Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

Szombat, 1984. november 10. 11 Valamennyiünk jó közérzetéért Segítségre várnak a mozgássérültek Részt vettem a minap a Mozgáskorlátozottak megyei Egyesülete szegedi csoportjának estébe nyúló gyűlésén. Nem voltak sokan: a mintegy 400 itt elő, nehezen mozduló és nehezen kimozduló egyesületi tag közül főként azok jöttek el, akik Hycomatra, kézikocsira hagyatkozhattak es nem a lábukra. * Sajátos, egyéb ülésektől, tanácskozásoktól merőben eltérő hangulat ülte meg a MÁV művelődési házának nagytermét. Föltűnően udvarias, már-már alázatos hangnem uralkodott, gyakran elhangzó szó volt a „hála" es a „köszönet". Senki nem követelt, nem elégedetlenkedett, holott bizony — hallgatva a gondok, a tények özönét — olykor indokolt lenne a türelmetlenség. Valaki azt mondta: egészséges ember föl nem foghatja, át nem érezheti a mozgássérültek mindenki másénál hátrányosabb hely. zetét. ezért nem is képes igazán a segítségre, az érdekükben való munkálkodásra. Ahogy túlzás az a ktálálkodás, amely mögött nem all „cselekedet-fedezet", éppúgy helytelen megvonni a bizalmat az épkézláb emberektől. Föltételezve, hogy ep szív és lélek, józan ész lakozik bennük, igenis joggal várhatnak együttérzést, teltekben megnyilvánuló segítseget tőlük a kegyetlen sors kiválasztottjai. A sorsé, amelynek bizonyos 'értelemben valamennyien a kezeben vagyunk ... Nevezetes dátum a világ mozgássérültjei számára 1984: ez volt a rokkantak .nemzetközi éve. Jelentős mérföldkő ez, hiszen már az is javukat szolgálta, hogy leiéjük fordult a figyelem. Az addigiakhoz képest minden országban előrelépést eredményezett az ENSZ kezdeményezése: van. ahol lakások, utak, műszaki berendezések, múzeumok, színházak, mozik tervezői es építői a tolókocsisok seregét éppúgy számításba veszik, mint a társadalom ep tagjait, mondván: megilleti őket az állapotukhoz alkalmazkodó lakás, a mozgás. a másokkal való érintkezés. a művelődés és a szarakozós joga. mint a szerencsésebbeket. Persze vannak országok, ahol az első lépések nem vezettek ilyen messzire. Hazánkban a legjelentősebb eredmény, hogy megalakultak a mozgáskorlátozottak érdekvédelmi szervezetei, az egyesületek. A Csongrád megyei egyesület hároméves múltra tekinthet vissza, csaknem ennyire a szegedi, helyi csoport is. Hogy a mozgáskorlátozottak társadalmi beilleszkedesét. a támaszt, biztonságot jelentő közösség kialakulását. az embert kapcsolatok létrejöttét mi minden befolvásolja. és mi minden segítené. arról dr. Salgó László, a szegedi csoport titkára beszélt azon az estén. Elmondta. hogy sok múlik a személyi feltételeken: a tisztségviselők önzetlenül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat, többnyire pihenő és szabad idejük föláldozásával. Nemegyszer éppen ez vezet állapotuk romlásához, a megbízatás visszaadásához. Hasonlóan labilisak az anyagi és tárgyi tényezők: működéséhez a csoport nem kap az állami költségvetésből rendszeres támogatást, az üzemek, vállalatok, egyes dolgozó kollektívák juttatásaiból él. Elfogadták azt a tényt is. hogy a jelenlegi gazdasági körülmények ezeket az intézményeket is fokozottan megterhelik, így egyre kevesebb jut pénztárcájukból az efféle segítségre. Annak csak örülni lehet, hogy tavaly elkészült Szegeden a mozgáskorlátozottaknak hangulatos otthont nyújtó klub és irodahelyiség. Végre van egy közös, meleg hajlék, ahol társas összejöveteleken. filmvetítéseken, érdekes előadásokon találkozhatnak az egyesületi tagok, olvashatnak, zenét