Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

2 Péntek, 1984. december 21. ÜJ SZOVJET MINISZTER A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége egészségi állapotára való te­kintettel, saját kérésére fel­mentette közoktatási mi­niszteri tisztségéből Mihail Prokofjevet. Az SZKP KB Politikai Bizottsága a nyu­alomba vonult politikusnak köszönetét fejezte ki a párt és a. nép javáfa végzett udaadó munkájáért. A Leg­felsőbb Tanács Elnöksége a Szovjetunió új közoktatási miniszterévé Szergej Geor­uijevics Scserbakovot ne­vezte ki. MENGISZTIT BERLINBEN Kétnapos munkalátogatás­ra csütörtökön az NDK-ba érkezett Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgo­zók Pártja Közppnti Bi­zottságának főtitkára, az Ideiglenes Katonai Kor­mányzótanács elnöke, az etióp fegyveres erök főpa­rancsnoka. ARHIPOV KLNABA UTAZOTT Csütörtökön, a Kínai Nép­köztársaságba utazott Ivan i rhipov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének el­ső helyettese. Arhipovot a kínai kormány hivta meg. FELMENTÉSEK, KINEVEZÉSEK Dr. Bányász Rezső, a Tá­jékoztatási Hivatal elnöke C -rencséri Jenőt — érde­mei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — felmentette a Ké­pes Űjság főszerkesztői tiszt­ségéből. Egyidejűleg a lap főszerkesztőjévé Kovács Mi­hályt nevezte ki. A Tájé­koztatási Hivatal elnöke dr. Garam Józsefet — érdemei elismerése mellett, nyugál­lományba vonulása miatt — felmentette a Figyelő fő­szerkesztői tisztségéből. Egy­idejűleg dr. Varga Györ­gyöt főszerkesztővé nevez­te ki. ÁLLAMSEGÉLY AZ EGYHAZAKNAK Az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnökének előterjesz­tése alapján a Miniszterta­nács úgy határozott, hogy — teljesítve a magyaror­szági egyházak és vallás­felekezetek kérelmét — vál­tozatlan összegben 1990. de­cember 31-ig tovább fo­lyósítja az államsegélyt, s azt. az Állami Egyházügyi Hivatal 1985-től évenként egyszeri kiutalással bocsát­ja az egyházak rendelke­zésére. fi cseiiszíováfe-NÜZK kapcsolatokról Genscher sajtótájékoztatója 0 Prága (MTI) Hasznos, beható és őszin­te jelzőkkel minősitetle prá­gai tárgyalásait csütörtöki sajtóértekezletén Hans-Diet­rich Genscher nyugatné­met . alkancellár és külügy­miniszter. Rámutatott: a két ország egyaránt érdekelt az enyhülésben, a leszerelés­ben, a fegyverzetkorlátozás­ban és az európai együtt­működés erősödésében, an­nak ellenére, hogy különbö­zőképpen ítélik meg a je­lenlegi nemzetközi feszült­ség okait, eltérő a gazdasá­gi és társadalmi rendsze­rük. s más-más katonai szö­vetséghez tartoznak. A nyu­gatnémet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kis és közepes közép-európai or­szágok. mint az NSZK és Csehszlovákia, fontos . sze-. reoet töltenek be a nem­zetközi légkör javításában. Közölte, hogy Kohl kancel­lár a jövő évre hivatalost csehszlovákiai látogatásra szóló meghívást fogadott el. Az NSZK és Csehszlová­kia dialógusának folyama­tossá válását jelzi. hogy Genscher bonni viszontlá­togatásra hívta meg Chnou­pek csehszlovák külügymi­nisztert. A nyugatnémet külügy­miniszter a Varsói Szerző­dés külügyminiszteri ta­nácsának berlini ülésé­i-ó) kiadott közleményről azt mondta, hogy abban vannak pozitív és megfontolásra ér­demes elemek, olyanok is. amelyek a nyugati szövetség számára elfogadhatatlanok. Genscher pozitívan érté­kelte az NSZK és Cseh­szlovákia egymást jól kiegé­szítő gazdaságának kapcso­latait. ' Mint leszögezte, az NSZK elvi alapokon kitart a Szov­jetunióvá) és szocialista szomszédaival a hetvenes évek elején kötött keleti szerződések mellett. Igaz­ságtalannak és alaptalannak minősítve, visszautasította a nyugatnémet revansista erők támogatása miatt a bonni kormányt ért bírálatokat. Elmondta: megindító élménv volt számára megkoszorúzni Lidicében a fasiszta tömeg­mészárlás áldozatainak sír­emlékét. Közölte, hogv iól haladnak a két ország között n kör­nyezetvédelmi kérdésekről folyó tárgyalások, amelyei; célja, hogv intézményes ke­retek között találjanak meg­oldást a, közös határ mind­két oldalán kárt okozó ]e­vegőszennyezgsi problémák megoldására. Román—bolgár együttműködés 0 Bukarest (MTI) n. ­Csütörtökön Bukarestben aláírták a román—bolgár gazdasági és múszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztéséről szóló hosszú távú programot, amely részint 1990-ig, részint egyes terüle­teken az ezredfordulóig szab­ja meg az együttműködés irányait. A dokumentumot ünnepéi ves keretek között Todor Zsivkov. a BKP KB főtitkára, a bolgár Államta­nács elnöke és Nicoiae Ceau­sescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke látta el kézje­gyével. Háromnapos hivatalos, ba­ráti látogatását befejezve csütörtökön elutazott Bu­karestből Todor Zsivkov. a BKP KB főtitkára, a bolgár -Államtanács elnöke, s az ájft taia vezetett" párt- és • ' kor-> mányküldöttoég.. A- hivatalra, •tárgyalások befejeződésétől szóló közlemény rámutat ar­ra. hogy az újabb Csúcsta­lálkozó a román—bolgár ba­rátság és együttműködés ki­emelkedően fontos eseménye volt Megállapítja, hogy „feltárták a kapcsolatok in­t.enzifikálásának sokrétű le­hetőségeit, s az együttmű­ködés szélesítésének konk­rét mozzanatait". A tárgya­lásokon megkülönböztetett figyelmet szenteltek az eu­rópai helyzet értékelésének. Mindkét részről állást fog­laltak a feszültség csökken­tése, a leszerelés, a béke és az együttműködés mellett. Andreotti Varsóban tárgyal 0 Varsó (MTI) Csütörtökön hivatalos lá­togatásra Varsóba érkezett Giulio Andreotti olasz kül­ügyminiszter. Az olasz dip­lomácia feje délután találko­zott lengyel kollégájával, Stefan Olszowskival, majd kezdetét vette a két minisz­ter által vezetett olasz ós lengyel tárgyalóküldöttség plenáris ülése. Varsóban nagy jelentősé­get tulajdonítanak a látoga­tásnak. s a lengyel—olasz kapcsolatok normalizálódá­sát várják tőle. A két or­szág kapcsolatai a 60-as. 70­es években nagyon jók vol­tak. 1977-ben legmagasabb szintű lengyel küldöttség tett látogatást Rómában. Az utá­na következő évek azonban hanyatlást hoztak, első sor­ban a növekvő lengyel gaz­dasági nehézségek miatt. Ró­ma később, a lengyelországi szükségállapot bevezetését követően, a NATO-ban elfo­gadott álláspontnak megfe­lelően korlátozta kapcsola­tait Varsóval. csatlakozott az Egyesült Államok által életbe léptetett gazdasági szankciókhoz is, amelyek te­temes károkat okoztak a lengyel népgazdaságnak. Attól kezdve, hogy 1983 augusztusában Craxi ve­zette ötpárti koalíció került kormányra Rómában, las­san javulásnak indult a len­gyel-olasz viszony. Amikor ez év júliusában Varsóban széles, körű am­nesztiát hirdettek, az olasz kormány a-'kapcsolatok ren­dezése mellett döntött. Vársói értékelés szerint Andreotti útjáhak nemzet­közi jelentősége is van. A látogatást az újjáéledő ke­-rz. -jsftyflgwp tfá rtim*!V 'égyi k Örvendótes*' "ftiézfeafiátának •ü»«J8It-/-«> * Gorbacsov az Austin gyárba látogatott 0 London (MTI) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, aki parlamenti de­legáció élén tartózkodik Nagy-Britanniában, csütör­tökön délelőtt Oxfordba, az Austin Rover autógyár Cow. ley-i gyáregységébe látoga­tott. Ez volt angliai tartózko­dásának második ilyen — részben ismerkedő, részben üzleti jellegű — programja. Az Austin Rover, amely az ipari robotok alkalmazá­sában messzebbre jutott, mint a világ bármely más autógyára. bizonyos ideje tárgyalásokat folytat a Szov­jetunióval a szovjet személy­gépkocsi-gyártás korszerű­sítéséber) való esetleges rész­vételéről. Bár a legmesszebbre te­kintő terv, egy közös brit­szovjet autógyár felépítése egyelőre még nem öltött ta­pintható formát — ehhez még igen sok idő kell, mon­dották a brit források — az Austin Rover reményét fe­jezte ki. hogy Mihail Gor­bacsov látogatása javította esélyeiket egy „jövedelmező szovjet üzlet" megkötésére. Később Londonban talál­I kozott a londoni Kereske­delmi és Iparkamara, a Brit—Szovjet Kereskedelmi Kamara és a Brit Gyáripa­rosok Szövetsége képviselői­vel. A találkozón megjelentek a legnagyobb iparvállalatok, kereskedelmi intézmények és pénzintézetek vezetői is. Mihail Gorbacsovot Lord Jellicoe, a Brit Külkeres­kedelmi Kamara tanácsának elnöke melegen üdvözölte. A brit üzletemberek előtt Mihail Gorbacsov beszedet mondott. Mihail Gorbacsov beszé­dében a jelenleginél sokkal erősebb kereskedelmi kap­csolatokat sürgetett a Szov­jetunió és Nagy-Britannia között. Kifejtette, hogy bár az elmúlt években a kétol­dalú kereskedelem irányzata süllyedő volt, ez idő szerint lehetőség van a forgalom 50 százalékos emelésére is. Utalt arra, hogy a Szovjet­unió különösen jelentős be­ruházásokat tervez építő-, olaj. és gáziparában, továb­bá gép- és élelmiszeripará­ban. A hallgatóság külörtösen kedvezően fogadta azt a tényt, hogy a szovjet vezető az összes kereskedelemi kor­látozás megszüntetését szor­galmazta. A kilépés E hét közepén immár vég­legessé vált a kilépés. Wa­shingtonban hivatalosan is bejelentették, hogy az Egye­sült Államok január 1-től már nem tagja az UNESCO­nak. Az ENSZ egyik legna­gyobb úgynevezett szakosí­tott szervezete. (Pontos ne­vén az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) így 1985-ben már majd 100 millió dollárral ke­hesebbel gazdálkodhat, mint eddig. Az amerikai kormány ugyanis az UNESCO költ­gvetésének a negyedét ad­ta. A 374 millió dollár—az. Isi pénzalap — amúgy is < iég szűkös volt ahhoz a leiadattengerhez. képest, nmely az. UNESCO-ra várt évről évre, ennek 15—20 szá­zalékc* csökkenése — attól függően, hogy más tagorszá­gok emelik-e és mennyivel ludják emelni hozzájárulá­sukat — szinte katasztrofá­lis veszteség. Pontosan tudják ezt Wa­shingtonban is. ezért minő­síti a világsajtó jelentékeny része nyílt zsarolásnak a/, amerikai kilépést, s annak előzményeit. Hiszen az. ame­rikai kormány egy esztendő­vel ezelőtt jelentette be, hogy kilép, amennyiben az UNESCO nem változtat ma­gatartásán. Mi is a Reagan­kormányzat baja a kulturá­lis szervezettel? Amerikai megfogalmazás szerint főleg az. hogy az UNESCO túl­ságosan politizáló lett, te­hát a feladatkörébe tartozó oktatási, természet- és, tár­sadalomtudományi kérdé­sekben és a nemzetközi kul­turális csere ügyeiben úgy­mond szélsőséges politikai magatartás és megközelítés uralkodott el. A