Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-28 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 254. szám 1984. október 28.; vasárnap Ara: 1,40 forint VÁROSI B I Z O T TS Á GÁN A K LA P J A a Németh Károly felszólalása a tanácskozáson A számvetés és az előretekintés jegyében kezdte meg munkáját szombaton, Budapesten. az Építők Rózsa Ferenc székházában a X. országos békekonferencia, csaknem 120o küldött és meghívott vendég részvételével. A tanácskozáson jelen volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központj Bizottságának titkára, Méhes Lajos, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai; Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint az Elnöki Tanács több tagja; ott voltak a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, más társadalmi és tömegszervezetek, az egyházak és felekezetek, a kulturális és tudományos élet jeles képviselői. A tanácskozás munkájában részt vesz a Béke-világtanács küldöttsége. Romes Csandra elnök vezetésével. Reggel 9 órakor felcsendültek a Himnusz hangjai, majd Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg a koníeíenciát Barabás Miklós, az OBT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést a békemozgalmi munka elmúlt hat esztendejének eredményeit, tapasztalatait összegző írásos beszámolóhoz. (Beszédét külön ismertetjük.) Majd megkezdődött a vita az OBT beszámolója és a konferencia elé terjesztett állásfoglalás-ter-• vezet felett. A vitában felszólalt Németh Károly (beszédét lapunk 2. oldalán ismertetjük). A Béke-világtanács üdvözletét Romes Csandra tolmácsolta a tanácskozás résztvevőinek, s hangsúlyozta a nukleáris háború elleni világméretű öszszefogás szükségességét. A vitában résztvevők meggyőződéssel vallották: a világháború elkerülhető, a béke megőrzése elérhető cél. A nemzetközi politikai viszonyok befolyásolásában megnőtt a népek szerepe. Ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyszerű emberek millióinak békeakcióit — hangoztatták a felszólalók. A hozzászólók úgy ítélték meg, hogy a magyar békemozgalom az élet, a változó körülmények állította új követelményekhez igazodva folyamatosan megújul. A magyar békemozgalom feladatairól szólva többen hangoztatták, hogy széles körű együttműködésre, nyílt párbeszédre kell törekedni a világ minden, reálisan gondolkodó és cselekvő erőjével, személyiségével. A hozzászólásokat követően Sztanyik B. László, az OBT elnökhelyettese bejelentette: 1978-ban a IX. magyar békékongresszuson megválasztott Országos Béketanács mandátuma lejárt. A testület tagjainak köszönetet mondott munkájukért. Ezután Vályi Gábor, a jelölő bizottság vezetője ismertette az új. a konferencián megalakuló 379 tagú tanács létrejöttének körülményeit. A X. országos békekonferencia plénuma egyhangúlag kimondta az uj testület megI M ' Az országos békekonferencia megnyitó ülése. iMTI — Telefotó—KS) oda a meg- tatták az eszmecserét a maalakulását, majd döntött az ségnek ítélte „Országos Béketanács tiszte- tisztelő címet. letbeli tagja" cím megala- A konferencia színhelyére pításáról is. s megerősítette a délelőtti plenáris ülés szüa jelölő bizottság javaslatát: netében érkezett meg a hét gyar békemozgalom időszerű feladatairól. Ma, vasárnap plenáris húsz, a békemozgalomban elején indult békestaféta, ülésen folytatja és fejezi be évtizedeken át eredményes Délután a küldöttek a kü- munkáját a X. országos bémunkát kifejtett személyi- lönböző szekciók ülésem foly- kekonferencia. Barabás Miklós beszéde Barabás Miklós, az OBT főtitkára bevezetőben rámutatott : i a magyar békemozgalom ügye elválaszthatatlan nemzeti és társadalmi felemelkedésünktől. Ezért is tekintünk bizalommal és várakozással a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusára — mondotta —, amely újabb lendületet adhat a rhi munkánknak is. Részt kérünk és vállalunk a felkészülésből, közös társadalmi programunk kimunkálásából és megvalósításából Világunk állapota most, 1984 őszén okkal és joggal kelt aggodalmat — mondotta a továbbiakban. — Növekedett a feszültség, fokozódtak a veszélyek, lefékeződött. megtorpant, sőt sok szempontból visszájára fordult az enyhülés ígéretes folyamata. A nemzetközi feszültség azonban nem elkerülhetetlen és kivédhetetlen elemi csapás. A feszültség éleződésének alapvető oka és tényezője azoknak a washingtoni és NATO-vezető köröknek a politikája, amelyek kérdésessé akarják tenni a történelmileg kialakult, békét biztosító egyensúlyt, hogy katonai erőfölénnyel kényszerítsék rá elképzeléseiket a világra. — Az amerikai kihívások elkerülhetetlen válaszintézkedéseket kényszerítenek ki — állapította meg. majd így folytatta: — Meggyőződésünk, hogy bármennyire bonyolult és nehéz a világhelyzet, van kivezető út. Minden felelős kormány elemi kötelessége az egyoldalú előnyökről vaió lemondás és .a katonai erőegyensúlynak a fenntartása, a fegyverzetek egyre csökkenő szintjén. Ez a kölcsönös biztonság egyetlen lehetséges alapja. — Olyan légkört kell teremteni. amelyben a vitás kérdéseket jószándékú, a megegyezésre őszintén törekvő. az egyenlő biztonságon alapuló, a nemzetközi bizalmat elősegítő tárgyalásokon oldhatják meg. Ehhez megvannak a megfelelő kiindulópontok: a Szovjetunió és a többi szocialista ország békekezdeményezései, valamint más, a realitásokat figyelembe vevő javaslatok. — A magyar békemozgalom — mondotta ezután Barabás Miklós — erejéhez képest mindent megtesz a nemzetközi békeerők egységének és harcának elősegítésére. A legnagyobb, legszélesebb nemzetközi békemozgalom, a Béke-világtanács tagjai vagyunk: tevékenyen részt veszünk céljainak és programjának alakításában, az együttesen megfogalmazott politikai akciók megvalósításában. — Ehhez jó feltételeket teremt, hogy magunk is széles körű együttműködési politikát folytatunk. A gyakorlatban igyekszünk megvalósítani azt az alapelvet, hogy egymás álláspontjának tiszteletben tartása mellett, nyíltan, őszintén keressük az összekötő szálakat, a közös vagy párhuzamos cselekvés lehetőségét mindazokkal, akik velünk együtt valóban a békét akarják — mondotta Barabás Miklós. Ezután arról szólt, hogy a magyar békemozgalom kiemelkedő feladatának tekinti a nemzeti felszabadulásra és a függetlenség megszilárdítására irányuló törekvések támogatását s a hozzájárulást a nemzetközi konfliktusok békés, tárgyalásos rendezéséhez. A magyar békemozgalom eredményeit. gondjait számöa véve rámutatott: az elmúlt hat esztendőben gazdagodott a békemozgalmi tevékenység politikai tartalma, szélesedett társadalmi bázisa. Erősödött a munkájára, irányuló figyelem is. Mindez megmutatkozott az egyes emberek és a helyi közösségek fokozódó érdeklődésében. de a társadalmi és tömegszervezetek megnövekedett aktivitásában is. Különösen megélénkült a fiatalok tenniakarása. Úgy tapasztaljuk, hogy a fiatalok többségének elkötelezettsége megnyilvánul tetteiben, munkájában. magatartásában. — Az üzemek munkásainak, a mezőgazdaság dolgozóinak helytállása az országépítő munkában, a béke, a haladás és a szolidaritás ügyének támogatására tett felajánlásaik mozgalmunk sikerének alapvelő összetevői voltak és maradnak. Az értelmiség, a tudósok, az írók. a művészek képviselői is tevékenyen részt vesznek a békemozgalömban, s hagyományosan jelentős részt "állalnak a feladatokból a vallásos emberek és egyházaik. Az utóbbi évek eredménye, hogy a békemozgalomba mind nagyobb mértékben kapcsolódtak be a hazánkban élő nemzetiségiek. Mozgalmunk eredményeinek forrása a gyümölcsöző együttműködés a társadalmi és tömegszervezetekkel, mozgalmakkal és az új békemozgalmi közösségekkel — A változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás munkánk elengedhetetlen feltétele. Az elmúlt időszak bebizonyította: jó úton haladunk. Továbbra is felelősségünk és kötelességünk őrizni, továbbfejleszteni és gazdagítani. munkánkba beépíteni a 35 éves szervezett békemozgalom eredményeit és értékeit. — Tanácskozásunktól azt várjuk, hogy széles körű, őszinte eszmecsere bontakozzék ki mozgalmunk feladatairól. A szekcióülések is azt célozzák, hogy minél többen juthassanak szóhoz; s olyan állásfoglalást fogadjunk el. amely világosan megfogalmazza céljainkat és segíti napi munkánkat — mondotta végezetül Barabás Miklós. Kivitel, behozatal KillSceieskeileimünk háromnegyed éve Külkereskedelmünk első háromnegyed évének főbb adatairól készített összesítést a Külkereskedelmi Minisztérium. Az értékelés megállapítja. hogy a szocialista országokba irányuló kivitel mennyisége a tervezettnek megfelelően növekedett, ugyanakkor némi elmaradás tapasztalható a konvertibilis export terén. A tavalyi hasonló időszakhoz viszonyított rubelelszámolású exporttöbblet többségét a gépipari termékek adják — ezeknek több mint felét a Szovje!unióba szállítottuk —. de nőtt a vegyipar és a könnyűipar kivite7 le is. Főként a gyógyszeripari, valamint a szerves- és szervetlen vegyipari termékek. illetve a textilipari és a cipőipari cikkek exportja bővült. Az importon belül jelentősen növekedett a behozatal a fogyasztási iparcikkekből. Az összbehozata! pénzben számított értékét egyes energiahordozók árának emelkedése is növelte. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi forgalomban a kivitel — a tava'yihoz hasonlóan — meghaladja a behozatalt, azonban az aktívum mértéke némileg csökkent. Az exportban nőit a fejlett töltés országok részesedése — különösen az anyagok, alkatrészek és az állati eredetű élelmiszeripari termékek értékesítése bővült ezeken a piacokon —, ugyanakkor visszaesett a fejlődő országokba . irányuló szállítás. Az exportált termékek közül a kohászati cikkek kivitele nőtt a legerőteljesebben: szeptember végéig az ágazat éves kiviteli tervének több mint 80 százalékát teljesítették. Jelentős a vegyipar exportjának növekedése is. Kedvezőtlen viszont a gépipar kivitele, — elsősorban a fejlődő országokba irányuló gépexport maradt el a tervezettől. Nőtt az autóbuszok, tehergépkocsik. továbbá a futóművek külföldi értékesítése. Az első háromnegyed évi konvertibilis külkereskedelemben csökkent a gépimport, viszont az alkatrészek behozatala emelkedett. Nőtt a könnyűipari cikkek importja is, ezek jelentős hányada a belkereskedelem árualapját bővítette. Csökken a zsúfoltság és a várakozási idő Új fogorvosi körzet az Északi városrész lakóinak Nem kis fejfájást okozott a fogfájás eddig az Északi városrészben lakóknak és az ott dolgozó fogorvosoknak egyaránt. A Csongrádi sugárúti szűk rendelőben két orvosnak kellett kezelnie az egyre terebélyesedő városrészben élők és a környék régi épületeiben lakók fogait. Nem csoda, ha a csaknem 18 ezer ember igényeit a legodaadóbb szakmai lelkiismerettel sem lehetett időben teljesíteni. A szakember nem tehetett mást, mint hogy sürgősség szempontjából ..rangsorolta'' a teendőket. Így aztán előfordult, hogy a hosszadalmasabb kezelésre, fogpótlásra szorulókat megkérték, három, négy hónap múlva jöjjenek vissza. Természetesen elsőbbséget élveztek azok, akiket kínzó fogfájós gyötört. Elodázhatatlan volt tehát, hogy a kórház-rendelőintézet vezetői intézkedjenek a betegeilátás javítása érdekében. Mint dr. Bödő János, városi fogászati vezető szakfőorvos elmondta: úi. tágasabb rendelő építésére, újabb fogorvosi fölszerelések vásárlására, új orvosi státusz létesítésére jelenleg nincs lehetőség, azért enyhülést csak a munkaerő megfelelő átcsoportosításától lehet várni. A lehetőséget a József Attila sugárúton levő, két fogorvosi székkel ellátott rendelő kínálta, ahol eddig 4 fogorvos látta el Felsőváros betegeit. Közülük két egymás váltó orvos az új, Debrecen' utcai rendelőbe teszi át székhelyét, ahová természetesen követik őket volt körzetük közel lakó betegei. Akik a József Attila sugárút környékén élnek, ide értve az Északi városrész lakóit is ezentúl a József Attila sugárúton levő rendelőhöz és a központból ide irányított orvoshoz tartoznak. Az új fogorvosi körzet kialakítása szerint tehát az Északi városrész betegeit az eddigi kettő helyett három körzetben 3 orvos fogadja majd, így csökken egy-egy rendelés zsúfoltsága. A József Attila sugárúti fogászati rendelőben fogadják tehát ezentúl — november 1-től — a Csongrádi sugárút páratlan oldalán az 59 —77. szám alatt lakókat, a Gáspár Zoltán, az Ág, az Agyagos, a Bimbó, a Gáz utca lakóit, továbbá a Sándor utca páros oldalán, a 44—64. szám alatt, a páratlan oldalon, a 47—65. szám alatt, válamint a Temető és a Hattyú utcában élőket., A többiek, akik , eddig is az Északi városrész körzetéhez tartoztak, ezután is, a Csongrádi sugárúti rendelőbe járnak majd fogászati kezelésre. Az új körzethatárok kialakítása eleinte bizonyára zökkenőket okoz a fogorvosi ellátásban. Ezért is tolmácsoljuk az orvosok óhaját: kérik a már előjegyzett betegek szíves türelmét és megértését, mert jelentkezésük esetén új besorolást kapnak. Igaz, hogy ez javukat szolgálja, hiszen az intézkedések hatására lényegesen rövidebb lesz a várakozás, s a hosszú hónapokról 2—3 hétre csökken a bonyolultabb kezelések határideje is, C h. A. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Minisztertanács elnökhelyettese vezetésével szombaton küldöttség utazott Havannába, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsónak 39. ülésszakóra. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Marjai József, hazánk állandó KGST-képviselője, Faluvégi Lajos, az Országos Tervll vatal elnöke, miniszterelnök-iielyettes és Nagy János külügyi államtitkár.