Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

Szerda, 1984. október 10. Ember és környezet Somogyi Károlyné felvétele Nagy forgalmú kereszteződés a József Attila sugárút—Északi körút új közlekedési csomópont. A forgalomirányító lámpák bekapcsolásával biztonságosabb lesz majd a közlekedés. A nyíregyházi közúti igazgatóság debreceni üzemének szerelői az utolsó lámpatestek bekapcsolásán dolgoznak, a közeli napokban sor kerülhet a lámparendszcr kipróbálására Szellemi termék mint árucikk Biotechnikai Rt. alakult Szegeden A biotechnológia világ- eZé a társulás? Elsősorban jóvá. A tanácskozáson megszerte a szakmai érdeklődés azt hogy a szegedi, biotech. jelent dr. Koncz János, az középpontjába került az nológiai kutatásokkal fog- MSZMp megyei bizottságáutóbbi években. Jelentősé- lalkozó intézetekben — tehát nak titkára és dr. Székely gét hazánkban is fölismer- nemcsak a Biológiai Köz- Sándor, a városi pártbizottték: a Minisztertanács — a pontban, hanem a JATE- ság titkára is. A megbeszétudománypolitikai bizottság és a SZOTEN elért eredmé- lésen részt vett Rakusz Lajavaslata alapján — tavaly nyeket is továbbfejlessze, jos, a kormány tudományprogramot fogadott el a hogy mielőbb alkalmazha- politikai bizottságának hebiotechnológiai kutatások tők legyenek az ipari terme- lyettes vezetője, dr. Lévai fejlesztesére. Ennek a sike- lésben. Mindez nem zárja Tamás, az Ipari Minisztéres megvalósulásához kíván ki azonban azt sem, hogy rium' iparpolitikai osztálya hozzájárulni a tegnap Sze- más városbeli kutatásokat is helyettes vezetője, dr. Láng geden, az MTA Biológiai fölkaroljanak. Az ajánlott István, az MTA mb. főtitKözpontjában megalakult témákról először az Rt. tu- kára, Havas Péter, az Áliakülonleges részvénytársulás, dományos tanácsa mond vé- mi Fejlesztési Bank vezérHogy miként jött létre, leményt, majd az üzleti igazgatója, Birmann Erzséhogyan működik majd a ku- szakembereké a szó: ők dön- bet, az Innovációs Alap tatóintézetek, bankok bio- tik el, látnak-e fantáziát — igazgatója, valamint a Biotechnikai társulása, arról pénzt — a felkínált kuta- lógiai Központ, a JATE és Oláh Gáborné, a szellemi tási programban. S ha már a SZOTE képviselői, termékek forgalmazásában az anyagiaknál tartunk: termár járatos Biotechnikai Rt. mészetes, hogy a társulás igazgatója tájékoztatott. nyereségre törekszik, az A szakemberek előtt isme- eredményeket azonban — retes, hogy az USA-ban — biotechnológiáról lévén szó • • úgy 6-8 éve - több jeles _ rövid távon nem lehet '^Tés'TlX 'tapolyan «¿^SSÖSS ^CXénének ^ ^Ta^ TIk szervezetek jöttek létre, vői az Rt.-nek? Elsősorban ^VesTélaetést amelyeknek célja a kutatási a mezőgazdaság és a gyógy, asziai-oeszeigetesi Délután az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságának szervezésében dr. Láng István a bioa Somoeredmények áruba bocsátá- szeripar érdeklődésére szá. f^f sSed^zeu'emi ^le" sa. A nem minden kocka- mítanak. ^ zattól mentes társulások * többsége tönkre ment ma A Biotechnikai Rt. alap- - kérdésekn5l radt azonban egy-ketto, szabályát a társulás tegnapi eo *erűeseKr01amely azóta rendkívül sike. első közgyűiésén hagyták res pályát futott be. Az ő tének képviselői, s véleményt mondtak a témával összefüaCh. A. példájukat igyekezvén követni a budapesti székhelyű Biotechnikai Rt. olyan intézet után kutatott, amelynek szellemi terméke az iparban keresett „árucikk" lehet. így találtak elsőként a Szegedi Biológiai Központra. Noha az intézet lényegében alapkutatások végzésére hivatott, feladata az is, hogy közelítsen a gyakorlathoz S minthogy az üzlethez tőke is kell, nem nélkülözhetők a bankok, tgy az Állami Fejlesztési Bank, a fejlesztési ötleteket finanszírozó Központi Váltó- és Hitelbank Rt. Innovációs Alapja és az SZBK érdekei találkoztak. s 60 millió forintos alaptökével létrehozták társulásukat. Hatékonyabb munkájuk érdekében átvették a már jelentős ..