Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-09 / 6. szám

röviden A Balerina születésnapja Karácsonyra karórát kaptam aján­dékba. Világéletemben szerettem volna magamnak egy négyszögletes ketyegot. Hát most végre bal csuk­lómra szíjazhattam. A másik órát meg — mert persze eddig sem a toronyóráról lestem el a tájmot — beraktam szépen az író­asztalfiókba. Ráfér egy kis pihenés. Harminc esztendőn át szolgált, be­csülettel. Talán ha kétszer hagyott cserben, akkor is csupán — lám. milyen leleplező tud lenni néha a fogalmazás — igen-igen rövid idő­re. Istenem, három évtized! Múltkoriban elsárgult iratcsomó lapjai közt matattam. Előkerült az ékszerüzleti blokk. Rajta a dátum: 1955. Én még abban a világban nőt­tem fel amikor szokás volt meg­őrizni a számlákat, blokkokat. A kisember — valaha — állandóan at­tól rettegett, hogy egyszer majd szá­mon kérik tőle. mije honnét van. s ha nem tudja felmutatni a számlát, blokkot, esetleg a végén még bajba (gyanúba) kerül. Nem sokkal annak előtte akadtam rá apai nagyanyám 1907-ben vásárolt Singer-varrógépé­nek számlablokkjára. A varrógépet régesrég elnyelte a múlt. a kereske­dést is. ahol vevőre talált, nyomta­lanul felszámolták, nagyanyám, sze­gény. több mint negyven esztendeje a szeged-belvárosi temető lakója ... Búcsú A varrógépszámla ellenben átvészelt két világégést, több halált, számta­lan költözködést, selejtezést. Nekem se volt szivem kidobni. Nézegetem az órablokkot. Három­ezer forintot fizettem ki annak ide­jén. hogy a tizennyolc karátos arany tokú svájci stopperkarórát magamé­nak mondhassam. Akkori mértékkel mérve irtózatos pénzt, nekem spe­ciál kéthavi (bruttó) fizetésemet. Harminc esztendő! Kedvem lenne harmincszor háromszázhatvannégy (olykor háromszázhatvanöt) napot beszorozni huszonnéggyel. Nincs hozzá se erőm. se türelmem. de biztos vagyok benne. irtózatosan nagy szám jönne ki végeredményül. Jelezné, hogy hány óra hosszán át szolgélt engem hűségesen ez a karra köthető kis jószág. S akkor a szá­molást még nem is lenne muszáj abbahagyni. Hiszen a kapott vég­eredményt beszorozhatnám hatvan­nal. hogy megkapjam a percek, és újra hatvannal hogy megtudjam a másodpercek számát. Még csak vé­giggondolni se merem, milyen nagy­ságrendű tartományokba repítene engem — a karórája múltján medi­táló honpolgárt — egy ilyesféle házi mennyiségtan?! Mielőtt belesüllyesztettem volna a ketyegőt íróasztalom fiókjába, bú­csúzóul hosszasan elnézegettem. Ilyesfajta szemlélődésre, eddig sCse gondoltam. Most kiderült, hogy az a bizonyos három évtized VjAa sem múlt el nyomtalanul. Mikor egyszer túl szorosra szíjazva erősítettem csuklómra, lepattant a védőüvege. Akkor megsérült a középmutatóia. Az órás úgy nyilatkozott, hasonló alkatrészre esetleg évekig várni kell. Javasolta, addig is ráilleszt egy fe­hér műanyag mutatócsonkot, ideig­lenesen ez is megteszi. Aztán majd, ha... Ennek is már jó tíz esztende­je. Még egy pillantást vetek rá. Pi­henj jól. öreg — mondom neki. Amikor óvatosan az íróasztalfiók mélyébe helyezem, még jár. Másod­percmutatója fürgén köröz. A szo­bában csend van. A ketyegést is hallani. Nem tudom miért, de egy pillanatra az az érzésem. mintha parányi lélekharang csilingelne az arany tokocskában. Pedig végső búcsúról — természe­tesen — szó sincs. Csak egy darabig pihen majd a jó öreg jószág. Pihe­ni harminc esztendő munkás fára­dalmait. Papp Zoltán Hetvenöt éves Gallna Szergejevna Ulanova. A leningrádi iskolát járta, majd 1944-ig az ottani Akadémiai Opera- és Balettszínház. attól fogva a Bolsoj. a moszkvai Nagyszín­ház világhírű művésze. 1951-töl táncpedagógusa. balett­mestere. A század kétségtelenül egyik nagyobb művészi tekintélye, a Balerina, akinek nevéhez a klasszikus balett olyan halhatatlan produkciói fűződnek, mint a Vörös pi­pacs. a Bahcsiszeráji szökőkút, a Giselle. vagy a Rómeó és Júlia. Négyszeres Állami-díjas. Lenin-díjas, a Szovjetunió népművésze. Tündökletes karrierjét Egy balerina iskolája címmel irta meg önéletrajzi könyvében. Hazánkban is többször föllénett. meafordult Szegeden is. s mint Lieb­tnenn Béla 19C0-ban készült felvételén látható, ellátogatott a dóm orgonájához SZABADEGYETEMI EI.ÖADAS A TIT megyei és városi szervezetének Szocializmust építő hazánk és Csongrád megye fejlődésének négy év­tizede cíniű szabadegyete­mén ma, szerdán délután 5 órai kezdettel A kulturális élet és a műveltség fejlő­dése megyénkben címmel dr. Lovászi József, a me­gyei pártbizottság munka­társa tart előadást a Ká­rász utca 11. szám alatti TIT-klubban. HANGVERSENY Szovjet vendégművész, Dmitrij Alekszejev zongo­raestjét rendezi meg a fil­harmónia kamarabérleti A sorozatának harmadik kon­certjeként ma, szerdán es­te fél 8 órától a Tisza szálló hangversenytermében. A műsorban Prokofjev, Schu­bert és Schumann művei szerepelnek. OLCSÓ CIPÓK DUNAFÖLDVARRÖL Hazánkban mindeddig hi­ánycikknek számító cipók gyártására készült fel a Du­naföldvári Gumiipari Szö­vetkezet. A szellős, könnyű és olcsó lábbelik felsó része kü­lönböző textilanyagokból ké­szül, az egyik változatban házíicipőkhöz, a másikban pedig utcai cipókhoz. A há­ziéi pök gyártását már e hó­napban megkezdik, 34-es nagyságtól a 46-osig, ösz­szesen 150 ezer párat akar­nak készíteni az idén. Az utcai textilcipők szériagyár­tásához májusban fognak hozzá a dunaíóldvári üzem­ben. Ügy számítják, hogy ezekhez a cipőkhöz 200 fo­rintnál olcsóbban jut hozzá a vevő. A gyártmányfej­lesztést pénzügyileg támo­gatja a pécsi cipőnagyke­reskedelmi vállalat, és át­veszi az összes terméket. A gyártáshoz szükséges gépek Gottwaldovból, a csehszlo­vákiai legnagyobb gumi- és cipőgyárból érkeztek Du­naföldvárra, mégpedig áru­cserével. PRIMO-KLUB AZ MTESZ-BEN A Magyar Televízió ja­nuár 16-án Basictanfolya­mot indít az érdeklődők nagy számára tekintettel. Ennek támogatására az NJSZT Csongrád megyei Szervezetében úgynevezett PRIMO-klub alakult, amely négy darab PRIMO szemé­lyi számítógéppel áll a prog­ramozást tanulni és gyako­rolni szándékozó dolgozók, egyetemisták, általános és középiskolai tanulók ren­delkezésére, január 14-től, a Technika Házában (Szeged, Kígyó u. 4.). A gépeket hét­főtől péntekig 8—20 óráig lehet használni. A televí­ziós tanfolyam hallgatóinak számára nyilván jó hír, hogy a tanfolyam eredményes el­végzését bizonyító SZÁ­MALK-vizsgát Szegeden is letehetik. SEPRŐGÉP A Szentesi Városgazdálko­dási Vállalat tavasszal mun­kába állítja az újonnan vá­sárolt seprőgépet Szentes központi utcáin. Havazás Várható időjárás ma es­tig: Marad a többnyire de­1 ült, párás, helyenként kö­dös idő. Délnyugat felöl megnövekszik a felhőzet, és egyre több helyütt várható havazás. Kezdetben főként délen és keleten várható számottevó hó. A megélén­külő, időnként megerősödő északkeleti, majd északnyu­gati szél hófúvást okozhat. Marad a rendkívül hideg idő. VÉRADÓK A Vöröskereszt és a Vér­adó Állomás szervezte vér­adó napon a Vidia dolgozói közül 20-an, Ásotthalmon 45-en, Bakson 80-an, Ullé­sen 120-an adtak vért PROPAGANDISTA­KLUB Ma, szerdán délután 2 órakor Szegeden, a Szak­szervezeti Oktatási Központ­ban dr. Harmatos József tart előadást propagandis­táknak. A téma a gazda­ságirányítási rendszer kor­szerűsítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok. ÁRAMELLÁTÁSI ZAVAROK A hosszan tartó, rendkí­vüli hideg hatására úgy­nevezett frekvencia-üzemza­var keletkezett a nemzet­közi kooperációs villamos­energia-rendszerben, vagy­is megbomlott a termelés és a fogyasztás egyensúlya. Az országos teherelosztótól és a DÉMÁSZ-tól kapott in­formáció szerint az üzem­zavar miatt bizonyos kor­látozást rendeltek el néhány ipari fogyasztó körében, s az energiakorlátozás a lakos­ságot Csongrád megye több helységében érintette. Ha­sonló gondok jelentkeztek az energiarendszerbe kap­csolt más országokban is. ÉPÜLET­HÓMÉRŐ A házak hőmérsékletének gyors és pontos mérését, az épületek helyes „lélegzésé­nek" ellenőrzését, a meleg szökésének megállapítását teszi lehetővé szovjet ku­tatók új fejlesztése, a hő­vizor. Az újdonság segít­ségével az épületek hőmér­séklete láthatóvá válik. Ma­ga a kamera egy kis tele­vízióra hasonlít. Ezt irányít­ják az épület felé. Mivel minden felmelegedett test infravörös sugarakat bocsát ki, a hővizor fogja ezeket a sugarakat, és kivetíti a hő­kijelző képernyőre. A mű­szer digitális memóriával rendelkezik. Népi viseletek Indok — Képzeld, tegnap atfpóvezetés közben a városban leállított a rendőr és megbüntetett! — És miért? — Mert túlléptem a hatvanat... — Hát már a koráért is büntetik az embert? Lékelik a halastavakat Folyamatos téli halszállítás A szigorú tél kemény munkát, alapos helytállást követel a halászoktól is. A Szegedi Állami Gazdaság fehértói és sándorfalvi üzem­egységeiben már vastag jég­páncél borítja a tároló ta­vakat, elzárva a halállo­mányt a levegőtől. A vesz­teségmentes átteleltetés most a legfontosabb cél, ezért a halászok két méter széles és nyolc méter hosszú léke­ket vágnak a tavakon. Csá­kánnyal, fejszével, motoros fűrésszel egyaránt dolgoznak attól függően, milyen vastag a jégborítás, ami helyenkint tizenöt-húsz centiméteres. A jég a levegőtől, a hó pedig a fénytől zárja el a tavakat. A havas lerakodást hosszú sávokban takarítják le, úgy mondják: világító utakat söpörnek. A tavi ablakokon elegendő fény jut a vizekbe, elősegítve az al­gaállomány oxigéntermelé­sét. Bármilyen kellemetlen Is az időjárás, úgyszólván min­den munkanapon szállíta­nak A helyi fogyasztási igé­nyek kielégítésén túl Bács. Békés, Tolna és Baranya megyébe küldenek hetenkint mintegy kétszáz mázsa pon­tyot és háromszáz-négyszáz mázsa busát. A gazdaság halászati fő­ágazatának brigádjai a téli hónapokban sokrétű munkát végeznek, még nádat is vág­nak. A vízinövény jelentős részét saját célra hasznosít­ják. A gátak hullámverés elleni védelmét szolgáló nádfonatokat készítenek Ezeket olyan szakaszokon helyezik el, ahol a lehalá­szó helyek vannak és így ott a gátakat élő nádasokkal nem védhetik. ÜDlTÖ Különböző gyümölcskok­télokkal bővítik az üdítő­ital-választékot a Deb­receni Állami Gazdaság üzemében, ahol az idén a tervek szerint több mint tizenhatmillió liter üdítő italt és Róna szénsavas vi­zet állítanak elő. Az alap­anyag jelentős részét a nagyüzem 1200 hektáros gyümölcsöse adja. A pa­lackozóban meggy, alma, körte, narancs, tonik, fe­kete ribizli és gyümölcskok­té! üdítőket gyártanak a közismert traubisoda és a Róna szénsavas víz mellett. GONDATLANSÁG A Magyar Televízió Sza­badság téri épületének sze­relvényraktárában — ahol a külső közvetítéseknél használatos kábeleket, mo­nitorokat, hangszórókat, mikrofonokat tárolják — kedd délelőtt tűz ütött ki. A helyszínre nagy erőkkel érkezett tűzoltóság megfe­szített munkával eloltotta a tüzet. Biztonsági okokból az épület egy részét áram­talanították, így a tv dél­előtti adását meg kellett szakítani. Kedd délutánra a szakértői vizsgálat feltár­ta a tűz okát. Mint meg­állapították, a raktárban egy vállalat két dolgozója oxi­génnel fémet vágott, s a fel­forrósodott, cseppfolyós fém­részecskék ráhullottak a ká­belekre. A pillanatokon be­lül lángra lobbant pvc-ről terjedt át a tűz az egész raktárra. A rendőrség a két munkás ellen feljelentést tett gondatlan munkavégzés miatt bekövetkezett nagy értékű károkozásért. Négy László fel vétele­Dúsán hímzett mellénytk. sűrűn rakott szoknyák, díszes kendők, szemet gyönyörködtető népi viseletek láthatók Szegeden, a Kálvin téri úttörőházban. A január 5-e óta nyitva tartó kamarakiállításon megismerkedhetnek a gye­rekek a sárközi, a somogyi, a csanádi. a rábaközi asszo­nyok hagyományőrző ünneplőivel, de megtudhatják a fel­vidéki. a szlovák, a bolgár népviseletek jellemzőit is. Aki a hétköznapokon mégsem jutna el a házba, ne bánkódjék! Január 12-én. szombaton délután 2 órától nemcsak a ru­hákban gyönyörködhet, népi hangszereket is kezébe vehet. Amelyek természetesen meg is szólalnak. Avatott zenészek muzsikálnak a táncház résztvevőinek. Nem hiányoznak majd a tánctanárok sem: az úttörőház népi tánccsoportja meg a Szeged Táncegyüttes tart bemutatót, segít megtanul­ni a mozdulatokat. Felvételünkön: a kiállítás egy részlete Ultrahangos rágcsálóriasztó Programozott ultrahangos rágcsálóriasztó berendezést' fejlesztett ki és gyárt soro­zatban a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Tsz mű­szaki gárdája. Az elektro­akusztikus berendezés az emberi fül számára nem hallható, magasfrekvenciájú hanghullámokat bocsát ki. Az emberre és háziállatra veszélytelen, gombnyomásra működő készülék e változó erősségű hangokkal szinte megbénítja a rágcsálókat, különösen a patkányokat. A kártevők étvágyukat vesz­tik, s rövid időn belül el­menekülnek vagy elpusztul­nak. Az ötletes konstrukció előnye a méreggel szemben, hogy élelmiszerraktárakban és gabonatárolókban is ve­szélytelenül elhelyezhető és rendkívül hatásos. Az ultrahangos riasztóból az elmúlt évben hatszáz da­rabot gyártottak, s hoztak forgalomba a fővárosi építő­ipari gépesítő vállalat köz­vetítésével. A keresletre való tekintettel az idén már ezer készülék gyártására kaptak megrendelést; szállítanak belőie külföldre is. A mező­túriak a készülék tovább­fejlesztésén is dolgoznak, osztrák céggel kezdtek tár­gyalásokat olyan licencia megvételére, amelv a konst­rukciót alkalmassá teszi a legapróbb kártevők, például a csótányok, gabonazsizsikek elpusztítására. DÉLMAGYARORSZÁG A Marvar Szocialista Mtmkásnárt Szered várost Bizottságának naotlapla Főszerkesztő: Sz Simon István Fős/erkesztő-helvettes: Szávsv István Kiadta « Csonerárt meqvel Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Rnvárr László — Szerkesztősét és kiadóvállalat: Szered Tanácskflztár­sasáé (ttja 10. Saltóház 6740 — Teleion: 12-633 — A lapot nvomta: Szecedt Nvonida. Szered. Batesv-Zsfllnszkv utea 2«. 5720 Irazrstói Dobé József — Veriesztl s Marvar Posta. Előfizethető a onstahlva­Ukloknál és kétocdttőknél Előfizetési ólt egy hónapra 13 forint. — ISSN: 0133—6-5 X

Next

/
Oldalképek
Tartalom