Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

Péntek, 1984. december 21. 3 A Vasasszakszervezet központi vezetőségének napirendjén Tervteljesítés, munkakörülmények Követelmények és lehetőségek A kohászat, a gépipar és atkal bővült, ami lényegesen villamosenergia-ipar idei «kevesebb a tervezettnél. En­munkájáról, a jövő évi fel- nek fő oka az, hogv a gép­adatokról és a szakszervezeti *. . •„„„ . , .. . . .. , , ipari termekek ]o resze to­munka javitasarol tanácsko­zott csütörtöki ülésén a va- vabbra sem versenyképes, sasszakszervezet központi A tájékoztatóhoz Kapol.vi vezetősége. László ipari miniszter fűzött Az előterjesztett jelentés .kiegészítést. Mint mondta, megállapította: a gépipar azS198i-ben sem sikerült előbb­idén 3 százalékkal termelt re lépni a gépipari technoló­többet. mint tavaly, amijgiák korszerűsítésében, s megfelel a tervezettnek. Ne- » ez is hátráltatta az ágazat hézségeket okozott — első- versenyképességét. Az év sorban az értékesítésben — elején még azzal számoltak, az. hogy például közlekedési hogy elérhetik az 1 milliárd eszközökből csökkent a ha- do'láros exportot. Többszöri zai igény, műszeripari cik- tervmódosítás után végül is kékből, gépekből és villamos- csak körülbelül 750 milliós ipari termékekből pedig visz- kivitel realizálódik. Altalá­szaesett az exportkereslet. ban nem felel meg az igé­Az ágazat konvertibilis ki- nyeknek a gépipar exportki­vitele csak egy-két százalék- nálata. Évek óta rendkívül alacsony, aiig 5 százalék az új termékek aránya. Ezután Paszternák László, a szakszervezet titkára ar­ról szólt, hogy a szakszer­vezeti testületeknek is felké­szültebben kell támogatniuk minden olyan intézkedést, amely jól átgondolt, a telje­sítmenyekkel és eredmé­nyekkel alátámasztott kere­setnövekedést eredményez. A központi vezetőség szor­galmazza a terv.'eladatokhoz igazodó munkamozgalmak­ban az eredményekkel ará­nvosabb elismerést. További vállalati erőfeszítéseket sür­get az élet- és munkakörül­mények javítására, minde­nekelőtt a lakáshoz jutás se­gítésére, és a foglalkozási re­habilitáció javítására. Békemozgalmi tapasztalatok Az Országos Béketanács tagjai az elmúlt hetekben megyei csoportértekezleteken vettek részt, hogy megvon­ják a X. országos békekon­ferencia munkájának mérle­gét, s az ott elfogadott ál­lásfoglalás alapján együtte­sen gondolkodva jelöljék ki a soron következő feladato­kat. A közelmúltban befejező­dött megbeszélések tapaszta­latait összegezve az Orszá­gos Béketanácsnál az MTT munkatársának elmondták: a tanácskozásokon megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tottak a nemzetközi helyzet alakulásira, a világpolitikai fejleményekre, s a vélemé­nyek megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügy­minisztereinek janAíri esz­mecseréje hozzájáruhat a kétségkívül meglevő feszült­ségek- -enyhítéséhez. Üdvöz­• lendÖrsek tartották a minap befejeződött athéni béke­konferencia eredményeit is, amelyen a helsinki záróok­mányt aláíró országok bé­kemozgalmi képviselői vol­tak jelen. Itt megvitatták — többek között — az együtt­működés bővítésének lehet­séges formáit, s megerősítet­ték a kölcsönös érdekek tisz­teletben tartásán alapuló to­vábbi tárgyalások fontossá­gát Hangsúlyozták' az or­szágos békekonferencia ok­tóberi állásfoglalása ugyan­ebben az irányban határoz­ta meg a magyar békemoz­galom nemzetközi feladatait, s ennek jegyében alakítja, mélyíti munkakapcsolatait a békemozgai makkal, béke­szervezetekkel. Az ország­szerte megrendezett béke­mozgalmi tanácskozásokon emlékeztettek arra is, hogy 1985-ben lesz a fasizmus fe­lett aratott győzelem 40., il­letve a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulója s nyomatékosan felhívták a figyelmet arra hogy az ezek­ről az évfordulókról való méltó megemlékezés a ma­gyar és a nemzetközi béke­mozgalom kiemelkedő fel­adata. Az eszmecseréken meg­erősítették a békemozgalom vezető testületének azt a törekvését, hogy az OBT tagjai folyamatosan együtt­működjenek azokkal a kö­zösségekkel, amelyek bizal­mából részesei lehetnek a tervek kialakításának és megvalósításának. A kapcso­latok elmélyítése annál is inkább indokolt, mert a bé­kemozgalom, hatósugarának kiszélesítésére törekedve, minél több állampolgárnak kíván alkalmat teremleni ar­ra. hogy közéleti feladatokat vállaljon, teljesítsen. A köz­vetlen találkozások rendsze­resítésével az eddiginél is élénkebb információáram­lás jöhet létre; olyan javas­latok születhetnek, amelyek hatásosan mozdíthatják elő a békemozgalmi célok megvalósítását. A csoportértekezleteken annak az igénye is megfo­galmazódott, hogy az eddi­ginél jobban építsenek az ipari munkásokra. A tudó­sok, a művészek, az írók részvételét is fokozandóinak tartották, örvendetes jelen­ségként méltatták az ifjú­ságnak a békemozgalom iránti érdeklődését is. s arra az álláspontra jutottak, hogv a X. országos békekonferen­cia friss lendületet adott újabb békeklubok, békekö­zösségek létrejöttéhez. Szakemberek, vezetők a szövetkezetekben Á TOT elnökségi ülése T örvényt alkotott az országgyűlés, el­fogadta az 1985. évi állami költség­vetésről beterjesztett javaslatot. Megszokott, minden esztendő végen idő­szerű feladata ez a képviselőknek. ám most — igazolta a törvényjavaslat vitája — az elvárhatónál, az ilyenkor tapasztalt­nál -is fokozottabb volt a figyelem, a fe­lelős mérlegelés. Fokozottabb volt. mert 1985 egyszerre befejező esztendeje a ha­todik ötéves tervnek, és előkészítő éve a hetedik középtávú programnak. Olyan időszak, amikor lehetőségeink és felada­taink körvonalai élesebben kirajzolódnak abban a helyzet- és- teendótükörben. ame­lyét az MSZMP Központi Bizottságának a párt 13. kongresszusára kibocsátott irány­elvei tártak elénk. Ezek tudatában, valamint a törvényja­vastatot bevezető expozé és a felszólalások ismeretében megállapíthatjuk, az 1985. evi állami költségvetés a realitások tiszteleté­re alapozódott, olyan tennivalókat határoz meg amelyekhez a feltételek rendelkezés­re állnak, illetve — kemény munkával — folyamatosan megteremthetők. Biztató jelekkel és gondokkal egyaránt szolgált az utolsó munkanapjainál tartó 1984-es esztendő. Ezek a biztató jelek — mint amilyen a nemzeti jövedelemnek az előirányzottnál némileg nagyobb növeke­dese. az ipari termelésnek a tervezettet metaihaladó mértéke — elengedhetetlen felteteleivé váltak annak, hogy a jövő év­ben több tekintetben előre, s nemcsak előre, hanem felfelé is léphessünk. Ilyen összetett lépés a beruházások és a reálbé­rek csökkenési folyamatának megállítása. Mindezt, persze csak kemeny munkával, s okosabb, ésszerűbb gazdálkodással tud­juk elérni. Ennek útját-módját is megha­tározta az országgyűlés, amikor kimondot­ta. hogy az ipar a jelenleginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a külgazdasagi egyensúly további javításához, a behozatal bővülését kétszeresen meghaladó kivitel­hez. Ilyen és hasonló kockái vannak annak a mozaiknak, amely az 1985-ben megteen­dő út képét tárja elénk. Amint látjuk, szó sincsen arról, mintha súlyuk vállakat, ina­kat roppantapa. Lehetőségeink reális, fe­lelős felismeréséről van szó — és ezt a képviselők véleménye, pozitív és negatív előjelű tapasztalatok sorolásával jól érzé­keltette —. arról, hogy igenis mód van a népgazdaság, jövedelemtermelő képességé­nek fokozására. Elhangzottak jó példák és meghökkentő esetek a parlament ülésén forrásaink értő és balkezes kezeléséről, szinte filmként pergetve le előttünk mindennapjaink el­lentmondásos gyakorlatát. A törvényjavas­latot indokoló expozé, az ahhoz kapcso­lódó — terv- és költségvetési bizottsági — véleményezés sem szűkölködött olyan, megfogható tényekben, amei.vek azt mu­tatták lehetnénk — legyünk! — jobb sá­fárai javainknak a társadalmi vagyon termelésre fogható részének. Hiszen igaz. a féjlett tőkés országok piacain sokféle hátrányos megkülönböztetésben van ré­szünk. igaz. hogy — egyetlen reszpéldára utalva — ötszáz dollárral csökkent egy tonna marhahús exportára, ám az is igaz — és erről mintha a kelleténél halkabban esnék szó —. hogy az idén kivitelre ke­rült ipari termékek között az először gyártott, azaz új és lényegesen korszerű­sített áruk aránya csupán öt százalékot ér el... Aminek látszatra nincsen sok köze ahhoz, az elképzeléseknek megfelelően, felépül-e -1985-ben a költségvetésben sze­replő nyolcszáz általános iskolai tante­rem. megteremtődik-e a fedezet a terve­zett — elsősorban a nyugdijasok a nagy­családosok körét érintő — szociálpolitikai intézkedésekre, valójában azonban mind­annyian tudjuk, nagyon is szoros a kötő­dés. logikus a kapocs a két dolog, vala­mennyi tervezett teendő között. Aligha lehet eléggé hangsúlyossá tenni a7,l a sorrendet, hogy először a nemzeti jövedelem előállításában kell feljebb jut­ni, változatlanul elsőbbseget szükséges adni az ország külső pénzügyi egyensúlya javítá­sának, s csak azt követően, kellő fedezet birtokéban kerülhetnek sorra a lakos-ági fogyasztáshoz, az egy főre vetített reáljö­vedelemhez fűződő elképzeleseink. terve­ink. céljaink. Meglehet, nem kellemes ezt a sorrendet tudomásul venni — es ennek halk felhangjai olykor beleszövödtek a parlament realista tárgyalási hangnemé­be is —. ám éppen a közös érdekeltség te­szi elkerülhetetlenné. Az a közös érde­keltség. melynek egyszerre kell látnia az 1985-ös év kiviteli többletét és a felépíten­dő 74-75 ezer lakást, az anyag- és energia­gazdálkodás fokozott tempójú ésszerűsíté­sét és a lakossági alapellátás szerény ja­vítását. különös tekintettel a kistelepülé­seken élőkre. Amik persze pusztán kira­gadott mozzanatok az országgyűlési ta­nácskozás jelképezte, elemezte jövő esz­tendei gazdálkodási feladatokból, de talán megfelelően érzékeltetik, először termelők vagyunk — kell. hogy legyünk —. csak utána következhet fogyasztói szerepünk, bár bizonyos, ez az utóbbi szerep sokak számára kedvesebb. A parlamenti ülésszakot megelőző bi­zottsági tanácskozásokon 34 képvi­selő mondta el véleményét a tőr­vényjavaslat vitájában. A pénzügyminisz­teri expozét követően, tizenhármán kértek szót. Lakásgondok, iskolaépítés, tanácsi gazdálkodás, az idős korúak helyzete — így változtak a témák, amelyek teendőin­ket is meghatározzák. A jövő évi költség­vetésben — a telszólaló miniszterelnök­helyettes szerint — a legutóbbi eszten­dőkénél nagyobb követelmények fogalma­zódtak meg és több a kockázat is benne. Mégis, nrndkettőt vállalni kell. Mert csakis ezek vállalásával — és a követel­mények teljesítésével — érhető el a sze­rény haladás 1985-ben. ami azonban már alapja lesz a hetedik ötéves terv kezdeté­nek. a fejlődés meggyorsítását ígérő fél évtizednek. Az elmúlt időszakban ja­vult a termelőszövetkezeti vezetés helyzete; nőtt a szakemberek képzettségi szintje, javultak élet- és munkakörülményeik, s ked­vezőbbé vált anyagi helyze­tük is — állapította meg a TOT elnöksége csütörtöki ii lésén, amelyen a •termelő­szövetkezeti gazdálkodás személyi feltételeinek alaku­lását elemezte, különös te­kintettel a vezetésre. Az elnökség elé terjesztett írásos anyag szerint mint­egy 22 ezer felsőfokú és több mint 32 ezer középfokú vég­zettségű szakember dolgozik a tsz-ekben. A szakmunkások száma közelít a 200 ezerhez. A vezetők szakmai felké­szültsége kedvező képet mu­tat. A felsőszintű irányítók mintegy kétharmadának van felsőfokú képesítése, a közép­szintű és a munkahelyi ve­zetők több mint 90 százaléka rendelkezik ""középfokú vég­zettséggel. A szakmai veze­tők — fömezőgazdászok, fő­állattenyésztők stb. — csak­nem kivétel nélkül elvégez­ték az egyetemet vagy a fő­iskolát. A tsz-ek gazdálko­dásának eredményei is jel­zi'.:, hogy a vezetés minden tekintetben megszilárdult. A szövetkezetekre általá­ban jellemző az a törekvés, hogy a vezetők utánpótlását saját forrásból biztosítsák. A nagyobb gazdaságokban erre többnyire jó lehetőségek vannak, mivel számos tsz­ben a közvetlen munkahelyi vezetők is jól felkészült szak­emberek. akik a magasabb beosztások betöltésénél is számításba jöhetnek. Ugyan- zőkke' a szakemberellátás, akkor a kedvezőtlen adott- illetve a kezdők munkába ságú, alacsony jövedelmű és állásának segítésére. Olyan veszteségesen gazdálkodó hasznos kezdeményezések is üzemekben immár tartósan vannak, mint például egy­hiányoznak a szakemberek, egy megye szakemberállo­emiatt kénytelenek a veze- mányának számítógépes adat­tőkkel szemben is alacso- feldolgozása. A szövetségek nyabb követelményekkel be- mind eredményesebben mű érni. Ezekben az üzemekben ködnek közre a kedvezőtlen a vezető-utánpótlás biztc6i- adottságú szövetkezetekben tasával is gondok vannak, dolgozó szakemberek részére Az utánpótlás biztosi- nyújtott állami támogatás fásának jó eszköze lehet — elosztásában is. A kezdők mutatott rá az elnökség — gyakorlatra való nevelését a szövetkezetek számára is egy-egy jól gazdálkodó nagy­kiirt pályázati rendszer, üzemben a gyakornoki kép­amelynek keretében a terű- rendszerében valósítják leti érdekképviseleti szervek Ennek rendszernek jelentós segitseget nyújthat- „ nak a rosszabbul ellátott fönntartására külön alapot üzemeknek. hoztak létre, s ezzel nyújta­Tornyai­kiállítás A Magyar Nemzeti Galé­riában csütörtökön kiállítás nyílt Tornyai János közel­múltban előkerült képeiből. Mint ismeretes Budapes­ten novemberben egy Ma­karenko utcai műteremlakás átépítésekor több mint 700. eddig ismeretlen Tornyai­képet találtak. A képek nagy része kiváló állapotban van. így rövid idő alatt be­mutathatóvá váltak a mű­vek. A Galéria űj kiállításán válogatást láthat a közönség a leletből, amelyen több, MTESZ-tanácskozás A termelőszövetkezeti szak- nak támogatást mind gvak mai vezetők eléggé gyakran bb szakemberekkel ke_ Tornyai egész festői pálya­valtoztatnak allast. Kuiónó- . . futását, es muveszettorteneti sen nagy a mozgás az állat- vessé ellátott gazdasagoknak jelentőségét is reprezentáló tenyésztő és a növénvter- is. (MTI) I mű található, mesztő szakemberek köré­ben. Ez utóbbiak ötöde vál­toztat . évente munkahelyet, mindenekelőtt a fömezőgaz­dászok cserélődnek gyakran. Időnként túlságosan gyak­ran, am; kedvezőtlen a gaz­dálkodásra. A területi