Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

6 Szombat, 1984. október 6. Negyven éve történt A felszabadulás szegedi antifasiszta előzményeiről K elet-Európában szerte meg­kezdődtek. hazánkban pe­dig az előkészületek foly­nak a 40 évvel ezelőtti sorsdön­tő eseménvek felelevenítésére és megünneDlésére. Tötrénelmi táv­latból iól meg lehet ítélni, hogv ma miiven kristálytisztán mu­tatkozik mes hazánkban az ille­gális KMP és a Békenárt becsü­letes küzdelme, az antifasiszta és ellenállási mozgalom erkölcsi és eszmei öröksége. amelynek Dél-Magyarországon és szoro­sabban véve Szegeden, kiemelke­dő hagyományai vannak. E gyökerek azért feilődhettek. mert az ország más ielentős bá­zisaihoz hasonlóan (Budapest. Debrecen. Pécs. Miskolc, és az Északi-hegyvidék, a Viharsarok, és általában az agrárszocialista mozgalmak területei). Szeged is állandó és folyamatos kapcsolat­ban volt az illegális KMP és a Békepárt, az Országos Ifiúsági Bizottság (OIB). a legerősebb szakszervezetek, a MÉMOSZ és más szakmaközi szervezetek kommunista és baloldali vezetői­vel. A sors úgv hozta, hogv a sze­gedi Csillag-börtönben alakítot­ták ki a kommunisták elkülöní­tett osztálvát. s itt őrizték kü­lönböző időtartamokban az ille­gális KMP és a Békepárt kiemel­kedő képviselőit. Kádár Jánost. Kulich Gyulát. Killián Guörayöt. Rózsa Richárdot. Révai Józsefet. Rudas Ervint. Apró Antalt. Se­bes Györgyöt. Tamás Aladárt és másokat. Jelenlétük és kisugárzó ereiük a szegedi mozgalomra is ielentős volt. A szegedi antifasiszta és ellen­állási mozgalom azért tudott ko­moly eredményeket felmutatni a fasizmus elleni küzdelemben, mert szorosan kötődött az ille­gális KMP irányvonalához, és az itthon maradt vezetőkhöz, vala­mint a szakszervezeti mozgalom kommunista frakcióihoz. A bu­dapesti központokban levő ve­zetőkkel: Kállai Gyulával. Apró Antallal. Somogyi Miklóssal. Ságvári Endrével. Kulich Gyulá­val. Killián Gvörggvel. Szakasits Árpáddal, vagv más progresszív erőkkel, mint Szent-Gvörgvi Al­berttel. Rusznyák Istvánnal kap­csolatot épített ki id. Komócsin Mihálv. Lacsán Mihálv. Dáni János. Ladvánszkv József Kraikó András. Gvólai István. Dénes Leó. Benke Valéria. Eidus Ben­tián. Paodi Gvörav és mások. Közismert, hogv a szakszerveze­tek szegedi tagozatai közül mi­iven erős volt az éoítőmunká­soké és a bőrösöké. A szegedi mozgalom kiemelkedő vezetői. Dáni János. id. Komócsin Mihálv és Ladvánszkv József, a buda­pesti kommunista és baloldali szakszervezeti vezetőkkel szinte folyamatos kapcsolatban álltak. Az ifiúkommunista fiatalok ve­zetői. mint Boda József. Dáni Mihálv. Komócsin Zoltán. Len­gyel Gusztáv és Rosenberg Anna. közvetlenül Ságvári Endrével álltak kapcsolatban. Nevezettek és az egész szegedi mozgalom a fasizmus elleni küzdelemben azért tudtak komolv eredménye­ket elérni, mert magukévá tet­ték a kommunista párt úi szö­vetségi politikáiét, a népfrontot. A valóságba ültették át azt a helves felismerést, hogv kizárólag a munkásság és az őt támogató ?/eaénvoarasztsáa erőfeszítései­vel az ellenforradalmi rendszert legvőzni nem lehet, hanem az antifasizmus zászlaia alatt. a legszélesebb társadalmi osztá­lyokat. a progresszív erőket kö­zös frontba kell tömöríteni. Veszélves feladatot vállaltak magukra azok a szegediek, akik aktivan részt vettek a fasizmus és a háború elleni harcban. Emiatt ők a horthysta nyomozó­szervek. a Szegedi Rendőr-főka­Ditánvság detektívtestületének állandó megfigyelése alatt áll­tak. Magvarország német megszállá­sa után a hatóságok azonnali tö­rekvése volt. hogv lefeiezzék a kommunista és baloldali moz­galmat. Szegedről is a mozgalom legkiválóbb vezetőit internálták. Még kevesek előtt ismeretes, hogv Tombácz Imre. a szegedi mozgalom kiemelkedő képviselője eszperantó nyelven naplót veze­tett a ricsei internálás során. Er­ről az időszakról a következő ér­dekes beiegvzést tette: .1944. március 19. Esett. . . Otthon vár­tam. Este 7-re megbeszélés volt tervezve az M O.-ba l.Munkás­otthon — P. M l az N. (Népsza­va — P M.l -agitációs ifiú gár­dával. Hétkor elbúcsúztam fele­ségemtől. Az M. O.-ban nem ta­láltam a máskor olv eleven fiata­lokat. .. elmondták hogv a nostát és más középületeket né­met csapatok szállták meg... Fél órát töltöttem el . . déli 1 óra óta váncélkocsikkal hajtanak a városon át. s közben elfoalaliák a fő helyeket." Tombácz később azt íria. hogv ..a felieevzéseket titokban kellett készíteni, mert sem írnunk, sem olvasnunk nem volt szabad". Ilven körülménvek között éltek Ricsén Balázs Gvörev. Bernáth András. Bodnár Laios. Bozóki Laios. Cseh Imre. id. Dáni Já­nos. Dobó Miklós. Engi István. Erős István. Gladics Gvula. Gom­bai Mihálv. Gvólai István. Kato­na András. Kiss József. Komó­csin Antal. Komócsin Illés. id. Komócsin Mihálv Kovács Jó­zsef. Kraikó Józsefi. Papdi Gvörgv Szekeres Vince. Tápai József Tombácz Imre és Vörös József. A naoló további, érdek­feszítő részeiből kiderül, hogv a szegediek kéoet kaptak az or­szágos szervezkedési viszonyok­ról az illegális kommunisták és baloldali szociáldemokraták vi­déki tömegkaocsolatairól. mert ugyancsak Ricsére internálták az észak-magvarországiakat a ruszi­nokat. az erdélvieket. és máso­kat. Egyébként Tombácz Imre a naoló sorsáról azt íria. hogv ..a ceruzával írt. sorok kezdenek ol­vashatatlanokká válni, ezért le­másoltam azokat... a másolást 1952. április 13-án kezdtem el." Ma a naoló telies anvaea ren­delkezésre és kiadás előtt áll. A szegedi kommunisták és baloldali szociáldemokrata veze­tők 1944. szeptember 2-án szaba­dultak a ricsei internálásból. Ha­zaérkezésük két napig tartott, szeptember 4-én szerepel az utol­só beieavzés a naplóban: ..Hai­nali 4 órakor OTTHON." Első dolguk volt — a családi ölelke­zés után —. hogv az antifasisz­ta mozgalom további szervezke­déséről gondoskodjanak. Akció­csoportokat alakítottak. A legje­lentősebb csoport 1944 szeptem­ber elején szerveződött. A cso­port tagjai voltak: Adok János. Bánvász Imre. Boda József. Ha­lász Gvörgv. Koloszár Béla. id. Komócsin Mihálv. ifi. Komócsin Mihálv. Koncz László. Kovács Attila. Laczkó István. Ladánvi Panni Machánszkv József és Pikler Tamás. A csoport először a fegyverek megszerzésére összpontosította tevékenységét. Adok Jánosnak, ifi. Komócsin Mihálynak és Ma­chánszkv Józsefnek sikerült kézi lőfegyvereket — pisztolyokat és puskákat —. valamint kézigráná­tokat szerezni a tüzérlaktanvából. EEV másik úton — ifi. Komócsin Mihálv révén — sikerült né­hánv pisztolyt szerezni a BrutK­ner-vaskereskedésből is. Ugyan­ők a szegedi gettóban az átöltö­zött magvar katonák fegyvereit összeszedték, és 12 darabot a Hainóczi utca és a Valéria tér közötti naev épület pincéiében elreitették. Ezek elreitéseben és őrzésében elsősorban Ladánvi Panni Ecsedi Gézáné. Strack Éva és Svarcz Lipótné segédke­zett. Az ellenállási csoport elhatá­rozta. hoev megakadályozza a szegedi közúti híd felrobbantá­sát A munkások megbízásából a hidat őrző őrség parancsnokával id. Komócsin Mihálv. és Boda József tárgyalt. Id. Komócsin Mi­hálv a hídörség parancsnokának aoiát — s ígv fiát is. aki ekkor a két szakasznyi erő parancsno­ka volt — a Pallavicini-urada­lomból ismerte, ahol ő a 30-as évek eleién az uradalom építke­zésein dolgozott. éoítőmunkás­ként A hídőrség haithatatlan volt feladata végrehajtásában. A fegyverek és a csoport tagjai egvütt voltak, amikor a szovjet csapatok gvorsabb előrenyomulá­sa miatt a híd felrobbantását előbbre hozták, és Kecskemétről a szegedi riadóközpontba a fő­posta épületébe érkezett utasítás értelmében a hidat 1944. október 9-én este 10 órakor felrobban­tották. Szóltunk arról miiven szoros kapcsolat alakult ki Ságvári Endre és a szegedi ifiúkommu­nista mozgalom között. Éppen ezért a szegedi mozgalmat fáj­dalmasan érintette Ságvári ha­lálhíre. A Békepárt gyászjelen­tést adott ki Ságvári Endre halá­la alkalmából. A röplapon ké­szült jelentést Szegedre Lengyel István címére küldték meg. Az István név megtévesztést szolgált. Lengvel Mária terjesztette Sze­geden. Törkölv Ferencen és Fa­ragó Imrén keresztül. A röplapo­kat mindig postai úton kapták, a továbbiak a háború menetével kapcsolatosak. Lengvel Mária és Komócsin Zoltán a ..szegedi Sár­gán". a szegedi munkásság híres összejöveteleinek színhelyén ter­jesztette a Ságvári Endre halál­híréről szóló, és a német meg­szállók elleni harcra felhívó röp­lapot. Már október 8-án. vasárnap ki­ürítették a várost. A horthvsta csatlósok a leventéket szedték össze, hogv legven még ágvútöl­telék a ..végső harcra". Fejveszt­ve menekült az V. hadtest pa­rancsnoksága is. élén Kálmán altábornaggyal. Velük egvütt szedelőzködtek a város hatósá­gának vezetői, értékekkel felsze­relve. Szeged védelmének ma­gvar parancsnoksága. Pák alez­redes vezetése alatt. Kiskundo­rozsmára húzódott vissza. De innen már úi feiezet kezdő­dött. Ne felediük: a felszabadu­lásnak és az úi élet beindításá­nak alaoiai 1944 októberre előtt találhatóak mes. az illegális kommunisták, a baloldali szo­ciáldemokraták és más proeresz­szív erők küzdelmeiben és erköl­csi tartásában. Mert ez tehette lehetővé eev úi. az emberi sza­badságot minden irányban értel­mező társadalmi rend megvaló­sításának igénvét. DK. PERNEKI MIHÁLY Emlékidéző napokat élünk. Ez a kép a történeti archívumbői került elő. 1944. októberét idézi: szovjet csapatok vonulnak a Széchenyi téren. Eredeti ismereteket közöl Szeged felszabadulásáról az alábbi cikk is. Az odesszai veteránok írásos emlékezéseiből választott rész­leteket tartalmaz Két harci epizód Szegedi munkásmozgalmi vezetők térben állók, balról jobbra: Gyólai ee. Komócsin Illés, Bodnár Lajos. a ricsei internálótáborban. Az elő­István. Dáni János, Szekeres Vin­Dobó Miklós. Bernáth András GÉPPUSKATŰZ A GYÁRKÉ­MÉNYBÖL. Borisz Medojev ez­redes már nvugállománvban van. s Krasznodar megve Usztv-La­binszk nevű kisvárosában él. 1944 októberében a 305. ezred első zászlóal iának volt a pa­rancsnoka. századosi rendfokozat­ban. ..Október 10-én kaptuk a pa­rancsot — íria —. hogv a Tisza nvugati partjának gátia mentén közelítsük meg Szeged déli vá­rosszélét. vágjuk át a Szabadká­ról Budapest felé vivő országutat, létesítsünk hídfőállást, és 10-én estére teremtsük meg a feltéte­leket a 320. lövészhadosztály át­dobásához. 16.30-ra értük el a város déli szélét. Ekkor a felderítőink pa­rancsnoka. M. Polsztvanov gár­dahadnagv jeléntette, hogv a műút alá van aknázva. Műszaki­jaink hamarosan hozzákezdtek az aknák felszedéséhez. Éppen megjelentek az alegységparancs­nokok. hogv a további teendőket megbeszéljük, amikor a közeli gvár rnaaas téglakéménvéből származó erős géppuskatűz arra késztetett bennünket, hogv vala­mennyien a földre vessük ma­gunkat Az első sebesülteket V. Szutvagin hadnagy az egészség­ügyi szakasz parancsnoka már elkezdte hátra irányítani. ám senki sem akart elmenni. Sih­man alhadnagy 76-os önjáró lö­vege kezdett elsőnek tüzelni a gvárkéménvre. Aztán megszólal­tak a többiek is. A kéménv pil­lanatok alatt leomlott, a géppus­ka elhallgatott. Az aknászok nyugodtan folytathatták munká­jukat. s az egvségek elindulhat­tak kitűzött feladatukra. Szeged központját másnap haj­nalban láttuk meg. Emlékszem, ott is voltak harcok nvomai. ám a fő benyomásom a kifosztott üzletek látvánva volt: bőrkabá­tok. öltönvök. szövetek hevertek szerteszét. Az ellenség által el­hagyott gépkocsik közül néhány ekkor robbant föl. Este itt ért bennünket a leg­főbb főparancsnok napioarancsa. Szeged fölszabadulásáról. A mi hadosztályunk is megkapta a »Szegedi« címet, sokan részesül­tünk kormánvkitüntetésben: én a Honvédő Háború Érdemrendje 2. fokozatát kaptam. Polsztva­nov főhadnagy Polszkov gárda­őrmester »A bátorságért« em­lékérmet. Kapcsolatom Szegeddel nem szakadt meg: a háború után szü­letett fiam. Oleg. aki szintén hi­vatásos katona lett. Szegeden szolgált a hetvenes években, szá­zadosként. akárcsak jómagam an­nak ideién." 2. CSATA A CIPŐGYÁRNÁL. Román Liszenko Odesszában él. történelemtanár. Április 7-i szá­munkban már közöltük emléke­zésének egv részletét. A leírt eseménvek időpontjában húszéves őrmester. ..A 108. gárdahadosztálv 305. ezredének első zászlóalja, mely­ben én is harcoltam, a Szeged­től északkeletre vonuló 320. had­osztály megsegítésére kapott pa­rancsot. a., A virradat előtti ködben az 1505. tüzérezred öniáró lövegei, deszantegvségekkel a páncélju­kon reitve haladtak a Tisza gát­ia mentén. Az ellenfél számára meglepetésszerűen bukkantunk fel az átkelés közelében. Jóma­gam a harmadik iárművön ka­paszkodtam. rádióval a hátamon. Amikor első öniáró iövegeink — raituk mi. a gyalogság — elértük a Tiszát, a németek rög­tön tűz alá vettek bennünket. A templom [a fogadalmi templom — F. I.] tornyában ülő tüzérségi megfigvelőiük irányította a tü­zet. Ekkor a parancsnokunk uta­sította az első löveg iránvzóiat. Vainstein őrmestert, hogv köz­vetlen irányzékkal semmisítse meg. A második lövés talált, s a néme­tek most már nem tudták tovább korrigálni a tüzérségük tüzét, s megfigyelő híián. nem volt pon­tos kéoük arról, miiven erőkkel vagvunk mi ott. Valószínűleg csupán egv megerősített felderí­tő iárőrnek néztek bennünket. A mieink pedig egyre csak jöttek... Ezért annvi idejük sem ma­radt. hogv komolv ellenállást szervezzenek meg. amikor mi a harckocsijainkon már átrobog­tunk a hídon, és betörtünk a városba. A folyóhoz közel eső ut­cákban keménv csata lángolt fel. Egvre többen lettünk a város­ban. míg a németek föl nem robbantották a hidat. Ekkor be­zárult mögöttünk az ellenséges gyűrű. Kigyulladt két önjárónk is. Az egvik még el tudott va­lahová robogni, s magával vitte ezredünk megsebesült parancsno­kát. Leonov őrnagyot. Valami üzemi épület esett az utunkba, úev emlékszem, cipő­gyár. ott rendezkedtünk be kör­körös védelemre. Néhánv óráig tartott a kegyetlen lövöldözés. Egvszer csak egv akna elnémí­totta a rádiómat. Ettől kezdve már segítséget sem tudtunk hív­ni. Tőlem iobbra az őrmesterünk egvre lövöldözte jelzőrakétáit a Tisza felé — két vörös és egy zöld volt a megbeszélt iel. Ám a rakéták is hamarosan abbama­radtak: odacsapott egv akna. És eliött az a pillanat, arae­lvet minden katonaviselt ember iól ismer. Még 10—15 perc. leg­feljebb egv fél óra — és akkor vége lesz mindennek. Az ember lelki szeme előtt elvonul az a rövidke élet. amiben eddig ré­sze volt: a gyerekkor, az iskola, a rokonok, a szülőváros utcái, egv lánv szemei — s aztán mindezt elnveli a pokoli zai. a robbaná­sok. A németek rövidesen befe­jezik a tüzérségi előkészítést, és rohamra indulnak. Megosztottuk egymás között a maradék lőszert és gránátot, és elhatároztuk: nem adiuk olcsón az életünket. A segítség az utolsó Pillanat­ban és egész váratlanul érkezett. Annak a 320. hadosztálynak a szürke köpenyes génpisztolvosai bukkantak elő a füstből, akiknek a segítségére eredetileg minket küldtek. Amíg az ellenfél velünk »foglalkozott«, nekik sikerült reitve és fedve megközelíteni az ellenséges állásokat, és gránátok segítségével végezni velük. A tá­madás — most már velünk — folytatódott." :"R~:?\RT; FENYVESI ISTVAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom