Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

Szombat, 1984. október 6. Györké Zoltán Szülőföldem, szülőfolyóm Az Oi utca már nem fullad porba. Fogas kövek vezetik cipőmet. A szülőházat elnyelte a föld — nem állt ellent a porlasztó időnek. A diófa — mit ültettem — ott áll a kerítésnél, rezes lombiát rázva. A gólyalábú kútágas elszállt: gyermekkorom elsüllyedt a sárba. Hol van a galambok-lakta eresz? A oadlás: ekét. baionettet reitett... Mint madár, köröz az emlékezet, s nem találja a szilvaízű kertet... Hogy itt születtem, nem őrzi semmi, csupán néhány elvadult gyümölcsfa. S Hídi Jani. kamaszfiú-társam — az itt gyökeret verő új gazda. Itt. e faluban nézett rám a nap. S e földben érett humusszá apám. Állunk lányommal némán a sírnál: neki hant. feifa — nekem fái csuoáa. Szülőföldem e tái. Lehetne bárhol .„j Cserzett arcokat aszal az idő kerítésre száradva, kispadon ... Csobban az emlék, mint kútba hnlTt kfi. Csobban az emlék: vastag por száll fel a rongylabda, s mezítlábam nyomán. Nagyapóm kezével ölel az akác. s futok eev elzörgő szekér után. Elül a hullám ... S már itthon vagyota: fogad választott hazám — Öbuda. Mint a Latorca sárgászöld vizét hörpinti be a Bodrog. Tisza. Duna. Szülőföldem, szülőfolvóm AZ a táj. Ám sszülethettem volna igazán bárhol e sáros, lázas földtekén — akkor is. mégis EZ lenne hazám! A magyaros formatörekvések harcosa Szivessy Tibor centenáriuma 6 Találkozások A tiszai halász A

lacsony férfi, kooott sválcisaokát visel, ruháiát köténvvédi Kezében speciális hálóvarró, fából készült, és középütt is van tűie. A nagy méretű háló szakadozott részelt, lyukait foltozgatta Cs. Nagy István nyugalmazott tiszai halász, oki Tápén lakik, a Körös sorvégén a tiszai védtöltés tövében. Az öreg halászok egyike, bár ősei nem iárták a folvót. hanem csordások voltak a vásárhelyi határban. Amikor táoaiak lettek, akkor került a Cs betű is nevük elé. — Boavam lett Pista bécsiből Halász? — Amikor -véee volt az első világháborúnak, gverökfeüel csatangoltam a Tisza partián. * ott lalálkoztam Lek? Tóni nagvadával. aki éooen varsázott. RámJoérdezett. hogv ki fia vagyok. Mondtam, hogy a Cs. Nagy Jánosé. Szolgált-e aoád a huszároknál? — faggatott Amikor mondtam hogv ott szolgált, akkor tudatta, egvütt katonáskodlak. Végül kirukkoltam a vágyammal: — Tóni bácsi, elmehetek-e magával halászni? Nézett rám egv pillanatra, és visszakérdezett : — Ha anvád keres? Lele Tóni bárst varsálában evönvörű csukák ficánkoltak. Pista gverek szeme kerekre rrvflt a száia is tátva maradt, s olvam elhatározás született. lelkében, omelvtöl eltéríteni sohasem lehetett: ..Möaszerettem a halakat-" Hazaszaladt édesanyjához, és tudatta vele. hogv elmecv Tóni bácsival a folvóra. — Merre vezetett ttz első útla? — Akkor a túloldalon volt a í.hármas határ", a Maros lobb nartián a románok, bal oartián a szerbek állomásoztak. Arra is emlékszem, hogv nagypénteken eveztünk az úgynevezett kisteleki ramoa felé. nagv szél fúit. méteres hullámok vertek. Tóni bácsi kérdezte is félek-e Miért félnék? — kérdeztem vissza hetykén. Talán ezért is kerülhettem mellé halásznak Ez a nagypéntek 1910-ben volt. azóta iárom a vizet Hosszan beszél Pista báos! a hatvanöt évvel ezelőtti időkről. Nagv volt a nincstelenség munkaalkalom Dedig semmi. Óriási nvereménvnek tekintette a halászatot Emlegeti azt a napot, mintha tegnap lett volna. Esőt hozott a szél. a hullámok partra verték őket a komn mellett, amelv akkor még fából volt. Szemben a román katonák kunvhóia. de azok az orrukat sem dugták ki az ítéletidőben. Lele Tóni bácsi a huszárok vitézségét emlegette, de elmesélte azt is. hogv a kozákok miként verték széiiel a szegedi huszárzászlóaliat. hogv Szászrégen be kellett visszavonulniuk, soraikat rendezni. Ott történt az is. hogv a harangokat kidobátlák a templom tornnvából. — Tizenöt esztendős koromban. 12 koronáért kaptam meg az első halásziegvemet — mondja elmerengve az öreg halász. — Egv percre sem bántam meg. hogv halász lett belőlem. Pedig nem volt soha könnvű munka, többet aludtam a vízen. mint szárazon, ott lepett le a harmat a víz mellett, de halat kellett fogni. Aki nem fogott eleget, arra azt mondták a bérlők, hogv nem is halász, hanem kanász. De mi Tóni bácsival semmitől se féltünk, ránk uevan egvetlen egyszer sem mondták, hogv „Csak ennvit fogtatok?" Időz még egv keveset az első világháború végénél. mondia. hogv a katonaság is alakított halászcsHDatot a „laftolókat". akik a Dráván húzták, a hálót. ök maguk kötötték, készítették hálóikat. ..bár a Varga-cég már árult kész hálókat". Élvezetesen beszéli el Pista bácsi. hogv miiven eszközökkel halásztak: a varsa, a kece (kusza kece högvös kecel, menvhalas horog, átkötős és véghorog. S hogv miiven volt a folvók vize. milvenek a halak? — A halnak is van lelki élete. ösztöne — mondia. — A zait. a zaklatást nem szereti a hal. Mi mindig csöndben jártunk, nem zavartuk, a hal csak akkór nagv el a. megszokott belver ók jm y 1 ,. - J ha bántiák. A víz ma már nem otvan tiszta, mint valamikor, a horoghalászat „möebukott". Fiatal koromban annnvit fogtunk, amennyit akartunk. — Miiven halakat? — Harcsát, pontyot kecsegét, süllőt, márnát, keszeget, egyszóval miPdenfélét. még menvhalat A pontv se mind egyforma: volt vadoontv. tőpontv. baior pontv és a potvka. Mia már a kecsese is ritkaság, nincs virágzás a Tiszán, nincs kellsz. pedig ez a hal hosszú és keménv orrával azt durkálta. a hal íze is más volt. Most mindent eszik, amit talál. Menyhal a Marosban még van. s talán Tokai fölött a Tiszában. A menvhal különben ..ieges hal", mert karácsony és úiév között ívik. Valamikor mázsa számra fogtuk. — S a naov hat? — A menvhalnál tartottunk, hát azzal fogtuk a legnagyobb harcsánkat is. 99 kilónak mérték, de szerintem meg volt száz. — Mikor volt? — Ezerkilencszáznegwenhóromban. pontosan a nevem napján emeltük ki a varsából Meg azért is emlékezetes az a nap. mert hozták a SAS-behívót. de nem mentem aznao. hiszen a szerszámok széiiel voltak. — Hogyan került vartra ttz óriás? — Nem mindig a nagv ember gvóz. a kicsi is teheti. A harcsa, ha varsában van. menekülni akar. de közben elfárad, kimerül. Volt egv 12 kilós, pontv is az öreg mellett, de azon a pontvon egv szem oikkelv se maradt a harcsa összetörte. Fát húztunk a száiába. kötélre fűztűk. s ereiét veszítve került a partra. A hasából minden kiment. Dedig volt abban kis variú. vadkacsafióka. parti fecske, veréb, meg mindenféle más. Mutatta a haidani dicsőséget bizonvító fényképet is. amelv berámázva függ a szobáiéban. A harcsa kétszer olvan nagv. mint a halász. A zsákmánv körül ott van sok híres táoai halász Lele Tóni bácsival- az élen. ..Mindig voltak nagv fogósok" — mondia. — Pista bácsi miiven halat szeret? — Rossz hal nincs: csak rossz elkészítés. — Mondjon eav receptet! — Halpaprikásról (nem léről!) elmondom a magamét Kell hozzá harcsa. DOtvka. kecsege, márna. de lehet ötödik faita is. mondiuk a csuka, az ízéért csupán. Ebből tíz kilónvit megpucolok. A váilingba vizet, bele a hal vérét, de abban is főzöm. Ha van alapié, az nem árt. A bográcsot homálvosan bekenem zsírral, hogv ne leeven vasízű. A halhúsra annvi vizet hogv két uilnvira ellenie. Hagvma bőségesen legven. só. erős naorika édes-nemes őrölt oaorika. ízlés szerint. S akár hiszik maid. akár nem. egv órán át kell főzni, amikor forr. a tüzet szélieltúrom. és csak gvöngvözik. Nem megv széiiel a hús. de kavarni a világért nem szabad, csak riszálni. — Jár-e méa a folyóra? — Csak nézelődni. Mindennap möelátogatom. és úiiászületek. s tovább iavitgatom a szövetkezet hálóit. Annak örülök, hogv a fiam követ a tiszai halászok k'öreberu GAZDÁGH ISTVÁN L

echner Ödön hatása a maavar építészetben ma is előttünk él. Egész életművén keresztül olvan ötletgazdagságot sugárzott, amelv sok fiatal éDitészt rabul eitett. többek utánozták. mások folytatták kezdemenvezését. Közülük vató Szivessv Tibor. századunk eavik legtermékenyebb hazai építésze. Már korán csatlakozott azokhoz, akik a történelmi stílusokból válogató eklektikával szemben. Lechner Ödön — Szegeden, tervei szerint éoült a jelenlegi városháza. a Milkó-palota. a Wolfház homlokzati terve — szellemében keresték a formailag úiat. Szivesssvi Tibor 100 éve 1884. szeptember 29-én született Szegeden. az eklektika városában, a ma is álló Szivessv-házban. a Baicsv-Zsilinszkv utca 20. alatt. Édesaoia. dr. Szivessy László (1852—1906) magánügyvéd, édesanvia a város gazdasági életében jelentós szerepet iátszott Prosznitz kereskedőcsalád gvermeke. Júlia. Az öttagú családban Lehel (1883—1944) a legidősebb. aki aoiát követte ügyvédként működött Szegeden. Másodiknak Tibor született, a harmadik gyermek volt Márta (1886—1944) — Krausz-Kárász Józsefné —. a negvedik Boriska (1887—?) fiatalon elhunvt és Endre (1899—1973) neves párizsi építész volt. Alapfokú iskoláinak elvégzése után a ió raizkészségű és a századforduló körüli építkezések aránvát csodáló fiatal embert szülei a szegedi piarista gimnáziumba adták, és itt érettségizett. 1902-ben. Ezt követően a budapesti műegyetemre iratkozott be. de egv év múlva Berlinbe ment. és a charlottenburgi építészeti főiskolán szerzett oklevelet. 1907-ben. Ezután két éven át berlini, maid budapesti építeszeti irodákban dolgozott Saiát irodáiét 1909-ben nyitotta meg. -és ez 40 éven át állott fenn. Eaész építőművészi tevékenysége alatt mindvéaia az úi tormák keresésének útián haladt, és ennek alaoiai valahol szülővárosában Lechner Ödönnek megcsodált barokkos rokokó-reneszánsz, néhol szecessziós formanazdaasáaából táplálkoztak. A kiváló felkészültségű szakember így hát az új formanyelv mcoteremtésének lett küzdötársa. következetes harcosa, és ennek jeavében társult kát alkalommal is. előbb 1911 és 1918. maid 1920 és 1932 között Schulek Frigyes igen jó kévességű tanítványával. Jánszky Bélával (1884—1945). Közös irodájukban egvmás után tervezték magvar jellegű epületeiket. Terveik megvalósításával egvre több elismeres-t nvertek. és a pesterzsébeti leánygimnáziummal elnyerték a Lechner Ödön Társasáé aranyérmét. Szivessv Tibor a fővárosban, vidéken és külföldön több mint 200. kisebb-nagvobb építkezésnek volt tervező és művezető építesze. eevedül. vagv Jánszky Bélával közösen. Kecskeméten kaszinó. Kolozsvárott városi sportteleo. Törökkanizsán templom Baián Szász János villáia. a Rónaféle magánszanatórium. Szentesen internátus, az FTC. az MTK sportpályák klubházai, a szentgotthárdi iskolaszanatórium valósultak meg terveik szerint. Az Iványi Grünwald Béla. Falus Elek és Jánszkv Béla alapította kecskeméti művésztelep számara terveztek hat műtermes villát Ivánvi Grünwald Béla. Olgvav Ferenc. Falus Elek. Ferkai Jenő. Réthv Károlv és a kerámiaszakosztálv munkáját irányító Jánszkv Béla részére. A nagv épftésztárssal. Jánszkvval közösen készítették a pesti Fórum (ma Puskin) filmszínház belső átalakítási és az Uránia mozi átalakítási tervét. Említésre méltóak Szivessv Gorkii fasori bérházcsooortiai és a Nap-hegven létesített családi házai. Közös tervük alapján valósult meg a budapesti Festetics-bérpalota (Münnich F. u. 11.). amelv korában a főváros egvik legnépszerűbb lakóháza volt. Az épületet Moiret Ödön domborművei díszítették. Szivessv készítette a New York-palota átépítési. továbbá a szegedi hűtőház és baromfitelep (Ilona u). valamint a volt Tóth-féle magánszanatórium (ma a SZOTE Fogászati Klinika épülete) terveit. Közös terveik alapién valósult meg a kecskeméti gazdasági egvesület székháza, a szolnoki hitelbank éDülete. a benczúrfalvi Benczúrmauzóleum es több más alkotás. Németországban. Görögországban. Törökországban. Jugoszláviában. Csehországban és Romániában is számos tervük megvalósult. Szivessv Tibor munkássága három szakaszra bonthat», amelynek első harmada 1909 ts> 1918. a második 1918 és 1945 közötti évekre tehető. Életmunkássága harmadik szakaszában. 1945 után azonnal bekapcsolódott a főváros úiiáéoítésébe. Tervei szerint énült úiiá a volt kúria (ma Néprajzi Múzeum), a Magvar Tudományos Akadémia, a vott Nemzeti Színház, a Pest. megvei székház, az Alfa mozi és méa körülbelül 10—15 bérház. E nagv munkák befejezését követően. 1949-ben az Altalános Épülettervező Vállalatnál irányító tervezőként dolgozott és itt működött egészen 1959-ig. amikor 75 éves korában nyugalomba vonult. Tervezői és építőművészi tevékenysége mellett ielentős szakirodalmi munkásságot is kifeitett. Szakmai egyesületekben évtizedeken keresztül vezető szerepet vállalt, hoev az eklektika modernizálásának, a magvaros formatörekvéseknek, a funkcionalizmusnak minél nagvobb fórumot találion. Szivessy Tibor gazdag életútjának hűséges és művészi ihletettségi küzefötársa volt felesége. Aczél Barbara portréfestő. akinek Bajor Giziről festett kéne ma is látható a budai Színházmúzeumban. Szülővárosát mindig nagvra értékelte. Lechner Lajos és mérnökkollektívá iának munkáiét, a város újjáépítését sokra tartotta. Ifiú koréban kötött baráti kapcsolat fűzte Balázs Bélához — akit ő beszélt rá a Balázs név felvételére (1913) — Eisner Manóhoz. Bauer Hildához. a későbbi dr. Schilling Oszkárnéhoz. Petri-Pick Lajos szobrászhoz. Pick Móricz mérnökhöz. Pick Edithez. Eisner Edithez és Dettre Jánoshoz. Az 1883-ra Jiraszek és Krausz-cée, által felépített családi házukra 1928-ban második es harmadik emeletet tervezett (irodáia ekkor Budapest. Zrínvi u. 12.. maid 1932-őt követően Budán). ami azonban nem valósult meg. Budapesten. 1963. november 22-én halt meg. Szivessv Tibor 52 éven keresztül volt alkotó művésze az úi látásnak az úi művészetnek, amelvből legalább negvven esztendő a maevaros formatörekvések körüli harcában telt el. és mindezt belső ihleiettségből. tiszta művészi megevöződésből es következetes szakmaszeretetéből tette BÁTYAI JENŐ * Születésének centenáriuma alkalmából szülőháza falán (Baicsv-Zsilinszkv és Nagv Jenő u. sarok) az MTESZ, az ÉTE. a MÉSZ és a városi tanács hétfőn (október 8-án) 15 órakor emléktáblát