konkrét ész­revételek jelzik, hogy mit ér­tenek elfogult politizáláson a kifogásolók. Például azt. hogy a szervezet nemegyszer helyet adott annak, hogy a tagok többsége kiálljon — az UNESCO kereteit felhasz­nálva — a leszerelés eszmé­je mellett. E szó UNESCO — értelmezése pedig Wa­shington szerint mindinkább a szovjet politikai törekvét sek melletti kiállásnak volt minősíthető. Meg aztán a fejlődő országok kellemet­lenül nagyszabású kam­pányt indítottak a tájékoz­tatási világrend reformjá­ért, amelyek központi gon­dolata a vezető tőkés orszá­gok nagy tájékoztatási iro­dáinak és a tévé- és rádió­tánsaságoknak visszaszorítá­sa lenne. Mindez és az UNESCO pénzek felhasználásának irá­nyai kezdtek tűrhetetlenné válni az amerikai kormány számára, egy esztendeje szó­lították fel az UNESCO-t pá­lyamódosításra. de már ak­kor tudták, hogy ilyen gyors irányváltást nem lehet ki­kényszeríteni száznál is töb,b másként vélekedő országból. Otthagyták hát a szerveze­tet, s erre buzdítják néhány szövetségesüket is — közü­lük elsősorban Nagy-Britan­nia hajlik erre. Vitathatatlanul súlyos csa­pás ez a világszervezet talán legnagyobb, és évtizedek alatt sok komoly eredményt felmutató szakosított szer­vezete számára. A politikai' árengedmények a követelt méretekben azonban nem voltak elfogadhatók, s a zsa­roló módszer is taszított. Washingtonban most nyil­ván úgy vélik, hogy az ame­rikai pénz nélkül működés­képtelenné válik az UNESCO. Az azonban aligha lehetsé­ges. A tagországok mind­eközben változatlanul re­ménykednek egy olyan kompromisszumban, amely nem a washingtoni kénysze­rítés, hanem a józan érdek — egyeztetés alapján jöhet lét­re. Avar Károly Csernyeriko levele Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke levelet küldött az atomfegyver­mentes övezetek létrehozá­sáért folytatott küzdelmet összehangoló nemzetközi bi­zottsághoz. A levelet csü­törtökön, a spanyolországi Cordóbábárf höíMk* • ' nví!-' vánosságra. Ez a város ren­dezi frieg ugyanis a jövő év márciusában e nemes cé­lért küzdő városok képvi­selőinek nemzetközi talál­kozóját. A szovjet állam­fő levele a többi között hangsúlyozza: a Szovjetunió minden tőle telhetőt meg­tesz azért, hogy a világ kü­lönböző térségeiben atom­"fegvvmfWívtófc uöve*é&ék lé­tesüljenek, mert ez a népeK érdeke. . óhAsotadoc Tovább bővül a KGST belkereskedelmi árucsere-forgalom Jövőre több mint tíz szá­zalékkal bővül — s ezzel meghaladja a 300 millió ru­bel értéitet — hazánk és a többi KU3f-ország belke­reskedelmi választékcseré­je. amely immár negyed­százada jól egészíti ki a külkereskedelmi áruforgal­mat. A közszükségleti cik­kek cseréje bővíti a part­nerországok üzleteinek áru­választékát, illetve csökken­ti a hiányokat.. A magyar Belkereskedel­mi Minisztérium a partne­rekkel — az NDK kivéte­lével — az elmúlt hetekben, napokban írta alá a jövő évre szóló megállapodáso­kat. A legintenzívebben a jól bevált áruházi cseréforga­lom növekszik, gyakoribbá válnak Budapesten és vidé­kén a nemzeti áruházi na­pok, hetek. Jövőre több mint 200-szor jelennek meg áruházainkban a szokásos­nál nagyobb mennyiségben és választékban a szocialis­ta országokból származó termékek, s ugyanennyi al­kalommal mutatják be kül­földi városokban áruháza­ink kínálatát. Az áruházi hetek, napok egyben piac­kutatási célt ás szolgáinak, hiszen mód nyílik arra. hogy a bemutatott kínálat­ból a legkeresettebb ter­mékeket később a külkeres­kedelemben, vagy a belke­reskedelmi árucsere-forga­lomban nagyobb mértékben szállítsak egymásnak a partnerek Csehszlovákiával jövőre 27 százalékkal növekszik a belkereskedelmi csereforga­lom. s oldalanként megkö­zelíti a 130 millió rubel ér­téket. A csehszlovák kon­fekcióáruk. tapéták, kozme­tikai termékek, porcelánok, cipők, csillárok, játékok, elektromos háztartási gépek. radiátorok, valamint ajtó­es ablakkeret ellenérdeke­ként a magyar belkereske­oeiem egyeoek közt pvc­padloburKOlút, neccharis­nyanadrágot és ugyancsak kerámiát, kozmetikai ter­.moiekei, vaiamint háztartá­si eszközöket szállít Cseh­szlovákiába. Mindkét országban 60 al­kalommal rendeznek áruhá­zi hetet a partner allami es szövetkezeti vállalatok. Mintegy 10 6zazalékkal növeksziK jövőre a magyar —szovjet belkereskedelmi csereíorgalom. A két or­szág belkereskedelme köl­csönösen mintegy 53 millió rubel értékben szállít fo­gyasztási cikkeket. A Szov­jetunióból hűtőszekrények, konyhai és kerti szerszá­mok, közkedvelt órák, ezüst­tárgyak, halkonzervek és pezsgők, valamint kerékpá­rok érkeznek. Több kerül a magyar üzletekbe hordozha­tó színes televízióból, jövő­re kapható lesz a szovjet nagyképernyős színes tv Is. A magyar belkereskedelem írószereket, tapétákat, koz­metikai cikkeket, bútorokat, autóülés-huzatokat, húskon­zerveket, fürdőszobai fel­szereléseket és logikai játé­kokat szállít a Szovjetunió­ba. A magyar—bolgár árucse­rében több mint 20 millió rubel értékű fogyasztási cikket szállítanak egymás­nak. ennek mintegy felét áruházi hetek keretében. A partnerek kölcsönösen negy­ven nemzeti napot, illetve hetet rendeznek jövőre. Bulgáriából zöldség- és gyü­mölcskonzervek, halkészít­mények, sós fogkrém, por­celánok, népművészeti tár­gyak. világítótestek, vala­mint fonott demizsonok ke­rülnek a magyar üzletekbe. Belkereskedelmünk ellenté­telként kempingcikkeket, kuktaedényeket, fürdőszoba­mérlegeket, autógyújtó gyer­tyát, elektromos kávédará­lót, lámpákat es kozmetiku­mokat szállít a partnernek. A (magyar—lengyel for­galomban jövőre 27,6 millió rubel értékű áru cserél gaz­dát. Lengyelországból a: ideinél mintegy 7 százak. ­kai több áru — mopeu kempingkerékpár, üveg- és kristályáru, valamint mű­bőr- és bőrcipő — érkezik, a magyar belkereskedelem pedig ugyanennyivel töbo konzervet, italárut, lakásfel­szerelesi cikket, kozmetikai és ruházati termeket szál­lít Lengyélonszágba. A Rcímániával kötött megállapodás értelmében mindkét ország belkereske­delme 22 millió rubel érté­kű árut juttat partnerének. Romániából bútorok, játé­kok és ruházati termékek kerülnek a magyar üzletek­be; kozmetikai cikkekért, írószerekért, kuktaedénye­kért és ruházati terméke­kért cserébe. A megállapodások alapján jövőre Kubával másfél mil­lió rubel értékű árut cserél a magyar belkereskedelem. Az árulista jelentősen bővül annak a kubai hétnek az eredményeként. amelyet nemrégiben rendeztek a bu­dapesti Flórián Üzletköz­pont, illetve Győr Centrum Áruházában. Az ott nagy sikert aratott áruk. köztük szabadidő-ruhák, bőrcikkek. népművészeti és kerámia dísztárgyak, függőágyak, édességek és gvümölcsök, valamint italok jövőre már szélesebb körben lesznek kaphatók a hazai üzletek­ben. Magyarországról kon­fekcióárut, kozmetikai cik­keket. méterárukat és ház­tartási eszközöket szállíta­nak Kubába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom