Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-23 / 301. szám

AJ ?ICo S VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! mSl Bi Z OTTS A G Á NAK LA P J A 74. évfolyam 301. szám 1984. december 23., vasárnap Ára: 1,40 forint terve A Minisztertanács megál­lapította. hogy a népgazda­ság 1984. évi fejlődése irá­nyaban megfelel az éves terv fő céljainak. A nem­zetközi fizetési képességet megőriztük, a külkereske­delmi mérleg aktívuma nőtt, az ország külföldi hitelké­pessége javult. Az eredme­nyek a fő gazdasági folya­matoknak a tervezettől — külső és belső okok miatt — nemileg eltérő alakulása melleit jöttek létre. A gaz­dasági növekedés üteme az előirányzottnál valamivel gyorsabb, a belföldi felhasz­nálás színvonala a számí­tottnál magasabb; a külke­reskedelmi cserearányok a feltételezettnél nagyobb mértékben romlanak: a ki­viteli többlet a tervezettnél valamelyest kisebb lesz. A nemzeti jövedelem nö­vekedése felülmúlja az elő­irányzott 1.5—2 százalékot. A termelő ágazatokban fog­lalkoztatottak száma kissé tovább csökken. A termelés növekedése teljes egészében a munka termelékenységé­nek javulásából adódik. Az egységnyi lekötött állóesz­közre jutó termelés csök­ken, de némileg kedvezőbb a számítottnál. A népgazda­ság fajlagos anyagfelhasz­nálása és importigényessége a számítottnál kevésbé ja­vul, az energia felhasználá­sa a vártnál nagyobb. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása az elő­i ánvzott 1—2 százaléknal kevésbé mérséklődik. Első­sorban a lakosság fogyasz­tása és beruházásai halad­ják meg a számítottat. Az ipari termelés'a ter­vezett 1,5—2 százaléknál gvorsabban emelkedik. A terven felüli termelés dön­tő része azonban belföldi felhasználásra kerül, csak kis rész szolgálja a külgaz­clisági egyensúly javítását. A termelés hatékonyságát r -vélik az energiagazdálko­c is racionalizálását, a gaz­daságos anyagfelhasználást es a technológiák korszerű­s tését, valamint a mellék­termékek és hulladékok hasznosítását szolgáló prog­ramok keretében végrehaj­tott intézkedések, a drága import helyettesítésére irá­nvuló tevékenység eredmé­nyei A termelés anyag- es alkatrészellátása — néhány kivételtől eltekintve — fo­lyamatos volt A belföldi kooperációs kapcsolatókban nem érzékelhető érdemi ja­vulás. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékeny­segc tovább terjedt. Az ipari termelésből a ki­vitel részaránya tovább nő A konvertibilis valutákért történő ipari kivitel volu­mene a tervezett ütemben emelkedik, de nem valósult meg az a cél. hogy a növe­kedés hordozója a feldolgo­zóipar. ?zen belül is külö­nösen a gépipar legyen. A transzferábilis rubelben el­számolt ipari kivitel az ál­lamközi szerződésekben vál­lalt kötelezettségekkel össz­hangban alakul. Az ipari termékek belföldi értékesí­tése is emelkedik. A kivitelező építőipar ter­melése a terv elgondolásai­hoz közelállóan csökken. Az építési igények- a korábbi­akhoz hasonlóan változnak: a beruházási építés jelentő­sen mérséklődik, g fenntar­tási-felújítási tevékenység emelkedik. Az építési keres­let és kínálat viszonya las­san javul. Nem halad ki­elégítően a jobb minőségű szervezettebb munkát előse­gítő feltételek megterem­tése. A mezőgazdasági termé­ke* termelése jelentősen le­lülmúlja az 1983. évit; kissé magasabb a tervezettnél, es az igen jó 1982. évinél is. A növénytermesztés terme­lese jóval magasabb a ta­valyinál. A búzatermés a tervezettnél nagyobb, a ku­koricatermés azt megkö­zelítő, az összes gabonater­més számottevően rnegna­ladja -az előirányzottat. A zöldségfélék es a gyümöl • csök termelése csökkent, a cukorrépa-termelés nőtt. a napraforgó-termelés a szá­mítottnál is jobban emel­kedett Az állattenyésztés terme­lése jelentősen meghaladja a tavalyit. Folytatódott a ser­tésállomány es a vágóser­tés-termelés növekedese. A többlet a háztáji es kisegí­tő gazdaságokból ered. A szarvasmarha-állomány el­sősorban a húshasznú állo­mány növekedése következ­tében emelkedik. A vágo­juh- es a gyapjútermelés csökken. A mezőgazdasági nagy­üzemek kiegészítő tevékeny­sege a korábbi évekénél las­sabban bővül. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapo­zása egészében kielégítő. A háztáji és kisegítő gazdasá­gok gép- és eszközellátása is jelentősen javult A mezőgazdasági és élel­miszeripari termekek kül­piaci értékesítési feltételei változatlanul kedvezőtlenek, az exportárak jelentősen csökkentek. A transzferábi'­lis rubelben elszámolt kivi­tel mennyisége a tavalyi kó­rul alakul, a konvertibilis valutákban elszámolté szá­mottevően nő. A köziekedesben a belföl­di áruszállítás valamivel el­marad az előző évitől, a tranzitszállítások mérsékel­ten bővülnek. A szállításo« egyenletesebbé tételére irá­nyuló intézkedések nem jár­tak kellő eredménnyel. A személyszállításban a tá­volsági tömegközlekedés csökkenése megállt, a telje­sítmény kis mértékben emel­kedik. A postai és távközlési szolgáltatások a számított­nál kissé gyorsabban fej­lődnek. A bekapcsolt távbe­szélő-állomások száma meg­haladja a tervezettet. A vízgazdálkodásban az előirányzott kapacitásbővítés megvalósul. Az ország népessége és a foglalkoztatottak 6záma kis­sé csökken. Az iparban és az építőiparban a létszám­csökkenés mérséklődik, és a korábbiaktól eltérően csök­ken a létszám a mezőgaz­daságban is. A hatékonyan nem foglalkoztatható mun­kaerő felszabadítása lassú, ami hátráltatja'a dinamiku­sabban fejlődő vállalatok munkaerő-keresletének ki­elégítését. A lakosság nomináljöve­delmei a tervezettnél job­ban emelkednek Elsősor­ban a kisvállalkozásokbo1 származó jövedelmek nőnek gyorsan, de meghaladja a számítottat a bérkifizetés, c mezőgazdasági kisüzemi ter­melésből származó bevéte­lek és a pénzbeli társadal­mi juttatások növekedése is A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 7—8 száza­lékpt meghaladóan emelke­dik. A nagyobb áremelke­désben döntő része a piaci hatásokra bekövetkező ár­emelkedéseknek van. Csök­ken a fogyasztói ártámoga­tás. és az érintett termék­csoportok egy részénél ja­vult a kereslet és a kínálat egyensúlya. A nagyobb no­mináljövedelmek következ­tében a magasabb fogyasz­tói árszínvonal ellenére az egy főre jutó reáljövedelem az 1983. évi színvonal meg­tartása helyett emelkedik, a lakosság fogyasztása az elő­irányzottnál gyorsabban nő Az egy keresőre jutó reál­bér a tervezett mértékben mérséklődik. Az egveo munkajövedelmek megha­ladjak a számítottat. A kiskereskedelmi árufor­galomban — főleg az év má­sodik felében — emelkedik a kínálat színvonala, de to­vábbra &em megfelelő az ellátás gyermekruházati cik­kekből és néhány tartós fo­gyasztási cikkből. Javul az ellátás a lakásépítkezéshez szükséges anyagokból, egyes termékekből így sincs ele­gendő. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt inf­rastrukturális fejlesztések a tervezettnek megfelelően va­lósulnak meg. A tervezett számú lakás (ezen belül ál­lami lakás) építése fejező­dik be. A tervezettnél több lakás felújítására és korsze­rűsítésére kerül sor. A kór­házi ágyak száma várhatóan a tervnek megfelelően emel­kedik, a szociális otthoni helyek száma némileg job­ban nő. de változatlanul je­lentős a kielégítetlen igény. A bölcsődéi és az óvodai helvek száma a korábbiak­nál kisebb mértékben. az igényekkel arányosan bővül, a zsúfoltság csökken. Az ál­talanos' iskolai osztályter­mek növelése révén a tanu­lócsoportok átlaglétszáma és a váltott napszak ú oktatás aránya lényegében változat­lan marad. A középfokú oktatásban — elsősorban szervezési intéz­kedések révén — az osztály­termek száma a tervezettnél gyorsabban gyarapodik. Az Állami Operaház íekonst­rukciója határidőre befeje­ződött. A népgazdasági beruházá­sok — a lakosság beruházá­sainak számítottnál élénkebb növekedésé miatt — az el­gondoltnál valamivel kisebb mértékben csökkennek. Az állami döntésű beruházások­nál a tervezettnél valame­lyest nagyobb teljesítés egy része néhány beruházás gyorsabb kivitelezéséből, má­soknál az elmaradások pót­lásából adódott. A vállala­tok és szövetkezetek beruhá­zásai a számítotthoz közel­álló összeget érnek el. Kö­zöttük növekvő hányad cé­lozza az előnyösebb termelé­si szerkezet kialakítását, az exportképesség, az anvag­és energiagazdálkodás javí­tását. A vállalati fejlesztési vásárlóerő szabályozásában nem volt szükség évközi kor­látozó intézkedésekre. Nő a gépberuházások aránya, az építés és az egyéb ráfordí­tások, részesedése csökken. A külkereskedelmi for­galomban az összes kivitel mennyiségének növekedése valamelyest felülmúlja a számítottat, a behozatal mennyisége kis mértékben növekedik. A külföldi adós­ságállomány csökken. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel számotte­vően meghaladja az 1983. évit. Leggyorsabban a gép­kivitel emelkedik. A beho­zatal mennyisége várhatóan az 1983. évi körül alakul. A cserearányok a feltételezett­nek megfelelően romlanak. A külkereskedelmi mérleg egyenlege jelentősen javul. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel mennyisége is dinamikusan, a tervben számítottnál gyorsabban nő. A gépkivitel alig emelkedik, színvonala a számítottnál lé­nyegesen alacsonyabb. Di­namikusan nő viszont né­hány vegyipari, a kohászat; és a könnyűipari termékek kivitele. Egyes élelmiszer­ipari és mezőgazdasági cik­kek (elsősorban húsáruk) bő­vülő • értékesítése nehézsé­gekkel járt. A behozatal mennyisége várhatóan kissé meghaladja az előző évit. A cserearányok romlása a tervben számítottnál na­gyobb. Az áruforgalom ak­tívuma nő, de az előbbiek miatt kissé elmarad az elő­irányzottól. Az adósságállo­mány a tervnek megfelelően csökken. Eredményes munka folyt a VII. ötéves népgaz­dasági terv kidolgozásának előkészítésében, kialakultak a terv gazdaságpolitikai el­gondolásai. Ezzel is össz­hangban döntések történtek a gazdaságirányítási rend­szer átfogó továbbfejleszté­séről. lyek a termelés hatékonysá­gának, a gazdaság jövede­lemtermelő képessegének nö­vekedését eredményezik, a gazdasági egyensúly további javítását és tartós megszi­lárdítását biztosítják. Ennek legfontosabb eszköze a gaz­daságirányítási rendszer fej­lesztése. A terv megvalósítását ezen túl célraorientált akcióprog­ramok is segítik. Ezek elő­mozdítják a folyamatban le­vő kormányprogramok jövő év; feladatainak végrehajtá­sát. így az energiagazdálko­dás racionalizálását; a gaz­daságos anyagfelhasználást és technológiakorszerűsítést; a melléktermék- és hulla­dékhasznosítást. Gazdaság­szervező intézkedések támo­gatják a konvertibilis valu­tákban elszámolt export nö­velését és az ezzel arányban álló behozatal megvalósítá­sát; a drága behozatal He­lyettesítését;- a pénzügyi hiá­nyos vállalatok kezelését;' a szállításszervezés ésszerűsí­tését; a munkaerő-gazdálko­dás hatékonyabbá tételét. E programok meghatározzák az egyes gazdaságiranvító szervek konkrét feladatait. Az 1985. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai 1984:100 Nemzeti jövedelem 102,3—102.8 Belföldi felhasználás 101,0—101,5 Ipari termelés 103,0 Országos építés-szerelés 101,0—102,0 Mezőgazdasági termékek termelése 101.0 Lakossági fogyasztás 101.0—101.5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,5—102.0 A szocialista szektor beruházásai md Ft 193 —195 A termelőágazatok fejlődése Á jövő évi népgazdasági terv f 00 0 i • • 0 f e» • 0 . • fo céljai es előirányzatai 1985-ben a termelés haté­konyságának fokozódó nö­vekedésére. ezzel a nemzeti jövedelem bővülésének élén­külésére alapozva tovább kell javítani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Meg kell állítani az áHagos reál­bérek és a beruházások mér­séklődésének folyamatát. Mindkét fő elszámolási vi­szonylatban csökkenteni kell az adósságállományt. E célok eléréséhez fel kell gyorsítani a műszaki fejlő­dést, a termelés szerkezeté­nek olyan változásait, ame­lyek a versenyképesség ja­vítását, a gazdaságos kivitel növelését, importigényessé­gének csökkentését szolgál­ják . a gazdaságosság köve­telményeinek fokozott érvé­nyesítése mellett. A terme­lés hatékonyságának növe­lését a ráfordítások csök­kentésével is meg kell ala­pozni. A munka termelé­kenysége a népgazdaságban az éddiginél jobban emel­kedjen. a termelő ágazatok fajlagos anyag- és energia­felhasználása erőteljesen csökkenjen. A külkereskedelmi aktívu­mot összességében továbbra is növelni kell. Ez mar nem teszi szükségessé a belföldi felhasználás mérséklését, az évek óta először — gazda­sági hatékonyság növekedé­sétől es a külgazdasági egyensúly javulásától füg­gően — kis mértékben emel­kedhet. fgy mind a társa­dalompolitika, mind a gaz­daságfejlesztés terén a ko­rábbi évekhez képest vala­mivel kedvezőbb lehetőségek nyílnak: emelkedik a lakos­ság reáljövedelme és fo­gyasztása, javulnak életkö­rülményei, az 1984. évi szín­vonalon maradnak a szocia­lista szektor beruházásai, bővülnek a gazdaság anyagi alapjai. Mindezek valóra váltásá­hoz meg kell gyorsítani azo­kat a cselekvéseket, ame­Az ipari termelés növeke­dése a külföldi és hazai ke­reslet változásától es az ah­hoz való alkalmazkodástól függően iparáganként és vál­lalatonként differenciáltan alakul. Az ipari atlagot meg­haladó ütemben emelkedik a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar termelése és ex­portja. A termelés és a kivitel szerkezetét úgy szükséges javítani, hogy növekedjen a gazdaságosan előállított, fel­dolgozott termékek aránya. Javítani kell a termékek versenyképességét, az ezt alátámasztó műszaki fejlesz­tés eredményességét, gyorsí­tani a termék váltás ütemét, növelni az új, korszerű ter­mékek termelését. Kiemelt jelentősége van az értékesí­tés. a piaci munka jobb megszervezésének. A gazda­sági szabályozás változásai, a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése, az új válla­latirányítási formák beveze­tése elősegíti a korszerűbb vállalati termelési szerke­zet kialakulását. Az ipari termékeknek mind a szocialista, mind a fejlett tőkés és a fejlődő országok­ba irányuló kivitelét dina­mikusan kell növelni, első­sorban a gazdaságos feldol­gozóipari termékek kivitelé­nek jelentékeny bővítésével. A hazai kereslet emelkedése és jobb kielégítése megkí­vánja a belföldi célú értéke­sítés növelését is. A ráfordítások mérséklé­sére irányuló programok és gazdaságszervező akciók vég­rehajtása fokozza az ipar jö­vedelemtermelő képességét. Az energiagazdálkodási program következetes vég­rehajtásával számottevő energiamegtakarítást — en­nek jelentős hányadát az iparban — kell elérni. Az anyagtakarékosságra, a hul­ladék és a másodlagos nyers­anyagok hasznosítására irá­nyuló intézkedések. vala­mint a vállalati gazdálko­dás javulásának, szervezett­ségének eredményeként az iparban a fajlagos anyagfel­használást csökkenteni kell A hnzai szabad kapacitások ésszerű hasznosításával, a kisvállalkozási formák adta lehetőségek jobb kihaszná; lásával a drága import to­vábbi kiváltását és helyette­síiesét kell megvalósítani. Az» új szabályozási és irá­nyítási feltétélek hatására növekszik a gazdálkodó szervezetek differenciálódá­sa. A veszteséges és .alac.sonv hatékonyságú vállalatoknak pénzügyi problémájukat el­sősorban saját erejükre tá­maszkodva. az ez irányú programnak megfelelően kell megoldaniuk. A népgazdaság energia­felhasználása kismértékben haladhatja meg az ez évit. A szükségletek' kielégítésé­hez a hazai források bő­vülnek, a növekedés döntő része a Paksi Atomerőmű termeléséből- származik. A széntermelés megközelíti.. a kőolajtermelés megegyezik az ez évivel, a földgázter­melés emelkedik. A kohá­szat termelése az ideihez hasonló lehet, növelni ke'.l a termelés és a kivitel gaz­daságosságát. A gépipar ter­melése az ipar átlagos fej­lődését meghaladó ütemben emelkedhet. Ennél is lénye­gesen gyorsabban kell nö­velni a gépipari terméke« kivitelét Az értékesítési le­hetőségek jobb kiaknázásá­hoz elengedhetetlen a ver­senyképesség jelentós javí­tása. a gyártmányok és a gyártmányszerkezet eddigi­nél lényegesen gyorsabb korszerűsítése. Az építő­anyag-ipar termelése a ke­reslet kismértékű növekedé­sével összhangban emelke­dik. A vegyiparban emelke­dik a magasabb feldolgo­zottság! fokú termékek rész­aránya. A katalitikus krakk­iizem 1984. évi üzembe he­lyezésével javul a kőolaj­feldolgozás gazdaságossága Gyógyszerekből, növényvédő szerekből és intermediereK­ből jelentősen bővül a ter­melés. Mindez lehetővé te­szi. hogy a vegyipari ter­mékek kivitele dinamikusan növekedjék. A könnyűipar­ban gyorsabban kell követ­ni az igények változását, korszerűbbé kell tenni a termelés szerkezetét mun­kaigényesebb és értékesebb, a külföldi és a hazai pia­con is jól értékesíthető ter­mekeket kell gyártani. A beruházási vásárlóerő alakulását követve az építő­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom