Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

Héífí. 1985. január 28. 5 West Side Story Bemutató a Zenés színházban Könyv és ifjúság Berstein veszélyes. Sok minden meggyőzhet erről bennünket Például az is. amit róla és tőle (gondolok mondiuk A muzsika óröme, vagy a Hangversenyek fiataloknak cimű műveire) magyarul olvasni lehet. De egyébként is: veszélyes, mert aki New Yorkban egy szép napon autóiával a 125. utca körüli Puerto Rico-i negyedbe keveredvén, az élmény végső hatása alatt megkomponálta az utóbbi két éa fél évtized egvik, ha nem a legnagyobb musicalsikerét (az 1917. szeptember 26-i, Winter űarden-i premier után „zsinórban" 734 előadást ért meg!) — az nemcsak rendkívüli invencióval rendelkező, nagy muzsikus, roppant érzékletesség ű erővel zenét teremteni 1udó alkotó (mellékesen kiváló pedagógus, karnagy és elméleti szakember), hanem egyúttal a kiszánvthatatian hatásmechanizmusok beláthatatlan rengetegévei boszorkányosan bánni tudó mester is. így és ezért „veszélyes" elsősorban: aki bárhói bármikor Bernsteint „vesz elö". szembe kell néznie azzal, hogy egy nagy zené zsonglőr mutatványaival kell gazdálkodnia. A kockázat óriási, a garancia — eredményesség tekintetében — szinte semmi. Hát még ha Bernstein ama bizonyos fő müvéről van szó, amelynek világsikerét. eredeti hangvételét, hatalmas ..húzóerejét" maga a mester som volt képes azután felülmúlni. Klasszikus szépirodalmi müvek dramatikus magvai gyakran kerülnek a musicalszerzők feldolgozóiparának gépei alái a létrejött termék' többnyire új, kelendő minőséggel rendelkezik, Shakespeare Makrancos hölgyéből a Csókolj meg, Katóm. vagy Shaw Fygmalionjaból a My Fair lady született például imigyen. Tudjuk, hogy a West Side Story szintúgy Shakespeare ihlette zenés amerikai tragédia, hol Veronából Manhattan. Rómeóból Tony, Júliából Mária lón. a Capuletekböl és Montague-kból Rakétáik és Cápák, az ericélyjclenetből mocskos tűzfal előtt a hátsó udvaron fáikúszó rozsdás lúzoltólétrán játszódó szerelmi idill. A mítosz, a jóiismert világirodalmi tematika jellegzetesen huszadik századi, nagyvárosi, és főként. tipikusan, mélyen amerikaivilág-ízeket ka.p, s ez. a speciális köret az. ami Bernstein művét Aikotássá te«®i Zenei, zenés színházi, koreografikus és stiláris szempontból egyaránt. Űgv srmdolom: Lemard remstein zenéiének talán legjellemzőbb vonása az igen találónak nevezhető helyzet- és karakterfestés. Nyugtalanító muzsika ez. roppant energikus, még a lágyan ívelő, lírai dallamokban ts kemény dinamizmus uralkodik valahogy, gyökerei, tápláló forrásai között ott kel! találni a ragtime-et, a bluest, a népballadák univerzumát. a dzsessz éltető hatását éppúgv. mint Gershwin szellemujjalt ' Azt hiszem. Bernstein kifejezetten világfias eleganciával „öltözteti" zenéjét: hangszerelése egészen bravúron, varázslatos ügyességgel tud különböző hangulatokat teremteni. és váltogatni ezeket. jó néhány zenetörténeti stílust alv jól megkeverve, mint nagy kártyás a lapoké*. Kt a roppanj erejű. összhatásában döntően egyéni indíttatású zene párosul a West Side Slorvbnn a világhírűvé lett iskolát teremtett koreográfiával. melynek révén a tánc szerepe ha—atian, soha nem tapaszTurpinszky Béla (Tony) és Janiseh Éva (Maria) a West Side-i crkclyjelenetben talt fölerősített dramaturgiai szerepet kap. A muzsika inspiráló erejére ez a „fot gás" vissza is hat. a dinamikus. már-már kegyetlen, „túlfokozott" zene ily módon oly kettős szorítású érzékletességgel rendelkezik, ami már megteremthette a zenés színház. prototípusát, azét a műfajét, melynek igazi operai dimenziója van, s utódai, a Jézus Krisztus Szupersztánól vagy a Hairlöl egészen az István, a királyig. teljes mértékben tudtak építeni erre a forradalmi ielentőségű és hatású alapműre. Sándor János vezérletével a szegedi színház gárdája régen vágta akkora fába a fejszéiéi mint a szombat esti premierre készülve. A rendező nemrégiben arról beszélt lapunknak adott interjújában: együttesközpontú előadást, szeretnének, azt, hogy „az ének. a tánc é« a próza kivitelezői együttesként nyújtsanak elsőrangút". Hogy a vállalkozás szinte hihetetlen nehézségi fokú, aligha kell még bizonygatni. A nagyot akaró szándék nemcsak feltétlen tiszteletre, de keményebb bírálatra is méltó: éppen a maximumra törekvő igény erkölcsi magaslatának elismerési jogán. A szegedi West Side Story: komoly esemény, cie mint nrodukció. úgy mondhatnám „harmadsiker". Hogy az órási energiabefektetés. a koreográfiától, a mozgáskultúrától, a zenei teljesítményeken át a szcenikai megoldásokig és a színészi játékig csak úgy egyharmad részben nevezhető megtériiltnek, tulajdonképpen érthető: a Zenés Színház icioiei színpadán a mű alapjellege csakis olyan, folyamatosan felső fokra ..izzított" megvalósításban, olyan szuperpermanens dinamizmussal adható vissza igazán, melyhez a feltételek a legjobb «zándék és a legkeményebb munka ellenére sincsenek meg. Adott volt egy kitűnő színpadkép (Arira János munkája), egy nagy gonddal, pontosan és többnyire hatásosan kidolgozott koreográfia (a vendégként közreműködő Krámer Györ(n/öi dicséri), egv. a teret okosan kihasználó. ..háromszintesen" építkező rendezői West Sid-látomás, s egy roppant heterogén összetételű színészi gárda, amelyet tökéletesen harmonikus egységbe foglalni egy ekkoia igényű produkcióban még olyan tapasztalt rendezőnek sem sikerülhet teljesen, mint Sándor János. Hiszen a két, a Rockszínházat is mentiért fiatal szíriész. a Tonyt alakító Turpinszky Béla, és a Bernarclót játszó. Szegeden csak vendégként fellépő, és e sorok íróiának a legjobban tetsző Böröndi Tamás már önmagában is meglehetősen eltérő minősítést igényel: míg az edöbbi kellemes baritoh.ia nem mindig tűnik igazán megfelelőnek a Bevnstein-dalokhoz. az utóbbi elsőrangú mozgáskultúrája minden szinnadi ielenlétekor „fazont" tudott adni az adott jelenetnek. Volt azután több prózai színész, együtt a másik tagozat színészeivel. Például a Mariát alakító Janiseh Eva, kiről tudjuk. hogy igen tehetséges fiatal színésznő, hanganyaga azonban nem tűnt elegendőnek erre a szerepre. Együtt játszott Galkó Bence. Ragó Iván (próza), Bácskai János, Andódy Olga. Vajda Juli, Ke lemen Márta (zene) — ki-ki a maga feladatát becsülettel végrehajtva, de együttes munkájuk összhatását tekintve az egész mű nem tűnhetett annyira meggyőzőnek, mint a színház tánckarának a Szeged Táncegyüttessel jóval szerencsésebben (és könnyebben) vegyített kollektívája. S ha vesszük, hogy az egész előadás ritmusának egyenetlenségei is ezt a voltaképpen elkerülhetetlen ..hiányos összerázottságot" mutatták, hiszen például az Amerika fergetegességét csak úgy félig-meddig, az erkélyjelenetet már majdnem tökéletesen, a közösen előadott, az első részt záró Ma mégszámot művészileg százszázalékosan adták vissza a közreműködők — tán érthető a ..harmad-siker" kifejezés. Paradox dolog, tudom. de így van: nem e heroikus vállalkozás résztvevőin múlt végső soron semmi. A Cser Miklós által dirigált zenekar éppúgy megfelelt. mint a népes szereplőgárda. s most aztán tényleg bizton elfogadható Ady igaza, aki az* írta: „sohasem az ember a hibás, hanem valami más. Valami más, a pillanat, a múlt, a sors, az átok valami, amit nem ismerünk." Ismerjük: Bernstein a neve. És veszélyes. Domonkos László A Somogyi-könyvtár és a KISZ-bizottságok áldásos összefogása eredményeként. Fiatalok százai, némi túlzással vélhetjük, ezrei döngetik jó ideje a művészelek képzeletbeli kapuit, bebocsátást kérve a képzőművészet, az irodalom, a zene, a népművészet kincsestárába. A hórukkot a föntebb említett intézmény és tömegszervezet diktálja, s egyben be is bizonyítja, nem oly lehetetlen a nemes céljaikhoz szükséges együttműködés. (Hány és hány ötlet bukott pedig meg azért, mert a szervezetek, intézmények nem találták egymást!) De a lényeg, könyvtárosok, pedagógusok, egyetemi-főiskolai hallgatók, ifjúsági vezetők a maguk szakértelmével 1985-ben is vállalták az izzasztó feladatot: Könyv és ifjúság vetélkedőre szólították a gimnazistákat, szakközépiskolásokat, szakmunkástanulókat és a már kenyérkereső ifjakat". Ennek a vetélkedőnek története van. Históriáját jól ismerik, akik írják-rendezik, meg azok is. akik valahogyan részeseivé vállak. Nemes célja vitathatatlan Kell-e hivatkozni a közelmúltban a Parlamentben tartott országos közművelődési tanácskozásra, ahol elhangzott, stagnál a könyvtárba beiratkozok száma ... Kell-e művelődésszociológiai vizsgálatot citálni, miszerint lehetőségénél kevesebbet olvas a főinövekvő generáció, ízlése egyre bizonytalanabb, a diákok egy része megreked a romantikánál, a realizmus élvezetéig el sem jut... Ha minden rendben volna, olvasási akciókra, vetélkedőkre sem lenne szükség. Am létezik, és sokan vitatják hasznát. Nevezetesen, méltó-e a zajos magamutagató, versenyfutásszerü vetélkedés a művészetek magas régiójához, amelynek ízlelgetéséhez könyvtári csönd illik. Aztán, mi célt szolgálnak a helyezések, hisz az alapvetőt, az eszmeit, teljesíti a sereghajtó is, másképp ott sem lehetne. A témakijelölés, a forgatókönyv, a játékszabályok, a feladatok játékossága, információ értéke, a játékvezető fölkészültsége mind-mind vitára ad okot. Sőt, ahogy olvasom egy jeles Könyv és ifjúság szakértő summázatában, mindig kifogásolható a helyszín, a közönség, a zsűri pártatlansága, befolyásoló tényező a bioritmus, az időjárási front. Hiába, a versenyben mindig vannak, akik nyerni akarnak ... S mégis. Minden vélt és valós ellentmondásra fitytyet hányva nekiülnek a szellemi totónak, pantomimmal elevenítik ma egy-egy könyv főszereplőjét, magyarázzák az irónia és a groteszk műfaji sajátosságait, beszélnek az 50-es évek téeszesítéséről. Örkény, Szabó. Sánta, Karinthy Ferenc, Tóth Béla, Kertész Akos, Gáli István, Berta Bulcsu műveinek szellemi birtokában. Tették ezt Szegeden szombaton 140-en, a Könyv és ifjúság vetélkedő városi elődöntőjén. A majd teljes délelőttöt kitöltő játékos párbajban 15 tanár értékelte, hogyan ismerik 1945 utáni irodalmunkat. A Széchenyi gimnázium, a 640-es számú szakmunkásképző, az erdészeti szakközépiskola, a Fodor József szakközépiskola, a Volán, a Délép, a Posta és a zsombói pedagógusok csapata jogosult a döntőben mérkőzni. Vita ide, vita oda, a vezényszó elhangzott. A játék elindult. Idén hatodszor már, hogy figyelő szemekre, nyitott fülekre talál. M. r. Meghalt Várady Zoltán A szombati premier közben már suttogták, de oly valószínűtlenül hangzott, hogy néhányan csak legyintettek rá. Legyintettek, mert minap még életerősen dolgozott. Igaz. panaszkodott, vacakol belül, rosszul is érézte magat, aztán hétközben bekerült az I-és belklinikára. A történet innentől fogva már valóságos dráma. A körintenziv ügyeletes orvosától érdeklődtem tegnap: Várady Zoltán kétoldali tüdőgyulladással került, át hozzájuk, állapota rohamosan gyengült, heveny tüdővizenyő lépett föl. hiába tették gépre, nem volt légzési felülete. A ritka gyors folyamat orvosait is sokkolta: szombatra virradóra meghalt. Nincs hát mást tenni, tudomásul venni: február 1-én lett volna 58 éves. Oly elevenen látom magam előtt, amint elmaradhatatlan motorbiciklijével tovalendül, mintha csak interjút készítenék vele. Interjút, hisz a napokban beszélgettünk arról, megint szeretne Wagner-estet, megszállottja a bayreuthi Mesternek. Nem is sajnált időt. fáradságot évente kiutazni különböző kurzusokra a Festspieihausba. Lassan kifogy Szegeden a Vaszy-nemzedék. Várady nehezen pótolható oszlopa, mindenese, szerényen szorgalmas rcpertoárgondozója volt 1957-től a szegedi Operának, hogy Szegedre jött Va.izyval. Előtte Pesten ténykedett. 1947-ben végezte a Zeneakadémiát, a karvezetés mellett orgonaiátékot. zeneszerzést is tanult: kórusoknál működött, majd a rádió zenei szerkesztője és az énekkar segédkamagva. Vásárhelyi Zoltán mellett. A szegedi Opera szolgálatában 27 és fél évet töltött. Jószerivel azt a negyedszázadot, ami az intézményt rangra emelte a honi színház-zenekultúrában. s aminek története nélküle megírhatatian. Nem volt a látványos karmesterek közül való. nevéhez nem a fépremierek emléke tapad — pusztán a hatalmas repertoáré. Várady nélkül nem lehetett volna zsinórban látszani Verdiket. Pucciniket. Wagnereket ebben a színházban. nem beszélve fiitteres operettekről vagv kutyanehéz partitúrajú modern művekről: mindent tudott, mindent. vállalt, Ha gyors művészbrigádot kellett verbuválni, személyében a zongorista mindig kéznél volt. mit sem számított neki. kottával vagy kotta nélkül, eredeti hangnemben vagy transzponálva. Halála tragikusan hirtelen jött. Szülőhelyén temetik. Kiskunmaisán, családi sírboltba. N. I. Mindent a szemnek Nem klasszikus babaszépség mégis minden porcikája i megfogja a tekintetet. Finom arcvonásait szerencsésen egészíti ki sportos, de rendkívül gracilis termete. Keskeny csípője és fórmás combja hangsúlyozottan adja arányos testének pompás harmóniáját. Cscngery Ottil ia az 1983-as szegedi bősz jrkány bal szépségversen-'ének győztese volt. — Akkor a Tömörkény gimnázium harmadik osztályos tanulója voltam, ma pedig Medveczky Ilona tánckarában a budapesti Lidó kávéhazban dolgozom — mondja bemutatkozásként. — Furcsa hallani, ahogy a táncolásról mint munkáról beszél. — Pedig higgye el, nagyon kemény munka ez. — ,4 szépségversenynek van valami köze foglalkozámhez? — Négyéves korom óta tancolok klasszikus balettet 'anultem M. Kádár Andreá| tói, majd a gimnáziumban | Ugjai Ilonától. A szegedi boszorkánybál sikere csak nbban segített, hogy 1983 augusztuséban országos versenyen lg elindulhattam. — Bájaival ért el ott he. iyezest? — Az első tíz közé kerültem. — Nehéz volt a Lidóba kerúIni? — Több lányt hívtak fel. A Lidó tavaly szeptemberben nyílt, gyönyörű szórakozóhely. Revűszínházhoz hasonlít, a belépődíj személyenkért 450 forint. Elsősorban a tánctudást nézték. — Azt hittem, a legszebb nőket válogatta Medveczky lltna. — ö a legszebb közöttünk. — Szépnek elég születni, rogy tenni is lehet érte vaLimit? — Zavarba hoz. Egy biztos. a szépséget karban kell tartan., és ehhez sok p*nz azÜKot pes. — A sok pénz félreérthető... — Nem az éjszakában kerestük a férj jelölteket, ha erre gcndol. A vendégek közé ki sem szabad menni, „r indent a szemnek" csupán. Naponta több órát -.prrtc'ok. Kötelező kétórás balettgyakorlat, ezenkívül út/om. szaunázom, szoláriumot veszek, és a kozmetika. — Az étrend? — Nyugodtan megeszem a töltött káposztát is. Nekem meg nem kell gondolnom a kímélő ebédekre, vacsorákra. — Meddig lehet a szép. ségből megélni? — Nem tudom. Van. aki negyvenévesen is ragyogó formában vun. Most kezdtem a pá'vát. szeretnék karriert csinálni. És ha egv: zer Magya országon re• űsz'nház iesz. ott szerepelni De az eleiemből nem hiányozhatflaz majd a gyerekek sem EL BL