üzleti" sikereket elért Biotechnikai Rt.-t korábbi tulajdonosaitól, s a társulás is ezen a néven működik majd. Léte biztosítja. hogy e terület kutatói fölszabadulnak az ..önmenedzselés'' terhei alól. energiáikat nem kell kereskedői teendőikre fordítaniuk, ugyanakkor az Rt. hidat is képez az intézetek és az ipar között. Hogy milyen célt tűz maga KGST-megbeszélés Csapágygyártás Debrecenben tartja 20. igények meghatározása, ülésszakát a KGST csapágy- Megtárgyalják az ülésen a ipari együttműködési szer- jelenleg még tőkés importvezet tudományos-műszaki ból származó csapágyak tanácsa. A kedden megnyílt KGST-tagországokban tőrülésnek a Magyar Gördülő- ténő gyártására vonatkozó csapágy Művek ad otthont; javaslatokat is. a tanácskozás munkájában a KGST-tagországok képviselői mellett Jugoszlávia delegációja is részt vesz. A négynapos ülésszakon megvitatják a tagországok csapágygyáraiban folyó tudományos kutatási és fejlesztési munkák eddigi eredményeit. Ismertetik azokat az intézkedéseket, amelyeket a csapágygyártásban az energiatakarékosság, valamint ezzel összefüggésben a hö-úirahasznosítás érdekében bevezetlek. Kiemelt témája a tanácskozásnak a termékek élettartamának növelésére és a minőség javítására tett műszaki intézkedések összehangolása, továbbá a csapágyacél-szabványok egyeztetése és az alapanyagöten voltak, ha jól emlékszem. Még szeptember volt. szárazon porzott a panelházak közötti, szárazságtól satnya fű. És ők. öten. nagyjából hatvan-hetven évesek, szinte megállás nélkül dolgoztak. Gereblyével, villával, miegymással próbálták a fű közül, bokrok aljáról, homokozóból összekaparni a szemetet. Az öt óra alatt, amig figyeltem őket, csak egyszer álltak rneg pihenni, s az öt óra alatt sem végezhettek a négv ház által bezárt, egyetlen, pici területtel. Irgalmatlan munka lehetett — hiszen a piszmogás is tud roppantul kellemetlen kényszerré lenni —. kikapargatni a fű közül a panírfecniket. amelyek szinte teljesen elárasztották már e kis területet. Irgalmatlan munka, amire már alighanem csak ők kaphatók. Néhány nyugdíjas. LiJ Aztán, ha szép nem is. de néhány napra legalább tiszta lett a park. Eltűntek a papírdarabok, eltűnt a szemét, egy napra, kettőre, hogy aztán újra egyre több legyen belőle Szelek kavarták kisebb-nagyobb kupacokba a papírt, amit most őszi esők áztatnak. Legföljebb abban reménykedhet az ember, hogy egy részét legalább majd a természet eltünteti a szemétnek, a nedvesség és a baktériumok segítségével. Vagy tavasszal előkerülnek ismét, ők, öten, hogy legalább napokra tiszta legyen a park. Hogy miért is jut eszembe mindez és most? Tán azért, mert lassan elég az ablakon kitekinteni, vagy vegigmenni az utcán, hogy az ember saját szemével is láthassa, milyen félelmetesen szennyezzük világunkat. Ks ez még inkább a veszélytelenebb ügyek közé tartozik. Mert nagyjából veszélytelen, ha a hasznait papírzsebkendőt, a csikket, a trolijegyet, a kiürült cigarettásdobozt menet közben 3 földre dobjuk, ahelyett, hogy a húsz méterrel odébb tevő szemétgyűjtőbe tennénk. Veszélye inkább csak abban van, hogy egyre többen élünk egyre kisebb területekre összezsúfolva, s ha mindenki csak egy kicsit szemetel, a természet már azzal sem képes megbirkózni. Mert Mihálytelek vagy Petőfitelep kis utcáin mée csak el lehet dobni a csikket, a papírdarabot, néhány hónap alatt elvégzi öntisztító munkáját a természet. De Tarjánban vagy az Északi városrészben erre már nem lehet képes. Sokan vagyunk, mi emberek, s egyre többen leszünk. A világ egyes térségeiben két-három évtized alatt négy-ötszáz millióval nőtt a lélekszám, élni pedig jobbára úgy élünk, ahogy azt régebben megszoktuk. Amikor a népsűrűség terhelésével még viszonylag könnyen megbirkózhatott a természet. Könnyen megbirkózhatott? Hát, nem egészen. Csodálatosan fejlett ókori államok helyén már az ókor végén is sivatagokba temetkező romok maradtak csak, mert a városokba sűrűsödő népesség terhelését nem viselhette el a természet És szinte mindig ésmindenütt komoly gondokatokozott, ha a föld egy-egy pontján viszonylag nagy népességkoncentráció jött öszsze. Például ' Angliában. Horti József írja Katasztrófák a természetben című könyvében: ..I Edward angol király 1273-ban rendelettel megtiltotta Londonban a szén használatát, de miután a London környéki erdők hamarosan kimerültek. egyre nehezebbé vált a törvény betartása. Egy manufaktúra tulajdonosa itta meg ennek a levét, mert 1306-ban széntüzelés miatt lefejeztették (ez. volt az eleő büntetés a történelemben a levegő szennyezése miatt, de úgy tűnik, azóta sincs foganatja)." És London aztán évszázadokra hírhedett lett a szmogról, a gyilkosan ¡ossz levegőről. Gyilkosan íossz? Igen. mert például 1952-ben 4700 áldozatot szedett a szmog Londonban, annyit, mint az 1854-es nagy kolerajárvány. 2. Por. füst, ólom. szénmonoxid, korom és kén szenynyezi a levegőt, százféle — szintetikus és természetes — anyag a vizeket és a talajt, néha már kiszámíthatatlan kockázatokat okozva. Mert például a talaj és a vizek szennyezése egyre inkább veszélyezteti az ivóvizünket adó rétegeket is. Folyamatosan terheli tehát ipari civilizációnk és kemizált mezőgazdaságunk a környezetet. De terheljük mi magunk is. Az emberiség egyik nagy problémájává válik lassan a Szahel-övezet, a mindinkább dél felé terjeszkedő Szahara, ahol sok millió ember él az éhhalál határán Mert a táj egyszerűen nem képes megbirkózni azzal a terheléssel, amit a megnőtt lélekszámú, félig nomád körülmények között élő populáció okoz. Az ökoszisztéma fölborult egyensúIva — mint annyiszor már a történelemben — ismét elsivatagosodáshoz vezet. Etiópia éppen most fordult az ENSZ-hez segítségért, mindenekelőtt élelmiszerért, hivatkozva arra is, hogy még számos ország van kritikus helyzetben a körzetben. így ieaz. De vajon meddig lehet segíteni százmilliókon? Ss valóban segítség-e az. ha könyöradományokon tengődnek, s éppen csak az éhhaláltól megmenekülnek, ideig-óráig? Mert ahhoz, hogy az elsivatagosodás folyamatát megállíthassák, vagy" akár csak lassíthassák, nemcsak dollármilliárdokra, eszközökre és szaktudásra, hanem mindenekelőtt élettormaváltásra. világméretű es regionális összefogásra jenne szükség. Csakhogy az életformaváltás is szinte elérhetetlen cél, csakúgy, mint a regionális összefogás egv pplitikai' feszültségektói, polgárháborúktól szaggatott vidéken. jó, jó — mondhatnánk. Messze van a Szahel-övezel... Mi közünk hozza ... Pedig van, ha másért nem is, hát a péidaert. Mert Észak-Amerika intenziven művelt mezógazdaság. körzeteiben — ahonnan a világ gabonatermesének nagy része származik — is megkezdődött néhol az elsivatagosodás. Nálunk is okoznak már gondot a szaktudás nélkül, felelőtlenül adagolt műtrágyák es vegyszerek. És nálunk is, sokfelé az országban, többékevésbé már szennyezett az ivóvíz, egy-két helyen már veszélyes mértékben. És a Tisza, ami valaha szőke volt. manapság inkább szürke, és nem biztos, hogy mindig ajánlatos benne inegfürdeni. És sok helyen szürke ¡a növényzet, szürkévé lesznek a falak a szenynyezett levegőtől. (Jellemző, hogy Anglia egyes vidékein a múlt .század végén egy lepkefajból szinte eltűntek a világos példányok, s szinte csak a feketéhez közelállók maradtak- meg. mivelhogy ¡gy tudtak jól alkalmazkodni a szürkülő-feketedő környezethez.) És a szénhidrogének megdrágulása miatt újra előtérbe került széntüzelés minálunk is nagyobb terhelést jelent a levegő számára. 3. Szennyezzük hát világunkat, sokszor túl is lépve azon a határon, amit még elbír az ökoszisztéma. Ez az az ár, amit meg kell fizetnünk az ipari fejlődésért, tárgyakban, eszközökben gazdagabb, kényelmesebb életünkért. És fizetjük is ezt az árat, folyamatosan. Mert igaz. sokkal jobban kímélhetné a környezetet az ipar. a mezőgazdaság, de akkor jóval drágábban is dclgozna, s ezt az árat — egyelőre legalábbis — csak t észben vagyunk képesek megfizetni. De ha már úgyis ilyen mértékben szennyezzük környezetünket, mint társadalom. legalább egyénileg ne járuljunk hozzá a környezel terheléséhez. Mert az is sokat jelenthetne, ha a használt autógumi és akkumulátor nem az erdőszélre, a lecserélt olaj- és növényvédőszer-maradék nem a csatornába, a papírhulladék nem a földre kerülne — a kezünkből. Szávay István A szabadság lángja Baltonyától Nemesmedvesig Üttörőház elé, a Kálvin térre a hála és a tisztelet jelképe. Délután fél háromkor Fodor Mária, az úttörőház igazgatója köszönti a téren fölsorakozott pajtásokat, résztvevőket. A város 42 úttörőcsapatához úttörőstaféták továbbítják a fáklyát, Hazánk felszabadulásának évfordulójáról méltóképp emlékeznek az úttörők. Az t-lső felszabadított településről, Battonyáról indult a szabadság lángja, amelyet a szegedi úttörők holnap, október 11-én fogadnak. Városunk fölszabadulása 40. évfordulójának napján a Rösz- amelyet minden iskolában kei út—Petőfi Sándor sugárút—Dugonics tér—Kárász utca—Takaréktár utca útvonalán ér a Balázs Béla ünnepélyesen fogadnak. A szabadság lángja megérkeztével kezdődnek az általános iskolai ünnepségek. r Uj megyei statisztikai évkönyvek Kiegészítés országos adatokkal A Statisztikai Kiadó Vállalat megkezdte a Megyei Statisztikai Évkönyvek új sorozatának kiadását. Elsőként a Bács-Kiskun és a Komárom megyei kötetek jelentek meg, s az elkövetkezendő másfél hónapban valamennyi megyéről átfogó képet adó kiadványok látnak napvilágot. Az évkönyvek a legfontosabb adatokat tartalmazzák az ország megyéinek társadalmi-gazdasági életéről, településhálózatáról, képet adnak a születések, halálozások alakulásáról. A beruházosokról közölt adatok információkkal szolgálnak arról, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési eszközöket megyénként hol, milyen ágazatokban használják fel, mennyit költenek a termelőeszköz-állomány bővítésére, mennyi jut az infrastruktúra, valamint az életszínvonal javítását szolgáló intézményhálózat fejlesztésére. A kötetek megyénként tájékoztatnak az egyes népgazdasági ágazatok munka-erőhelyzetéről, a munkaerőmozgás főbb adatairól, a bérek és keresetek alakulásáról, a vállalatok gazdálkodásának eredményeiről az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban. A kötetek tartalmazzák a lakás- és közműellátottság, az egészségügy, az oktatás és a közművelődés adatait, s információt adnak a kiskereskedelmi forgalom és az árak alakulásáról is. Minden megye évkönyvének anyagát országos adatok egészítik ki, megteremtve az összehasonlítás lehetőségét. A sorozat kötetei elsősorban a tanácsi vezetők, a tervező és szervező szakemberek munkáját segíthetik.