Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

A teljességre' Csendes vasárnap törekedve - - Ja Tisza pályaudvaron — Irányvonat, lovas kocsik — Só, tűzifa, homok — Disznósörte Kínából ..Társadalmunk széles köreiben a szocialista eszmék természetes értékké váltak, növekszik erkölcsi és világnézeti elvcink teljesebb érvényre jutásának igénye, de tapasztalható politikai és világnézeti igénytelenség is." (Idézet a XIII. pártkongresszus irányelveiből.) J

ó néhány eszmecserén részt vehettem mostanában, s bizony erősödött bennem a meggyőződés, miszerint párttagságunk is. egész társadalmunk is minden eddiginél érzékenyebb az erkölcsi, az etikai kérdésekre. Igen, igen — mondják erre sebes magyarázatként. — Mert elsokasodott az önzés, elszabadult a szerzés ördöge! Optimista lélek pedig inkább azt feleli: Nőtt a társadalmi önbecsülés, kisebb a türelem a szocializmustól idegen magatartásformákkal szemben, s erőteljesebb a számonkérés! Jelen esetben tényleg valahol középen lehet az igazság aranya. Az anyagi szerzésben sokan nem finnyáskodnak mostanában, hiszen nő a vagyon elleni bűncselekmények száma, nagy port vernek fel árdrágítási és üzérkedési ügyek, még vállalatok, szövetkezetek is bele-beleesnek gazdasági vétkekbe, tehát a gazdasági élet jócskán produkál ilyen szomorú szenzációkat. Viszont sokkal inkább felfogjuk, hogy az effélék társadalmi kártevése miJven súlyos, milyen kézenfekvően összefügg közösségi és személyi érdekeinkkel, s persze, hogy háborgásunk is sokkal indulatosabb. Mindez teljességgel és szemléletesen bizonyítja a fenti idézet igazát. Valóban arról van szó, hogy a szocializmus eszmevilága elfogadottá es rokonszenvessé vált társadalmunkban. hiszen nem csupán elméletként közelíthető már meg. hanem valóságos társadalmi viszonyrendszerként, anyagi és erkölcsi létformákban, s általunk „tapogatott" további tendenciákban is. Gyökerei mind mélyebbre hat Inak a tudatban, hiszen ezerszer elővesszük az elveket, mint valami etalont, hogv „megmérjük" velük a valóságot, bizonyítsuk annak adósságait az eszmével szemben. Tü1 Imetlenek vagyunk tehát. A teljesség igényével lépünk fel, mihelyst a gyakorlat gyengéit és korlátait látjuk. De mind szélesebb körökben lehet tapasztalni azt is, hogy valami újdonság megjelenésekor is latolgatják az i .nberek: hogvan is illeszkedik hát akkor ez a szocialistá i ;znu rendszerbe? Műig sem csillapodott például a valla1 ti géemkák körüli vita, s nem alakult ki teljességgel a gyakorlat erkölcse. etiKája. Az eleven vita és a tapaszta1 k.s bizonyosan olyan medret vág majd ennek is. amelyben l késen folydogálhat. Nem volt-e nagy az „eszmei zűrza\ar" a háztáji körül? Nem idegen-e még most is sok embernek a választási törvény rendelkezése, a kötelező kettős jelölés? Kötvényeket lehet vásárolni, korábban szerzett anyagiakat egészen jól lehet kamatoztatni... — ugye, "tmészteni kell? Van ám bizony ezzel szemben politikai és világnézeti igénytelenség is. Nem egyszer hallottam olyan megnyilatkozást. láttam olyan magatartást, amely szerint „hagyjuk dumát... mennyi a mani?" Gondolom ebben az is benr.e van. hogy őt aztán igazán nem érdekli, szocializmus, vagy kapitalizmus ... Közömbösnek vélhetné az ember ezt az álláspontot, ha nem lapulna meg benne annak veszélye. hogy a célokhoz vezető utakat más társadalmak másként jelölik ki. A társadalom igazságossága a legfontosabb — hallottam egy felszólalásban az irányelvek vitáján. Följegyeztem ezt a szenvedélyes mondatot, mert nagyon igaznak, és nagyon fontosnak érzem a mai. mindenképpen anyagiakra koncentráló világban. Főként azért ér a szívemig, mert nem frissen előkapható anyagi mértékegységekkel vizitál emberi és társadalmi viszonyokat, hanem emberi mértékegységgel, ami gyakran fontosabb az anyagi minimumoknál is. Köznapian úgy lehetne ezt megkerülni, hogy a társadalom hányféleképpen szereti polgárait? Születése. rangja, vagyona, összeköttetései szerint — vagy emberminősége alapján, társadalmi hasznossága szerint? A gazdasági helyzet lehet sokféle ugyanabban a társadalomban is. Lehet gazdasági válság, vagy konjunktúra, lehet egy ország fejlődő vagy modern, múltja szerint szerencsés vagy esett — kevesebből is tud polgáraihoz méltóbb lenni, s többről is gondoskodhat, másként. Ma már be lehet látni egvmáshoz . .. Mindez történetileg jön öszsze, egészen köznapi dolgokból. Azt panaszolja például egy fiatal orvos paraszt édesapjának, hogy ezzel a diplomával mit kereshetne ő mondjuk az NSZK-ban! Bölcs édesapja nem sokat vitatkozott vele — csak ennyit mondott: ..Aztán hogyan lehettél volna te ott orvos?" H

.Hámosak vagyunk helyzetünket a teljesség prizmáján át nézegetni. Olyankor kicsit hervadtabb lesz a mosolyunk. De biztosan jó jel, ha egy társadalom többet moralizál, többet foglalkozik életének elvi kereteivel. és kezd azokra figyelmes lenni, mert az igényesebb emberi élethez ez hozzátartozik. Tulajdonképpen így szűrődik át az eszme a maga elvont rendszeréből a gondolkodásba. onnan a cselekvésbe, a magatartásba. S ha az emberekben teljesebb az igény világnézeti elveink érvényre jutására, akkor az emberek mindinkább hajlamosak arra is. hegy személyes cselekvéseiknek is vezérfonalává fogadják. Lehet ugyan, hogv mostanában kissé elnagyoljuk az ideológiai munkát, mert az anyagiak ... de a magasabb igény él. s ebben sem halasztható az adósságok törlesztése. SZ. SIMON ISTVÁN Vasárnap kora reggel nekem élénknek tűnik a szeI pedi Tisza pályaudvar élete. Undor Ferenc raktárnok viszont azt mondja, hogy csendes vasárnapjuk lesz. A sötét felhők is tovaszállnak, kisüt a nap. A telefon állandóan csörög az űgveletes asztalán. Beszédfoszlányok: „A hétezer-kettes tegnap tizenöt órakor érkezett. Húsz órára üres . .. Igen ... Reaidben ... Semmi különös " Muladi József, körzeti kereskedelmi főnök azt ajánlja. hogv kerüljünk egyet a pályaudvaron. A sínek mellett fekete latyakban lepkedünk A raktárnok jelenti, hogy beérkezett egy vonat huszonöt kocsival. A Rendező pályauivarról gurították át hozzájuk. — Milyen árut hozott? — A gyufagyárnak rönköket, a gabomaraklárnak kukoricát, több címzettnek különféle áruikat konténerekben, — mondja Bodor Ferenc. S amint azt láthattuk, a címzettek nem soket teketóriáztak, rögtön megkezdődött a kirakodás. A szegedi Volán rakodógépei (autódaruk, markolók) ütemesen dolgoznak. bólintgatnak jobbra-balra, telnek a teherautók. A hatalmas farönkök billegnek egyet a levegőben, majd ráüjeszkedriek a platóra. A markológép öntödei homokot kannlez egy IFA-rá. s marié líüfiiL hat a szállítmány a szegedi vasöntöde raktárába. * Kocsik jönnek és mennek. A MAV szegedi igazgatóságának adatai szerint tavaly a Tisza pályaudvarra 11 ezer 719 vasúti kocsiban 433 ezer tonna áru érkezett. A kaviesszállítmányok vezettek 108 ezer tonnával, követ is sokat hoziak. Ezek többsége irányvonat volt: a kő. kavics, homok, zúzott kő, a Jszai kikötő építéséhez került. A Szegedről induló tehervagonok száma 7 269 volt 110 ezer tonna rakománnyal A legnagyobb föladó a Defag. szerfákat küld partnereinek, a gabonaipar búzát és kukoricát. Darabáru is volt bőven. 51 ezer tonnát tett ki a tavalyi mennyisége: vagonokba raktak cipőt, kötöttárut, szerszámokat, bútorokat, s még sok egyebet. Az idei esztendő első hónapjában 570 vasúti kocsit raktak meg sze.aedj termékekkel és indítottak útnak a megrendelőkhöz. A tegnapi vasárnapon viszont senki sem hozott föladnivalót. Muladi József megemlített néhány nagv .ügvfelet" a faipar, a knbelgvar. a gabonaipar. a ] paprikafeldolgozó ó* a hús' ipar. A Tisza pálvaudvar'a érkező áruknak több mi it a 80 százalékát a szege-li Volán Vállalat rakja ki és szállítja el a címzettekhez. Sétálunk tovább a sínek mellett. Tűzifát raknak át a vagonból egy szürke színű teherautóra. Az algyői Áfész Tüzép telepére viszik, a teherkocsi sajátjuk. Nem messze tőlük csukott vagonból fehér port lapátolnak lovakkal vontatott spediterekre. A por nem por. hanem sé. A bőriparnak érkezett. Farkas Ferenc és Csányi Imre fuvarosok a vállalkozók. Farkas Ferenc mondja: — Családi vállalkozás, itt lapátol a feleségem és a fiam is. de vannak más segítőim is. Gyorsan és ütemesen dolgozunk, mert az idő pér.z. Igaza van. de valószínű megéri nekik. A vasárnapi fuvayért 50 százalékkal többet fizet a bőripar. Az „eredményt" szemlélteti, hogy fél óra múlva a fuvaros nem a kocsi bakiára ül. hogv a gyeplőt fogja, hanem elegáns Ford kocsijába. Irigység nélkül nézek utánna. ferde gondolataimat elhessegetem. A következő vagon már (ires. Egyforma ládákat raktak át egy teherautó pótkocsijára. A Szegedi Ecset- és Seprűgyár rendelésére meszszi külföldről érkezett sertésszőr. Kínában rakták hajóra. maid Lengyelországban vasúti vagonba. A szegedi gyárban ecseteket készítenek majd a kínai jósz&gpk szőréből. így kerek a világ. Autók, bilienpisök és Zetorral vontatottak. lovaskocsik' és munkagépek váltiá!: egymást a vagonok mellett. Égy vasúti teherpályaudvar élete egv csendes vasárnapi délelőtt. * Az év első hónapjában naponta 40—50 megrakott vagon gurul a Tisza pályaudvarra. A fuvaroztatók többsége. amit lehetett, december végéig elszállított, amit vár. az viszont még nem érA Volán markológépe rakja a teherautó platójára az öntödei homokot kezik „csőstül", legfeljebb csak csordogál. Hiába kínál a MÁV a csendesebb időkre 10 száz.alékos kedvezményt, s hiába számít föl az év végi hajrában 10 százalék többletet a fuvarozási szokások alig változtak az elmúlt esztendőkben. Talán az idén másképpen lesz? Elképzelhető. Fgyre többen vállalkoznak a hét végi munkákra. * A pályaudvar munkáját tegnap Bodor Ferenc raktárnok dirigálta. Magáról keveset, a vasút munkájáról többet és szívesebben beszélt. Társaival együtt szocialista brigádban dolgoznak. Fölajánlást is tettek a fölszabadulás 40. évfordulójának és a közelgő pártkongresszusnak a tiszteletére. Tavalyi eredményeik alapján elnyerték az Élüzem kitüntetést. Rajtuk már nem sok múlik, hogy a teherszállítás gyors és zavartalan legyen. A vasárnari munka a vasutasoknál egyáltalán nerrv újdonság. „Amióta vasút a vasút, mi vasárnap és ünnepnap is dolgoztunk és ezután sem lesz másképpen." Bodor Ferenc Mórahalmoa lakik, onnan jár be har« minchárom éve a szegedi Tisza pályaudvarra. A tegnapi vasárnapja ép-' pen olyan volt. mint a töb-' bi legfeljebb valamivel csendesebb. Gazdagh István Vihar Bár vasárnap több nyire sütött a nap, közben tetemes károkat okozott országszerte a dühöngő szél. A vihar kéményeket döntött le, tetőket, vezetékeket rongált meg Szegeden is. Képes beszámolónk a 8. oldalon. Gyertyaszentelő. Ilyenkor esik gondolkodóba ama nevezetes mézfaló. táncos, morgós, lalpnyalogató bundás, hogy azt mondja — Weöres Sándorral: „Kibújás vagy bebújás? Ez a gondom óriás!" Ám ha mindazt tudnánk, amit e jeles napon megtudtak a gyerekek, olyan jó nyolcvanan. mind a múzeumi matiné vendégei — bizony, nemcsak a barna talpasra figyelnénk ezentúl, ha időjóslathoz szeretnénk jutni. Hisz a békapetétől a pálingig, a hernyótól a fecskéig, a tiszavirágtól a Nagy Liszlú felvétele kakukkig — mi minden van az élővilágban, mikhez zarándokolhatnánk, mint eleink Delphoiba. Valósággal irigyeltem a . csemetéket", akiket dr. Csizmazia György szólongatott így, szombaton délelőtt, miközben ellenállhatatlan dinamizmussal és játékos-szellemes humorral „vitte" őket a természet ezerszínébe. Hogy a múzeum és irigylésreméltó ifjú barátai milyen hasznce-tartós szövetséget kötöttek — megpróbálunk beszámolni róla az 5. oldalon. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 28. szám 1985. február 4.; hétfő Ara: 1,80 forint