Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

Szombat, 1984, október 20, 11 kérdés A hír nemes gesztusról tudosított a napokban. Fon­tos Sándor festőművész Ül­Fontos Sándor festő­művészhez etnográfiái érdekességei, ha­nem az iillési néppel együtt élő és érző művész hiteles lesnek ajándékozta 15 mű- alkotásai, melyek az itteni vet. Mit jelent számára ez a parasztság nagymúltú hagyo­tnegyehataron eltesülő tele- mányokon nyugvó életmeg­nyilvanulásait tolmácsolják. Eletének majd tizenöt bol­dog évet kapta tőlük. Most, újabb másfél évtized múl­tával „törleszteni" szeretett volna? • — Régi dédelgetett vá­gyam. hogy valahogy köszö­netet mondjak az iillési em­püles? — Ha Ül lésről szólok, mindig lírai gondolatok jut­nak eszembe. Az ötvenes evek nehézségekkel, meg­aláztatásokkal, levegőtlen­seggel teli időszaka után ez. n község jelentette számom­ra a nyugalom, a megbéké­lés. az emberekkel való egy- bereknek. Ügy érzem, most másratalálás, a bizalom és a értek meg a felteteiek. Ab­szeretet szigetét. 1957-tól ból a korszakból megőriz­1969-ig tizenhárom esztendőt tem húsz-huszonöt képet, ti­töltöttem el feleségemmel es zenötöt az üllésieknek aján­öt gyermekünkkel az Ullés- dékoztam. Abból a talajból hez. tartózó galambost isko- sarjadtak, az ott élő embe­lában. Ott ia laktunk* neve- rek voltak modelljeim. A lói lakásában, az én sovány- tájház megnyitásáig az is­ka fizetésemet a pedagógus- kolagalériában láthatók, föld és a kert művelésével Avatása kapcsolódott az idei egészítettük ki. A tanyai ie- képzőművészeti világhét köz­kola mellett szép őszlbarac- ponti gondolatához: Képző­kost telepítettem, neveltem, művésziét az iskolában. Szó- i gondoztam a fákat, gyönyö- momra úgy tűnik, jó ügyet! rű gyümölcsöket szüretel- szolgálok. A Fonó együttes tem. Kedvet csináltam a — az. iskolaigazgató. Juhari környékbeli parasztemberek- János vezetésével — a tiszta nek is az. őszibarackosok te- nepi kultúrát élesztgeti, lepitéséhez, sokan követték ápolja és terjeszti, csakúgy, példámat. Az emberek és mint a nepi himzöszakkör. köztem harmonikus viszony, Ezekhez, az erőfeszítésekhez kőlesönhs bizalom fejlődött igyekeztem hozzátenni a ma­ki. Akkor en már több éve fam szerint. Jó ,,. . „ látni amint a gyarapodo kiállitomuvesz voltam, Vink- anyagl jólét álcsap szeitemi ler László tanítványaként minőségbe, főiskolai diplomát szereztem. _ Tudjuk, hogy elkötele­Erre az időszakra esett, hogy zett, kommunista művész. szoros baráti kapcsolatba Meggyőződésem, ez a nemes tett a tartalmas elkötelezett­re ményei? •al, valamint Fischer Ernő- „ . . , . — Sosem fogom elf elejte­nél. O mondta Impresszió- ni éietem ^Ő tárlatlátoga­nisztikus képeimet szemlél- tását. Mint afféle szegény ve: „Sándor, rrtinden rend- gyerek, csak képzés korom­ben lenne, de nincs szer ke- b^ jutottam et kiállításra, íetr Nagyon megszívleltem De Tihanyi Lajos képeinek véleményét, megértettem élménye egy életre elkísér, tartalmát, és tudatosan ke- A gyerekek számára — jö­resni kezdtem az alföldi táj vőnk érdekében - rendkí­•zerkezeti struktúráját. Az- VÜ1 fontos a nevf.|ő formáló az hogy keresni sem nagyon kdzeg Az élmények lelkük­kellett, hiszen a kertemben t)en tudatukban kitörökhe­fölfedezheltem az ösz.iba- tetlen nyomokat hagynak, rackfák metszési rendszeré- Ha például tartalmas. ható­Vek matematikáját. Az üllé- sos. élményekben gazdag vi­si. közel másfél évtized így zuális ingerek érik naponta, festői pályám határozottan arra építeni lehet, azon ma­körülirható, - konstruktív gasabb szintű kultúra fej­szemléletű szakasza lett leszthető. Ha ennek felisme­— Erről a korszakról irta rése és az ehhez való hoz­Fzelesi Zoltán monográfiá- zájárulás elkötelezettség, ak­tban, hogy Fontos Sándor kor a2t bügzken vállalom, falust ábrázolását ... nem egy falura kiránduló festő Tandi Lajos Az embert szolgáié városokért Hazánkban a fővárossal régi értekeket megőrizve — hiányoztak az elemi szolgál­együtt manapság összesen Egerben, Győrben —, vagy tatások is: a gyermekintéz­százkilenc város van. Tör- teljesen újonnan építve — menyek, a bevésáríócenlru­Lénelmük, a gazdasági és a Salgótarjánban. Zalaeger- mok, a javító- és tisztító­társadalmi életben betöltött szegen — kiválóan teljesítik hálózat. Elkövetkezendő év­szerepük élesen megkülön- funkcióikat. Lakóterület tizedeink feladata — terme­bözteti őket egymástól. M- manapság is kialakítható a szetesen tetemes többlet­szen ' Magyarországon városbelsők rekofctrukciójá- költséggel — ezeknek a hi­ugyanúgv volt varasformáló val, de ez rendszerint a la- baknak a kiküszöbölése, tényező az ipar és a keres- kasok számának csökkené- amennyiben erre még nyí­sével tár. valamint azzal, lik lehetőség, hogy az ősi belvárosok lakói mind kevésbé használhat­ták a tömegközltekedési esz­közöket. A megoldás tehát egyértelmű — lakóteleip. kedelem (Miskolc, Győr, Salgótarján. Komló, Duna­újváros), mint a messze­földről diákokat és tanáro­kat vonzó ősi iskolák (Deb­recen, Pápa. Sárospatak), vagy a közlekedési csomó­pont jellege, párosulva a természetes viziútta] (Szol­nok. Szeged. Komárom. Ba­ja). de ezek közé sorolhat- amelyik ilyen, vagy iuk a bányászatot is (Pécs, ok miatt nem. vagy Sajnos, a felépült több mint négyszáz lakótelep kö­zött sok olyat találunk, olyan csak Tatabánya. Aika. Várpalo- részben tölti be funkcióját. Ia). akár csak a régmúltban Annak, hogv a lakótelepek megszervezett állami és többsége csökkent értékű, Az elmúlt néhány évben a lakásépitesben irányvál­tósra került sor: a lakások többsége a jövőben magán­erőből épül. Az valameny­nyiünk számára világos, hogv ezeket a lakásokat is — legyenek azok egy-, vagy többszintesek — szervezet­ten, telepszerűen kell meg­építeni. Nem szabad meg egyszer abba a hibába es­nünk, hogy a látványos egyházi közigazgatást (Eger. Veszprém. Esztergom, Ka­locsa esetében). legtöbb esetben a nem ki- eredmény — több. sőt sok elégítő tervezés, a már meg­épült lakótelep és a ,város­lak ás szünk érdekében nem ve­figyelembe olyan mag szoros kapcsolatának alapvető szempontokat, hiánya az oka. Egészen a mint a környezetvédelem, a legutóbbi évek építkezésé- munkahely megközelítőe­ig nemegyszer előfordult, tősége, a család nőni bevá­hogy a lakótelepek helyét sárlásainak megoldása, a szinte ötletszerűen jelölték bölcsődék, óvodák, iskolák. ki — például olyan helyen, egyéb művelődési intéz­eíőtt ~ förróttak "össze ~2<)^-4() ahol a házak felépítése a ménvek közelsége. Ezek az A XX század utolsó ne­gyedének magyar városait nagyon nehéz kategorizál­ni, funkcióik egyre sok­rétűbbek lettek, szemünk kerültem Kádár Györggyel 'V a . • .... ..... sea széP peldaja. Mik a és felesegevel. Tun Mána­kilométeres környékükkel, természetes vonzáskörze­tükkel A mai városra épp­úgy jellemző az ipari-ke­reskedelmi-igazpatósi funk­ció. mint az. hogv a közle­kedés, a kereskedelem. a foglalkoztatós és az iskolák útján szervezi a körnveze­tét. A Magyar Tudományos Akadémia Településtudo­mányi Társasága a napok­ban tartott üléséin városa­ink lakóterületeinek hely­zetével foglalkozott • meg­vizsgálva: városaink lakó­területei ma hogyan szol­gálják a távolabbi társadal­mi-gazdasági céljainkat. Amint a tanácskozáson el­hangzott, hazánkban a fel­szabadulás óta 415 lakóte­lep épült — ebből 93 a fő­városban —. s közülük 149 olyan, amelyiken belül le­galább ec.er lakás van A lakóterület társadalmunk legkisebb. még évszázado­kon keresztül meghatározó egységének, a családnak az. élőhelye: színtere munka­erőnk naponkénti újrater­melésének. nagyon fontos tehát, hogy mennyiben fe­lel meg mindezen célok­nak. Súlyos örökségek szakad­tak társadalmunkra a regen kialakult városszerkezet, városhálózat miatt. Vannak olyan belvárosaink — Mis­kolcon. Pápán. Keszthelyen —, ahol szinte már sem lakni, sem közlekedni nem lehet, s vannak olyanok, amelyek milliárd forintok­ból átalakítva-felújftva. a legkevesebb természeti aka- ismérvek teszik-tehetik em­dálv leküzdését követelte, béri léptékűvé lakótelepe­Ilven esetekben gyakran ínket. városainkat. És csak­meg sem tervezték a tő- is az, embert szolgáló váro­megközlekedést. és annak sok tehetik otthonná n lá­ma jdam feilesztését, de kóhalyet. sok lakótelepen kezdetben Hegyes Zoltán Árvízvédelem, folyószabályozás A Magyar Hidrológiai Tár­saság szegedi területi szer­vezete és az ATIVIZIG KISZ-eseinek FMKT-szerve­zete tudományos ülést ren­dezett tegnap, pénteken Sze­geden a város és környéke árvízvédelmi, folyószabályo­zási rendszerének sajátossa­gairól. Bevezető előadást Tö­rök Imre György osztályve­zető tartott. Az 1970-es ár­viz utáni fejlesztésekről és a távlati elkepzelésekről ifj. Szilléri László, az árvízvé­delmi műtárgyak altalajvi­szonyairól Andó Mihály, a szegedi Tisza-szakasz folyó­szabályozási kérdéseiről, köz­tük a Maros-torokról és a medencés kikötőről Keller Péter tájékoztatta a részt­vevőket. a vízügyi szakem­bereket és a társszervezetek munkatársait. A dohányzás ellen Magyarország csatlakozott az Egészségügyi Világszerve­zet felhívásához. E szerint november 17-ét nyllvánrtsák „nemdohányzó nappá" az európai országokban. Ez a nap is jó alkalom lesz arra, hogy felhívják a figyelmet: a dohányzás károsítja a szervezetet. Annus József: Esti üzenetek „Most is szívesen szolgá- egyik organizátorát. a Tisza- kát véljük kiolvasni a-r Esti lok, nem számolom, milyen táj főszerkesztő-helyettesét hasznom van belőle, mert eddigi novelláiban és a úgy gondolom. tán emberek Húsvéthétfő című kisregé­vagyunk..." — mondja nyében is úgyszólván egyet­Éörcsök Lajos nyugalmazott len, de sokféle ág-bogú té­postai kézbesítő. Annus Jó- makör foglalkoztatja. Azok zsef harmadik novellásköte­tének egyik jellegzetes figu­rája. Az öregek értékrend­je. erkölcse nyilvánul sza­vaiban. a novellabeli lakás­szövetkezeti tággyűlésen, ahol 'fölszólalását egy diák­forma fiatalemberen kívül senki sem hallgatja, senki sem érti. Miért?' „Odavágni mindent, a fene ott egye meg. csak legyek már túl a munkán mielőbb. Mit érde­kel a holnap, a következő perc se számít, csak most. ebben a pillanatban legyen meg a söröm, a kényelmem. Nem a szomszéd virága, a magam javái sem érdekel­nek már" — tört ki az öreg nyugdíjas, megfogalmazva az övétől olyannyira elkü­lönbözött „új" magatartás és életvitel miatti aggodalmát is: „Mi lesz így velünk?" A szegedi szellemi élet A Köd-együttes és Andó István műsorát rendezik meg a Delep Vár utca 1. szám alatti inter klubjában ma. szombaton este 7 órai kezdettel. Az előadók tiszte- muzsika letdijukat az S. O. S. Gyer­mekfalu magyarországi egye­sülete. a battonyai gyermek- sorat hallgathatjuk meg. intézmény felépítésének ta­Műsorajánlat Gyula Művelődési Központ­ban. Az öntözővíz kacskaringói életgyakorlatuk van ra a konfliktusokra figyel és figyélmeztet, amelyek a nagy hazai „népvándorlás", a társadalmi mobilitás kö­vetkezményei. S bárha im­már történelmi távolba ke­rültünk társadalomfejlődé­sünk e mozgalmas korszaká­tól, a hatá6ok-következmé­nyek nyitott szemű és szel­lemű embernek, igen eleve­nek. Nem egyszerűen nem­zedéki ellentétekről, ütközé­sekről van szó Annus novel­láiban! Hanem azokról az emberi konfliktusokról, me­lyeket a hagyományos ér­tékrendek fölbomlása és ezek „behelyettesítetlensége" idézett elő. Például: Annus kitünte­tett, sokszor szerepeltetett hősei, az elsőgenerációs ér­telmiségiek. Ismerik bár, s értik a szülői értékrendet; az ettől szükségképpen, jócs­kán eltérő maguké, a mun­kájuk. városi létük által meghatározott új értékvi­szonyok azonban nem adat­tak nekik. Helyelte pusztán mely üzenetek írásaiból. A régiek, az öregek tartásának, em­berségének szemérmesen tit­kolt fájdalmaiknak, egeszse­ges életö6ztöneiknek tiszte­letét. Mindamellett. hogy megér tő-ironikusan rajzolt portré! kön a régmúltban be­vésődött, anakronisztikus vo­násokat is fölfedezhetjük. Vagyis, ami e kötetben írva vagyon, tialó életünk. A mindennapos tapasztalás pontos, realisztikus rekonst­rukciója. Mégis írói újrate­remtése. Mert bár Annus nem használ tán egyet sem a ma divatos, „modern" írói eszközökből, életes történe­teiben rendkívüli a hangu­latteremtő erő; szinte ta­pintható, érzékletes az at­moszféra Következésképpen eleven érzelmi hatásokra épülhet, hitelt kap, valósá­gosnak, eredendően igaznak, hat a gondolat. Következés­képpen érdemes es — kö­zösségi gondoktól terhes té­mái dacára — üdítő olvas­mány az Esti üzenetek. Az „üdítőt" megmagyarázom. Annus úgyszólván egyedül van a mai irodalomban fönt említett „állandó" témáival: és nem sok (pálva)társa van a tekintetben sem. hogv elég bátor az idősíkokkal, tnogatasára ajanlják fel Az NSZK-ból érkezett mű­Veszek adnak hangversenyt ma, szombaton este fél 8-tól a Bartók Béla Művelődési Központban: a Georgesma­rlähüttfe der Junge Chor és az Osiiabrüok das Junge— Bach Kollegium Orchester koncertjen Herbert Vieth ve zenyel. szólistaként Martin Blasius. A műsorban többek között Bach, Franck Hasster és Ramin szerepelnek. Mit tudott egy őskori em­ber? — e kérdésre válaszol a Móra Ferenc Múzeum mú­zeumi miifinéfc-snroz.atának ma. szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő foglalkozása kedvelői Garay soróban többek között Attila triójának és a Szek- Andrzejewski-, Ingmar Berg­szárdi Jazz Quarletnek mű- man-, József Attila-, Ka­rinthy Frigyes-. Kosztolányi A deszki Bánat szerb nem. Dezső-. Nagy László- es Pi­zetiségi néptancegyüttes ju- Hnszky János-müvek hang­bileumi műsorát rendezik zanak el. meg ma. szombaton este 7 Műszaki tudományos szín­órai kezdettel a deszki mű- vonalunk és gazdasagi telje­velödesi hazban. A műsor- sítményeink címmel dr. Bá­bán vendégkent fellép a tyal Jenő tart előadást a Szeged Néptáncegyüttes kg- Csongrád megyei közgazda­marae^yüttese is. sági napok rendezvényekent Figurina címmel rendez- "któber 29-én. hétfőn délután r„11(.D nek gyermek műhely foglal- 4 órai kezdette! a Kárasz kozást 7—14 éveseknek hol- utea n- szám alatti TIT­nap. vasárnap délelőtt 10 klubban, művei' órától az Ifjúsági Házban. Arthur Penn filmjét, a A résztvevő apróságok meg- Missouri fejvadászt vetítik tudhatják, mi mindent lehet Marion Brando és Jack készíteni például gesztenyé- Nicholson főszereplésével bői, papírból, gyertyából — október 29-én. hétfőn este és még sok más anyagból fél 7-től a Kossuth Lajos ls..... . .. „Ha megérinthetnélek amelvet Kómór Iván vezet ezzel a címmel Gati Oszkár — régészetről, gyermekek­nek. D zsesszkoncert lesz ma. szombaton este 7 órától az. Ifjúsági Házban: a dzsessz­elóadóestjét rendezik meg október 2.9-én. hétfőn este 7­tól az egyetem Ady téri epü sugárút 52. szóm alatti Du­gonics moziban levő Volán­filmklubban. Spanyolország és Portugá­lia címmel Fülöp Mihálv tart diaképekkel illusztrált letének Auditórium Maxi- útibeszómolót október 29-én, címmel jelentkezik a szegedi tévéstudió műsora október 30-án, kedden 18 óra 20 perctől az l-es programban. Egy hang és néhány maszk címmel Grepor József 1979­ben bemutatott műsorát, is­métli meg a tévé 2-es prog­ramja október 31-én, szer­dán este fél 8-tól. Az Ecranul nostru, a sze­gedi tévéstúdió román nyel­vű nemzetiségi műsora no­vember 1-én. csütörtökön 19 óra 40-kor jelentkezik leg­közelebb a 2. műsorban. Az adást november 3-án, szom­baton 8 óra 35-től az l-esen megismétlik. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola énekkara szólal meg Mihólka György vezényletével október 29-én. hétfőn 17 óra 5 perces kez­dettel a Petőfi-adó Újdonsá­gainkból című műsorában. Az Oregon-együttes és Jan Garbarek szegedi koncert­jeiről számol be a Kossuth­adón A dzsessz világa című műsor november 1-én, csü­létállapot, a tudatosabbját parabolákkal, mozaik-tön örökös önvádas gyötrődésbe, a gyakorlatiasabb.!át amo­lyan felületi kezeléses há­nyódásba. vagy nemtörődöm cinizmusba kényszeríti. A föntiek miatti írói — egyszersmind mindenkor a közösségért való — aggo­dalom hangjai mellett a pél­da fölmutatásának szándé­dezeltséggel, nyelvi lelemé­nyekkel és ficamokkal, sza­bad asszociációkkal, ki tud­ja. miegyébbel dolgozók kő­zött megadni az,olvasónak a közvetlen megértés örömét, az átélés, az azonosulás vá­gyott lehetőségét. (Szépiro­dalmi, 1984.) Sulyok Erzsébet mumában. A művész mű- hétfőn este 6 órától a Juhász törtökön 23 órától. PáivaváiaszEási vetélkedők győztesei A napokban rendeztek részt a december' 7-én tar­meg az. általános iskolások tandó megyei döntőn. To­vábbjutott a Rókusi Il-es pályaválasztási vetélkedőit. A volt S7.egedi járás terüle­téről két csapat jutott a me­gyei döntőbe. A zsombói Zámbó Ildikó. Böcskei And­rea. Gábor Miklós (fölkészí­tő tanáruk. Kálmán Ferenc­szamu iskola tanulója: La­jos Szilvia. Anger Ottó. Ko­vács Krisztina (felkészítő ta­náruk Mák István), a Zalka Máté iskola tanulója: Rigó Eszter. Horváth Hajnalka. né), és az ásotthalmi: Da- Molnár Ágnes) felkészítő ta­rázs Nóra, Csanádi Tibor, náruk Szabó László), a do­Tóth Irén (fölkészítő taná- tozsmai l-es számú általá­ruk Kósáné FarkSs Ibolya), nos iskola diákja: Deme A szegedi döntőt három he- Edina. Doczi József, örhalmi Íven tartották, igv a három Nicolette (felkészítő tanáruk első helyezett csapat vesz Harmati IstvannéL \

Next

/
Oldalképek
Tartalom