Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-24 / 302. szám
84 Vasárnap. 1984. december 23. Nyolc év, nyolc nap Opcrafclvétel Nagymágoeson. Ezúttal a „díszlet" a Mentségül: sokkal nehezebb volt megszervezni a szegedi tévét, mint lehetett azt Pécsen. Magam mentségére: nem áll szándékomban mentegetni a szegedi stúdiót semmilyen fondorlattal, csupán arra emlékezem, hogyan „jött napvilágra" a város új „gyermeke". Ha már hasonlat, legyen vaskos: „inkubátorba került a bébi", ahol úgy megerősödött, hogy méltó partnere, kitűnő segítőtársa a TEVÉNEK. Wichmann Tamás jut eszembe, aki gyerekkorában mozgássérült volt, s aki sziklakemény akarata „üvegburájában'' izmosodott, s többek között kilencszer lett világbajnok a talán leginkább embert gyötrő számban, a kenuban. Evezzünk most át a Tiszán, idézzük fel a menedékhelyet, a Sportcsarnokot. Ez volt, nem volt más, dolgozzanak ott az öltözőkből alakított stúdióban. Elképzelhető, hogy milyen lehetett egy hely- és csendigényes műfajnak kinőni önmagát szükséghelyen. Az első adást 1976. november 24-én láthattuk. Ugyanez a pécsiek bemutatkozó időpontja. Akkor egyértelmű vereséget szenvedett Szeged. Olyan súlyos volt ez, hogy három évig viselték ennek a terhét. Mivel győzött Pécs? Kézenfekvő: akkor már 25 éves rádiósrutinja volt a szomszédvárnak. Nálunk szinte senki sem ismerte a mikrofonos újságírást. De azóta megtanulták! Bizonyságul: 12 ezer percet adott a szegedi stúdió, ami 200 óra, illetve kerekítetten 8 nap a képernyőn. Kijelenthetjük, mert kijelentették már „illetékes" helyeken is, hogy egyenrangú társa valamennyi főosztálynak. Igazolandó: számtalan tévéjáték készült Szegeden, avagy a környéken, csodás helyszínen. Ilyen például a nagymágocsi Károlyi-kastély, ahol minap vígoperát rögzítettek. A legnagyobb elismerés, hogy fő napon, fő időben, az egyes műsorban sugározzák az itt készült, 55 perces show-műsort! Ezt december 29-én láthatjuk, 20 óra 5 perctől. Hét szűk esztendő után tavaly költözhetett el a stúdió az albérletből. Az Úttörő téri székház dekoratív, s ami a legfőbb, kielégít minden igényt. A volt úttörőházból kialakított-kibővitett épület 2800 négyzetméter összalapterületű, amiből a stúdió 160 négyzetméter. Hogy elég-e? Igen, bőségesen! Kellemes végigsétálni a műhelyben. Nyugtató az okker és dióbarna színharmónia, irigylésre méltóak a kollégák munkaszobái. Csönd van az épületben. Csönd csak éjjel volt az albérletben. Érthető, hiszen a Sportcsarnok edzésekre, versenyekre való. Ott a stúdió födémje azonos volt a játéktérrel. A vasbeton szállította puffogások-dübörgések közepette elképzelhetetlen bármilyen fölvétel. Tehát — n kezdeti három évet leszámolva — a szegedi stáb megmérettetett, és jónak találtatott. A budapesti főosztályok mind többet kérnek Szegedtől. A Zene — Szeged — Zene, vagy a Zenebutik igazi elismerés, csakúgy az a megbízás, amely szerint elkészült (még nem volt adásban) egy tévéjáték. Címe: Mécsfény. Ez Arany és Petőfi levelezéseit dolgozza fel. A Volán—Alicante kézilabda-kupameccset is a szegedi technikával, az itteni műszakiakkal közvetítették. Alapvető feladat a DélAlföld (Bács, Békés, Csongrád megye) életét bemutatni, úgy, hogy a műsorok alkalmazkodjanak az országosan is aktuális kérdésekhez. Ezen túl, megszervezték a környékén élő nemzetiségiek műsorát is. A román nyelvű adás 1982 áprilisában, a szlovák pedig tavaly szeptemberben indult. A földrajzi adottságok szinte tálcán kínálták a lehetőséget, hogy kapcsolatot teremtsenek az újvidéki televízióval. Évente két közös műsort készítenek — immáron három éve. Példa erre a Pola-Pola, Fele-Fele. A felvételeket két nyelven készítik. Most egy verses műsoron dolgoznak, közösen. A Tisza menti tájegység néptánckincsét dolgozzák fel. Készül a Tiszatáj és a Matrica irodalmi folyóiratok műsora is. Dobozban van már az orosházi Madrigál kórus fölvétele; érdekessége, a kórust Koroknay Károly felvétele Károlyi kastcly terme a neves zeneszerző, Szokolay Sándor édesapja, Szokolay Bálint alapította. Meg kell említeni a Gyulai Várszínházzal való kapcsolatot: a földkerekségen ma élő lírikusok verseit dolgozzák fel, valamint a Kicskereső ifjúsági folyóirat „különkiadását", amelyet nyaranta készítenek 10—14 éveseknek. Új feladat? A következő év első felében megindul a regionális adás. Ezt a DélAlföldön lehet fogni. Szentesről sugározzák majd a 2-es csatornán, hetente harminc percet. A technikáról is szólni kell. Ugrásszerű javulást hozott az átköltözés. Mindent színesben vesznek föl, a tévések legnagyobb örömére a garázsban díszeleg — persze leginkább, dolgozik — egy vadonatúj, nagyon korszerű, színesközvetítő-kocsi. Azt hiszem, ezzel a műszerrel is a kiváló munkát ismerte el a „nagy tévé". Jószándékkal mondták: a közeljövőben Szegeden induló rádió szervezéséhez segítő kezet nyújtanak. Fordult a világ. Hiszen most adódhat először, hogy televíziós rutinra támaszkodhat a rádió. Acs S. Sándor Hét közben, egy-egv rohanó. ideges, stresszekben bővelkedő napo. hánysz-r sóhajtunk fel: bar csak két vége lenne! S amikor lön. ott állunk tanácstalanul a két szabadnap előtt, nem tudunk mit kezdeni vele. Azaz tudunk: folytatjuk azt. anut pénteken abbahagytunk, dolgozunk kalákában, dolgozunk a gmk-ban. dolgozunk a konyhában, a ház körül, a garázsban, legjobb esetben a kiskertben. Monoton egymásutánban, cseppnvi változatosság nélkül jön hétre hét. lábunk ugyanazokat az utcákat tapossa, szemünk érzéketlenül siklik át a mégoly esztétikai értékkel büszkélkedő épületeken. szobrokon, lökdössük egymást az autóbuszon, az üzletel;ben, odahaza vacsorakészítés. mosás, mosogatás, közben oda-oda vetünk egy-egy szót érdeklődő gyermekünknek, aztán a nap végeztével lehuppanunk a tévé elé. Envnyi. S másnap minden kezdődik elölről. Így telnek el hetek, hónapok. így az évek, s panaszkodunk, nincs alkalmunk a kikapcsolódásra, a feltöltődésre, az erőgyűjtésre. Több cukrozott gpmöfes A kereslethez igazodva, a korábbinál több cukrbzott gyümölcsöt gyárt e szezonban a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet. Három megye háztáji kertjeiből tízféle gyümölcsöt vásároltak. | 1.| Alkalom és lehetőség. Alkalmat kínál a szabad szombat és a vasárnap, más kérdés, hogy — törekvő nép lévén, nem nyugszunk bele a kevésbe és a nincsbe - — ezeket a napokat is pénzes nem erőgvűitésre használjuk föl. Pedig orvosok a megmondhatói, bizonyos határokon túl sokkal inkább létkérdés a pihenés. mint néhány ezerrel több forint. Lássuk a lehetőségeket! Bennünket, szegedieket sajnos nem kényeztetett el a természet, nincsenek hófödte bérceink, vadregényes völgyeink, vízesésünk és futó patakjaink. amelvek vonzzák a turistákat. Igázván Tiszánk, de vize nem CSábít a fMröérr- -> ti kc-sken.v, bozótos erdősávja a sétára. Hova mehetnénk hat, ha mégis erőt veszünk magunkon és hét végén sutba dobunk mindenféle szerszámot. 1 oltat és főzőkanalat? A városi tanács 1975 és 1930 között nyolc Szeged környéki erdőben alakított ki olyan környezetet, amely a szombati, vasárnapi kirándulásra, természetben eltöltendő, kellemes időtöltésre hivatott. A Ueiag 1,5 millió forint értékben hangulatos, környezetbe iliö esőbeállókat, padokat. asztalokat, tornafölszereléseket helyezett el a iák között, több helyen szalonnasülő, bogrács tar ió állvány, kut fogadja a kirándulókat. sok-sok tár;,ada'm: munkás jóvoltából. Azaz, sajnos helvteien a jelen idő használata: fogadta a k rándulókat. A tanács vizsgálata szerint ezekből a berendezésekből a legtöbb helyen mar csak mutatóban maradt. A tapasztalat szerint a legközelebbi, érthetően a leglátogatottabb erdei pihenőhelyek állapota a legsiralmasabb, s minél távolabb esik valamelyik a várostól, annál épebb. annál tisztább, annál kellemesebb. Az emberi nyomok arra utalnak, hogy mégiscsal; használjuk ezeket a kirándulóhelyeket. De kik? Félő. hogy nem azok, akik kulturált kikapcsolódásra vágynak, sőt őket talán el is riasztja, legalábbis, nem vonzza ez a környezet. A Bikató, a Vértó, a Sancer tavak környéke a szándékos, barbár rongálás áldozata lett. Hiába a tanács, a Defag minden jószándéka, a beleölt forintok és munkaórák, a karbantartásra fordítható 100 ezer forint elég a berendezések újrafestésére, apró javításokra, az erdei al j növényzet kiirtására, de nem elegendő az elégetett esőbeállók évenkénti újjáépítésére, a kiborított padok újrabetonozására, a hiányzó lécek, a lecsavart csaptelepek pótlásr'rá. 2. Az édesüzemben a nyáron összegyűjtött, félkészen tárolt szamócát, meggyet, cseresznyét, zöld mandulát, diót, körtét, szilvát, sárga- és őszibarackot, valamint sárgadinnyét a téli hónapokban kandírozzák. Pályázat honvédségi ösztöndíjra A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel meghatározott felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóit vagy az oda felvételre jelentkezőket, akik tanulmányaik befejezése után — képesítésüknek megfelelően — a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztjei kivannak lenni. A ielentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet, erkölcsi, politikai megbízhatóság, egészségi alkalmasság hivatásos katonai szolgálatra. A pályázók jelentkezési lapot iskolájukban, vagy a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságoktól kaphatnak. Honvédségi ösztöndíjra pályázhatnak a műszalci egyetemek közlekedésépítő, földmérő. járműgépész, szerkezetépítő. épületgépész. építésztervező, gépipari technológiai, híradástechnikai, műszer- és irányítástechnikai mérnök képesítést nyújtó szakjain tanulók. Jelentkezhetnek a tudományegyetemek jogászpszichológus. programozó matematikus, térképész, meteorológus, tervgazdasági és pénzügyi szakos tanulói. Várják az orvostudományi egyetemek általános orvos hallgatóinak jelentkezését is. A főiskolák és az egyetemek főiskolai karajnak magas- és mélyépítési, épületes építőgépészet i. hídépítési és fenntartási, útépítési és fenntartási. vasútgépészeti. közlekedésautomatizálási, gyártástechnológiai. híradásipari, szervezés- és számítástechnika alkalmazási, repülögépvezetői, földmérési és földrendezői szakos növendékei ugyancsak pályázhatnak. Női; csal; egyes területekre és korlátozott létszám ban jelentkezhetnek, erről a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok személyügy i osztályain adnak felvilágosítást. Az ösztöndíjszerződés megkötésére az egyetemi (főiskolai) felvételi vizsga, valamint a katonai pályaalkalmassági vizsgálat együttes eredményétől függően kerülhet sor. Az egyetemisták (főiskolások) az évfolyamtól függetlenül bármely időpontban pályázhatnak, a felsőfokú oktatási intézményekben felvételizők március 31-ig jelentkezhetnek. Mí a teendő? Semmi esetre sém az; hogy arra buzdítsuk a városlakókat, csukják bt maguk mögött a lakás ajtaját, zárkózzanak be hét vegén is a négy fal közé. A természet s benne az ember építette, bennünket szolgáló bererdezések épségét minden eszközzel, végre kellő hatósági szigorral meg kellene védeni. Ebből az alapállásból várható el csak, hogy a társadalmi munkára építő fejlesztésekre lesz elegendő jelentkező. Elvégre senkitől nem kívánható, hogy elkótyavetyélje energiáját. pusztító kezeknek áldozza munkáját, annak eredményét. Márpedig — amint azt a népfront városi elnöksége előtt is elmondta Takács Máté városi főépítész, különösen a panelfalak közé zárt lakókra gondolva —, a Bikató és a Vértó környékének rendezésében számítanak társadalmi összefogásra. A tanács az e célra rendelkezésre álló forintjaiból a Sancer-tavak térségét szeretné kellemes környezetté varázsolni. Az eddigiek alapján talán már nem is szorul magyarázatra, ami néhány olvasónknak szemet szóit, nevezetesen az, hogy rt.itri kerítették be a tavak környékét. A vagyonvédelemnek éz is egyik módja, annál is inkább, mert ott niaiis van mit védeni. A 2ü hektáros, vegyes erdő o'yannyira megnőtt, s meger '.scdött, hogy épségét a juir.tvelt látogatók tömegeitől sem kell féltenünk. Amióta a Medikémia elköltözött, nem szennyeződnek a tavak, s a kerítés •jóvoltából a megtisztított területen nem nőnek ki a földből újaob szeméthegyek. A Defag és a Városgondnokság kezelésében levő területet ma már k:c pített sétautak hálózzák be állnak az őrbódék, a keztdőbódék, elkészült a tavakat összekötő híd, a közelmú.tban szorgalmasan dolgozta» itt az olajipar, a Dcmász, a vízművek szakemberei. Nincs messze az a? idő, amikor kulturált kirándulóhelyként megnyitná kc-puit a szabadidőpark, amely a tervek szerint tájjellegű vadasparkká, a környékünkön honos vad. és háziállatok otthonává, egvszei állatkertté fejlődhet. Hasonlóan csábító a Matyér — egyelőre sportolási lehetőséget kínáló — környékének jövője. Foglalkoznak a gondolattal, hogy a kirándulni vágyó városlakókat is beengedik erre a területre, netár, a sátorozókat is. Jogos az indulatos kérdés; de hát érdemes?! Két malom közt őrlődünk: melyik a fontosabb, a természet- és a vagyonvédelem, vagy az egészséges életmód, a kikapcsolódás föltételeinek a megteremtése. Úgy tűnik, hogy e két egyaránt létfontosságú igény' aligha.'.lehat egyszerre kielégíteni, mert az ember nyoméban',;< mindenütt pusztulás jár, épen csak az marad, amit jelenlétünkkel nem szentségtelenítettünk meg. Nem fedeztük föl a szc.regi. vasútállomás melletti, szalonnasütővel, padokkal ellátott kis pihenőt, nem is volt, aki megrongálja. Az hát a megoldás, hogy „leltárba'' véve a kirándulóhelyeket. eltitkoljuk létüket, s a felajzott idegrendszerű városlakó meg hét végén is ói led jön a négy fal között? | 3.J Aligha. Higgyük, hogy az ember, belátva, maga is a természet része, csak megpróbálja úgy élvezni a testei-leiket fölfrissítő zöldet, a tiszta levegőt, a madárfütytvös csöndet, hogy közben nem árt neki. S ha hitünk mindehhez nem elég? Ne riadjunk viszsza a szigor kényszerítő erejétől sem: nehogy mindanyr.yjan végleg kitaszíttassunk — mint arra érdemtelenek — a természet lágy öléből. Mert egy-egy rohanó hét u'án mégiscsak ez az egyetlen idegnyugtató menedékünk. Chikán Ágnes Fölújítják o Rákóczi-várat Évszázádokon át állta a történelem viharait hazánk egyik legszebb, legépebb várépítészeti remeke, a sárospataki Rákóczi-vár. Mindenkor fontos katonai bázisnak számított. Még negyven évvei ezelőtt is igen sok granát- és aknatalálat érte, mivel a visszavonuló német és nyilas egységek a falai közé vették be magukat. A vár fölött elzúgott századok kikezdték a mégoly vastag falakat is, úgyannyi ra, hogy napjainkban halaszthatatlunnu vált a vár magvát képező Vöröstorony és a palotaszárnyak külső felújítása a kőcsipkés bástyákkal, messze tekintő vigyázóházakkal együtt. A munkák az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával folynak. A szakemberek gondosan ügyelnek arra, hogy a meglazult kövek, reneszánsz ablakdíszek, faragványok hitelesen kerüljenek vissza a vár falaiba.