár „baloldali" irányba eltorzíthassák. A Magyar Szocialista Munkáspárt, mint marxista—leninista párt, a le­nini normák, a demokratikus centra­lizmus elvei alapján tevékenykedik. Érvényesül eszmei, politikai, szerve­zeti és cselekvési egysége. Pártunk erős. a pártfegyelem alapvetően szi­'ird. jóllehet, a part. egysége, a párt fegyelme, a párttagok helytállása az elmúlt években is és ma is nagyobb próbának van kitéve, mint a XII. kongresszust megelőzően. A párttagság túlnyomó többsége eleget tesz önként vállalt kötelességei­nek, gyakorolja jogait, fegyelmezetten dolgozik, megfelel a tagsággal járó nagyobb követelményeknek. A Központi Ellenőrző Bizottság ál­láspontja az, hogv azok a követelmé­nyek, amelyeket a párt szervezeti sza­bályzata a tagsággal szemben tá­maszt, reálisak és teljesíthetők. A kommunista elveknek és a vállalt normáknak a párttagok cselekvésében és magatartásában kell kifejeződni­ük. A párttagsággal járó jogok és kö­telezettségek olyan értékek érvénye­sülését, erősítését, elismertetését fog­lalják magukban, mint a becsületes munka, a felelősségtudat, a fegyelme­zettség. a szerénység, a társadalom, a közösség hű szolgálata. A pártfegye­lemnek, e fontos kritériumai azonban a gyakorlatban nem mindig érvénye­sülnek zökkenőmentesen és konflik­tus nélkül a tagság életében és ma­gatartásában. Noha a kommunisták túlnyomó többsége helytállt, voltak, akik nem tettek eleget az önként vállalt fegye­lem követelményének. A XII. kong­resszus óta a pártfegyelem megsérté­se miatt 28 ezer 739 párttagot, a tag­ság 3,4 százalékát kellett felelősségre vonni és pártbüntetésben részesíteni. A jelentés ezek után a párt fegyel­mi helyzetét vizsgálva megállapította, hogy pártunk az alapvető kérdések­ben eszmeileg, politikailag egységes. E megállapítás akkor is érvényes, ha akadtak olyan párttagok is. akik a párt politikájának egy-egy részkérdé­sében.más véleményen voltak, illetve fenntartással fogadták a párt egyes határozatait, vagy a végrehajtásra ho­zott intézkedéseket. Pártéletünk rendjének, a pártde­mokrácia érvényesülésének fontos kö­vetelménye, hogy az eltérő vélemé­nyek pártszerű kifejtését ne tévesz­szük össze a púrtfegyelem megsérté­sével. A párt cselekvési egységének minő­sége a határozatok végrehajtásában, a párttagok aktivitásában, a párt­megbízatások teljesítésében fejeződik ki. A párthatározatok elfogadásiban általában minden szinten nagyobb az egyetértés, az egység, mint a végre­hajtásban. Ezért is fontos a párttag­ság tájékoztatása, meggyőzése, a ha­tározatok állásfoglalásának megérte­tése, elfogadtatása, a végrehajtás ál­landó segítése és ellenőrzése. A párttagok igénylik a párthatáro­zatok és az állami rendeletek követ­kezetes végrehajtását. Azt tartják, hogy a jogokat és a kötelességeket összefüggő egységnek kell tekinteni, és ezek mindenkire egyformán érvé­nyesek. Hiányolják a kötelességmu­lasztások számonkérését. A tudatos meggyőződésen alapuló púrtfegyelem megköveteli a demokra­tikus centralizmus helyes értelmez, sét és alkalmazását. Némelyek nem látják; a demokratikus centralizmus­ban az össztársadalmi célokkal és ér­dekekkel együtt a helvi szükségletek és törekvések is kellőképpen kifeje­ződhetnek. A párt a politika alakításában és végrehajtásában nem nélkülözheti a határozatok, a döntések előtti párt­szerű vitát, a párttagság véleményét. A pártélet normái között kiemelke­dő jelentőségű a bírálat és az önbí­rálat. Ez a pártfegyelem erősítésének nélkülözhetetlent eszköze. E kérdés­ben a pártban alapvetően rend van. Helyenként azonban rossz néven ve­szik a bírálatot. A bírálat elfojtása és megtorlása sérti a part normáit — állapította meg a Központi Ellenőrző Bizottság, vizsgálva a púrtfegyelem megsértésének néhány ielenségét, és azok okait. Ezek után rámutatott: A rend és a fegyelem szempontjá­ból is kulcsszerepet töltenek be a ve­zető munkakörökben dolgozó kommu­nisták, hiszen bennük a párttagok ts a pártonkivüliek is a szocialista ha­talom személyes képviselőit látják. A kommunista vezetők — kevés kivétel­től eltekintve — helytálltak, példa­mutatóan dolgoztak, és magatartásuk is megfelelt a követelményeknek. Be­osztásuk miatt több figyelmet, meg­becsülést érdemelnek, de ha szüksé­ges, védelmet is, mert az ő esetük­ben fordul elő leggyakrabban a hibás általánosítás. A dolgozók túlnyomó többsége ér­tékeli. igényli a rendet és a fegyel­met, s becsüli azt a vezetőt, akinek van erkölcsi alapja ahhoz, hogy ezt számon is kérje. A pártszervezetek­nek támogatniuk és védelmezniük kell azokat a vezetőket, akik a köve­telményeknek megfelelően rendet és fegyelmet tartanak. Egészséges gondolkodású és magatar­tású nemzedékeket csak úgy nevel­hetünk, ha népünk munkáját, ered­ményeit és vívmányait becsüljük, a történelmi utunkat, haladó hagyomá­nyainkat, az elődök küzdelmét a va­lósághoz hűen értékeljük. A tények­kel, a történelmi igazsággal ellenke­zik egyeseknek az a kísérletezése, hogy megszépítsék, meghamisítsák a két világháború közötti Magyarország képét. A felszabadulás utáni első év­tizedet viszont úgy állítják be, mint­ha csak a hibák, a törvénysértések, a bűnök jellemeznék azokat az éveket, és nem akkor ment volna végbe dön­tő történelmi fordulat a hatalom osz­tályjellegében és a tulajdonviszo­nyokba n. Lebecsülik a nép és a párt korábbi országépítő munkáját, sőt, olykor mai erőfeszítéseit, szocialista hitét is. Ez okkal váltja ki sok kom­munista és pártonkívüli ellenérzését és felháborodását, ezért indokolt e nézetek ellen fellépni. A felszabadulásunk óta eltelt négy évtizedben hazánkban olyan társadal­mi. gazdasági, kulturális és Szociális fejlődés ment végbe, amely hatalmas, történelmi változást hozott az egész magyar nép életében. Ez vitathatat­lan történelmi tény, és nem feledtet­heti azt sem, hogy az 1950-es évek elején az akkori vezetés súlyos hibá­kat és bűnöket követett el. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezt az idősza­kot értékelte, a hibákat kijavította, a tanulságokat levonva közel három évtizede töretlenül folytatja politiká­ját. Párttagságunk és népünk túlnyomó többsége azonosul pártunk, nemzet­közi tevékenységével, a Magyar Nép­köztársaság külpolitikájával. Helyes­li és támogatja a nemzetiségek kérdé­sében kialakított álláspontját, akad­nak azonban, akik nemzeti múltunk­ra, jelenünkre joggal érzékeny közvé­leményünkben megpróbálnak kétséget ébreszteni e politika iránt, s a szocia­lista hazafiság, a proletár internacio­nalizmus megkérdőjelezésével, a ve­szélyes burzsoá nacionalizmus fel­élesztésével kísérleteznek. Az ilyen törekvések ellen következetes küzdel­met. kell folytatnunk. Felgyorsultak a változások társa­dalmi életünk minden területén, kü­lönösen a gazdasági életben. Uj fel­adatok, jelenségek, problémák kerül­tek felszínre, amelyeknek megértetése fokozottabb politikai felvil !<;.v-ífó meggyoitá. nevelő munkát igényel. A , pártszervek és -szervezetek jelentós erőfeszítéseket tettek a párttagság eszmei, politikai nevelése érdekében, azonban nem minden új jelenség megválaszolására voltak felkészítve, illetve felkészülve. Ez is oka annak, hogy Y^nak parttagok, akik elbi­zonytalanodtak. gyengült a párt esz­méi melletti kiállásuk, tartózkodtak a téves nézetekkel szembeni fellépés­től. Ideológiai vitákban felkészült, képzett kommunisták sem képvisel­ték mindig elég határozottan és kellő időben a párt álláspontját. A pártfegyelmi munka a pártpoliti­kai munka szerves része. Célja, hogy segítse, védje és erősítse a párt egy­ségét és a párttagság fegyelmét. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasz­talatai szerint e tevékenység a XII. pártkongresszus határozatainak, a szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően, jól szolgálta a párt ér­dekeit. A pártfegyelmi munkában ér­vényesült a párt egységének, tísztasa­gának védelme, a pártfegyelem erő­sítése, az egyének nevelése és a hi­bák megelőzése. A jelentés a továbbiakban a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tevékeny­ségével foglalkozik, és megállapítja, hogy a KEB a beszámolási időszak­ban a párt rendje szerint, a szerveze­ti szabályzat és a XII. kongresszus határozata alapján végezte munkáját. A párt vezető szerveivel összhangban dolgozott, azok határozatainak végre­hajtása érdekében tevékenykedett. A KEB vizsgálatai pártszerűen foly­tak, a párt védelmét, erősítését, az érintett párttagok nevelését szolgál­ták. A Központi Ellenőrző Bizottsághoz párttagoktól és partonkívüliektöl 3770 bejelentés, panasz, kérelem érkezett. Ezekre nagy figyelmet fordított. A be­jelentések egy részét saját hatáskör­ben megvizsgálta és intézkedett. A panaszok, kérelmek többségét — in­tézkedés céljából — illetékes párt- és állami szervékhez továbbította. A Központi Ellenőrző Bizottság a szervezeti szabályzatnak megfelelően ellenőrizte a Központi Bizottság pénz­gazdálkodását. A gazdálkodás megfe­lelt a párt normáinak, az állami ren­deleteknek és előírásoknak. Rátérve a párlegység és a pártíe­gyelerti erősítésével, a pártfegyelmi munka továbbfejlesztésével kapcsola­tos főbb feladatokra, a Központi El­lenőrző Bizottság hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy pártunk képes a szocialista társadalom továbbfejlődé­sét nehezítő, gátló gyengeségek, hi­bák leküzdésére, a kedvezőtlen jelen­ségek elleni határozottabb és követ­kezetesebb harcra. Ennek alapja a párt vezető, szervező és ellenőrző sze­repének fokozott erősítése, a kommu­nisták és a pártonkivüliek összefogá­sa. közös cselekvése és fellépése. Pártunk sikeres munkájának, vezető, irányító szerepe érvényesülésének fő feltétele a part eszmei, politikai, szer­vezeti és cselekvési egysége, összefor­rottsága. A pürtegység megteremtésé­nek. megőrzésének és erősítésének legfőbb módszere és eszköze a párt­demokráeia fejlesztése. A párt-, a társadalmi és az állami ellenőrzést ösázehangoltabbá kell ten­ni. Következetesebb alkalmazásával tovább erősíthető a társadalmi fegye­lem. a közmorál. A társadalmi, a gaz­dasági élet minden területén, az irá­nyítás minden szintjén szükséges és elengedhetetlen a felelősség és a hoz­záértés növelése, ezzel együtt az el­lenőrzés hatékonyságának biztosítása. A magyar kommunisták eszméjük­ből fakadó meggyőződéssel, a győze­lem hitével vállalják a harcot, az út­keresés nehézségeit és kockázatát. A kemény küzdelmekkel teli negyven év e hányatott sorsú ország felemel­kedésének történelmileg páratlan idő­szaka. Eredményeink megerősítenek bennünket: meggyőződésünkben, hogy helyes úton járunk. Hibáinkat, gyen­geségeinket ismerjük. Leküzdésükre ujabb és újabb erőfeszítéseket kell tenni. Pártunk ereje abban • van hogy a elmélete vezerli, tagjai ennek alapján cselekednek. A négv évtized alatt fel­halmozóit tapaszlalatok alarm1 szol­gálnak a jövőbeli lennivalókhoz, a XIII. kongresszus határozatainak megvalósításához. (MTI) Ezrek dolgoztak kongresszusi műszakban Munkában a rókusi l/A ütem építői Az MSZMP XIII. kong­resszusa tiszteletére ország­szerte több ezren álltak munkapadhoz a hét végén. Például Makón, a Zöldért­telepen és a FÉG makói gyáregységében, Szentesen, a Hódgép helyi gyárában és a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál is dolgoztak kongresszusi mű­szakban. A Délép valamennyi mun­kahelye Szegedtől Makóig, Hódmezővásárhelytől Békés­csabáig. Szolnoktól Budapes­tig benépesült a szombati munkakezdéskor. Mint Heim János termelési igazgató el­mondta, a hétvégi műszak csak egy a sok lehetőség közül, amelyekkel az elmúlt tél rekordokat döntő, rend­kívüli időjárás okozta el­maradásokat igyekeznek megszüntetni. Csak emiatt 7 ezer 300 munkanap veszett el. s a tavalyról maradt, •jobb napokra tartogatott szabadságokat — összesen 12 ezret — is. feláldozták a zord időjárás oltárán. A Délép vesztesége — terme­léskiesése — a kritikus idő­szakban. a hideg miatt 100 millió, a házgyárat sújtó energiakorlátozás miatt 15 millió, a kettő együttes „ki­hatása" következtében pedig további 28 millió forint volt. A Rókus I/A ütemben tízemeletes lakóházak épül­nek. Czirok Balázs brigádja az épület fogadószintjét építi. A Boros István-féle ácsbrigád készítette zsaluzat közeit betonozzák. Az ácsok eközben egy másik, már kész fogadószint lépcsőházi falának zsaluzatát formálják a puha fenyődeszkákból. — Alltunk eleget! — fa­kad ki a brigádvezető. — A nagy hidegben két hétig voltunk fagyszabadságon. — Legalább pihentek. — Köszönjük szépen, tíz­forintos órabérért! A fagyszabadságról a fagy jut eszébe Molnár Sándor kubikosnak, a baksi brigád tagjának. — Tudják, milyen volt itt a föld? A legerősebb mar­koló sem tudta föltörni. Előtte kompresszorozni kel­lett, mert hatvan centi mé­lyen kőkeményre fagyott. Felsővároson a csaknem átadáskész lakásokban ta­karítóbrigád fényesíti az ab­lakokat. Egy fiatal lány amolyan háziruhában dol­gozik. — Segédmunkás'.' — Nem. Szerkesztő. A ter­vezőknél dolgozom. — És itt? — Kijöttünk az irodából, tünk el, fogadószint szerelés­sel együtt. Volt úgy, hogy negy napig melegítettük a panelok illesztései közé fa­gyott jeget. Ahelyett, hogy szereltünk, betonoztunk vol­na. — A végeredmény? — Csak ennek a szalag­nak — a két brigádnak — ebben a negyedévben 150 lakást kellett volna össze­szerelnie. Most nemsokára elkészülünk, mennénk to­vább a Sajka utcába, ott viszont még nincs készen a gerendarácsalap, ami nél­kül nem tudunk dolgozni. — Mit csinál akkor a panelszerelö? — Lehet, hogy addig el­megyünk kerítést építeni. Kongresszusi fnűszak a Délépnél: egy lépéssel több a rögös úton . . . A Volán 10. számú válla­latának központja 1 is mun­kanapi külsővel fogadta a látogatót. A műhelyekben, csarnokokban, az épületek körül és az irodaházban szerelők, lakatosok, festők, nem fizikai dolgozók százai serenykedtek, hogy eleget tegyenek kongresszusi válla­lásaiknak. Ugyanakkor a teherforgalmi üzemegység közel 300 dolgozója 191 gép­kocsival és 15 rakodógéppel a szintén kongresszusi mű­szakot tartó Délépnél, vala­mint a Tisza-pályaudvaron, a Budalakknál és a pb-gáz­szállításnál állt munkába. A felhívás, hogy a párt­kongresszus előtti utolsó szombaton köszöntsek kong­resszusi műszakkal az egész népünk számára oly nagy fontosságú eseményt, az Április 4. hűtőjavitó szocia­lista brigád részéről hang­zott el a brigádvezetők ja­nuár 12-i vállalati tanács­kozásán. Érthető hát, hogy a hűtőjavitó műhelyben ezen a szombaton a meg­szokottnál jóval nagyobb volt a munkatempó. — Kötelességünknek erez­zük, hogy ma a lehető leg­jobb eredmennyel köszönt­sük a kongresszust — mon­dotta Császár Imre brigád­vezető. — Nyolcan vagyunk itt, mert az egyik brigádtag beteg, de megfogadtuk, hogy így is hat hűtő teljes fel­újítását végezzük el. És ugyanezt mondhatták volna a hódmezővásárhelyi, szentesi, csongrádi, makói és kisteleki üzemegysegek­ben is. Egyébként ezen a szombaton a Volán közel 1700 dolgozója köszöntötte munkával a pártkongresz­szust. (A többiek április 13-ig folyamatosan, más vál­lalatok kommunista műszak­jaihoz alka.lr • -A•••'!• ingerüllen ezer 500 óra munUaix . „ vállalat dolgozói szociális­kulturális körű I mén veinek - A Szilléri sugárúton és javítására ajánlották Tel. lök művezetője számol. a L/iszt utcai építkezésen összesen ti 1 lakást készítet­I. Zs.—A. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom