Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

4 Szerda, 1984. október 10. Ml? H0I? MIKOR? WeiszMór; a legenda]^JSSSi „Halála napján nyilas su­hancok es ribancok tivor­nyáztak a Szent István kör­úti lakásban. Marokén kö­tésű könyveket téptek szét, bútorokba vágták késeiket" Ez az idézet Kellér Andor (1903—63) most megjelent könyvéből való. A Szépiro­dalmi Kiadö 1944-re, a k>­vastengerész országlásának demagógiába. iszonyatba, százezrek számára a tömeg­sírba és a gettóhalálha zu­hanó utolsó éveire emlékez­ve adta ki újra a kortárs Író a toronyban című kis remekét Szomory Dezső pá­lyájának rajzát. A könyvet már megjelentették 1958-ban is, a mostani kiadást az iró halálónak 40. évfordulója indokolja. Keilér Dezső bátyja a ma­gyar elbeszélő próza kismes­tere, de nem kis mestere volt. Éremszerűen tömör írásában a műgond aprólé­kossága a legnagyobb él­mény; az alig 200 oldalas kis kötetbe zsúfolja bele ön­maga mézesheteit az Újság­írással. értékel egy ma már irodalomtörténeti nevektől fényes időszakot, és akár­csak mestere, csodálatosan átszúrt iróniával mesél ma­gyar írókról. Szomory De­zsőről írván Kellér maga is legendává lett, szinte egy­könvvű íróvá, a pletyka hajszáierein át az irodalmi eletbe szivárogtatott anek­doták szerzője és terjesztője. Kgy kicsit ő is tovább épí­tette a Tornyot, amiben re­gényhőse élt. A legendás Torony, Szo­mory Sütő utcai lakása, a nagy müvek alkotóműhelye. Itt, orgonamuzsika, színházi szerelmek, pózok és a kor­társ csodálat függönye mö­gött kemény munkával ké­szültek a művek: novellák, regények és — főként szín­darabok. Novelláit az értő kevesek­nek írta, darabjait a hozzá­értők sokaságónak szánta, azoknak, akik nem a felszínt látták, „a prózában írt ope­rát", hanem magát a Művet. Az élete is Mű volt, ezt mondja el Kellér felejthetet­lenül, s egy bölcs mosolyá­val lát az író álarca mögé. A félelem pózait, az előkelő­séggel takart rettegést, a kirekesztettségből a színpad ember és sikermelegébe só­várgó, családtalan, magá­nyos férfit. Kellér kevesebb tényt, adatot közöl, mint Réz Pál. az Arcok és vallomásokban, de portréja emberibb. Az frótórs, a regényhős és a legenda hármasságában ala­kítja ki a maga figuráját. Keveseb a dátum, az adat, de az életmű megértéséhez ő adott többet. Szomory szín­darabjai erotikába bújtatott karriertörténetek. Köztük a híres-hírhedt „Györgyike drága gyermek" vagy a ^Jella", a „Hermelin" híres monológjaiban, lélektani ta­nnlmónynak is beillő pár­beszédeiben testet-lelket nyo­morító, az emberi méltósá­got tipró világot vesz szem­ügyre, amelynek ő, szárma­zása és írói kirikesztettsége miatt egyszerre volt isme. rője, kritikusa, karikírozója. Szomory nagy darabjaiban nőké a főszerep. Ezzel nem­csak a mű érdekességét fo­kozta. hanem a kiszolgálta­tottság bemutatását is szin­te a lehetetlenségig vitte, pontosabb látleletét adta a kornak, mint a vele sokszor összehasonlított, elitélt, az abszurd egyik ősének számí­tó Molnár Ferenc, (akivel egyébként ki nem állhatták egymást), Kellér a színművekről ír­va élvezettel ecseteli a szín­házi műhelytitkokat, de azt sem feledi soha. hogy Szo­mory milyen pontosan is­merte a kort, amiről és amelynek írt. A Sába királynőiét soha nem tűzte műsorára egyet­len színház sem. Habsburg­darabjai annál nagyobb si­kert arattak. Mária Teré­ziától II. Józsefig ábrázolta a közelmúltat. Közülük jog­gal emelkedik ki a II La­jos király és a II. József császár. A regmúlt ismerete párosult bennük nagy sze­repekkel, pompás nyelvvel és félreérthetetlen célzással korára, a Mohácsnál na­gyobb pusztulás felé tán­torgó Magyarországra. Tudott az emberekhez szólni. Pózok? Azok is! De ennél fontosabb, hogv a mesterségbeli tudás és tör­ténelemszemléletének érté­kei ötvöződtek egybe — írja Kellér Andor. Volt egy rendkívüli időszak a ma­gyar dráma történetében, amikor kétszer is szerepelt a színlapon a II. József. A másik szerző: Nemeth Lász­ló. A színházi legendák sze­rint a műértő, sőt ínyenc pesti közönség egymás után nézte meg az előadásokat: 1964-et írtak. A koiabeli vé­lemények, kritikák szerint Szomory müve volt a jobb! Németh László mondja II. Józsefről, hogy „egy kicsit teoretikus szíve van", az ő darabja is ilyen — egy ki­csit teoretikus Németh akkor is esszét vetett papírra, ha színdarabnak írta meg. Fél­oldalas, magas szintű pár­beszédekben, az eszméktől szikrázó összecsapásokban a meg nem értett nagy ember és a méltatlan kor belsőleg megszenvedett konfliktusai adják a cselekményt, Szomory lehet hogy könnyebb fajsúlyú, de jobb színpadi mester! Élőbbek a szerepei, az összecsapások élesebbek, még a sokat kár­hoztatott operai látványos­ság is csak hasznára válik a darabnak. A II. Józsefben a magyarság fennmaradása a tét. a korszerűnek, vagy modernnek látszó idegen uralom ellenében. Kellér felfogása ily módon közelít napjaink felfogásához. Szo­mory jelen van a magyar színpadokon, újra meg újra felfedezzük. Kellér Andor tisztelgése is ezt mutatja, az elmonda­ni tudás varázsát. Mintha Szomory szólna hozzánk, immár a halhatatlanságból: „karrier ez bizony, niemand baratom". Rozsnyai .lenn Cikkünk visszhangja Harmincháromezer szó egy levelezőlapon Érdeklődéssel olvastam a Détmagyarorszag szeptember 30-i szamában „A képes le­velezőlap karrierje" című cikket. Szeretném egy-két gondolattal kiegészíteni. Amiről Bátyai Jenő ír. az elsősorban a postai levelező­lap története. E küldemény elnevezése rendszeresítésekor „Levelezési lap". németül „Correspondenz-Karte" volt tekintettel az osztrák—ma­gyar postára. Már 1869 előtt is felmerült több országban a levelezőlap eszméje; mert az. akkori előírások (szoká­sok) szerint a levelek lezá­rása igen körülményes volt. Németországban Stephan Henrik 1865-ben Postblatt címen akarta forgalomba hozni az olyan nyílt lapokat amelyeken rövid közlemé­nyek vannak előre nyomtat­va. ezt azonban a karsruheni német—osztrák postaértekez­let elvetette. Magyarországon is voltak kezdeményezések, ezért a feltalálót, több ország saját polgárai között igyek­szik megtalálni. Az osztrák—magyar posta­igazgatás a levelezőlap rend­szeresítésére vonatkozó tár­gvalasokat 1869-ben kezdte meg. A feltaláló a laora ír­ható közleményt 20 szóban, kívánta meghatározni. A. tárgyalások során azonban a korlátozást elvetették, mivel a lao kis terjedelme nem is alkalmas hosszú közlemény leíráséra. A .Levelezési lap" díja a levél díjánál mérsékeltebb volt. 2 krajcár. Ez az úi ési olcsó levélpostai küldemény egycsapásra közkedvelt lett. A Destá ÍÓPöStán már a for­galomba bocsátás napján 10 ezer darabot adtak el; 1871­ben 2.5, 1872-ben 3,5, 1873­ban 6,5 millió darab került forgalomba. A nagy népsze­rűség láttán 1870-ben Né­metország, Franciaország, Svájc, majd minden nagyobb állam rendszeresítette a Le­velezési lapot Az 1874-ben Bernben meg­tartott nemzetközi posta­kongresszus 1875. VII. 1-tól fogadta el: 1878. VI. 1-től pedig az egész világon el­terjedt. Hogy mennyire kár lett volna megszabni a levelező­lapra írt közlemény terje­delmét arra néhány példát említ a szakirodalom. Példá­ul egy nagyszebeni baka a „rövid, pár szavas közle­ményre" szolgáló lapra 8777 szót írt Egy angol lap az 1870-es évek végén azt állí­totta, hogy gyorsírással 33 ezer 363 szót sikerült egy levelezőlapra írni. Bizonyára ez a rekord. Később kezdő­dött a ma már oly népszerű képes levelezőlap igazi kar­rierje. Lódri Jánosné Maforszemlék Mi sem természetesebb látvány a rendezett pa­rasztudvarnál. Mindennapos eset, hogy a szérűn elhul­lott szénát, zöld takarmányt szálanként szedik össze a gazdák. Szombatonként a virágoskerttől a pajtáig sö­pör a gazdaasszony, akár van szemét, akár nincs az első vagy a hátsó udvar­ban. Mi Készteti erre a falusi embereket? A takarékos­ság? A velük született rend­szeretet? Valószínűleg, ez is, az is. A hajdanvolt szű­kös évtizedek megtanítot­ták őket a szalmaszálnyi értékek megbecsülésére, a falu közvéleménye pedig környezetük ápolására. Gyakoriak a virágos ma­jorok, a gondosan felsöpört utak az istállók körül. Sza­bad idejükben csinosítják környezetüket az emberek. Igaz, mind több gazdaság­ban ösztönzik is erre őket. örvendetesen terjednek az úgynevezett majorszemlék. ősszel és tavasszal erre a feladatra alakult bizottsá­gok járják körbe az állat­tartó telepeket, szétnéznek a határban, s értékelik a kör­nyezetszépítő buzgalmat. Nemcsak azért, mert mos­tanában divatos dolog az ösztönzés, hanem, mert va­lójában akarják a rendet, ezért anyagilag is sok he­lyen elismerik a szorgal­mat. No, nem nagy összeg­gel, éppen csak annyival, «(mennyit még nem érdemes szétosztani a telepen dol­gozók között, de már ér­telmes közös programra fel lehet használni. Így mint­egy spgallj£k is a felhasz­nálás módját, hiszen ezt a csekély összeget közös ki­rándulásra, színházlátoga­tásra költik a brigádok. Bizonyos, hogy nem ab­lakon kidobott pénz ez a gazdaságokban. Éppen el­lenkezőleg, a leggyümölcsö­zőbb befektetések egyike. S nem is új felfedezés a kör­nyezetcsinosítók ösztönzé­se. A régi mondás szerint ugyanis „megnézem portá­dat, megmondom ki vagy". Magyarán: aki igényes kör­nyezetére. az hasonlókép­pen gondolkodik munkájá­ról is. A rend, a tisztaság ré­sze a termelési kultúrának, egyfajta fegyelmező erő a gazdálkodásban. A követ­kezetes gazdaságvezetés mindenütt segíti és sietteti is e folyamat kiteljesedé­sét. V. Farkas József 1984. OKTÓBER 10., SZERDA — NÉVNAP: GEDEON A Nap kel 5 óra 5« perckor, és nyugszik 17 óra 6 perckor. A Hold kel 17 óra 33 perckor, ós nyugszik t óra 5 perckor. VÍZ A l.I.ÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 397 cm (áradó). SZÁZHETVENÖT ÉVE született Flór Ferenc (1809 -1871) orvos, az első magyar orvosi fo­lyóirat. az Orvosi Tar szerKesz­tője. 1849-ben 6 voli a Hadügy­minisztérium egészségügyi osz­tályának fönöke, s ezer: a sza­badságharc után internálták A következő években isimét pesti tiszttfóorv os és korházi igazga­tó. Elsőként alkalmazott ha­zánkban kloroformot általános érzéstelen itésre. KISSZÍNHAZ Este 7 órakor: Jó esiét nyár. jó estét szerelem - Berletszünel. MOZIK Vörfts Csillag: de ¡előtt 1« óra­kor: O. kedves Hairry! (színes, m. b. NSZK. Hl. dupla helyár­nal), negyed 4 órakor: Kincs, «mi nincs (színes, m. b. olasz­Ili. helyárral), fél 6 órakor: Át­változás 1—II. resz (színes ma­gyar 14 even felülieknek. dupla hely árral). Fáklya: hamommegyed 3 és ne­gyed 6 órakor: Emlékeim a régi Pekingről (színes kínai), fél 8 óraikor: Ó. kedves Harry! (szí­nes. m. b. NSZK. HL dupla helyárral). Filmtéka (MTESZ-székház, Kí­gyó n. 4.): Enek a búzamezők­ről (magyar, este 6 órakor). (Ki­serőmüsor: 194 7 3«. Híradó és Miénk a föld. miénk a terme« e. l»43-ben készült rövidfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér S. sz. (13/57-es) es­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak türgös esetben. BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROLOGIA1 FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sw­mélyelket Szegeden az Idegsebé­szeti Miindka (Pécsi u. 4.) veszi fel. sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. Kórház (Tol­bulűn sgt. 57.) tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Muníkana pokon 13 ónétól más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasánnap es munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin tart. 30. szám alatti körzeti gver­mekorvosd rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgL 1. az. alatt. Telefon: ló-iófl FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este in órától reg­gel 6 óráig. szombaton reggel 7-től hétfő reggél 7 óráig : Szeged, Zöld Sándor u 1—3. Tel : 14-420. 8. O. S. LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennao este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. nn&v CSüföRTOK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.1X1: Tv-torna 8.15: Iskola-tv 9.4«: Cafe Hungariá — Esküvő Genei ypua/.tón 10.06: Hétfő — francia tv-film — (iam.) 11.26: Képújság EüKxl Csekk a brigádvezetőnél Néhány nappal ezelőtt el­hangzott egy minden bi­zonnyal közfigyelmet kel­tő riport a rádió kora reg­geli műsorában. Röviden ar­ról volt szó, hogy a diós­győri Lenin Kohászati Mű­vek hengerdéjében a bri­gádvezetők néhány hónap­pal ezelőtt csekkfüzetet kaptak, s ennek alkalma­zásával, mintegy „zsebből fizetve" ők honorálják a brigádtagok többletmunká­ját, a minőségi munkavég­zést. Űgyis mondhatnánk^ kezükbe került a mozgóbér j egy része. Ez hallásra úgy hangzik, ; mintha az LKM-ben fel­j találták volna a langyos vi­i zet. Pedig, egészen másról I van szó, formálódó bérezé­si rendszerünknek egy ér­dekes. új eleméről. Köztu­dott, hogy gondjaink, van­nak a bérrendszer átalakí­tásával. A darabbér nem ösztönzött a minőségre — sok terméket gyártva, ke­vesebbnek tűnik a viszony­lag magas selejtszázalék is — az órabér pedig elké­nyelmesítette az embert, kü­lönösképpen ott, ahol a puszta jelenlétet is meg­fizették. Valamennyi mozgóbért természetesen nem lehet a közvetlen munkahelyi ve­zetők kezébe adni. Nem le­het, mert ilyen tömegű pénz kezelése-elosztása már bér­gazdálkodási ismereteket követel, amiket viszont nem lehet — nem is kell! — megkövetelni egy brigádve­zetőtől, egy művezetőtől. Nem kerülhet azért sem a teljes mozgóbér a leg­közvetlenebb munkahelyi vezetők kezébe, mert van­nak olyan bérpolitikai alap­elvéink, amelyeket egy ilyen megoldás súlyosan sérte­ne. Mégis tetszik ez a diós­győri kezdeményezés. Tet­szik, mert a munkabér egy részét az az ember oszt­ja el, aki naponta látja társainak munkáját, akik­kel együtt sír-nevet. Az ilyen megoldás — szerintem — a legjobban, a legkönnyebb átláthatósággal említheti meg az elvégzett munka minőségi színvonalát, ered­ményezhet többletmunkát. És van még egy fontos összetevője az ilyen elosz­tásnak. Formálhatjuk, erő­síthetjük vele a munkahe­lyi kisközösségeket, a szo­cialista brigádok mozgal­mát. 11. Z. 1 \ BUDAPEST L 8.(15. Tv-torna 8.06: lsikoia-tv 9.55: Delta — (ison.) 10.20: Láthatatlan arcvonal — 5. 14.3«: Képújság 15.00: lskola-tov 16.3«: Hírek 16.35: Kétmillió — riport 17.10: Agrárvilág 17.44L Képújság 17.5«: Az igazi Szeged — 2. 19.1«: Tv-torna 19.16: Esti mese 19.30: Tv-hírado 20.00: Hcerdetektivek — amerikai bűnügyi film 2L1X): Szép magyar tánc 21-15: Az 50-es évek „odaát".. stúdióbeszélgetés 22.10: Tv-tükör 2220: Tv-híradó 3. BUDAPEST 2. 18.10: Képújság 18.16: Unokáink sem fogják látni — (ism.) 18.50: Több világrésa egy parkban lfl.lő: Eger, a fiatalok városa 19.30: Joe Cocker és együttese, a dortmundi West phalen halié-ban 20.00: Tudóskiub '84. — Merne tart a magyar mezőgazdaság 21.10: Tv-hlradó 2. 21.30: Kínai tájak és emberek — 2. — (ism.) 22.10: Képújság BELGRÁD 1. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.30: Videooldaiak 17.40: Hűek 17.45: Adás gyermekeknek 18.15: Tv-naptar 18.43: Zene 19.16: Rajzfilm 19.30: Tv-naplo 20.I>0: A vtlkoi kisasszonyok 22.30: Tv-napló 22.50: Sakk-kommentár BELGRÁD 2. 18.15: Művelődés 18.45: Szerdai „körkép 1-9.30: Tv-napló 20.00: A barátság hidjai 21.05: Alkalmak es nvomok 21.20: A BEMUS krónikája ÚJVIDÉK 11.00: Tv-híradó magyarul és szerb-horvátul 17 4«: Gyermekeknek 18.13: Honvédelem 18.45: Népzene 19.1-5: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó 2„ magyarul 20.00: Belpolitika 21.00: Dok.-műsor 21.46: Tv-hlradó 2, szerb­horvátul •» •» . 22». bátitt-kúmmenuti . „ KOSSUTH 1.21: Világablak 8.44: Muzsikáló természet 8.50: Orvosi tanácsok — a derékfájásról 8.56: Barokjc muzsika 9.49: Születésnapi induló — Schumann négykezes zon gorada rabjaiból 20.05: Rádiószínház — Rovarok — szán mű 10.17: Ml ez a gyönyörűt 11.28: Népdalcsókor 12.30: Ki nyer ma? 12.46: Törvénykönyv 13.00: Szabó Ferenc müveiből 18.42: Cseh népdalok 14.10: A magyar széppróza századat — 3. 14.25: Operaslágerek 1-5.00: Népzenei Hangos Üjság 16.40: Sztravinszkij: Capriccio zongorát* és zenekarra 18 06: MR 10—14 11.00: lleana Cotrubas opera­áriákat énekel 17.37: A korrekció kérdőjelei — riport 18. OB: Kritikusok: fóruma 16.16: Hol volt. hol nem volt... Hipp-hopp és az eső 16.16: Visazapülantó tükör — a Művelődési Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa es a Magyar Rádió irodalmi vetélkedője — 4. — elődöntő 20.26: Hallgassuk együtt! — Liget-müvek 21.10: Dóry József nótákat énekel 21.30: Prizma — Színképelemzés — külpolitikáról 22.20: Tíz perc külpolitika 22,34): Kórusmuzsika 22.46: Az 50 esztendeje elhunyt KöveUlgethy Ra<ió akadémikusról beszélget Varga Domokosné és qazida István 23.00: Dzse.sszmeJódlák 8.10: Wally Stott zenekara filmzenét játszik PETŐFI 8.56: Idősebbek h u 1 lámh oss zátt 8 .50: Tíz perc kul palitfka 9.05: Napközben 12 00: Idegen nyelvű hírek 12.10: I,os Reyes együttes (elvételeiből 12.30: Ciganydalok, csárdások 13.10; Pophullám 14.9« :. Az cn rádióm 1.5.05: Diakfooi 16.16: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről: PMSC— SZEOL. Eger—ZTE, DM VSC—Tatabánya 16.50: Színe-java 17.06: Ötödik sebesség — Ifjúság — politika — kultúra 18.03: Körkapcsolás bajnoki labdarugo­mérkőz -sekről: Ü. Dózsa —Fp. Honvéd. Rába FTO — Békéscsaba. Videoton — Huladas. Csepei—MTK-VM 19.50: Az elő népdal 19.05: A Styx együttes felvételeiből 19.50: Közvetítés a Vasas— FTC bajnoki labdarúgó­mérkőzés II. félidejéről 20.30: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai 20.50: Katasztrófák a természetben — könyvismeitetés 21.05: Nemzedékek — másság 22.05: Nosztalgiahullám — Johnny Burneite 23.20: OperettrészJetek 24.00: Éjféltől hajnalig 3. MŰSOR 9.0«: Felejthetetlen arook az Operaházból — emlékezés Piataky Kálmánra 9.39: Pettls Zsuzsa esem hálózik 10.20: Dvorzsak: A természetben — dalciklus 10.35: Zenekari muzsika 12.31: Siklósi Várfesztivál — 1984. — 2. 13.06: Szonda 13.115: Madrigalok 14.00: Berkes Kálmán klairlinélon játszik 14.25: Szimfonikus könnyűzene 15.0«: Operaegyüttesek 16.50: Hangverseny Mozart­müveiből 17.00: A véges végtelen — matematikai diákolimpia — Prága 17.35: A zeneirodalom remeik­műveiből 18.30: V materinskom Jazyku — a Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műS4>ra 19.55: iskolarádió 19.35: Romantikus zene Kb. 20.36: N-pdalok 21.05: Külföldi tudósoké a szó — szívsebészet és vese­átültetés Rostockban — 2. 21.20: Operaest 22.19: Rádiószínház — Angolóra — Natasa Tanska hang­játéka 33.02: Mező László - - fújrdonkáéig,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom