Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

Szombat, 1984. november 10. 11 Valamennyiünk jó közérzetéért Segítségre várnak a mozgássérültek Részt vettem a minap a Mozgáskorlátozottak megyei Egyesülete szegedi csoport­jának estébe nyúló gyűlé­sén. Nem voltak sokan: a mintegy 400 itt elő, nehezen mozduló és nehezen kimoz­duló egyesületi tag közül főként azok jöttek el, akik Hycomatra, kézikocsira ha­gyatkozhattak es nem a lá­bukra. * Sajátos, egyéb ülésektől, tanácskozásoktól merőben eltérő hangulat ülte meg a MÁV művelődési házának nagytermét. Föltűnően ud­varias, már-már alázatos hangnem uralkodott, gyak­ran elhangzó szó volt a „hála" es a „köszönet". Sen­ki nem követelt, nem elé­gedetlenkedett, holott bi­zony — hallgatva a gondok, a tények özönét — olykor indokolt lenne a türelmet­lenség. Valaki azt mondta: egészséges ember föl nem foghatja, át nem érezheti a mozgássérültek mindenki másénál hátrányosabb hely. zetét. ezért nem is képes igazán a segítségre, az érde­kükben való munkálkodás­ra. Ahogy túlzás az a ktálál­kodás, amely mögött nem all „cselekedet-fedezet", éppúgy helytelen megvonni a bizalmat az épkézláb em­berektől. Föltételezve, hogy ep szív és lélek, józan ész lakozik bennük, igenis jog­gal várhatnak együttérzést, teltekben megnyilvánuló se­gítseget tőlük a kegyetlen sors kiválasztottjai. A sorsé, amelynek bizonyos 'értelem­ben valamennyien a keze­ben vagyunk ... Nevezetes dátum a világ mozgássérültjei számára 1984: ez volt a rokkantak .nemzetközi éve. Jelentős mérföldkő ez, hiszen már az is javukat szolgálta, hogy leiéjük fordult a figyelem. Az addigiakhoz képest minden országban előrelé­pést eredményezett az ENSZ kezdeményezése: van. ahol lakások, utak, műszaki be­rendezések, múzeumok, színházak, mozik tervezői es építői a tolókocsisok se­regét éppúgy számításba veszik, mint a társadalom ep tagjait, mondván: megil­leti őket az állapotukhoz alkalmazkodó lakás, a moz­gás. a másokkal való érint­kezés. a művelődés és a szarakozós joga. mint a sze­rencsésebbeket. Persze van­nak országok, ahol az első lépések nem vezettek ilyen messzire. Hazánkban a leg­jelentősebb eredmény, hogy megalakultak a mozgáskor­látozottak érdekvédelmi szervezetei, az egyesületek. A Csongrád megyei egyesü­let hároméves múltra tekint­het vissza, csaknem ennyire a szegedi, helyi csoport is. Hogy a mozgáskorlátozot­tak társadalmi beilleszke­desét. a támaszt, biztonsá­got jelentő közösség kialaku­lását. az embert kapcsolatok létrejöttét mi minden befo­lvásolja. és mi minden se­gítené. arról dr. Salgó László, a szegedi csoport titkára beszélt azon az estén. El­mondta. hogy sok múlik a személyi feltételeken: a tisztségviselők önzetlenül, anyagi ellenszolgáltatás nél­kül végzik munkájukat, többnyire pihenő és szabad idejük föláldozásával. Nem­egyszer éppen ez vezet álla­potuk romlásához, a megbí­zatás visszaadásához. Ha­sonlóan labilisak az anyagi és tárgyi tényezők: műkö­déséhez a csoport nem kap az állami költségvetésből rendszeres támogatást, az üzemek, vállalatok, egyes dolgozó kollektívák juttatá­saiból él. Elfogadták azt a tényt is. hogy a jelenlegi gazdasági körülmények eze­ket az intézményeket is fo­kozottan megterhelik, így egyre kevesebb jut pénz­tárcájukból az efféle segít­ségre. Annak csak örülni lehet, hogy tavaly elkészült Szege­den a mozgáskorlátozottak­nak hangulatos otthont nyúj­tó klub és irodahelyiség. Végre van egy közös, meleg hajlék, ahol társas összejö­veteleken. filmvetítéseken, érdekes előadásokon talál­kozhatnak az egyesületi ta­gok, olvashatnak, zenét hall­gathatnak, megbeszélhetik gondjaikat, megoszthatják egymással örömüket. Annak ellenere, hogy állandó klub­vezető gondoskodik a gaz­dag programról, hogy min­den nap délutántól késő estig nyitva a klub ajtaja mindenki előtt, a „törzskö­zönség" mindössze 10—15 emberből áll. El lehetne gondolkodni azonban azon, hogy miután megvalósult egy, korábban csak az ál­mokban fölbukkanó vágy, vajon mi készteti távolma­radásra a többséget. Talán az. hogy a csevegésnél, a szórakozásnál. a hasznos időtöltésnél jobban izgatja a mozgássérülteket rehabili­tációs, jogi és szociális hely­zetük. * A szegedi csoport az idén ket szövetkezeti, három ta­nácsi. két lakáscsere és há­rom garázs-kerelmet továb­bított — alapos környezet­tanulmány alapján — az illetékesekhez. Intézkedés­ről eddig még nem szerez­tek tudomást. „Sajnos" — hangzott el a gyűlésen —, ..nem minden esetben ve­szik figyelembe a lakásel­osztásnál az egyesület véle­ményét, mégis csak őszinte hálával tartozunk a városi tanács vb segítő szánde­káért." Hasznos kezdeményezés­nek, ígérkezett a tanácsadó szolgálat, amely a gyógyá­szati segédeszköz-ellátásról hivatott tájékoztatni a ta­nácstalanokat. Noha tény, hogy milyen sok embernek van ezzel kapcsolatos gond­ja. mégis viszonylag kevesen jelennek meg a fogadóórá­kon. Hasonló mondható el a jogi tanácsadás látogatott­ságáról is. Többen fordultak azonban az egyesülethez szociális segély igénylése céljából. A kéréseket mind­annyiszor a tanács egész­ségügyi osztályára továbbí­tották, ahol soron kívül, azonnal intézkedtek. Továbbra is fő gond: a mozgássérültek többsége dolgozni szeretne. Eddigi igyekezetüket azonban nem sok siker koronázta, javu­lást várnak a heiyi reha­bilitációs bizottság teve­kenységétől. S ha akad is számukra munka? A dol­gozó mozgáskorlátozottak bére — nem beszélve jöve­delmükről — lényegesen el­marad az átlagtól, holott rokkantan élni jelentős több­letkiadással jár. A mindenki I számára hasznos foglalkoz­tatás föltétele, hogy a moz­gáskorlátozottnak is mód­jában álljon iskolai végzett­ség megszerzése. A szegedi csoport tagjai örömmel fo­gadták azt a hírt, hogy Sze­geden új iskola építését ter­vezik, amely mozgáskorlá­tozott gyermekek — bent­lakásos — oktatására is al­kalmas lesz. A csoportgyűléseken szó esett még a közlekedéssel, a telefonigénylésekkel kap­csolatos ezernyi gondról, mint a kapcsolatteremtés fő kerékkötőiről. Szívderí­tőbb volt hallani a fiatalok sportteljesítményéiről szóló beszámolót, amely egyben bizonyíték is arra: aki fölül­kerekedik passzivitásán, az a rendszeres testedzéssel a fizikai és a lelki kondíciót is karban tudja tartani. Nagy reményeket fűztek a mozgássérültek a verseny­sport föltételeit is biztosí­tandó sportklubhoz, a te­remhiány azonban gúzsba köt minden igyekezetet. Pe­dig a segítség nem lenne hiábavaló, hogy csak egy eredményt említsünk: Nagy­pál István díszkoszkobás­ban és a 800 méteres síkfu­tásban negyedik, illetve ötö­dik helyet szerzett a mozgás­korlátozottak olimpiáján, a Fáklya világjátékokon. A megyei versenyzők dicsére­lesen szerepeltek a hazai bajnokságokon is. * Az egyéni boldoguláshoz mindenkinek joga van. Aki­től elpártolt a jó sors, azt a szerencsésebbek, egészsé­gesebbek közösségének ké­zen kell fognia. Segíteni pe­dig a pénz mellett sok egyéb módon is lehet. Nem is titkolta a csoport titkára, hogy melyik intézménytől, szervezettől milyen támoga­tást várnak a jövőben. Szük­ségük van a városi pártbi­zottság erkölcsi segítségére, a tanács, a KISZ, a nép­front. a Vöröskereszt, az úttörőszövetség, a szakszer­vezet, valamint a vállalatok együttműködésére. Egyebek között kifejezték a csoport tagjai azt a szándékukat, hogy aktívabban vehessenek részt a közéletben, hogy el­mondhassák véleményüket a mozgáskorlátozottakat érintő kérdésekről, döntésekről, de egyéb, városlakókat ille­tő témákról is. Ennek egyik módja, ha részt vehetnek a jövő évi tanácstagi válasz­tásokon; és közreműködhet­nek — tanácskozási joggal — a különböző tanácsi bi­zottságok munkájában. Ha sikerül a segítőkész együttműködés, azzal nem­csak a mozgássérültek köz­érzete javul. Chikán Ágnes pap - minden nap Nem tudom, jó-e, hogy már a városrendezésnek is van világnapja. Pontosab­ban volt, november 6-án. Ha ari'a gondolok, hogy a 365-ből egy napon különös figyelmet fordítunk kör­nyezetünk alakítóinak, vá­rosaink építőinek tevé­kenységére, akkor azt mondom, jó ez a világnap, szükség van rá. De ha ügy fogalmazok: életünk min­den percében hat ránk az épített környezet. annak minden eleme, akár tetszik, akár nem, akkor már meg­kérdőjelezném az egyetlen napig tarló, megkülönböz­tetett figyelmet. Szóval maradjunk in­kább csak abban: világnap ide vagy oda, az építészet e sajátos ága nem nélkü­lözheti a közfigyelmét. Ak­kor sem. ha történelmi városmagot formál át a maga kora követelményei szerint, akkor sem, ha a semmiből teremt városnyi városrészeket. A város­rendező építész persze nem a pillanat művésze, igazá­ból soha be nem fejezhető, soha véget nem érő folya­mat az, amiben tudását, kepességeit kamatoztatja. Hi.szen kész várost soha nem teremthet! De még egyetlen utcát, tömböt sem tekinthet végérvényesnek, megváltoztathatatlannak. (Kézenfekvő példának kí­vánkozik a szegedi Dóm tér, az újszeged!, szinte a második belvárosnak te­kinthető intézményközpont, vagy a jövő feladatai kö­zül a Indóház tér. a Má­tyás tér.) Egymásbn kapcsolódó láncszemek hát a város­rendezési tennivalók, több­nyire évtizedeket, olykor évszázadokat áifogó idő­rendben. S ami ma még próbálkozás, holnapra kö­vetendő hagvománnvá. vagy eivelendővé, meg­ú.jítandóvá lehet. A mai egyedi kíséretből gyakor­latból rendszer lesz. Szer­ves egész. Város, a tegna­pitól a holnapiig ter­jedő. Őrző és meg­újító közeg, élettér, melyet a világnap ünnepeltjei, a városrendezők formálnak. Minden nap. * Valószínűleg véletlen, hogy épp a városrendezési világnapot követően nyílt építészeti kiállítás Szege­den. a DÉLTERV Ró'.sa Ferenc sugárúti székházá­nak aulájában. Jutta Torggler asszony, az Oszt­rák Kulturális In<ézet kul­túrattaséia és szép számú érdeklődő jelenlétében Borvendég Béla. a Magvar Építőművészek Szövetsé­gének elnöke és Takács Máté városi főépítész nyi­totta meg a mai osztrák építész.et új törekvéseit reprezentáló kiállítást. Hét alkotó munkásságának ér­dekes fejezetei ..olvashatók le" a tervlapokról, fotók­ról. melvek nem csupán a szakemberek, hanem a nagyközönség figvemére is érdemesek. (A kiállítás no­vember 17-ig tekinthető meg.) P. K. Á gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének jogszabályai A Magyar Közlöny 46. számában megkezdte a gaz­daságirányítási rendszer továbbfejlesztéséhez kap­csolódó jogszabályok köz­lését. Ebben a számban tették közzé a tisztességte­len gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényt, továbbá az állami vállala­tokról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve, az állami pénzügyek­ről szóló törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényerejű rende­let módosítását, a gazdál­kodó szervezeteknek meg­határozott gazdasági tevé­kenységre történő utasítá­sáról szóló törvényerejű rendeletet, valamint a vég­rehajtásukra szolgáló mi­nisztertanácsi rendeleteket. A Magyar Közlöny követ­kező, 47. száma közli a jö­vedelemszabályozási rend­szer és a vállalati bérsza­bályozási rendszer 1985. évi változásával összefüggő jog­szabályokat. továbbá az ár­szabályozásról, a piacfelü­gyeletről, a pénzforgalom­ról és a bankhitelről, a felügyelő bizottságokról szóló minisztertanácsi ren­deleteket. valamint a vég­rehajtásukat szolgáló mi­niszteri rendeleteket és ál­lamtitkári rendelkezése­ket. A Magyar Közlöny 48 száma tartalmazza majd a mezőgazdasági szabályozó rendszerrel kapcsolatos jog­szabályokat, valamint a be­Tűzoltók a lakó­telepen Tűz ütött ki a tízemeletes épületben. A hetediken, egv beépített szekrényekből terjedt át a szobákra. Konyhára, maid az alatta-fólötte levő lakásokra. Megijedni nem kell, mert csak a tegnap délelőtti gyakorlat kiírása szerint. A lakók tűzvédelmi éve az idei. s a Szeged városi tűzoltó­parancsnokság ennek keretében rendezett háromnapos tűz­oltó gyakorlatot, melynek célia az úgynevezett „középma­gas" lakóházak tűzvédelmével kapcsolatos feladatok meg­oldása. A tegnapi akció — mint Veszelka Nándor főhad­nagy. parancsnokhelvettes elmondta — kitűnően sikerült, s az „életveszélybe" került lakókat tíz percen belül kimen­tették a tűzoltók. Nagy László képriportján a gyakorlat mozzanatait örökítette meg. ruházások rendjéről szóló uj szabályozást Előreláthatóan az év vé­gen a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése­vel összefüggő valamennyi jogszabályt, a Magyar Köz­löny külön számaként, egy kötetben is közzéteszik. A folyamatosan tmegjele­nő, és 1985. janu'ár 1-én életbe lépő, egymással szo­rosan összefüggő jogsza­bályok is kifejezik, hogy a gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztése át­fogó intézkedéssorozatot je­lent. A változások kiterjed­nek az irányítási rendszen egeszere: a tervezésre. a gazdasági szabályozásra. a gazdaság szervezetére es intézményi rendszerére. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejleszté­sének kulcskérdése az önál­ló, öntevékeny, vállalkozó szellemű vállalati gazdál­kodást akadályozó ténye­zők kiiktatása. Az ehhez szükséges változtatások sok­irányűak, kiterjednek az irányítási rendszer szinte valamennyi reszelemére. Ide sorolható a jövede­lemszabályozás módosítá­sa. amely a mainál elö­nyösebb helyzetbe juttatja a hatékonyabban gazdálko­dó vállalatokat, es általá­ban olyan követelményeket támaszt, amelyeknek a most alacsonyabb hatékony­ságú. kis nyereséget elérő vállalatok csak munkájuk lenyeges javításával tud­nak megfelelni. Az ársza­bályozás fejlesztése nyo­mán — a termelői árakat illetően — nagyobb rugal­masságot tesz lehetővé a vállalatok számára a módo­sított kalkulaciós rend­szer; ez eiösegiti, hogy nö­vekedjék az árukínálat, amely azután visszaszorít­ja az árakat. Az űi szabá­lyozók elősegítik, hogy a vállalatok a lehető leg­előnyösebben hasznosítsák anyagi eszközéiket. A jö­vő évtől például már fnód lesz arra, hogy a vállala­tok egymásnak szabad for­rásaik terhére rövid lejá­ratú hitelt, illetve előleget nyújtsanak. Ezzel felgyor­sul a társadalmi töke áramlása a gazdasági élet vérkeringéseben. A válla­latok önállóságának lénye­ges növelését segítik elő az új vállalatirányítási for­mák; a tulajdonosi jog gya­korlásával nagyobb fele­lősséggel és rugalmasabban képviselheti a vezetés a vállalat érdekeit, s még inkább támaszkodhat a vál­lalati kollektívára. Az új demokratikus vállalati ve­zető testületek működése a gazdasági mechanizmus egészének fejlesztését jelenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom