Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-28 / 254. szám

Vasárnap, 1984. október 28. Németh Károly: A tömegek megnyerése és mozgósítása megsokszorozhatja a békemozgalom erejét Az országos békekonferen­cia szombati tanácskozásán felszólaló Németh Károly elöljáróban köszöntötte , a résztvevőket, s átadta az MSZMP Központi Bizottsá­ga és személy szerint Kadar János s/jv'élyés üdvözletét, jókívánságait. — A X. országos béke­konferencia hazánk fontos politikai eseménye, hiszen önök olyan kérdésekről ta­nácskoznak itt. amelyek né­pünk, s az egész emberiség szempontjából — a szó szo­ros ertelmében — eletbevá­góak. Tanácskozásuknak súlyt és tekintélyt kölcsö­nöz az a munka, amelyet az elmúlt években az Országos Béketanára; folytatott, és égisze alatt a cselekedni kész, békeszerető honfitár­saink végeztek. Az egységes magyar békemozgalom teret és kibontakozási lehetőséget ad a kezdeményezéseknek; igazi közössége a különböző társadalmi rétegekhez és korosztályokhoz tartozó, vi­lágnézetüket tekintve gyak­ran különböző embereknek — hangsúlyozta. — örvendetes, hogy mind a munkában, mind a konfe­rencia küldöttei közt meg­nőtt a fiatalok száma és ará­nya. Lendületük, tettrekész­ségük éppen úgy nélkülöz­hetetlen a békéért vivott küzdelemben, közös ügyünk továbbvitelében, mint az idősebb nemzedékek életta­pasztalata. Meggyőződésünk, hogy a magyar békemozgalom a jö­vőben is aktívan kiveszi ré­szét a békéért folyó világ­méretű küzdelemből. Honfi­társaink ott voltak a szerve­zett béke-világmozgalom születésénél, es nem hiá­nyoztunk azóta sem a küz­dők közül. Éppen napjaink­ban van a nemzetközi béke­mozgalom létrejöttének, szer­vezeti kialakulásának 35. évfordulója. A történelem tanulságait felismerve, nagy felelősséggel jartak el mind­azok, akik erejüket latba­vetve munkálkodtak a wroc­lawj és a párizsi békekonfe­renciák összehívásán, a Béke-1 világtanács megalapításán. Felismerték, hogy a II. vi­lágháború szörnyű pusztítá­sa után a közvélemény a po­litika fontos tényezőjévé lép elő; a tömegek megnyerése és mozgósítása megsokszo­rozhatja a békemozgalom erejét. A világ 35 év alatt sokat változott, ez a felis­merés azonban időtállónak bizonyult. Ezt tanúsítják azok az új békemozgalmak is. amelyek az elmúlt évek­ben jöttek létre a világ kü­lönböző részein, elsősorban az amerikai közepes hatótá­volságú rakéták túszává tett Nyugat-Európában. — Népünk, minden ember boldogulásának legfontosabb feltétele a béke — mon­dotta a továbbiakban. — A feszültebbé vált nemzetközi légkör, a világgazdaság vál­lozásai próbalételek elé ál­lítanak bennünket, de gond­jaink ellenére békében élünk. Igaz, a földkerekség több pontján véres összecsapások zajlanak, de nem lehet elég­ge becsülni, hogy Európá­ban. ahol a két világrend­szer közvetlenül érintkezik, s ahol máig is a legnagyobb a katonai szembenállás mér­téke, már csaknem 40 esz­tendeje sikerült megőrizni a békét. Ez. nyújt lehetőséget az anyagi, szellemi, erkölcsi gyarapodásra, ad alapot ar­ra. hogy az emberek, csalá­dok. kisebb-nagyobb közös­ségek normálisan élhessenek, célokat tűzhessenek maRuk elé. megtervezhessék jövő­jüket. A különböző társadalmi berendezkedésű országok bé­kés egymás mellett élésének körülményei között a gazda­sági kapcsolatokból kölcsö­nös haszon származik, a nemzetközi munkamegosztás előnyeit százmilliók, élvezik. Századunk népvándorlása, a turizmus, a személyes élmé­nyek és kapcsolatok erejé­vel köti össze a népeket, erősiti barátságukat, béke­vágyukat. Az emberiség va­lódi kulturális értékei ha­marabb válnak közkinccsé. Emlékezzünk és emlékeztes­sünk a hidegháborús kor­szakra, amikor mindez elér­hetetlen volt, amikor népek szigetelődtek el egymástól. Mindennek kárvallottja az emberiség volt. Történelmi sors­fordulónk tanulságai A magyarság több mint ezer éve Európa közepén él, itt, ahol a történelem során a hadak útjai oly sokszor találkoztak, s a fegyvereket annyiszor merték össze. Sor­sunk úgy alakult, hogy a mi népünk többet szenvedett há­borúktól. elnyomástól, mint sok más nép. Magyarország — történelmi okokból — so­hasem volt* olyan gazdag, mint például az angol, a holland vagy a francia biro­dalom, sőt népünk többször is szinte gyarmati sorban élt, s fájdalmasabban, nehe­zebben tört előre a társa­dalmi haladás is országunk­ban. Az a nép. amely any­nyit szenvedett, mint a mi­énk. soha nem felejtheti el. hogy mit jelent számára a béke. Az a nép, amelynek nemzeti létét nemegyszer fe­nyegette végveszély, igazán tudhatja es értékelheti, mit jelent számára, hogy kevés híján négy évtizede szabad, a társadalmi haladás élvo­nalában menetel. Megőriztük és ma is őriz­zük történelmi sorsfordulónk tanulságait. Elsősorban azt, hogy békénk megőrzése, gaz­dasági és társadalmi fejlő­désünk csak a haladás ol­dalán. a szocialista orszá­gokkal szoros szövetségben biztosítható. Ezért — miközben ma 1s tisztelettel adózunk a fasiz­mus szétzúzásában döntő részt vállaló szovjet népnek — békepolitikánk sarkkövé­nek tartjuk együttműködé­sünk, barátságunk, szövet­ségünk erősítését a Szovjet­unióval és a szocialista kö­zösség országaival. Az a meggyőződés vezérel ben­nünket. hogy nemzeti érde­keinket és a béke ügyét is akkor szolgáljuk legjobban, ha a két világrendszer küz­delmében egyértelműen ál­lást foglalunk, és a társa­dalmi igazságosságért, az emberibb jövőért, a szocia­lizmusért küzdő erőkkel szö­vetségben haladunk. őrizzük és változatlanul időszerűnek tartjuk azt a tanulságot is. hogy az ag­resszió, a háború- erői meg­fékezhetek és legyőzhetők, ha az emberiség józanul gondolkodó, nagyobbik része összefog a legfontosabb, az élet megőrzése érdekében. Pártunk és kormányunk en­nek szellemében tevékeny­kedik a nemzetközi életben. Következetesen törekszünk arra. hogy bővítsük orszá­gunk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait, a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok állam­polgarainak találkozási, is­merkedési lehetőségeit. Ke­ressük a közös fellépés lehe­tőségét mindazokkal, akik felismerték: a fegyverkezési hajsza, a konfrontáció poli­tikája értelmetlen, veszélyes, és minden népnek, keleten és nyugaton egyaránt fel­mérhetetlen károkat okoz. Fegyverkezés helyett — tárgyaljunk! Németh Károly ezután ar­ról szólt, hogy napjainkban nagy veszély fenyegeti föld­részünk és a világ békéjét. — A fegyvergyártásban ér­dekelt és a realitásokat fi­gyelmen kívül hagyó impe­rialista körök mindent elkö­vetnek azért, hogy eltemes­sék helsinki szellemét. A politikai enyhülés nem volt ínyükre, hiszen az a kato­nai enyhülés felé mutat. Rá­galmazzák a békemozgalma­kat, a keletieket és a nyu­gatiakat egyaránt. Hatalmas eszközöket fordítanak erre, és ha nem megy kívülről, megpróbálnak belülről za­vart kelteni. A fegyverkezé­si verseny fokozásával azt a nem titkolt céljukat is szeretnék elérni, hogy gaz­dasági nehézségeket okozza­nak a szocialista országok­nak. Az emberiségnek tud­nia kell, hogy lakhelyüket, a Földet kik fenyegetik pusz­tulással, hogy kiknek a lel­kén szárad az anyagi és szellemi erőforrások mérhe­tetlen pazarlása. miközben vérlázító nyomorban élnek embermilliók. A fegyverek­re költött hatalmas összegek bőven elegendőek lennének ahhoz, hogy a földkereksé­gen mindenki boldogulhas­son, emberi körülmények közé kerüljön, hogy a vilá­gon minden gyermek iskolá­ba járhasson. Ezt ki kell harcolnia az emberiségnek. A nemzetközi helyzetet