hallgathatnak, megbeszélhetik gondjaikat, megoszthatják egymással örömüket. Annak ellenere, hogy állandó klubvezető gondoskodik a gazdag programról, hogy minden nap délutántól késő estig nyitva a klub ajtaja mindenki előtt, a „törzsközönség" mindössze 10—15 emberből áll. El lehetne gondolkodni azonban azon, hogy miután megvalósult egy, korábban csak az álmokban fölbukkanó vágy, vajon mi készteti távolmaradásra a többséget. Talán az. hogy a csevegésnél, a szórakozásnál. a hasznos időtöltésnél jobban izgatja a mozgássérülteket rehabilitációs, jogi és szociális helyzetük. * A szegedi csoport az idén ket szövetkezeti, három tanácsi. két lakáscsere és három garázs-kerelmet továbbított — alapos környezettanulmány alapján — az illetékesekhez. Intézkedésről eddig még nem szereztek tudomást. „Sajnos" — hangzott el a gyűlésen —, ..nem minden esetben veszik figyelembe a lakáselosztásnál az egyesület véleményét, mégis csak őszinte hálával tartozunk a városi tanács vb segítő szándekáért." Hasznos kezdeményezésnek, ígérkezett a tanácsadó szolgálat, amely a gyógyászati segédeszköz-ellátásról hivatott tájékoztatni a tanácstalanokat. Noha tény, hogy milyen sok embernek van ezzel kapcsolatos gondja. mégis viszonylag kevesen jelennek meg a fogadóórákon. Hasonló mondható el a jogi tanácsadás látogatottságáról is. Többen fordultak azonban az egyesülethez szociális segély igénylése céljából. A kéréseket mindannyiszor a tanács egészségügyi osztályára továbbították, ahol soron kívül, azonnal intézkedtek. Továbbra is fő gond: a mozgássérültek többsége dolgozni szeretne. Eddigi igyekezetüket azonban nem sok siker koronázta, javulást várnak a heiyi rehabilitációs bizottság tevekenységétől. S ha akad is számukra munka? A dolgozó mozgáskorlátozottak bére — nem beszélve jövedelmükről — lényegesen elmarad az átlagtól, holott rokkantan élni jelentős többletkiadással jár. A mindenki I számára hasznos foglalkoztatás föltétele, hogy a mozgáskorlátozottnak is módjában álljon iskolai végzettség megszerzése. A szegedi csoport tagjai örömmel fogadták azt a hírt, hogy Szegeden új iskola építését tervezik, amely mozgáskorlátozott gyermekek — bentlakásos — oktatására is alkalmas lesz. A csoportgyűléseken szó esett még a közlekedéssel, a telefonigénylésekkel kapcsolatos ezernyi gondról, mint a kapcsolatteremtés fő kerékkötőiről. Szívderítőbb volt hallani a fiatalok sportteljesítményéiről szóló beszámolót, amely egyben bizonyíték is arra: aki fölülkerekedik passzivitásán, az a rendszeres testedzéssel a fizikai és a lelki kondíciót is karban tudja tartani. Nagy reményeket fűztek a mozgássérültek a versenysport föltételeit is biztosítandó sportklubhoz, a teremhiány azonban gúzsba köt minden igyekezetet. Pedig a segítség nem lenne hiábavaló, hogy csak egy eredményt említsünk: Nagypál István díszkoszkobásban és a 800 méteres síkfutásban negyedik, illetve ötödik helyet szerzett a mozgáskorlátozottak olimpiáján, a Fáklya világjátékokon. A megyei versenyzők dicsérelesen szerepeltek a hazai bajnokságokon is. * Az egyéni boldoguláshoz mindenkinek joga van. Akitől elpártolt a jó sors, azt a szerencsésebbek, egészségesebbek közösségének kézen kell fognia. Segíteni pedig a pénz mellett sok egyéb módon is lehet. Nem is titkolta a csoport titkára, hogy melyik intézménytől, szervezettől milyen támogatást várnak a jövőben. Szükségük van a városi pártbizottság erkölcsi segítségére, a tanács, a KISZ, a népfront. a Vöröskereszt, az úttörőszövetség, a szakszervezet, valamint a vállalatok együttműködésére. Egyebek között kifejezték a csoport tagjai azt a szándékukat, hogy aktívabban vehessenek részt a közéletben, hogy elmondhassák véleményüket a mozgáskorlátozottakat érintő kérdésekről, döntésekről, de egyéb, városlakókat illető témákról is. Ennek egyik módja, ha részt vehetnek a jövő évi tanácstagi választásokon; és közreműködhetnek — tanácskozási joggal — a különböző tanácsi bizottságok munkájában. Ha sikerül a segítőkész együttműködés, azzal nemcsak a mozgássérültek közérzete javul. Chikán Ágnes pap - minden nap Nem tudom, jó-e, hogy már a városrendezésnek is van világnapja. Pontosabban volt, november 6-án. Ha ari'a gondolok, hogy a 365-ből egy napon különös figyelmet fordítunk környezetünk alakítóinak, városaink építőinek tevékenységére, akkor azt mondom, jó ez a világnap, szükség van rá. De ha ügy fogalmazok: életünk minden percében hat ránk az épített környezet. annak minden eleme, akár tetszik, akár nem, akkor már megkérdőjelezném az egyetlen napig tarló, megkülönböztetett figyelmet. Szóval maradjunk inkább csak abban: világnap ide vagy oda, az építészet e sajátos ága nem nélkülözheti a közfigyelmét. Akkor sem. ha történelmi városmagot formál át a maga kora követelményei szerint, akkor sem, ha a semmiből teremt városnyi városrészeket. A városrendező építész persze nem a pillanat művésze, igazából soha be nem fejezhető, soha véget nem érő folyamat az, amiben tudását, kepességeit kamatoztatja. Hi.szen kész várost soha nem teremthet! De még egyetlen utcát, tömböt sem tekinthet végérvényesnek, megváltoztathatatlannak. (Kézenfekvő példának kívánkozik a szegedi Dóm tér, az újszeged!, szinte a második belvárosnak tekinthető intézményközpont, vagy a jövő feladatai közül a Indóház tér. a Mátyás tér.) Egymásbn kapcsolódó láncszemek hát a városrendezési tennivalók, többnyire évtizedeket, olykor évszázadokat áifogó időrendben. S ami ma még próbálkozás, holnapra követendő hagvománnvá. vagy eivelendővé, megú.jítandóvá lehet. A mai egyedi kíséretből gyakorlatból rendszer lesz. Szerves egész. Város, a tegnapitól a holnapiig terjedő. Őrző és megújító közeg, élettér, melyet a világnap ünnepeltjei, a városrendezők formálnak. Minden nap. * Valószínűleg véletlen, hogy épp a városrendezési világnapot követően nyílt építészeti kiállítás Szegeden. a DÉLTERV Ró'.sa Ferenc sugárúti székházának aulájában. Jutta Torggler asszony, az Osztrák Kulturális In<ézet kultúrattaséia és szép számú érdeklődő jelenlétében Borvendég Béla. a Magvar Építőművészek Szövetségének elnöke és Takács Máté városi főépítész nyitotta meg a mai osztrák építész.et új törekvéseit reprezentáló kiállítást. Hét alkotó munkásságának érdekes fejezetei ..olvashatók le" a tervlapokról, fotókról. melvek nem csupán a szakemberek, hanem a nagyközönség figvemére is érdemesek. (A kiállítás november 17-ig tekinthető meg.) P. K. Á gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének jogszabályai A Magyar Közlöny 46. számában megkezdte a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséhez kapcsolódó jogszabályok közlését. Ebben a számban tették közzé a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényt, továbbá az állami vállalatokról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve, az állami pénzügyekről szóló törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényerejű rendelet módosítását, a gazdálkodó szervezeteknek meghatározott gazdasági tevékenységre történő utasításáról szóló törvényerejű rendeletet, valamint a végrehajtásukra szolgáló minisztertanácsi rendeleteket. A Magyar Közlöny következő, 47. száma közli a jövedelemszabályozási rendszer és a vállalati bérszabályozási rendszer 1985. évi változásával összefüggő jogszabályokat. továbbá az árszabályozásról, a piacfelügyeletről, a pénzforgalomról és a bankhitelről, a felügyelő bizottságokról szóló minisztertanácsi rendeleteket. valamint a végrehajtásukat szolgáló miniszteri rendeleteket és államtitkári rendelkezéseket. A Magyar Közlöny 48 száma tartalmazza majd a mezőgazdasági szabályozó rendszerrel kapcsolatos jogszabályokat, valamint a beTűzoltók a lakótelepen Tűz ütött ki a tízemeletes épületben. A hetediken, egv beépített szekrényekből terjedt át a szobákra. Konyhára, maid az alatta-fólötte levő lakásokra. Megijedni nem kell, mert csak a tegnap délelőtti gyakorlat kiírása szerint. A lakók tűzvédelmi éve az idei. s a Szeged városi tűzoltóparancsnokság ennek keretében rendezett háromnapos tűzoltó gyakorlatot, melynek célia az úgynevezett „középmagas" lakóházak tűzvédelmével kapcsolatos feladatok megoldása. A tegnapi akció — mint Veszelka Nándor főhadnagy. parancsnokhelvettes elmondta — kitűnően sikerült, s az „életveszélybe" került lakókat tíz percen belül kimentették a tűzoltók. Nagy László képriportján a gyakorlat mozzanatait örökítette meg. ruházások rendjéről szóló uj szabályozást Előreláthatóan az év végen a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésevel összefüggő valamennyi jogszabályt, a Magyar Közlöny külön számaként, egy kötetben is közzéteszik. A folyamatosan tmegjelenő, és 1985. janu'ár 1-én életbe lépő, egymással szorosan összefüggő jogszabályok is kifejezik, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése átfogó intézkedéssorozatot jelent. A változások kiterjednek az irányítási rendszen egeszere: a tervezésre. a gazdasági szabályozásra. a gazdaság szervezetére es intézményi rendszerére. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének kulcskérdése az önálló, öntevékeny, vállalkozó szellemű vállalati gazdálkodást akadályozó tényezők kiiktatása. Az ehhez szükséges változtatások sokirányűak, kiterjednek az irányítási rendszer szinte valamennyi reszelemére. Ide sorolható a jövedelemszabályozás módosítása. amely a mainál elönyösebb helyzetbe juttatja a hatékonyabban gazdálkodó vállalatokat, es általában olyan követelményeket támaszt, amelyeknek a most alacsonyabb hatékonyságú. kis nyereséget elérő vállalatok csak munkájuk lenyeges javításával tudnak megfelelni. Az árszabályozás fejlesztése nyomán — a termelői árakat illetően — nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a vállalatok számára a módosított kalkulaciós rendszer; ez eiösegiti, hogy növekedjék az árukínálat, amely azután visszaszorítja az árakat. Az űi szabályozók elősegítik, hogy a vállalatok a lehető legelőnyösebben hasznosítsák anyagi eszközéiket. A jövő évtől például már fnód lesz arra, hogy a vállalatok egymásnak szabad forrásaik terhére rövid lejáratú hitelt, illetve előleget nyújtsanak. Ezzel felgyorsul a társadalmi töke áramlása a gazdasági élet vérkeringéseben. A vállalatok önállóságának lényeges növelését segítik elő az új vállalatirányítási formák; a tulajdonosi jog gyakorlásával nagyobb felelősséggel és rugalmasabban képviselheti a vezetés a vállalat érdekeit, s még inkább támaszkodhat a vállalati kollektívára. Az új demokratikus vállalati vezető testületek működése a gazdasági mechanizmus egészének fejlesztését jelenti.