Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

4 Szombat, 1984. 'december í: Megemlékezés a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 40. évfordulója alkalmából CfoTytatás az 1. oldalról.) tikus pártok. Innen intéztek novemberben felhívást a lakosság különböző rétegeinek képviselői Budapest népéhez, a magyar honvédséghez, majd a fel nem szashadult országrészek lakosaihoz. hirdetve — a szegediek közvetlen tapasztalatai alapján —, hogy 'a szovjet hadsereg nem hódítóként, hanem barátként érkezett hazánk földjére. Innen szólították fel az ország .népet a fasizmus elleni harcra. Itt kezdődött meg az új, demokratikus hatalom kiépítését szolgáló népi bizottságok szervezése, és alakult meg a Szegedi Nemzeti Bizottság, mely a Magyar Nextízeli Függetlenségi Front létrehozása után annak helyi szervezeteként működött. Akik annak idején a szervező munkában részt vettünk, vallottuk és hirdettük a jelszót: ..Lesz magyar újjászületés." Akkori tevékenységünk nemcsak azért volt eredményes, mert a Kommunista Párt programja helyes volt, hanem, mert el tudtuk juttatni a magyar nép szivéhez és józan eszéhez. E program felrázta kábulatából mindazokat, akiknek fajt az ország és a nép sanyarú sorsa, akik tenni akartak a haza, a nép üdvére. Mint ahogy napjainkban — pártunk szövetségi politikájának jegyében — együtt dolgozunk a szocializmus építésén minden igaz hazafival, úgy azokban a napokban is együtt munkálkodtunk más pártbeli és pártonkívüli barátainkkal, munkásokkal, parasztokkal. értelmiségiekkel, dolgozó kisemberekkel, polgárokkal. és a hazájuk sorsáért aggódó papokkal. Az akkori politikai kez-. d^ményezéseket a történelem igazolta. Joggal ünnepelhetjük', tehát a mai napon a negyven évvel ezelőtti nagy jelentőségű eseményt. Joggal köszönthetjük tisztelettel a történelmi kezderpényezés szervezőit, resztvevőit és a program megvalósítóit. Ezután a szervező bizottság nevében kösz.öntötte az ünnepi gyűlés résztvevőit, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága, a Minisztertanács megjelent lagjait. a Hazafias Népfront Orázágos Tanácsának tisztségviselőit és elnökségi tagjait. a Magyar EllenállókAntifasiszták'Szövetsége Elnökségének tagjait, a területi párt-, tanácsi, társadalmi és tömegszervezetek, a magyarországi nemzetiségiek képviselőit, és az ünnepségen részt vevő egyházi személyiségeket. Majd felkérte ünnepi beszédének elmondására Kállai Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökét. Kállai Gyula: Szeged nemzeti újjá Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! Ezekben a napokban, hetekben, hónapokban Magyarország felszabadulásának 4Q. évfordulóját ünnepeljük. Az ünnepi megemlékezések sora több mint fél esztendőt ölel át. s az ország keleti határától a nyugatiig, Battonya térségétől Nemesmedvesig mindenütt bensőséges érzésekkel tölti el az ország lakosságát. Meggyőződésem és Hitem szerint nem voltak még az ország életének ilyen felemelő, szívet melengető ünnepnapjai. Az ország haladó erői s mindazok, akik akkor máifelnőtt, öntudatos antifasiszta polgárai voltak a hazának. érezték, tudták, hogy az ország és a nép életében valami új kezdődik: a keserves és viszontagságos, a százszorosan megbűnhődött múlt után végre egy tisztultabb. igazabb korszak küszöbéhez érkeztünk. 1944 őszének. 1945 telének és tavaszának napjai felszabadulásunk igazi örömteli eseményeiként íródtak be történelmünkbe, gazdagítva a sajátosan szép tavaszi forradalmi ünnepnapjaink számát. Tisztelettel, testvéri barátsággal Ezekben a napokban őszinte tisztelettel és a testvéri barátság érzéseivei gondolunk mindazokra, akik segítettek kezünkről leverni az elnyomatás bilincseit. Mindenekelőtt a Vörós Hadsereg harcosaira, a magyar nép és más baráti népek fiaira, akik a hazánk felszabadításáért folyó harcban a barbár német és magyar fasizmus áldozataivá lettek, az embertelen küzdelemben hősi halált haltak. De azokra is, akik e harcban győzelmet aratva ma itt vannak közöttünk. A mai Magyarország — politikai és világnézeti meggyőződésüktől. s akkori pártállásuktól függetlenül — tiszteletre és követésre méltó elődeinek tartja őket.' A magyar uralkodó osztályok, a Horthy-fasizmus és kormányzati rendszere kíméletlen. népgyilkos és országvesztő politikájának teljes csődje után köszöntött ránk a felszabadulás. Európa egyik leginkább elmaradott, elnyomott és kizsákmányolt népe voltunk._ Mindannyian ismerjük: Jó-' zsef Attila milyen megrendítő leltárt állított össze népünk nyomoráról. De a valóság a legmerészebb költői 6zónál is szörnyűbbnek bizonyult. A magyar munkásosztály és szövetségesei, s hivatott vezetőjük, a Magyar Kommunista Párt a nemzeti érdekek védelmében minden áldozatot meghozott, hogy megvédje az országot a végpusztulástól, s néoünket a gazdasági és társadalmi felemelkedés, a nemzsti egység s a világ haladó erőivel — mindertekelőtt a Szovjetunióval való szövetség útjára vezesse. Bár nem voltak illúzióink a Horthyhoz intézett memorandumokban. elfogadható alternatívát ajánlottunk fel. amikor követeltük, hogy a haza, a nép. a nemzet megmentése érdekében szakítson Hitlerrel, lépjen fegyverbarátságra a dolgozó magyar néppel, s álljon át a Szovjetunió oldalára. Ám mindhiába! Az ország urai semmiféle gaztettől nem riadtak vissza, hogy kiváltságaikat mentsék és megőrizzék. Osztálykiváltságaik 6 az azokat foggal és körömmel védő fasiszta rendszerük megmentése érdekében készek voltak az országot akár a végpusztulás poklába taszítani Magyarországát., világa első szocialista államának katonái szabadították . fel. Történelmünk során -először fordult elő. hogy egy nagy- • hatalom népünk igaz barátjaként, felszabaditóként lépett országunk területére. Először fordult elő, hogy a magyar nép iránt baráti érzésekkel viseltető hatalom verte le kezünkről az idegen elnyomás súlyos bilincseit. Amikor a Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat. • nemcsak az országunkat megszállt hitleri és az őket kiszolgáló hazai fasizmus hadigépezetet verte szét, gregyik bölcsője volt zel együtt széthullott a súlyos bűnökkel terhelt és a magyar nép előtt gyűlöletes ellenforradalmi rendszer államgépezete is. A helyzet adta lehetőséggel élve a munkásosztály, a parasztság és a haladó értelmiség teljesítette történelmi feladatát: nyomban megkezdte a fasiszta rendszer maradványainak felszámolását s harcba indult a népi hatalom politikai és államre^l jéne^ ^^gt^repv téséyrt.; ... . Világos volt,, hogv a tömegek .akaratának kizárólag a kommunista és más antifasiszta pártok irányításával létrejött demokratikus • szervek tudnak hangot adni. csak ezek képesek a demokratikus átalakulás munkáfát megkezdeni és előrelendíteni. Ilyen szerveknek tekintettük a politikai-mozgalmi összefogás és hatalom egységét kifejező nemzeti bizottságokat, a tőke munkáse'.lenőrzését megvalósító üzemi bizottságokat és a földreform forradalmi eszközeként szolgáló földigénylő bizottságokat értelmetlen háborúban, állampolgáraink százezreit gázkamrákban semmisítették meg. az ország egesz területéi hadszíntérré, városainkar és falvainkat üszkös romokká változtatták, gátlástalanul raboltak és fosztogattak. honvéd tábornokokat, kommunistákat és más haladó embereket állítottak bitófa alá. s a tizenöt évnél idősebb férfilakosság egy részét Németországba hajtották. hogy olcsó ágvútöltelékként a frontra dobják éket A szomorú mérleg: csaknem egymillió magyar állampolgár kíméletlen feláldozása. A Függetlenségi Front (alakuló ülése a Magyar Kommunista Párt hitet és erőt sugárzó jelszavának jegyében jött össze: Lesz magyar újjászületés! Nagy szükség volt akkor az ilyen reményt és erőt sugárzó jelszavakra. Egyike volt ez a oárt azon jelszavainak, mely valóban történelmi jelentőségre tett szert. S tehetett is, mert nemcsak a kommunisták jövőbe vetett hitét fejezte ki, de azoknak a reményét is. akik az igazabb jövőért készek voltak küzdeni, de önmagukra hagyatva nem lettek volna képesek arra, hogy a példátlanul súlyos helyzetbői megtalálják a kivezető utat és másoknak is irányt, mutassanak. S íme, a dermedtség. a fásultság, reménytelenség napjai közepette akadtak, akik. bizakodva és határozottan hirdették, hogv lesz. lejtnie. kell a magyarság életében egy felemelő új korszáknak Es nemcsak beszéltek erről, hanem tettek és cseiekedtek is érte. munkára, s az ország újjáépítésére mozgósítottak. Á magyar kommunisták javaslatára a nemzeti újjászületésnek ezt az átfogó, valóban a népet és a nemzetet felemelő országépítő tervét hirdette meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegeden elfogadott programnyilatkozata, ami a koalíciós pártok közös célkitűzése lett. A programnyilatkozat elfogadása éppen ezért nemcsak a felszabadult területeken jelentett örömteli eseményt, de újabb erővel és lelkesedéssel töltötte el azokat is, akik — halálos veszély közepette — az ostromlott fővárosban es a még megszállt Dunántúlon küzdöttek a fasizmus ellen, elősegítve, hogy a szovjet hadsereg győzeimei nyomán ott is mihamarabb felvirradjon a szabadság napja. A nyilatkozatot öt párt és a Szabad szakszervezetek képviselői írták alá. Személy szerint Révai József, a Magyar Kommunista Párt. Valentiny Ágoston, a Szociáldemokrata Párt. Balogh István, a Független Kisgazdapárt, Erdei Ferenc. a Nemzeti Parasztpárt, örlev Zoltán, a Demokratikus Polgári Párt és idősb Komócsin Mihály, a Szabad Szakszervezetek nevében. E. dokumentummal hamarosan megismerkedett az egész ország A szegedi zászlóbontás után a magyar dolgozók ebből tudták meg. hogv a háborútól sújtott, és rorntjb 'dö'htött IVftóVaró'fí&ágotí Milyen iránvban induljanak el. A felszabadított területen megtörtént az első lépés az új s~nbad. demokratikus magyar állam megteremtésére. Szövetségesekbe1, harcostársakkal A szegedi zászlóbontás A felszabadulás történelmi folyamatának két kiemelkedően fontos eseménye volt: 1944. december 2— .'1-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, 1944. december 21—22-én pedig DebrecenAz ünnepség résztvevőinek egy csoportja ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés- és Ideiglenes Nemzeti Kormány. Bár mindkét eseménynek ma már szinte könyvtárnyi, irodalma van, nyugodt lélekkel még most sem mondhatjuk hogv teljesen kimerítettük volna e két nagy sorsforduló történelmi értékelését, és levontuk volna minden tanulságát. Természetesen itt es* most sem vállalkozhatunk erre. A mai ünnepi emlékező ülésen elsősorban n Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi zászlóbontásáról kívánok szólni. A Függetlenségi Front megalakulásakor különös helyzetben volt az ország. A tragikus és felemelő élmények egvütt , játszódtak le a szemünk előtt. Egyszerre éltük át a pusztulás, a szenvedés, az embertelenség borzalmait, a német megszállás és a fasiszta terror tobzódását, s ugyanakkor a felszabadító harcok, a nagy győzelmek, a régvárt szabaoság örömét. A német hadvezetés és magyar csallósaik mindent megtettek • azért, hogy a szovjet előrenyomulást késleltessék, s Magyarország földiét vesztett ügyük utolsó hídfőállásává tegyék. A magyarság legjobb fiait továbbra is 'hidegvérrel áldozták-föl egy A magyar kommunisták már ekkor tudták. hogy történelmi küldetésüket egyedül, magukra hagyatva nem képesek teljesíteni: szövetségesekre. harcostársakra van szükségük. Ez nem volt új feladat szamukra. Már a második világháború alatt, a fasizmus és a háború elleni-4cüzdelem időszakában szívósan és következetesen építették szövetségi rendszerüket minden antifasiszta demokratikus erővel, főleg a munkásosztály, a parasztság es haladó értelmiség demokratikus szervezeteivel. Így jött létre a német megszállás hónapjaiban a Békepárt. illetve a Kommunista Párt. a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt ás a Nemzeti Parasztpárt politikai szövetsége: a Magyar Front. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front tulajdonképpen a Magyar Front tevékenységének folytatója — talán úgv is lehetne mondani: jogutódja — volt a felszabadított területeken. Az egész ország felszabadításáig a két szervezet párhuzamosan folytatta munkáját. A Magyar Front Budapesten és- az ország még fel nem szabadult területein. a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pedig Szegeden és a már felszabadult keleti országrészeken. Elnevezésük érthető módon némileg különbözött ugvan egymástól, de összetételüket, programjukat és célkitűzéseiket tekintve teljes összhangban voltak egvmással. Legjobban bizonyítja ezt a két szervezet programnyilatkozata. 1944 őszén az Illegális Kommunista Párt idehaza is szükségét érezte annak, hogv kidolgozza programnyilatkozatát. Pártunk el is készítette a, maga tervezetét. azzal a szándékkal, hogy megvitatásra és elfogadásra a Magyar Front Intéző Bizottsága elé terjeszti és közös terv gyanánt, nyilvánosságra hozza. Nem rajtunk múlott, hogv ezt a szándékunkat nem sikerült megvalósítani. Sajnos. Raik László, Bajcsy-Zsilinszky Endre s a katonai ellenállás vezetőinek letartóztatása miatt erre már nem kerülhetett sor. ami azonban semmiképpen sem csökkenti történelmi-politikai értékét. A hazai illegális párt Kozponti Bizottságának 1944 ószi állásfoglalása a feladatokról. a kibontakozásokról, a demokratikus átalakulás-, ról minden lényeges kérdésben megegyezett a Szovjetunióban működő emigráns magyar pártvezetés, az úgynevezett Külföldi Bizottság által kidolgozott programmal. Mindez meggyőzően bizonyítja a marxista elmélet erejét és egységét. Azt. hogy a véres frontvonalakkal szétszaggatott, egymástól több mint 2 ezer kilométer távolságban folytatott munkánk elismerésre méltó összhangban volt egymással. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front így teremtette meg a háború utáni demokratikus pártszövetség, a koalíciós politika lehetőségeit. amely nélkül az új Magyarország, a népi demokratikus rend alapjait