szövetségek ál­„Hangoskönyvek" „Hangoskönyvekkel" gva- János Toldi-ját és Petőfi rapodotl több közművelődési Sándor János vitéz-ét. talában hasznos segítséget könyvtár állománya. A Mű- A 25 könyvtárnak a na­nyújtanak a tsz-eknek a velődési Minisztérium anya- pókban átadott kiskönyvtár szakember-ellátottság javítá- gi támogatásával, a Vakok 18 művet tartalmaz 109 ka­sához és a vezető-utánpótlás és Gyengénlátók Országos zettán Rövidesen 704 kazet­biztosításához. Jelentős ér- Szövetségének közreműkö- tán újabb 36 művel egé­désével — az intézmény: szülhetnek ki a hangos­hanganyagának felhaszná- gyűjtemények. Jövőre vár­lásával — készített magnó- ható többek között Balzac, kazetták magyar és világ- Dürrenmatt, Heller. Gárdo­i- i . . nvi, Jókai. Karinthy, Kodo­uodalm. alkotásokat tar- ]ány._ Tamási Aron SoJo_ középfokú oktatási intézmé- talmaznak, közöttük két hov műveinek „hangos" vál­nyekkel, a szakmunkáskép- i dramatizált művet. Arany tozata. demük van abban, hogy a gazdaságok többségének megfelelő számú szakember áll a Rendelkezésére. A leg­több szövetség együttműkö­dést alakított ki a felső- és Csütörtökön ülést tartott az MTESZ országos elnöksege. Tóth János főtitkár értékel­te az MTESZ idei tevékeny­ségét és részletesen szólt a műszaki, agrár- és természet­tudományi értelmiség előtt álló legfontosabb jövő évi feladatokról. Kiemelte, hogy áz MTESZ — társadalmi szervezetté válásával — in­tézményesítetten is bekap­csolódott a népgazdasági fel­adatokkal kapcsolatos dönté­sek előkészítésébe, a műsza­ki-tudományos haladás elő­mozdításába. Ez évben a szö­vetség által véleményezett központi előterjesztések szá­ma elérte az ötvenet, és jö­vőre olyan nagv jelentőségű feladatoknak kell eleget ten­ni. mint az MSZMP XIII. kongresszusa irányelveivel kapcsolatos állásfoglalás, va­lamint a hetedik ötéves terv kialakításában való részvé­tel. Az MTESZ tudományos rendezvénysorozattal és ki­bővített ünnepi országos el­nökségi üléssel emlékezik meg hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójáról. Az ünnepi ülésen tudományos előadások keretében tekin­tik majd át műszaki életünk legfontosabb eredményeit, to­vábbá a magyar—szovjet műszaki-tudományos együtt­működés legjelentősebb ál­lomásait. A szövetség fórumain, vi­ták szervezésével, kiadvá­nyokban és folyóiratokban közölt információkkal a jö­vőben is segiti a kutatási­fejlesztési eredmények meg­születését és azok elterjedé­sét. Rendezvényeivel, pályá­zatok kiírásával ösztönzi a hazai energiagazdálkodási, elektronikai, biotechnológiai és innovációs programok megvalósítását. Feladatának tekinti a fiatal műszaki ér­telmiségiek eddiginél haté­konyabb mozgósítását, va­lamint a már nyugdíjas szakemberek tapasztalatai­nak hasznosítását. A mű­szaki-tudományos értelmiség erkölcsi-anvagi helyzetének javítása érdekében folya­matban van a szövetség ál­láspontjának kialakítása, amelyet az illetékes állami és társadalmi szervezetek elé terjesztenek. Az elnökség a műszaki-tu­dományos haladás elörevite­lében. valamint a társadalmi munkában végzett kiemelke­dő tevékenységért 35 szak­embernek MTESZ-díjat ado­mányozott. A kitüntetéseket Fock Jenő. az MTESZ elnö­ke adta át. A Budapesten az MTESZ­székházában tegnap, csütör­tökön rendezett ünnepségen többéves eredményes társa­dalmi munkájáért dr. Megy­gyesi László docens, a JATE Bolyai János Intézetének munkatársa, a Bolyai János Matematikai Társulat Csong­rád megyei csoportjának tit­kára MTESZ-díjat kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom