Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-20 / 221. szám
2 Csütörtök, 1984. szeptember 29. Amikor nyugodt a folyó, akkor is szemmel kell tartani. Képes akár néhány nap alatt haragos arcot ölteni, sziláiul veszélyeztetni. A Tisza az 1970-es fenyegetéskor alaposan meggyengítette Újszegeden, a KISZ-iskola és a Maros-torok közötti védtöltést. Az ATI VÍZIG szakemberei ezt a szakaszt is erősítik most. Az alacsony vízállás adott lehetőséget az új híd lábánál, hogy fövenyt hordjanak a meggyengült szakaszra. Összesen 15 ezer köbméter földet mozgatnak meg. amellyel a töltéskoronát helyreállítják. Ezzel a munkával folyamszabályozást is végeznek, ugyanis a víz már alaposan feltöltötte a híd környéki partot. Képünkön: munka a Tisza partján ötmillió - utólag Kéttornyú kazánház i a magáét (?) Környezetünk megrontói akkor buknak le, amikor a legjobbat akarják. Itt lakunk már idestova tíz esztendeje, fél falura való néppel egy épületben, és észre se vettük, hogy valami hiányzik a házunkból. Hogy elfelejtették beleépíteni a „környezetet". Már zsebembe raktam a noteszomat, a tollat is, szemüveget is. és még mindig nem tudtam, hogy ez a téma aranyat ér. Május legelején leraktak egy csomó vasat, amiből mi azonnal tudtuk, hogy fölújítják a kazánházunkat. Leginkább csak kályhának mondjuk. mert egyetlen célja, hogy fűtsön, de legyen csak tudományosan pontos az ember, ha meg akarja írni saját századát A kályha a régi világ picinke eszköze, ez pedig akkora monstrum, hogy ezer lakást is el lehet fűteni vele. Tollal és szemüveggel fölszerszámozva indulok tehát, mert most biztosan történik valami. Jött a darus autó, ennél nagyobb nincs is a mi városunkban, odaállt a „kályha" mellé, és elkezdte egymásra rakni a vasakat. Sehogy nem fért a fejembe, hogyan lesz ebből bővített újrafűtés, meg kell tehát kérdeznem az első bizalmi embertől, az építésvezetőtől. A nagy butaságok az első kérdés után mindjárt ki szoktak derülni, mondja is azonnal, hogy tévedésben vagyok. Ha ezeket összerakják, akkor se lesz melegebb nálunk. Akkor viszont minek? Azért, mert környezetvédelmi szempontok is vannak a világon. Eddig nem voltak? Vóni vótak, mondaná az ántivilág embere, de rá se hederítettünk, Olyan ez éppen, mint a főérzékelők kis doboza a falon: amíg valaki bele nem veri a fejét ugy, hogy csorog a vére, föl se tűnik, hogy lehetett volna magasabbra is szerelni legalább tíz centivel. Lassan megy. amíg sikerül eloszlatnom tévedéseim ködét. Nekünk azért nem volt kéményünk. mert építés közben kimaradt. Nem kellett azonban se bíróságra futkároznunk, se az ENSZbe. mert ugyanaz a cég, amelyik elkövette a mulasztást. lám, helyre is hozza. Legaláhb tíz év késéssel. Hogy mi addig mennvi mérget szívtunk be, senki se tudja megmondani, mert a közadakozásból származó mérgeket nem szoktuk mérni. Annyi amennyi. Nem jó, ha belehergeli magát az ember, adnom kell a látszatra is. Ha kiderül. hogy rossz szél járással akarom megírni a cikkemet, senki nem áll szóba velem. Maradjunk csak azon a vágányon, amelyiken elindultunk. abból baj nem lehet. Meg kellene kérdezni azt is, hány decibel a környezeti törvény tűrőképessége, de ha tíz évig nem voltam kíváncsi rá, most piszkáljam? Ha elkészül a két kémény, jóval a negyvenöt decibel alá száll a skála, azt a fél hónapot már ki lehet bírni. Az itt dolgozók igen jóravaló emberek, ők mondják, a panelszögletben akkora zaj is volt néha, hogy meg lehetett volna tőle bolondulni. Én meg azt mondom, környezeti ártalmakra kitenyésztett emberfaj a mienk, mert se a káros gázoktól, se a kóbor zajoktól nem bolondult meg senki. Nem is tudta, hogy az ő tűrőképességét kezdeiektől fogva hajazzák a műszaki számok. -Ha emberderék vastagságban ömlik a füst valahonnan, akkor tudom én is. más is tudja, hogy tenni kéne valamit, de itt semmi füst nincsen, mert gázzal fűtünk. Szeged útonjáró toronydarui közül az a legerősebb. amelyik a belül üres vashordókat egymásra rakemberből csinálna palacsintát, de ismerik ezek egymás szándékát annyira, hogy baj nem lehet. Ügy sodorgatják körbe-körbe a drótkötélen lógó nagy vasat, mint háziasszony a nudlit. Köves kútba mentünk mi úgy, ahogy a bajuszos lépeget a torony kiegészítő vaslépcsőjén, csak nem olyan gyorsan. Egyedül taszigálja a hatalmas vasat, ahogy a daru drótkötele engedi. Oda kellene figyelnünk jobban azokra, akik harminc tonnát pöndörgetnek, és soha nem tévednek. Azt hiszem, mondják már, megint elkapott a lelkesedés, mert láttam öt embert, aki igen nagy összhangban csak azt teszi, amit vállalt. Lehet, hogy ez a nagy pátosz jobban illene valami hatalmas munkához, de mit tegyen, akinek az ablaka előtt semmi más nem történik, csak pótolják, amit először se lett volna szabad kihagyni. Kinézek másnap is, és jó sokáig nézem, mert az egész Retek utca történetében fönnállása óta ennél nagyobb esemény nem történt. Nem lesz avató, nem lesznek szép beszédek, ja. Negyvenöt méterre tud mert tízéves dolgainkat nem fölnyúlni, de most nem ágaskodik, a harminchárom is elég. Három kéménytagot már egymásra rakott, most emeli ki a kalodából, hogy rátegye a negyedikre, és majd együtt emelje mindet. Elámul a magamfajta ember, mekkora erő van benne. Elhagyom egy kicsit a mai technika körüli ömlengésemet, jobban érdekel a csíkos, a bajuszos meg a vékony ember, aki mászik föl a toronyra. A fecske kapja el röptében a legyet olyan pontosan, ahogy ők kapkodják fél kezükkel a földobálgatott csavarokat. Kár volt igyekezniük olyan nagyon, ezt az utolsó darabot le kell szerelniük. ezt már nem bírja a daru. Nagy baj nincsen, az ember azért ember, hogy változtatni tudjon a sorrenden. Előbb fölemelik a kicsit, helyére csavarozzák, aztán ráteszik a nagyobbat. Most van időm kérdezgetni, a bajuszos a Perlaki László, a csíkosruhás a Zádori Tamás. a vékonyabb szövetű Sztankovics Zoltán, a művezető pedig, aki építésvezeiőnek neveztetik inkább, Szabó Antal. Említsük meg a darus nevét is, mert ilyen nyugodtan nem láttam még embert dolgozni: Oravezz István, és harminc tonnát tud emelni egyszerre. Am;kor az olajosok állítgatják tornyaikat a lepárló üzemben. akkor szoktam ámulgatni akkora szorgalommal, mint most. Egyetlen rossz mozdulat legalább szoktuk köszöntésekkel ün nepelni. Hogy észreveszik-e a tizedik emeleten, ha délről fúj a szél, vagy az ötödiken, ha északról, netán az emeletes magánházak népe figyeli-e. hogy jobb lesz (talán) a levegő az idei télen, nem tudom, mert környezetünk dolgaiban annyira járatlanok vagyunk, mintha most bújtunk volna elő a barlangból. Az is lehet, azt vesszük csak észre, hogy nem dörömböl valami a mellünkben éjnek évadján, ha átfordulunk a másik oldalunkra. Ez is nagy adomány. ötmillióba kerül a két kémény, utólag fölállítva. Horváth Dezső M indenki a maga lovát dicséri — tartia a mondás nvilván ősi tapasztalatokból táplálkozva. De hát változó. alakuló világunkban mintha tapasztalásaink is korszerűtlenné váltak volna. Tapasztalásaink, vagv lovaink? Nem is tudom. Bár ha jobban meggondolom, hasonló tudatzavaraink sok évszázados múltra tekintenek vissza. Hogvan is szól a népmese Mátyásról? Meakapáltatta az urakat, akik csak levét ismerték a szőlőnek, s nem a vincellér verítékét. Jó. igazságos királv volt hát Mátyás. Hogv uralkodóként ió szakember volt. s ebbéli mivoltában sikerült átmenetileg tisztes központi hatalmat kiépítenie. amelv ideig-óráig újra jelentós hatalommá és kulturális centrummá tette a már önnön védelmére és fenntartására is alkalmatlanná váló országot? Erről — tán érthető módon — nem szólhat ilv szavakkal a népmese, Mátvás szakembermivoltát legföljebb újabban hangsúlyozzák a történészek is. mint ahogyan a reformkorral foglalkozó történeti irodalom is csak az utóbbi egv-két évtizedben kezdi nyomatékosan kiemelni a szakelem szerepét megnövelni kívánó tendenciákat. Mindenki a maaa lovát dicséri — tartiuk. több-kevesebb ioggal. És lehet is benne igazság, lecíöliebb az az elgondolkodtató. kinek mi is a lova — igazán. Dicsekszik a mérnök, aki kiváló tudora szakmájának: milyen gyönyörűen beszerelte épülő családi házába a villanyt. Azt nézzétek meg — mondia. és sorolia a szakma általa otthon alkalmazott milliórivi kisebb-nagvobb trükkjét. S ha még büszke valamire, hát két keze munkáiára. mert hogv abból származik a családi ház is. A hét végek szabad ideiéből, amikor mások épülő házaiba szerelte a villanyt. Találmányáról, úiítósairól nem beszél. Pedig az is van (volt) neki. tudom. Valaha. De inkább baia lett belőle, mint haszna. Dicsekszik a vállalati főosztályvezető, mondván: neki legszebb a szőlőié messze körnvék kiskertjeiben. És az őszibarackja! Csak azt kóstolnánk meg egvszer. Nem vallana vele szégvent a frankfurti piacon sem. pedig ott aztán gyönyörű és finom versenytársai lennének — mondia elégedetten. És 6 csak tudia. mert többször is iárt Frankfurtban, s e látogatások eredménveként korszerűsítette, elektronizálta a vállalat ügymenetét, munka- és üzemszervezésének ió részét. Mégis, őszibarackiát dicséri inkább, mert tudom, felét sem hozzák ki a napi munkában vállalatánál a rendszerből annak, amennyit tudna. A fél siker pedig nem siker, nem úgy. mint az őszibarack. Mindenki büszke valamire, mert hát anélkül nehéz lenne élnünk. Ki arra. hogv ismeri a halak és vizek iárását. s ha más nem is. de ő fog halat. Vagv elég ránéznie a vízre, fölnéznie az égre. s már fordul is vissza vagv ki sem dugia az orrát a partra, amikor mások százszám lógatiák hiába horgukat. És az illető még csak véletlenül sem halász, hanem közgazdász, fontos beosztásban. De ki büszke vajon arra. hogv valamit megoldótt(ak). megcsinált(ak) a vállalatnál? Hogv úiitásai születtek, hogv kitalált valamit? Ha a sebész is többnyire azzal dicsekszik: mii ven szénen ki tapétázta lakását ... Kutatók mondiák: minálunk sok évszázada víviák a harcot a szakemberek (a szakelem) az igazgatással, s szinte mindig az előbbi maradt alul. Mifelénk hiába volt ió zsoldoskatona, a hadi mesterség kiváló ismerője valaki, legföljebb Nagy Lajos és Mátvás ideién juthatott a hadvezetés közelébe, hogv szaktudásával szolgálhassa az ország politikai céliait. Hiába volt oénzügvi zseni és gazdaságszervező tehetség valaki, legföliebb egv-két uralkodó ideién, átmenetileg intézhette az ország pénzügyeit vezető poszton, gyűlölettel körülvéve. És hiába indult nálunk időről időre fejlődésnek a polgárság, haszonelvű mentalitása mindig alulmaradt a retrográd nemesi szemlélettel szemben. És csak századunkban is hányszor szenvedett vereséget a szakelem az igazgatással szemben. egves döntéáekben csakúgy, mint a befolyásért vívott harcban? Saiátos. furcsa feilődésen mentünk keresztül mi itt. Magvarországon. Évszázados tapasztalások görcsei, nemzeti függetlenségünk vágva deformálták' fejlődésünket. Hiszen a kénvszer sokszor úgv hozta. hogv a retrográd igazgatás állhatott ellen elnémetesítő törekvéseknek, háttérbe szorítva a' szakembereket. Vagy a darutollas hatalomátvétel. amikor pénzzel, ranggal. társadalmi beleszólás iogával kellett iutalmazni azokat, akikre kezdeteitől támaszkodhatott a hatalom. Jutalmazni. ismét csak a szakelem kárára. S minden változás nehéz, hát még évszázados megszokásokon változtatni. És mégis, lassanként azért változni kezdtünk. Elegendő volt hozzá néhány évtized nvugodt. viszonylag kiegyensúlyozott fejlődése, amelv bonyolultabbá tette világunkat. A fejlődés, amelvnek révén a hierarchikus viszonyok önmagukban immár elégtelenekké lettek a dolgok áttekintéséhez és kielégítő szabályozásához. A fejlődés. amelvnek eredményeként a szakelem egvre nagyobb teret kan az igazgatás hierarchikus szerkezetében is. s amelyben mind erőteliesebben érvényesülnek a kooperatív viszonyok, amelvek — a gyorsabb fejlődés igényrendszerében — mindinkább a szakelem fokozottabb' önállóságát igénylik. Remélem, tán nem is soká. elkövetkezik az idő. amikor a mérnök találmányaira. s nem saját kezű villanyszerelésére; a főosztályvezető szervező munkáiára. s nem őszibarack iára lesz. s lehet ioggal büszke. S Mátyást is elsősorban mint ió szakembert akcentáliák kisiskolásaink is. aki — legalábbis a mesében — megfogta éppen a kapát is. Ha kellett. Ha éppen úgy látta iónak. mint — szakember. Szávay István Mától Szegeden Mozgáskorlátozottak országos találkozója Megyénkbe látogatott Ke- csoport, és több mint 100 lemenné Szakonyi Júlia, a klub tevékenységét szervezi. Mozgáskorlátozottak Egye- támogatja. Hozzátette: a sületeinek Országos Szövet- Csongrád megyei az egyik sége főtitkára. Tegnap, legszervezettebben, legjobszerdán Szegeden, Gyárfás ban működő egyesület az Mihály, a megyei pártbizott- országban. A megyei pártság titkára fogadta és meg- bizottság titkára elmondta, u , hogy a megye párt- és állabeszelest folytatott vele az mi vezetése minden lehetsé_ 1981-ben megalakult szövetség működéséről. A főtitkár ként elmondta, hogy a megalakulás óta 18 ezer főre növekedett a szövetség taglétszáma. s jelenleg 26 egyesület. több mint 90 helyi ges támogatást, segítséget megad a szervezet munkájátájékoztatás- hoZi a mozgássérültek e> KCST vb-tilés Moszkvában szerdán, tegnap megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 111. ülése. A vb-ülésen megvizsgálják a KGST-tagországok ez év júniusi, felső szintű moszkvai gazdasági értekezletén hozott határozatok végrehajtását, áttekintik a KGST október végén. Havannában megtartandó. XXXIX. tanácsülése napirendién szereplő kérdéseket, s a KGST folyamatos tevékenységével kapcsolatos egyéb kérdéseket. A végrehajtó bizottság ülésén Magyarországot Marjai József miniszterelnök-helvettes. hazánk állandó KGST-képviselőie képviseli, aki a magvar—szoviet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság elnökeinek találkozóiára hétfőn érkezett a szoviet főhárom városba. viszonylag rövid idő alatt már megfelelő helyiséget kaptak Szegeden, Vásárhelyen és Makón, a közeljövőben kapnak majd Szentesen és Csongrádon. Jelenleg az a fő törekvés, hogy megfelelő munkalehetőséget is lehessen biztosítani a mozgáskorlátozottaknak a megyében. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége tagegyesületeinek képviselői mától szombatig Szegeden találkoznak egymással a megyei KISZbizottság politikai képzési központjában. A rendezvényre mintegy 100 küldöttet várnak, akik szakmai előadásokat hallgatnak meg. illetve megvitatják a mozgássérültek életkörülményeinek további javítását szolgáló lehetőségeket. Szingapúri üzletemberek Budapesten Most első ízben szingapúri üzletemberek 20 tagú küldöttsége kereste fel Magyarországot. A Szingapúri Kínai Kereskedelmi és Iparkamara delegációja kelet-európai körútja során látogatott Magyarországra. ahol tagjai a Budapesti Nemzetközi Vásáron, majd a Magyar Kereskedelmi Kamarában találkoztak magyar üzletemberekkel. Gyárlátogatásokon és közvetlen vállalati megbeszéléseken is tájékozódtak a magyar mezőgazdaság és ipar termékkínálatáról, a hazai kereskedelmi és iparvállalatok üzleti elképzeléseiről. Szingapúr a délkelet-ázsiai térség kereskedelmi és pénzügyi központja. A küldöttség tagjai — valamennyien vezető kereskedelmi és ipari cégek tulajdonosai, egyebek között magyar élelmiszerek. vegyianyagok, szerszámgépek, ipari fogyasztási cikkek beszerzése iránt érdeklődtek. Tan Eng Joo, a szingapúri kamara külkereskedelmi bizottságának elnöke, a delegáció vezetője megbeszélést folytatott Lőrincze Péterrel, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárával a két szervezet együttműködéséről. a Szingapúrban és Magyarországon rendezendő kereskedelemfejlesztő akciókról. .. .