Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

KZDM Találkozások A városi tanácsos Pedig nem városi tanácsosnak indult a munkássága Czipott Endrenének, mivel a könyvek •világában kezdte a pályafutását. Ügy mondta, hogy benszülött szegediek, édesapja a színház énekkarának volt a tagja, bátyja élelmiszervegyész, aki közreműködött a magyar űrhajósok mentijének elkészítésében is, öccse követte apjuk nyomdokait, a szolnoki színház karmestere. — Bn tizennégy éves korom óta dolgozom — mondja Czipottné Nádor Éva. — Miért kezdte oly korán? — Rokonunk volt a neves szo«>di antikvárius és könyvkölrsonző Szűkíts, ö mondta édesanyáméknak, hogy adjátok hozzám az Évát. majd én kitanítom és megismertetem a könyvek világával. öt évig dolgoztam a Szuktts-űzletben, majd amikor a pesti könyvterjesztő átvette az üzletet, maradtam az új gazdánál. később a Horizont szovjet kiadó Kárász utcai boltjába kerültem, aztán Univerzum lett, s egyéb változások következtek. Hogy, hogy nem, elszakadtam a könyves szakmától és az első kerületi tanács alkalmazott szabálysértési előadónak. —• Könyves szakemberből, szabálysértési előadó? — Azt is megtanultam, szakvizsgákat tettem, sőt anyakönyvvezetői föladatokat Is elláttam. Gyakran kellett hiteles másolatokat adnunk, hiszen Szegeden 1895 óta vezetnek anyakönyvet. Huszonhárom évvel ezelőtt kerültem a városi tanácshoz anyakönyvi felügyelőnek. — Mit jelent ez a munkakör, beosztás? — Bizonyos hatásköröket nem nz anyakönyvvezető, hanem a felügyelet gyakorol. — Mondjon néhány példát. — Többek között a családi jogállás rendezése. Utólagos anyakönyvezések, apai elismerések. vagy bírósági határozatok alapján történő bejegyzések. Persze változások is vannak, korábban, aki halva született, azt is anyakönyveztük, de utónév nélkül, ma ezt már nem tesszük. — Milyen dolgokat takar az, hogy utólagos anyakönyvezés? — Például, ha valakit születése után harminc napon belül nem anyakönyveznek. De a felügyelethez rengetek más munka is tartozik. Csak példaként néhányat.: a háború alatt katonák és hadifoglyok haltak meg Szegeden is, de akkor a móravárosi plébánia hivatal volt az illetékes a halotti anyakönyvek vezetésére. Előfordul, hogy családi viszonyok rendezése miatt még manapság is kérnek hivatalos igazolásokat. Mi ezeket a tényeket utólag is regisztráljuk a tanács anyakönyveiben. Külföldi állampolgárok házasságkötésének rendezése is a mi feladatunk. — Mi szükséges ilyen esetekben? — A külföldi állampolgárnak tanúsítványt kell hoznia hazájából, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy X. Y. magyar állampolgárral házasságot kössön. — Vannak olyan országok, ahol többnejűség is megengedett. Mi a helyzet ilyen esetben, hisz' részükről semmi akadálya a frigynek. j— De részünkről igen, nem köthet nálunk házasságot. — Sokszor fölbukkan társalgások során a kérdés, hogy milyen állampolgar lesz az az újszülött, akit repülőn, vagy hajón, szülnek. A magyar törvények mit mondanak? — Ahol földet ér a repülő, vagy ahol kiköt a hajó, ott anyakönyvezik a jövevényt, azt rögzítjük születési helyének. Természetesen magyar állampolgár az újszülött, mivel mi a leszármazás évét követjük, s amikor hazatérnek a szülőkkel, akkor a budapesti V. kerületben anyakönyvezik. — Gondolom vannak államközi egyezmények is ezekre a különleges esetekre. — Igen. vannak. Folytathatom az előző példát, némely állam a területi elvet vallja, ha magyar szülőktől ott )<>n világra a gyerek. saját állampolgáruknak tekintik. persze mi is. s anyakönyvezzük. Gyakori e6ét, hogy. az NDK-ban dolgozó magyar fiatalok német társra találnak. Ha gyerekük születik, mind két állam azt mondja, a mi állampolgárunk. A szülők azonban nyilatkozhatnak. hogy magyar, vagy NDK-beli állampolgárságú legyen-e a gyerek. Viszonylag nem ie oly ritka, hogy a szegedi klinikán jugoszláv állampolgárt gyógykezelnek, de olykor itt is halnak meg. Ilyen esetben a halotti anyakönyvbe bejegyezzük aZ elhunyt adatait és értesítjük a nagykövetségüket. Olyan is előfordul, hogy magyar állampolgár házasságát külföldön bontják föl. Ebben az esetben az Igazságügyi Minisztériumban terjesszük föl a bíróság ítéletét, s ha a magyar hatóság hatályosnak ismeri el, akkor jegyezzük csak be azt a változást. — Milyen nemzetiségűek, illetve állampolgárok kérik honosításukat. — Általában román, csehszlovák, szovjet állampolgárságú, de magyar nemzetiségű emberek. Igazán ünnepélyes az aktus, a Himnusz hangjai mellett mondják esküjüket, majd a Szózatot is meghallgatják. Fölemelő, szép érzés. Hosszasan beszélgettünk az anyakönyvezések körüli extrém esetekről is. Hiszen még olyan eset is előadódhat, hogy megszülnek egy gyereket, és be sem jelentik, nem is kerül a neve az anyakönyvbe, következésképpen sem iskolába nem hívják, s ha fiú, sorozásra sem kap behívót, hiszen nem „létezik" papíron. Hogy mikor derülhet fény a mulasztásra? Igazoltatásnál, kórházi kezelésnél, de végül elképzelhető, hogy csak a temetésnél. Azt is megtudtam, hogy az anyakönyvi felügyelet nem csupán élő és holt emberek adatait „söprögeti" a nagykönyvekbe, hanem még az utcák és terek neveit is ők tartják nyílván, s a beérkezett javaslatokat a végrehajtó bizottság elé terjesztik. — Apropó. utcanevek.'A három szegedi híd közül miért csak a rókusinak van neve: Izabella, a tiszai hidaknak nincs. Nem is lesz? — Voltak ilyen gondolatok, javaslatok is, de egyelőre nincs napirenden a keresztelő, talán majd a jövőben bekerülnek az anyakönyvbe. — Mondja, mit jelent a tanácsosi rang? — Föltételezi azt, hogy akit tanácsosnak kineveznek, az érti a föladatát, elégedettek munkájával. hiszen vannak ilyen föltételek. Egyébként a fizetésnél plusz ötszáz forintot is jelent. — Mi ebben a munkában az érdekes, a szeretni való? — Az. emberekkel foglalkozni mindig is érdekes föladat.. Én nagyon szeretem a munkámat, higyje el, az élet. gyakran sokkal színesebb, mint amit a paragrafusok csokorba tudnának kötni. Arra gondolok munkám során, hogy az szabályszerű legyen, de a jogos emberi érdekeket mindig megoldja valahogyan. — Mit csinál, ha nem „tanácsoskodik"? — Jaj. van éppen elég elfoglaltságom, társadalmi munkát is végzek, a tanácsi pártszervezel vezetőségének a titkára vagvok, s ha még marari szabad időm, szívesen olvasgatok GAZDAGH ISTVÁN Értékeink! A ,,Megváltó"-patika berendezése Szombat, 1984. szeptember 29. 102 S

zeged egyetlen múlt századból megmaradt patikaberendezését 1973-ban nyilvánította védetté a Művelődésügyi Minisztérium. A Csongrád megyei Gyógyszertári Központ tulajdonában levő bútorzatnak 1982 óta. egy időre a Móra Ferenc Múzeum időszaki kiállítás keretében adott helyet. Ennek köszönhető, hogy a ..Megvúltó"-patika berendezésében ma sok-sok érdeklődő gyönyörködhet. Városunk első patikáját 1730 körül alapították. melyet a „Megváltóról" neveztek el. A gyógyszertár többszöri átköltöztetést és tulajdonosváltoztatást ért meg. Történetéből témánkhoz csak a múlt század utolsó két évtizedét vettük szemügyre 1888-ban újabb helyre költözött a patika, a Híd utca 4. számú házba. Akkori bérlője Bokor Adolf volt. Később, erre a helyre készült a máig fennmaradt berendezés. Bokor Adolf gyógyszerész 1887-ben jött Szegedre, és vette bérbe a „Megváltó" patikát Bauer József utódaitól. A patika a Deák Ferenc és Aradi utcák ekkor még az árvíz előtti helyén sarkán (ina Victor Hugó u. 6.5 álló házban volt. Bokor Adolf a következő év, 1888 februárjában a gyógyszertár áthelyezését kérte a Hld utca 4. szám alatt levő Neubauer házba. A Híd u. —Deák F. u.—Aradi utca határolta kétemeletes lakóházat 1882 —83-ban építtette Neubauer József és neje Paul Leonóra. Ebbe a házba költözött át és nyílt meg 1888 májusában a „Megváltó" patika. Bokor Adolf 1891ben egy másik vállalkozásba is kezdett: Vajda Imre gyógyszerésszel megalapították az Alföld első drogériáját Szegeden, a Kárász utcában. Ké6Őbb ez a társas viszony a patikával kapcsolatban is létrejött, így az 1893as Szegedi Napló, mint Bokor és Vajda . gyógyszertárat említi. A napilap július 20-1, újdonságok rovata „Asztalos művészet" címmel az ide készített berendezést és mesterét méltatja. A mester. .,Bischof Imre jónevű szegedi műasztalos", akinek legújabb művészi munkája egy „olyan állványfölszerelés melyet napok óta látványosságszámba néznek meg a szegediek tömegesen, magasztalva Bischof asztalos művészetének szép produktumát. A gyógyszertár-betendezés valósággal érdemes is a megtekintésre, mert a rajta szembeötlő asztalosműízléssel és a kimtel gondosságával a világkiállítások legkényesebb juryje előtt is első dijat lehetne aratni". A patika bútorzata Bischof Imre bútorasztalos Dechner tér 12. sz. és Vadász utca sarkán levő műhelyében készült. A mester munkái már az 1891-ik evi szegedi bútorkiállításon föltűnést keltettek. A Bischof készítette patikaberendezésről a .Magyar Drogista" 1932-ben. Bokor Adolf gyógyszerész méltatásával kapcsolatban ígv emlékezett, meg: „Olyan művészi volt a patika berendezése. hogy különösen ebben az időben messze földről jöttek szakemberek annak megtekintésére." A patikabelső részletét fénvkép őrzi a századforduló tájárói. A képen Bokor Adolf és három munkatársa foglalatoskodik a tárolóasztaloknál. A fényképet Bokor Adolf leánya kutatásunkhoz készségesen bocsátotta rendelkezésünkre. Ennek alapján azonosíthattuk a „Megváltó" patika ránkmaradt berendezését Ma. kilencven évvel később is tisztelettel és gyönyörűséggel állunk meg a gyógyszertár historizálő berendezése előtt, mely a megrendelő Bokor Adolf gyógyszerész igényességét és kitűnő ízlését is tükrözi. A bútorzat szépségét a szekrényeken soraKOZÓ. esztergályozott talpazatú, faragott korinthoszi fejezetű oszlopok haboskőris borítása adja A fenyőfaalápot dióborítás 'akarja, díszítése bemélyített faragás. A rozettával megtört pilaszterek — tulipánba végződő faragassal — mintegy az oszlopok folytatásai a lábazat felé Míg a keskeny architráv sávok — kacskaringós indadíszékkel — az oszlopfők vízszintes összekötői. ós a párkánvzattal párhuzamosan futnak. A tárolóasztalok homlok- és oldallapjain kiemelkedő téglalapba komponált, lángnyelve« egymásba kapcsolódó kagylókat mélyítettek. Talpazatát keskeny márványlapok s/.egik ajtajain rézveretek és maratott diszű üvegezés látható. Apró fiókjait áttetsző üveggombokkal mozgatták. Az elmúlt kilenc évtized bizony mély nyomokat hagyott a berendezésen. Ezek helyreállításában és pótlásában a gyógyszertári központ munkatársai nem ismertek lehetetlent. Munkájuk és mozgósításuk eredménye a ma kiállított patikaberendezés esztétikus látványa. Reméljük, hogy a Dél-Alföld egyetlen múlt századi gyógyszertára nem kényszerül újból elrejtőzésre. A védett együttes megérdemelné, hogy a város valamely forgalmas pontján, például a Somogyi utca Dóm térhez közeli, védett házában végleges otthont kapjon a szegediek és az idelátogatók gyönyörűségére. T. KNOTIK MARTA Szepessi Attila Limlomok dicsérete „Szeretem a tárgyakat, hallgatag társakat. ..'" J .Wolker VÁZA patak-kimosta hűs anvag őrzöd-e a lábnyomokat sárkányok csigolva-sorát hegyomlások iszonvatát GYÜRÜ az ékköve most nem ragvog toraoa tükörfénvébe nézek é« evúlnak izzó távolok szemsugarak hellaszi-kékek TELEFON nem csöng most senki nem üzen az éteren át sehova kaevlóíában a hang nihpn a tárcsán egv oók fut tova GESZTENYE az asztalon mint őshölénv áll dermedten és mozdulatlan körülötte az odvas éi árnvakkal-sürgő téli barlang F.NGEI.SZ JÓZSEF: SZENTENDREI MADONNA