Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 70. szám

8 Hétfő, 1985. március 25. Lassú áradás, elöntött hullámtér Vasárnapi ebédünket.. Mint felvételünk bizonyítja, a Tisza hullámterében növő fűzfákat ezen a ta­vaszon sem fenyegeti a kiszáradás veszé­lye. Az Ativizig árvízvédelmi és folyam­szabályozási osztályának vezetője, Török Imre György tájékoztatása szerint az el­következő napokban további lassú ára­dásra számithatunk. A Maros ugyan Ma­kónál tetőzött, de a többi — megyénket érintő — folyó a felső szakaszokon árad. Mindez a környékünkön élőknek elsősor­ban azt jelenti, hogy a hullámtereken to­vábbi elöntésre számithatnak, ajánlatos az ott levő értékeket biztonságba helyez­ni. A jelenlegi helyzet — a 610 centiméte­res vízállás — azonban még nem követel a szegediektől különleges intézkedéseket, s egyelőre árvízvédelmi készültség sincs. Fölöttünk, a szolnoki székhelyű Közép­tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál már elrendelték az első fokú készültséget. Az előrejelzéseknél a szakember is óvatosan fogalmaz. A vízállást ugyanis döntően be­folyásolja, hogy meddig marad a — teg­nap még — borongós, de kevés csapadé­kot hozó idő. Ha marad, akkor két hétig várható, hogy kint marad a viz a hul­lámtérben, de ha hirtelen melegedés jön, akkor megindulhat a hegyekben az ezer méter fölött még mindig 30—40 centimé­teres hó olvadása. Akkor pedig akár más­fél méteres vízállás-emelkedésre is szá­míthatunk. A vízügy mindenesetre — minden esetre — felkészült. Utazni, pihenni jó Szegednek van keletje — Kell a romantika A Budapesti Tavaszi Fesz­tivál nemzetközi rangja kö­telez. Nem lehet alább adni a színvonalat, a mércét ma­gunk állítottuk magasra. A sokszínűségében is magyar ra — persze van, aki a für­dőszobás-villanyos tanyá­kat részesíti előnyban. A Siotour jelenlevő illeté­kesei a jó személyes kap­csolat fontosságát hangsú­majdarji vérengző feneva­dat. A közönség kedvencei lettek... Az idén 21 ország vesz részt az Utazás '85 kiállítá­son, s számunkra legérde­jellegű rendezvénysorozat lyozták. Az utazási irodák, kesebbeket ragadtam csak jól megválasztott kora tava­szi időpontja kedvez idegenforgalomnak is: valy 750 ezer érdeklődő lá­togatta a' programokat. A idegenforgalmi hivatalok ki őszintén örülve a Szeged az Siotour KISZ Kupáján a Touristról hallott dicsérő „Boszorka-Tourist" — ahogy szavaknak. Nagyon tet­a szegediek maguk között szett a következő mondat: becézik — mindig jó ered- vajha minden iroda ilyen fesztiválhoz immár hagyó- mennyel szerepel. Kereske- jól tudna együttműködni, mányosan kapcsolódik az delmj együttműködésük ke- már ^^ elöbbre tarta_ retében kölcsönösen értéke- ndnk Aki hallja, adja át! R. É. Utazás '85 kiállítás, mel" a maga nemében egyedülálló sitik egymás szolgáltatásait. tükörképe a hazai és nem- Somogy megyében a zetközi idegenforgalomnak, népszerűbb szegedi Nagy szerepük van ebben az utazási irodáknak. A kiállításon a Szeged Tourist leg­prog­ram a Szabadtéri Játékok rendezvénysorozata. Külföl­di utakat is „cserélnek". Az eső már nem csöpörög. Vasárnap délidőben sétálok, és nézem az utcán járó em­bereket. Ebédidő. Végre egy ismerős. Megszólítom: — Hol ebédelsz? — Sietek haza, vár az asszony. Rakott krumplit ígért. — Jó étvágyat. Betérek a Lila Akác étte­rembe. Az éttererrl küllemé­ről, berendezéséről,, belső kialakításáról most ne es­sék szó. Sokan vannak. Idős és egyedülálló férfiak és nők. Házaspárok, gyerekes szülők. Az asztalok szépen megterítve. A pincérek für­gék. Az egyik asztalnál meg­kérdem a férjet: — Vasárnaponként rend­szeresen itt étkeznek? — Nem rendszeresen, de gyakran. Ez sem drágább, és nem kell otthon föláldozni az egész napot. Különben mindannyian üzemi koszton tengődünk, a gyerekek a menzán esznek. Ilyenkor vá­logatunk, s uraknak érez­zük magunkat. Fölemelt karral intenek a főpincérnek. Molnár József teremfőnök lép az asztalhoz: — Parancsoljanak. Nem tudtam követni a rendelést. Csak annyit je­gyeztem meg, hogy tejfeles gombás szeletet kértek rizi­bizivel és cékla salátát mel­lé. Három adagot. ,,A gye­rekeknek fele is elég." * Szegeden az üzemi étkez­tetést — csak a megyei vendéglátó kiszolgálásában — közel huszonhétezer em­ber veszi igénybe. A cég kereskedelmi osztályának vezetője, Dornbach Péter mondja: — Naponta 26 ezer 470 adagot főzünk előfizetésre. A diákok vannak többségben, felét ök fogyasztják, a köz­vetlen üzemi ellátásra 8—9 ezer adag jut, míg az egyéni előfizetésekre több mint 6 ezer. — Ezek a hétköznapok, s mi a helyzet szombaton és vasárnap? — Nehezen követhető a szabadnapok és az ünnepna­pok forgalma. Az a tapasz­talat, hogy az áremelkedések óta csappant az ételforga­lom. Azonban öt éttermünk­ben jelentős engedményeket kínálnak a vasárnapi étke­zőknek. Ilyen a szegedi Búbos Étterem, a Lila Akác, a szentesi Petőfi, a makói partnerei felől érdeklődtem szegedi csoportok is utaz­— jó kapcsolatuk van a Bu­dapest Touristtal, az IBUSZ­ezal és a Siotourral, a So­mogy megyei idegenforgal­mi hivatallal. Az együttmű­ködés minőségéről mind­annyian szuperlatívuszok­nak velük. Szimpatikus ajánlataikból kiemelkedik az a háromnapos bécsi út. melyhez az idei szezontól kezdve hozzátartozik a Bécs­től 30 kilométerre található gánserndorfi szafari-park ban beszéltek. A kölcsönös szabadon kószáló vadálla­kereskedelmi kapcsolat elő­nyös a partnerirodák szá­mára. A Szeged Tourist tanyai, falusi ajánlatainak az átla­gosnál jobb keletje van a Budapest Touristnál — mondta képviselőjük A vá­rosiasodás elöl menekülő kolykokben" meg gondozo­ernber vágyik a romantika- nőjük, Zsuzsa sem látja a tokkal, delfin- és papagáj­showműsorral, halálug­rókkal, gyerekprogramok­kal. A látványosság reklám­jaként a kiállításon két kis oroszlán látható — Attila és Piroska — a puha „macska­04, 05, 07 Nyugodt volt a bét vége Az újságíró is jobban örül annak, ha a fenti tele­fonok ügyeletesei semmit sem mondanak. A mentüket hét vége. Bár valaki azt mondta, hogy a szegedi új hídnál komoly közlekedési baleset történt, mentők vit­ugyan többször is kérték, de ték el a sebesülteket. Kacsa általában az időjárással is kapcsolatos rosszullétek miatt. „Melegfront közele­dik", — mondta az ügyele­tes orvos. Bár igaza lenne. A 05-nél is nyugalom és hír volt az egész. A rendőr­ség ügyeletes tisztje is az­zal zárta a beszélgetést, hogy soha ne legyen ennél rosszabb „műszakja". Voltak persze „apróbb" csöndesség uralkodott a gondok: családi és szomszé­szombati és vasárnapi mű- ... „,„>•„, „ , , ... . . , , „ di verekedesek, sot tobb ap­szakban. „Jól dolgoztunk." ' H Ennyit tudósított a tűzoltók ró közlekedesi baleset is, ügyeletes tisztje. Sehol nem még egy külföldi kocsi is röppent föl a vörös kakas, koccanást szenvedett a do­Ez is jó hír. rozsmai városrészben. De A rendőrség 07-es számán soha rosszabb hét végét a 04, hasonlóan csendes volt a a 05 és a U7 frontjáról. Koncertek előtt és után Szombati szabad este Szecsődi Ferenccel — Kicsit fáradtnak lát­szik ... — Tegnap este Sopronban léptem fel Cziffra Györggyel a zongoraátadó ünnepségen. A városnak ajándékozta a Yamaha zongoráját. Hajnal­ban indultam vissza Buda­pestre, most jöttem a szín­padról, holnap reggel uta­zom Szegedre. |g — A