azok a szélsőséges imperia­lista körök élezik, amelyek a fegyverkezési versenyt fo­kozni akarják. Önös érdek­ből arra törekszenek, hogy a történelmileg kialakult ka­tonai erőegyensúlyt — amelynek létrehozása a szo­cialista közösség országainak nem kis anyagi áldozatába került — felborítsák, s erő­fölényre tegyenek szert. A Szovjetunió, a szocia­lista országok ezt semmikép­pen sem engedhetik meg. Nemcsak a szocialista or­szágok népeinek, de minden más népnek is életbevágó érdeke, hogy az erőegyen­súly fennmaradjon. Mi, a Varsói Szerződés többi tag­államával együtt azt hirdet­jük, arra hívunk fel. hogy ne fegyverkezzünk, hanem tárgyaljunk, mégpedig olyan megállapodásról. amelyen minden érdekelt fél egyenlő biztonságát garantálja. a fegyverzet mainál lényege­sen alacsonyabb szintjén. Közös nemzetközi állásfog­lalásainkat, önálló külpoli­tikai lépéseinket az vezérli, hogy a békére szóló felhívá­saink visszhangra találjanak, s győzzön a kérdések rea­lista megközelítése. Pártunk, kormányunk nem­zetközi tevékenységét né­pünknek az a leghőbb óhaja vezérli, hogy szocialista épí­tőmunkáját békében foly­tathassa, és valamennyi nép­nek azt kívánja, hogy béké­ben él\'G?he»>t>e munkájának gyümölcsét. Ennek érdeké­ben összefogunk minden bé­keszerető erővel, együttmű­ködünk mindenkivel, aki kész részt venni abban a küzdelemben, amely az egész emberiséget pusztulással fe­nyegető világháború elhárí­tásáért folyik. KÜLpolifikai reflektor Közös ügyünk Örömmel látjuk, hogy a magyar békemozgalom, a tár­sadalom különböző erői — köztük a társadalmi szerve­zetek, a tömegszervezetek, a tömegmozgalmak, az egyhá­zak — e tekintetben azonos célokat követnek. A rendkí­vül nehéz nemzetközi hely­zetben fellépésük hozzájá­rul ahhoz, hogy helyreállít­suk a bizalom légkörét, gá­tat vessünk a fegyverkezési hajszának, hogy a két világ­rendszer vitája ne a harc­mezőn, hanem békés ver­sengésben dőljön el. Helye­seljük. hogy a magyar béke­mozgalom növelni kívánja erőfeszítéseit ezen a téren. Érdemes megőrizni, sőt gya­rapítani azt a nemzetközi megbecsülést és tekintélyt, amelyet a párbeszéd, a nyi­tottság és a megértésre való törekvés híveként mozgal­muknak és hazánknak sze­reztek — hangoztatta a Köz­ponti Bizottság titkára, majd így folytatta: — A világ közös ügyeiért akkor tesszük a legtöbbet, ha itthon sikenel intézzük dolgainkat. erédméri.vésen munkálkodunk azért, amiért közvetlenül felelősek va­gyunk. Több a gondunk, nagyob­bak a feladataink, de napról napra azt is érezzük és ta­pasztaljuk. hogy a hatékony cselekvés szolgálatába állít­ható társadalmi erő is gya­rapszik. Egyre szilárdabb az emberek elhatározottsága, hogy történelmi vívmányain­kat, amelyekért megküzdöt­tünk, eredményeinket, ame­lyeket évek során sok erő­feszítéssel elértünk, meg­védjük és továbbfejlesszük. Ez a határozott szándéka pártunknak is. amely XIII. kongresszusára készül. Az elmúlt évek nem voltak könnyűek, és az a program, amelyet az előző kongresz­szuson vállaltunk, még a vártnál is nagyobb erőfe­szítéseket igényelt. Bar a végleges mérleg még nem kész. azt felelősen elmond­hatjuk. hogy helytálltunk a nehéz körülmények közt, az ország fejlődött, s ez dolgo­zó népünk érdeme — han­goztatta a többi között Né­meth Károly. A lengyel párí eSíféli 0 Varsó (MTI) A LEMP Központi Bizottsága, amelv pénteken ült össze. Wojciech Jaruzelski javaslatára állást foglalt Jer/.y Popieluszko katolikus pap elrablásával kapcsolatban. Az. állásfoglalást tartalmazó nvilaikozatban a párt elhatárol­ta magát az emberrablástól és minden törvénytelen te­vékenységtől. A diverz.ió. a provokáció és a terror mindig is idegen volt a párt ideológiájától — állaoítia meg a KB nyilatko­zata. és rámutat, hogy a törvénytelen akció árt a párt po­litikáiénak. az egész pártnak és vezetőségének, a lengyel államnak és a társadalomnak. Árt a belső stabilizációnak, és veszélyezteti Lengyelország nemzetközi presztízsét is. ..A Központi Bizottság határozottan elítél minden tör­vénytelen cselekedetet és eljárást akár a hatóságók képvi­selői. akár az államoolgárok követik el azokat. A KB tel­ies nyomatékkal kiielenti. hosv az anarchia és a terro­rizmus semmilven formáját sem fogják elnézni" — áll a nyilatkozatban, arra való utalásként, hogv az emberrablás gyanúsítottjai közül az egyik a belügyminisztérium varsói | funkcionáriusa. A KB kötelezi a Politikai Bizottságot, hogv rendkívüli eliárásban vizsgálja meg a belbiztonság nárt- és szolgálati ellenőrzésének kérdéseit, és az ebből eredő következtetése­ket — adott esetben személyi iavaslatokat — a legrövi­debb időn belül terjessze a Központi Bizottság elé A Köz­ponti Bizottság egvideiűleg télies bizalmáról biztosítja a belügyminisztériumot, és személv szerint a belügyminisz­tert. Czeslaw Kiszczak tábornokot. £ Milyen események zajlot­tak a leszerelési világhét keretében? A Mamajev-Kurgán emlí­tése háborús emlékeket idéz, itt. a Volga menti magasla­ton emelkedik a sztálingrá­di csata hőseinek szentelt panteon. A héten, amely az ENSZ napjával kezdődő, im­már hagyományos leszerelé­si világhétként vonult be a nemzetközi krónikába, béke­gyűlést tartottak a nevezetes emlékhelyen. A beke jegyében tüntetett Európa. így volt ez a Német Szövetségi Köztársaságban, ahol 210 kilométer hosszú, élő emberláncot alkottak: a szicíliai rakétatelepítés szín­helyén, Comisóban, ahol kommunista polgármestert választottak; s hazánkban is, ahol a X. magyar békekon­ferencia előestéjén fiatalok tízezrei tettek hitet béke­akaratukról Budapesten, az ország háza előtt. A tömegek mozgalma hát­teret adhatott a hét fontos folyamatáról beszélhetünk, mint az eredményeiről. Vannak tehát gondok és nehézségek, de tárgyalnak, ami egyelőre nem mondható el szovjet—amerikai vi­szonylatban. Természetesen most az Egyesült Államok önmagával van elfoglalva, s a külpolitika elsősorban a Reagan—Mondale televíziós vitán jutott kifejezésre, ám a szovjet sajtó nyomatéko­san hangsúlyozza: nincsenek igazi jelzések arra vonatko­zólag, hogy Washington tet­tekre váltaná át békeszóla­mait. Csernyenko a minap négy tárgyalási témát is fel­vetett (az űrfegyverkezés megakadályozása; az első csapásról való lemondás; a föld alatti atomkísérletekről kötött megállapodás végle­gesi'Fése; f'á nMíéariá "fegy­verek befagyasztása).' azzal a kívánsággal, hvtgv ' legalább egy kérdésről kezd jenek épí­tő szellemű megbeszéléseket. Sajnos, az amerikai válasz mind a mai napig kitérő és elodázó ... A kelet—nyugati diplomá­cia közegébe tartozott még a csehszlovák külügyminiszter helsinki útja. Sinowatz. kan­cellár berlini látogatásának előkészítése, s végül, de ko­rántsem utolsósorban a gö­rög kormányfő Varsóba ér­kezése. Papandreu .személvé­ben először járt egv NATO­állam miniszterelnöke Len­gyelországban, a fordulatot jelentő 1981. december 13-a óta. (Aligha véletlen, hogy ezzel a fontos fejleménnvel esett egybe az utóbbi idők legsúlyosabb politikai pro­vokációját jelentő Popielusz­ko-ügy, a banditizmusnak i az a megnvilvánulása ame­lyet olv határozottan ítélt el a hét végén ülésező lengyel pártplénum.) 8 Mi történik Dél-Afriká­ban? Üj kifejezés született a vi­lágsajtóban, a „Pax Preto­riana", vagyis Afrika déli részének olyan megbékélte­tése, amely teljes mérték­ben megfelelne Pretoria ér­dekeinek. Ennek jegyében igyekeznek újabb nyomást gyakorolni Dél-Afrikából a szomszédos Angolára és Mo­zambikra. kihasználva azok gazdasági problémáit, vala­mint az ellenforradalmi erők belső aknamunkáját. Igazi békét azonban hatá­rain belül sem képes terem­teni az apartheid-rezsink Ezen a héten a tiltakozó tüntetések újabb hulláma söpört végig az országon, s különösképpen Johannes­burg feketék lakta előváro­saiban alakult ki kritikus helyzet. Első ízben fordult elő, hogy a rendőri osztagok mellett hétezer főnyi kato­naságot vezényeltek ki a megmozdulások leverésére. Hivatalos adatok 65 halott­ról tudnak, de mértékadó körök legalább 80 halálos és hatszáz sebesült áldozat­ról szólnak. A dél-afrikai fekete több­ség küzdelmét erőteljes nemzetközi szolidaritás kí­séri. A Nobel-díjas Tutu püspök hazatért, s megjele­nése ugyancsak ennek a po­litikai-erkölcsi támogatás­nak kifejezője Rendkívüli ülést tartott az ENSZ Na­míbia-tanácsa es újólag kd­vetelte a dél-afrikai gyar­matosítás megszüntetését. Napirenden volt a fajgyűlö­lő uralom a Biztonsági Ta­nácsban is, éppen a leg­utóbbi összeütközések kap­csán. Pretoriát 14 szava­zattal, egy tartózkodással ítélték el. az Egyesült Ál­lamok képviselője nem adta voksát a többiek mellé. Az indoklás szerint azért, mert túlságosan élesnek tartotta a határozat „nyelvezetét". A BT másik 14 tagja viszont a dél-afrikai helyzetet tartja túlságosan élesnek ... ® Hogyan állnak a válasz­tási előkészületek Nicara­guában? Amint közelednek a jövő vasárnap esedékes nicara­guai választások, nemcsak a katonai behatolások szapo­rodnak. de kibontakozik egy különös szíjijáték. A választások mielőbbi le­bonyolítása érdekében ugyanin a GD (demokrati­kus koordináció-keretei,, kö­zött működő nyolc polgári Irányzat és a Cosep. a ma­gánvállalkozók tanáesa szállt síkra. De amikor a sandinista vezetés elfogadta a kihívást, és kiírta a vá­lasztásokat — sőt, mind több jel mutatott és mutat rá. hogy azokat; megnyeri —. egyszerre változtattak a ko­rábbi taktikán. A pártok egy része visszalépett, halogatta­odázta a szükséges intézke­déseket. majd a szavazás el­halasztását, javasolta. Nem érdeke a jobboldal­nak. hogy a választásokat két nappal az amerikai el­nökválasztások előtt már le­bonyolítsák: a halasztástól azt. remélik hogy lehetöseg nyílik majd Washington fo­kozottabb és nyíltabb inter­venciójára. A bonyodalmak ellenére hat párt biztosan, sőt eset­leg eqv hetedik is részt vesz a választásokon. Amelyek iránt bizalmat szavazott az ENSZ-közgyűlés tekintélyes része (a héten a közép­amerikai helyzettel foglal­koztak a világszervezetben), s Managua elismerést vál­tott ki a Contadora-csoport kompromisszumos, közvetí­tő indítványának elfogadá­sával is Washington legelfogultabb propagandaorgánumainak ,s mind nehezebb bizonygatni, hogy n.em ez a haladó ve­zetés. hanem a gyilkossá­gokat elkövető falvakat égető kontrák jelentik a „demokráciát". Réti ErvSn fiz első veeiatok a £ Moszkva (MTI) Szombaton a Bajkál—Amur vasútvonalon, a sínpálya tel­jes hosszában megkezdődött a rendszeres vonatközleke­dés. Az első két szerelvény né­hány nappal -ezelőtt indult útnak a BAM két végállo­másáról Uszty-Kutból. és aZ Amur menti Komszo­molszk városából. A vona­tok szombaton érkeztek Tin­dába. a BAM „fővárosába". Az utasoknak ezúttal nem kellett jegyet váltaniuk, mi; vei kizárólag a BAM építé­sében kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott személyek utazhattak az első vonatok­kal. Közülük tizenhatot csü­törtökön a Szocialista Mun­ka Hőse címmel tüntetett ki a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége. A háromezer kilométert jóval meghaladó hosszúságú vasútvonal mentén jócskán akad még munka, az építők most is folyamatosan vég­zik az „utómunl+eialokat'!. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom