Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

5 Szombat, 1984. 'december í: Megemlékezés a Magyar Nemzeti Fü megalakulásának 40. évforduló nem lehetett volna lerakni A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban — a dolgozó tömegek erejére támaszkodva — ekképpen kristályosodtak ki az új államiság kezdetei. Mindaz, ami Szegeden történt, nagy hatást gyakorolt a másik nasv történeimi esemény érleiődésére is. Hozzájárult ahhoz, hogv létrejöjjenek azok a feltételek, amelyek közepette a híres, az 1848—49-es Kossuth-kormányt is befogadó négyszáz eves Református Kollégium oratóriumában összejöhettek a magyar népnek a nemzeti bizottságok által megválasztott igazi képviselői. Ennek köszönhető. hogv 1944. december 21—22-én Debrecenben megalakult a dolgozó nép szuverenitását megtestesítő Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideiglenes Nemzeti Kormány. A Szegeden elfogadott program legfőbb követelései fokozatosan helyet kaptak a kormánv nyilatkozataiban, igv a megalakulását bejelentő, a nemzethez intézett szózatában is. A kormány határozatot hozott a fegyverszüneti egyezmény megkötéséről. hadat üzent Németországnak. elhatározta, hogy törvényt alkot a nagybirtokrendszer megszüntetéséről. a bankok, a bányák, a a legnagyobb üzemek államosításáról, megmutatva, hogy abból a katasztrofális helyzetből, amelybe a Szovjetunió ellen indított háborúval taszítottak bennünket, mégis van kivezető út. Szeged büszke lehet arra, hogy nemzeti újjászületésünk egyik bölcsője volt. Annál is inkább büszke lehet erre. mert egészen más szerepet szánt, ennek a gyönyörű Tisza-parti városnak az .ellenforradalmi korszak. Áhogv a nép többségének nem volt sajátja az a soviniszta, reakciós eszmevilág, amelyre hivatkozva urai a Német Birodalom háborújába sodorták Magyarországot. ugyanúgy Szeged népének sem volt sajátja a hírhedt szegedi gondolat. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front alakuló ülésén Valentiny Ágoston. Szeged akkori szociáldemokrata polgármestere teljes joggal állapította meg: ..Nekünk ehhez semmi közünk nem volt. mi kizárólag a demokratikus Magyarország talpraállításáért harcoltunk akkor is és negyedszázadon keresztül azután is." A háború éveiben eléggé megismertem ezt a várost. A Hét vezér utcai Munkásotthonban forrt, pezsgett az élet. E szerény munkásotthon falai között munkásnemzedékek nevelődtek öntudatos forradalmárokká, s munkásdinasztiák tagjai adták egyik kézből a másikba a szocializmus vörös zászlaját. Egv új, emberibb Magyarország megteremtéséről folyt a szó. gyakorta olyan előadók vezetesével. mint Móra Ferenc. Szent-Györgyi Albert. Juhász Gyula. . Móricz Zsigmond. József Attila és Veres Péter, akik valamennyien az új Magyarország alapjait igyekeztek egyegy téglával gyarapítani. így lett Szeged a Magyar Nemzeti Függetlenségi. Front megalakulásának a városa. Sajnos, az akkori zászlóbontók közül az élet kegyetlen törvényei szerint már csak keveseket üdvözölhetünk körünkben. A 25. évfordulót még együtt ünnepelhettük meg Erdei Ferenccel és Tombácz Imrével, s hallgathattuk őket. mint e kor nagy eseményének résztvevőit és tanúit. S ha őket már nem is. de üdvözölhetjük magát az élő és virágzó várost, s azt a munkás-. paraszt- és értelmiségi generációt, mely 1944 zászlóbontását még gyermek vagy ifjú fővel élte át. A város az elmúlt negyven év alatt mindenkor hü maradt történelmi rangjához, s a zászló, amelyet a nagy elődök emeltek magasba, egy percre sem hanyatlott le. mindig ifjú és erős kezek tartották, s emelték egyre feljebb, egyre magasabbra. A szocialista egységéit Tisztelt ünnepi ülés! A szegedi zászlóbontásra emlékezve, levonhatunk néhány tanulságot. A magyar kommunisták harca országunk szabadságának és függetlenségének, új társadalmi rendjének kivívásáért. népünk demokratikus, majd szocialista egységének megteremtéséért nem volt hiábavaló. S hadd adjam át itt a szót néhány pillanatra egyik kitűnő barátunknak és harcostársunknak! A 25. évfordulón erről a helyről az egykori parasztpárti Erdei Ferenc azt vallotta: ..A magyar kommunisták háború alatti harca volt a szegedi esemény előzménye. A második világháború kezdete óta a fasizmus és a háború ellen úgy szállt síkra a kommunista párt, hogv széles nemzeti összefogást hirdetett, s a munkások, parasztok és értelmiségiek szövetségét szervezte a nemzeti függetlenség és a demokratikus haladás kivívására . . . Negyedszázados fejlődésünknek nem utolsósorban az a titka, hogy a munkásosztály és a nemzet egyéb haladó erői: parasztok, értelmiségiek és általában minden hazafias haladó erő között tartós» és szilárd szövetséget sikerült létrehozni." Lett magyar újjászületés A 40 évvel ezelőtt Szegeden elfogadott program nemcsak akkori szorongó erzéseinkre adott megnyugtató választ, hanem hitet és reménységet öntött belénk, felvillantotta egy új korszakkörvonalait. megmutatta a fejlődes távlatait is. Miként hittük és vallottuk: Lett magyar újjászületés! A magyar nép a szocializmus elkötelezett híve lett. S bár fejlődésünk nem volt egyenes vonalú, szektás-dogmatikus hibák, törvénytelenségek, majd a revizionisták kártevése zavarta, hátráltatta fejlődésünket, mégis igaz: o szocialista társadalmi rend építése nem megosztotta, hanem szilárd erkölcsi és politikai egységbe kovácsolta népünket. A kommunista pártok programjai sohasem csak egy osztály vagy réteg szúk értelemben vett társadalmi céljait fejezik ki, hanem mindig magukban foglalják az egész nép. az egész nemzet alapvető érdekeit, így válhattak, s így válnak a mi programjaink és állásfoglalásaink nemzeti programokká, a nemzet legjobb fiait tömörítő népfrontmozgalom megtisztelő és önként vállalt feladatává. Ez történt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjával is. A Magyar Front vezette ellenállási mozgalomban így kovácsolódtak ki. a felszabadulás pillanatában megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban pedig széles alapokon így bontakoztak ki a népi demokratikus forradalomnak azok a belső erői. amelvek 1944 szeptembere és 1947—48 fordulója között egyértelműen szocialistává tették, majd győzelemre vitték harcukat. S az egyre izmosodó nagy népi tömegek élén megteremtették a szocializmust építő mai Magyarországot. A felszabadulással beiső és külső helyzetünk alapvetően megváltozott. A Szovjetunió felszabaditó harca nélkül nem nyerhettük volna vissza nemzeti függetlensegimket és szabadságunkat. És túl ezen. a Szovjetunió internacionalista segítsége nélkül nem építhettük volna fel új állami es társadalmi rendünket. A felszabadítás nagy müvében így fonódtak egybe a Szovjetunió és Magyarország népeinek nemzeti érdekei, és erre épül ma is .megbonthatatlan barátságunk. Korábban nem voltak, a szó igazi értelmében vett barátaink. Horthy és rendszere olyan országokhoz kötötte sorsunkat, amelyeknek vezetői lenéztek, megvetettek bennünket, s csak arra tartottak érdemesnek, hogy az fi hatalmi érdekeiket szolgáljuk. A Szovjetunió felszabadító harcával viszont mi is a szabad és független. a társadalmi haladás élén járó népek sorába léptünk, amelyeket az internacionalizmus eltéphetetlen szálai fűznek egybe. Nemsokára a fasizmus es a japán militarizmus felett aratott győzelem 40. évfordulóját ünnepeljük. Ma ismét olyan időket élünk, amikor az imperializmus agresszív erőinek ellenséges tevékenysége nyugtalansággal .tölti el az. emberiséget, s a minden eddiginél veszélyesebb. most már a' világűrre is kiterieszthető fegyverkezési hajsza háborús fenyegetéssel terheli világunkat. A második világháború kimenetele komoly figyelmeztetés mindazok számára. akik ma is felelőtlenül játszanak a népekj az egész emberiség sorsával. Nem ártana. ha ezek az emberek a fasizmus csúfos bukásának néhány tanulságát alaposan az agyukba vésnék. A háborús gyujtogatókat már a második világháború idején is a békeszerető népek gyűrűje vette körül. A demokratikus erők nemzetközi koalíciója negyven esztendővel ezelőtt is képes volt halálos csapást mérni az agresszorra. Napjainkban a nemzetközi erőviszonyok annyira megváltoztak, hogy a béke erői képesek egy új világháború kitörését megakadályozni. Ezért mondjuk: korunkban egy új világháború nem végzetszerűen . elkerülhetetlen. Csak küzdeni kell érte! Ezt ünnepi ülésünkről i.s kinyilvánítjuk: Mi készek vagyunk erre. Maradéktalanul támogatjuk a Szovjetuniónak. a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének. a szocialista országok kormányainak, a világ békeszerető erőinek kezdeményezéseit és erőfeszítéseit az általános béke megőrzésére. a nemzetközi biztonság megszilárdítására, a békés esvmás mellett élés politikájának folytatására. Tisztelt ünnepi ülés! Mai ünnepi ülésünk nemcsak tiszteletadás a múlt nagy eseményei, és azok kiemelkedő harcosai élőit Visszaemlékezésünk a mát és a jövőt szolgálja: négy évtizedes közös küzdelmünk eredményeinek megőrzését, gyarapítását, nemzeti feladataink közös akaratú elvégzését és jövőnk olyan megalapozását, mely méltó a negyven évvel ezelőtti sorsfordulóhoz, és amelv kivívja az új nemzedékek tisz'eletét. Ebben a reményben kívánok íinneoi ülésünk minden résztvevőjének. Szeged város minden lakosának további jó munkát és további nagy sikereket Forgács István: A népfront szettemében akarónk élni, dolgozni Tiszteit ünnepi nagygyűlés! A Hazafias Népfront szén gesztusának tekintem azt. hogy én szólhatok, aki 40 éven át nem vezető pozícióban dolgoztam: a népfront szellemében. Csak a kritikus időkben. 1944-ben. 194.Íben. majd 1956 után. amikor nagyon nehéz volt a helyzet, csak akkor vállaltam vezető pozíciót. Különben eléggé visszavonultam, csak a szakmaínnak élek. amihez értek, amit szeretek. Én tiszti iskoián voltam, és úgv volt. hogy visszavonulunk. feladjuk a várost. A szovjet csapatok itt voltak a Tiszántúlon. A századomból egyedül csak egv szerb származású fiút sikerűit rábeszelnem' arra. hogy a mi részünkről befejezzük a háborút. Otthagytuk a csapatunkat. Leszálltunk az autóról, amire felparancsoitak bennünket. és vártuk a szovjet csapatokat. ' Emlékszem az első tankokra. amelyek bevonultak Szegedre. A Tisza Lajos körúton katonák állnak körbe. egy harmonika szól. és a katonák táncolnék. Fiatal tanár voltem akkor, és a tanítóképző intézetben tanítottam, amikor megkerestek engem a tanítványaim. akiket én demokratikus szellemben igyekeztem nevelni. De őket. már a Komócsinok nevelték kommunistává. Megkerestek és elindítottuk • a mozgalmat. Elindítottuk az agitáeiót. amelv nagyon sok kitűnő segítővel eljuttatott bennünket a népfront első nagygyűlésére. Igen különböző emberek ültek itt. akkor össze, Emlékszem Bálint Sándor barátomra. aki kollégám volt akkor, később szakmája, a néprajz Európa-hírű értőié, mélyen vallásos ember. Kalmár Lászlóra, aki később professzor lett az egyetemen, és hazánkban a matematikának a számítógépekre vonatkozó elméletével foglalkozott, és írt egv remek könyvet. A fiatalabbak közül Kovács Attila. Laczkó István — de nagyon sok nevet említhetnék még —. Komócsin Zoltán. Komócsin Mihály. összegyűltünk ott. a városi színházban. A párt nagyon bölcs és józan megfontolásból hívott össze bennünket. mert tudta, hogy csak egységben, hazafias lelkületű embeieknek a segítségével tudjuk kihúzni az országot abbói a szakadékból, amelybe akkor került. Es megindult a munka. Mit csináltunk mj ezen a gyűlésen? Miről beszéltünk? Űjrafogalmaztuk a magyarság fogalmát. Újrafogalmaztuk a. hazafiságot. Mi az. magyarnak lenni? A haza nemcsak nemzetiszínű lob«»» gó, nemcsak a közös nyelvet és közös történelmet jelenti. hanem az egész nép összefogását. felelősségét. Az eredményekről kell még beszélnünk. Képzőművészeti főiskolát végeztem, együtt . jártam egy Keréfiyl Jenő nevű szobrásszal. Ez a Kerényi Jenő úgy kapott ingyen ebédet a menzán, hogy felszolgált. Sose felettem el: elegáns, olasz típusú fiú volt, és ezt a megalázó és csúnya foglalkozást elegáns mozdulattal végezte, es hozta oda a tálcát hozzánk. Ebből a Kerényi Jenőből az ország egyik legnagyobb szobrásza lett. , Az akkori időkben, a szegedi gyűlésen indult el a szellemi értékek megbecsülése. a tehetseg megbecsülése. és a lehetőség, hogy a lehetségesek kibontakozhassanak. Családomnak szép 48-as hagyományai vannak. A dédapám Szenltamásiban harcolt Kossuth seregében Akkor a 48-as tábornokok néha kiáiltak a sereg elé kétségbeejtő helyzetben, és nem azt mondták, most rohamra vezetünk benneteket. és gvőzni fogunk. Azt kérdezték. hogy ki akar meghalni a hazáért? És akkor ez a rosszul kiképzett, rosszul felfegyverzett 48-as sereg meieindult a szenttamási sáncokból az ágyúk ellen A ini mai vezetőink nem azt kérdezik tőlünk, hogy meg akartok-e halni, azt kérdezik tőlünk, hogy akartok-e élni a hazáért és dolgozni. És mi. azt hiszem, mindannyiari azt mondjuk: igen, a népfront szellemében akarunk élni és akarunk dolgozni. Szögi Etelka: Szeretnénk méltóak évtizeddel eze Tisztelt emlékülés! Nagy meghatottsággal tisztelettel és a négy évtizeddel ezelőtti eseményeket csak könyvből ismerő fiatal zavarával állok itt önök előtt. Mi, akik már a megvalósult szocializmusban élhetünk, gyakran irigykedve gondolunk azokra az időkre, amikor az előző nemzedékek a számunkra ..nagybetűs" történelmet formálták. Ügv érezzük, hogv akkor mindennapi lehetőség volt nagy dolgokat tenni. \ felnövekvő generáció tiszte leiével hallgatjuk a nálunk alig egy emberöltővel idősebbeket. Azért vagyunk kíváncsiak az erőfeszítéseikre és eredményeikre, hogv abból tapasztalatot és erőt merítsünk. Könyvekből és elbeszélésekből tudjuk, hogy hősi koiszak volt az. amelyben a szovjet Vörös Hadsereg elhozta a szabadságot, amelyben önök megteremtették a nemzeti összefogást, és megvalósították az ország újjáépítését. Azt viszont már saját tapasztalatunk, boldogulásunk is jelzi, hogy egész társadalmunknak mit hozott mindez. Ha nem is voltunk részesei a szocialista társadalmunk megalapozásának, úgv érzem, hogv folytatói lehetünk az önök munkájának Mi örökösei vagyunk a 40 év eredményeinek. örökösök. akik szeretjüR. szocialista hazánkat, hiszen beleszülettünk, mindig is benne éltünk. Ha a napi gondokban kissé türelmetlenebbek vagyunk, az is az egészséges jobbító szándékunkból fakad. Nem a kívülálló kényelmes helyzetéből követelőzünk. hanem alkotó részesei akarunk lenni szocialista hazánk előbbre jutásának. A fiatalság tudása. szakmai felkészültsége olyan energia, amelyre bátran építhet egész nemzetünk. Nemcsak körülményeinken hanem rajtunk is múlik. hogyan alakul az életünk, örülünk a társadalmi gondoskodásnak ha ösztöndíjról, lakáskérdésről. gyermeknevelésről van szó. De akkor érezenni a negy ondolatokhoz zük magunkat igazán fontosnak és értékesnek. ha ezek megoldásában feladatokat kapunk. Egy olyan nagyüzem munkásaként szólok, amely közel egvidős a Függetlenségi Front megalakulásával, becsülettel mondhatom. hogy keményen dolgozunk. Munkáink sikerével nemcsak a magunk, hanem az ország boldogulását is biztosítani szándékozunk. Ügv érzem, hogv ezt egész társadalmunk ifiúsága nevében mondhatom. , Tisztelt ünneplők! Jóleső érzés számomra, hogy azok előtt szólhattam, akik nemzeti felemelkedésünk megszületésénél bábáskodtak. Az összefogás, az okos. a jobbító szándékol? felkarolása a jövőért érzett feMösség gondolata olvan mához szóló üzenete a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak, amelyet mi. fiatalok is a magunkénak érzünk. Szeretnénk méltóak lenni a négv évtizeddel ez» előtti gondolatokhoz, az önök történelmi tetteihez. Bízunk abban, hogy az elkövetkezendő évtizedekben is békében építheti ük tovább az országot. Ezért tenni akarunk és teszünk is. Végezetül az emlékülés valamennyi résztvevőjének nagvon jó egészséget, és az eredményes munka örömét kívánom.