egyik díjnyertes művét mu­tatták be, Rózsa Pál: 9 pezzi per violino, violoncello e pianoforte című trióját. Ne­kem elég nehéz darabnak tűnt... — Nem adta magát köny­nyen, de nagyon érdekes zene. Hat közös próbánk volt, a múlt szombaton tíz órát, vasárnap öt órát gya­koroltunk együtt Bognár Györggyel és Gulyás Ist­vánnal. — Segiti a tanár Szecsődi Ferenc a hegedűművészt? — A tehetséges és jól fel­készült taníványoktól én is tanulók. Valamikor azt hit­tem, elég eljátszanom nekik egy darabot és már tudni fogják, mit várok tőlük. Mára megtanultam megfo­galmazni a magyarázataimat. Tanítás közben újra és újra feltöltődik az ember. — Mostanában nagyon so­kat koncertezik. Mit szólnak megértőek. Öröm ilyen in­tézményben dolgozni! Sehol máshol nem tehetném meg, hogy ennyi helyre eljárjak. Persze tudják, hogy nem hagyom őket cserben, a munkámat elvégzem. — A Cziffra-alapitvány diplomásának lenni nagy rang. — Nekem a kiírásban zeneszerzoverseny megjelölt korhatár miatt az utolsó lehetőségem volt. Szerencsére sikerült. Kicsit rosszul esik ugyan, hogy ha ez nincs, ma sincs még ne­vem. Ne értsen félre, de én Csongrád megyén kivül még csak néhány budapesti kon­certen játszottam. — Most viszont nincs sok szabad hely a naptárában. — Tavaly júliusban kez­dődött. Marseille-ben kon­certeztünk Cziffra György­gyei, felléptem a francia tévében és a rádióban. Itt­hon decemberben volt egy koncertsorozat, csütörtökön a Vigadóban játszom. Má­jusban Párizs, júliusban Genf. — Mi, szegediek, mikor találkozhatunk önnel a pó­diumon? — Szerdán a Zenés Szín­házban Bruch Hegedűverse­nyét játszom. Vasárnap a Zenebutikban szerepelek. ehhez a növendékek, a kol- Szeretettel „látok" minden­légák? kit... — Nagy szerencsém, hogy Regös Éva Ön hol étkezik? Változatos étlapok Kedvezmények Mindenütt jó, de... Korona és a vásárhelyi Bé­ke. Általában 20 százalékos a kedvezmény. * A Lila Akác vezetője. Halmos Tibor készségesen sorolja az étterem adatait. Tavaly 19 millió forint volt a forgalmuk ételekből. Az idén 600 ezerrel többet sze­retnének elérni. — A közétkeztetés része­sedése? — Naponta 700—900 ada­got szolgálunk ki, ebből a diákok kétszáznál többet fo­gyasztanak. Ellátjuk több is­kola napközijeinek étkezte­tését is. — A gyerekek mit kapnak ebédre? — Változóan. Leves, máso­dik, amely gyakran főzelék és hús, vagy sült, körettel, de pluszként sütemény, gyü­mölcs is jut. * Megkérdeztem egy vasár­nao is étkező diákot, milye­nek a tapasztalatai. A nyol­cadikos Puskás Lr.jos imi­gyen foglalta össze több­éves élményeit: — Valamit muszáj enni. Én úgy érzem, hogy „elő­írás" szerint főznek és nem úgy mint odahaza, Van amikor lucsog a zsírtól, s van, amikor olyan száraz, hogv vizet keli inni mellé, különben nem megy le a tor­kunkon a falat. Nem tudnak egyszerű ételt adni. — Mst itzeretnél enni? — Egy jó krumplistarho­nyát kolbásszal és mellé ko­vászos uborkát. Ez, leg­alábbis úgy tudom, ősrégi szegedi kaja. * Nyugdíjas üzletvezető ba­rátomtól érdeklődtem: — Miért nem ízlik az üze­mi koszt ÖE embereknek? Ügy tudom, gyakran mester­szakácsok irányítják a fő­zést. — Az lehet. Mondok ne­ked valamit, ha nem adod tovább. A vendéglátó föl­vesz fiatal lányokat, asszo­nyokat a konyhára. Azok odahaza ragyogóan főztek, ahogyan édesanyjuktól ta­nulták. Viszont tanfolyamra küldik őket, hogy szakmun­kásokká válianak. Az iskolán, normák szerint kell összeál­lítani a kaját. Még a papri­kás krumplit isi Abból lesz a tévedés. Hagyni kellene őket, hogy úgy főzzenek, mint ahogyan otthon. ízlete­sebb lenne. Elhiszem. * — Akkor hol is étkezünk vasárnap? A vendéglátó vál­lalat osztályvezetője: — Ál­talában otthon esznek az emberek. A Hági és a Bo­szorkány 25—30 ezer forin­tot, a Hóbiárt 10—15 ezer fo­rintot forgalmaz vasárna­ponként. A szegedi Tisza Szálló ét­termében is gyönge a vasár­napi forgalom. Polgár Kál­mán igazgató mondja: — Elvitelre van előfize­tés, de nem számottevő. A dupla hét vége csap­pantotta meg a forgal­mat, s természetesen a ma­Pas árak. . Egy százasból ugyan kijönne a vendég, de az csak a szűk ebéd ára. Nézegettem az étlapot. Ha vasárnap, legyen vasár­nap: egy kupica étvágy­gerjesztő, szerény elő­étel, leves, második, saláta, kenyér, kávé és egy pohár ital. Három-négyszáz forint. Egyedül se engedhetem meg magamnak. S feleséggel, két „flammos" gyerekkel? A Bárka vendéglőben „Ta­más főúr" kérdezi, hogv mit parancsolok. — Egy korsó sört — mondom. — S hol étkezik? Hol fo­gyasztja el a vasárnapi ebédjét a srckesztő úr? — Lehörpintem ezt a kor­sót és sietek haza. a felesé­gem rántott csirkét készít „a la nagymama" és saját készítésű céklasaláta - lesz mellé. A főpincér csettint egvet, „Azt én is megemészteném. De ne vegye dicsekvésnek. nálunk is az lesz vacsorára." * Ez van. Csöndesek vasár-, nap délben a szegedi étter­mek. Itt-ott egyedül ücsör­gő, vagy társaságban levő férfiak sörözgetnek, újságo­kat böngésznek, csevegnek: és fölröppennek a búcsúsza­vak: „Na menjünk, mert az asszony megsértődik. Azt mondta, egyre kész a vasár­naoi ebéd." Persze vannak, akik intenek a pincérnek, s ió étvággyal megébédel'jek. Átutazók, kirándulók, egye­dül élők, s a vastagabb buk­szái úak. Ropogtatom a rán­tott csirkét odahaza. S vá­rom. várjuk a következő vasárnapot, amikor a mama, a feleség elkészíti a minden­kori vasárnapit. Az az igazi. Gazdagít István Három nemzedék — a vöröskatonák útján Csongrádon szombaton az úttörő^, az ifjúgárdisták, és a munkásőrök közös járőr­versennyel tisztelegtek a Tanácsköztársaság 66. és a felszabadulás 40. évforduló­ja előtt. (A város 1968 óta házigazdája az ifjúgárdisták megyei .járőrversenyének, melyet az 1919-es tiszai át­törés emlékére rendeznek meg.) Szombaton reggel a csong­rádi munkásőregység, az 'Ifjú Gárda és a Széchenyi úti általános iskola Mező Imre úttörőcsapata zászlaja előtt a három nemzedék több száz kéDViselője tisz­telgett. Koczkás Ferenc, me­gyei munkásőr parancsnok köszöntötte á járörverseny résztvevőit, majd dr. Sebes­tyén István, a városi pártbi­zottság első titkára nyitotta meg a rendezvényt. Utána a munkásőrök, az jfiúgárdis­ták, és az úttörőgárdisták képviselői koszorút helyez­tek el a felszabadulási em­lékműnél. Ezt követően az Ifjúsági térre, a járörverseny rajtjához vonult a 28 csa­pat: megkezdődött a ver­seny. A záróünnepélyre ebéd ulán került sor, az Ifjúsági Ház nagytermében, ahol Kovács Józsefné városi út­törőelnök köszöntötte a •me­gyei ünnepségen megjelen­teket. Majd Koóf:kás Ferenc, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka értékelte a ver­senyt. Az ifjúgárdisták és az úttörők összesített versenyé­ben az első Szeged, a má­sodik Csongrád, a harmadik Szentes csapata lett. Az út­törők legjobbjainak a' vidé­kiek közül a kiskundorozs­maiak bizonyultak. Végül a megye ifiűgárdis­tái és úttörői megkoszorúz­ták az 1919-es tiszai áttörés emlékére a csongrádi vas­hídnál felállított emlékmű­vel Új acélfajta Kétéves kutató- és fejlesz­tő munka eredményeként sikerült nagy szilárdságú és ugyanakkor könnyen alakít­ható úgynevezett „dual fá­zisú" acélt előállítani a Du­nai Vasműben. Az újdonság előnye, hogy felmelegítés nélkül lehel préselni, nyúj­I tani, sajtolni. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom