Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-20 / 221. szám

2 Csütörtök, 1984. szeptember 29. Diplomáciai hírsk 0 Budapest (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első (Ilkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Apró Antal, az országgyűlés elnöke, jogadta Taraba Jánost, hazánknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársasagban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Kádár János tegnap bemutatkozó látogatáson fogadta Nguyen Lungot. a Vietnami Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Várkonyi Péter Dániába utazott 0 Budapest (MTI) Várkonyi Péter külügyminiszter Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Dániába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Jörgen Gulev tanácsos, a Dán Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Gazdasági megbeszélések A magyar—szovjet tárgyalásokról jegyzőkönyvet írtak alá es a II munkajog szociális ellátás 0 Moszkva (MTI) Moszkvában szerdán befejeződtek a magyar—szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság tagozati elnökeinek megbeszélései. Marjai József és Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettesek. a bizottság elnökei, tárgyalásukon megvizsgálták az 1983 júliusi magyar—szovjet felső szintű találkozón, valamint a kormányfők 1981 decembeUgyancsak határoztak a mezőgazdasági együttműködés folytatásának módjáról és kereteiről. Áttekintették a hazánk és a Szovjetunió közötti 1984. évi árucsere-forgalom időszerű kérdéseit. Kötelezték az illetékes szerveket a szállítási határidők és a minőségi előírások kölcsönös teljesítésére. Intézkedéseket határoztak el az 1985. évi árucsere-forgalmi megállapodás és a jövő évi kölcsönös szállítások előkészítéri tárgyalásán létrejött gaz- sének felgyorsítására, az exdasági megállapodások tel- portáru termelésének jobb jesitésének menetét, és rög- megszervezése a termelés és zítették a két ország állami a szállítások ütemességének, szerveinek ezzel összefüggő az árucsere-forgalom mindtovábbi teendőit. két fél érdekét szolgáló bőMegtárgyalták — a ma- vítési lehetőségeinek jobb gyar ipari miniszter és a kihasználása érdekében. szovjet ipari ágazati miniszterek ez évi megbeszélései alapján — az ipari együttműködés helyzetéről és a továbbfejlesztést szolgáló javaslatokról készült összegezést. Határozatot hoztak a fontosabb javaslatok megvalósításáról a műszeriparban, a vegyiparban és más területeken. Intézkedtek az együttműködési témáknak a A paksi atomerőmű 3-as és 4-es számú energetikai blokkjainak terv szerinti építését elősegítő intézkedéseket fogadtak el. Nagyra értékelték az építkezésben részt vevő országok dolgozói között a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és ez MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott munkaversenyt, amely jól alábizottság munkarendjébe, és támasztja áz építési előíráa két ország közötti tervkoordináció menetébe való megfelelő beillesztéséről. Csád a „csomagban" Kadhafi Benghaziban nyi- bat összehozza Tripolit Pálatkozott a francia televíziónak. Maga a tény is jelez valamit, amit a libiai forradalom vezetője így fogalmazott meg: a csádi csapatkivonási egyezmeny „tarrizzsal Csád ügyében (ez megtörtént). 2. A két ország elmélyíti az új kapcsolatot (máris felmerült Mitterrand meghívása és Kadhafi esetleges utazása. tós békét teremt a közép- persze időpont nélkül). 3. afrikai országban, és űj Libia (enélkül nehezen lett szakaszt nyit Libia és Fran- volna elképzelhető a közeciaország kapcsolataiban". A ledés) viszonzásul „valamit nyilatkozat ténye és tartal- nyújt" Hasszán királynak a ma mind Csádról, mind a foszfátban gazdag Nyugatlíbiai—francia kapcsolatok- Szahara ügyeben. ról — a legtöbb előrejelzeshez hasonlóan — csak lehetőség. bár kétségtelenül fontos és érdekes lehetőség. Hogy e lehetőségből mennyi válik valóra. az számtalan körülménytől függ. A francia—libiai megállapodás nem önmagában, hanem nagyobb összefüggéseiben — ahogy diplomáciai szakzsargonban mondják, egy terjedelmes „csomag" részeként — ériékelendő. Az előzmények közismertek. Hisszén Habré csádi elnököt egy 1983 augusztusában hozott párizsi döntés értelmében francia, ellenfelét, Gukuni Veddeit pedig líbiai csapatok támogatták a hatalomért vívott harcuk során. Mint bebizonyosodott, sem a napi hárommillió frankot felemésztő francia, sem a nyilvánvalóan nem olésóbb líbiai katonai jelenlét nem hozott kibontakozást, csak egy nyögvenyelős patthelyzet konzerválására volt kepes. Ez a tény azonban a megállapodásnak csak egyik faktora lehetett. A dolog szemmel lathatólag akkor lódult meg, amikor bejelentették a libiai—marokkói államszövetség megkötését, méghozzá néhány olyan előzmény után (angol diplomaták szabadon engedése stb.), amelyből az tűnt ki, hogy Tripoli aktívabb és rugalmasabb külpolitika nyitányának színhelye lehet. A Párizzsal különlegesen jó kapcsolatokat fenntartó konzervatív Marokkó sokfajta értelemben ideális közvetítőnek látszott. A létrejött alkucsomag elemeit a megfigyelők a következőkben lat jak; 1. KaHarmat Endre sok, ütemtervek és az üzembe helyezési határidők érvényesítését. Az elnöki találkozó alkalmával egyezményt írtak alá a likinói autóbuszgyár rekonstrukciójában való magyar részvételről. Ezzel egy időben került sor a rekonstrukcióban érdekelt vállalatok közötti polgári jogi szerződés megkötésére. A bizottsági elnöki találkozó munkájában magyar részről részt vett Kapolyi László ipari miniszter, több minisztérium és orsz.ágos főhatóság vezető munkatársa. A végzett munkáról és közös döntésekről szerdán, a Kremlben Marjai József és Nyikolaj Talizin jegyzőkönyvet írt alá. (Folytatás az 1. oldalról.) zódő — dolgozókra és mun- hogv a nehezebb gazdasági a Magyar Népköztársaság új kállatókra egyaránt vona'- körülmények közepet te is sialkotmányának 1949-ben kozó — alapvető jogok és került, megőrizni az államtörtént kihirdetése után az kötelezettségek egységét. A polgárok, élelszim onalát a első törvény az 1951-ben most készülő új Munka Tör- teljes foglalkoztatás megvamegalkotott. Munka Törvény- venykönvv leg tán végesebb losítasaval. Nem titkolta, könyve volt. 1968-ban a tár- követelményei között emli- hogy a szociális juttatások sadalmi viszonyokban bekö- tette, hogy váljék a munka- rendszerében is kialakultak vetkezett fejlődéssel és a jogi szabályozás a gazdasá- lelentős feszültségek és elgazdaságirányítási rendszer got érintő jogalkotás szer- lentmondások, melyek megreformjával összefüggésben ves részévé; segítse a gaz- határozzák a közeljövő felkorszerűsítették a munkajog daságirányitás továbbfejlessz- adatait. Egyrészt biztosítani kérdéskörét, s hatályba lé- tését szolgáló célkitűzéseink kell a pályakezdéshez és a pett a második Munka Tör- megvalósítását: növekedjék családalapításhoz a megfevénykönvve. A miniszter föl- a munkavégző szervezete- lelő feltételeket és perspeksorakoztatta jelenlegi mun- ken belül is a társadal- lívákat; másrészt, javítani kajogi szabályozásunk iel- mi méretekben mindinkább szükséges a növekvő számú iemző vonásait: a tartalmi mélyülő demokratizmus: idős. egyedül élő népesség és formai egységességet, a kapjon nagyobb súlyt a he- ellátásának. gondozásának két pilléren — a törvényen Ivi rendezés, és tartalmazza feltételeit: végül iritézkedéés a helvi szabályozáson — a különböző munkavégzési seket kell tenni annak érdealapuló felépítést, a demok- formák általános szabályait, kében, hogy javuljanak a rácia intézményrendszerén Megnyitójának végén dr. hátrányos helyzetben levő nyugvó állampolgári jogo- Markója Imre beszélt ha- rétegek életkörülményei, és kat, a közügvek intézésében zánk szociálpolitikájáról is. meggátoljuk ezek újraterés a munkaviszonyhoz fű- Örömmel állapította meg, melödését. Referátumok, vita A miniszter megnyitó be- vetően megkezdődött az ér- ban) cseréltek eszmét. Ma szédét követően köszöntötte demi munka. A délelőtti folytatódik a vita e két téa kongresszus résztvevőit A, programban két referátum mában, holnap a résztvevők F. Cesarino professzor, a hangzott el, amelyet gz elő- plenáris ülésen hallgatták Nemzetközi Munkajogi és adók a nemzeti bizottságok meg az NDK-ból érkezett Szociális jogi Társaság elnö- jelentései alapján állítottak egyetemi tanár, dr. Frith fof ke. dr. Kemenes Béla égve- össze. Dr. Roger Blanpain Kunz előadását a nyugdíj temi tanár, a József Attila belgiumi egyetemi tanár Az időszerű kérdéseiről, maid Tudományegyelem rektor- összehasonlító munkajog vitát ayitnak a referátum helyettese és dr. Antalify módszertani kérdései, Pierre fölött. A kongresszust dr. György egyetemi tanár, a Rodiere francia egyetemi te- Rácz Albert államtitkár, az Magyar Jogász Szövetség el- nár pedig Jogösszeütközések Állami Bér- és Munkaügvi nöke. a. munkajogban címmel tar- Hivatal, valamint az MTA A Munkajogi és Szociális tott vitaindítót. Délután a munkatudományi bizottsáEllátások Joga első európai szakemberek két munka- gának elnöke értékeli és regionális kongresszusának csoportban (az Ifjúsági Ház- zárja be holnap délután. ünnepélyes megnyitóját Kö- ban és a Technika Házá-T. L. PARTKÖZI ESZMECSERE Magyar Szocialista lesztésének 'Wrdéseit. A küldöttséget fogadta Havasi "Ferenc, az MSZMP Pplitikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára. A svéd vendégek megbeszélést folytattak Ballai Lászlóval, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével is. ÉSZT DELEGÁCIÓ LÁTOGATÁSA Szeptember 12. és 19. köMunkáspárt Központi Bizottságának meghíváséra szeptember 12—19. között látogatást tett hazánkban a Svéd Baloldali Párt-Kommunisták küldöttsége, élén Edmund T. Larssonnal, a Központi Bizottság osztályvezetőjével. A küldöttség ismerkedett az MSZMP gazdaságpolitikai munkájának tapasztalataival, tanulmányozta a gazdaságirá- zbtt észt delegáció tartóznyítási rendszer továbbfej- kodott hazánkban Nyikolaj Ganyusevnek, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága titkár^pak, vezetésével. Az Észt Kommunisr ta Párt KB titkárát fogadta Szűrös Mátyás, >,az MSZMP KB titkára. Nyikolaj Ganvusev megbeszélést folytatott Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével hazánkés az Észt. SZSZK közötti gazdasági kapcsolatokról, és a közeljövőben Tallinnban megrendezendő magyar gazdasági napok előkészületeiről. Papp Zoltán Negyvennégy 20. Éjszakára elcsitult a lövöldözés. Apám egv fóskamraszerű zugban ágvat vetett nekem. két. hosszúkás ládán. De sehogy se iött álom a szememre. Mi lesz velünk? ..Reggelre itt lesznek az oroszok." És akkor mi lesz. ha itt lesznek? Két naoia sincs, hoev a Dugonics téren öszszefutottam Heeedüs úrral. Ott állt az irodaaitóban. a szokásosnál is fancsalibb képpel, előregörnvedten. — Gvere vissza, öcsi — mondta. — Visszaveszlek. Két pengővel többet kapsz egv hétre. Hát ebbe meg mi ütött? Valósággal kérlel. — Nemsokára kezdődik az iskola. Hegedűs úr — mondtam. — Miket beszélsz itt összevissza? — Szeme fönnakadt a csodálkozástól. — Miféle iskola kezdődik rövidesen? — Hát... a gimnázium ... — mondtam, kissé azért már bizonytalanabbul. Elvégre, én csak azt ismételtem el. amit otthon, anámtól hallottam. — Mesebeszéd! — legvintett Hegedűs úr. — Nem kezdődik itt semmiféle iskola!... — Újra legvintett. — No és ha elkezdődik? Akkor mi van? — Vizslató pillantása végigsiklott rajtam. — Tán te is tintanvaló akarsz lenni, öcsi? Már-már úgv társalgott velem, akár egv felnőttel. — Tanulni szeretnék — mondtam. — Tanulni, tanulni ... Csak ezt szajkózzátok . . . Itt. a műhelvben tán nem lehet tanulni?.. Rövidesen gépre kerülhetnél... Később mühelvfőnököt csinálnék belőled ha már kiismerted a szakma minden csíniát-bíniát.. Dobozokra mindig szükség lesz öcsi. Dobozok akkor is kellenek, am kor a te tudásod egv árva fitvinget sem ér maid .. . — A Rarossba iárok. Hegedűs űr — mondtam. — Most megvek harmadikba. Ramlegvintett. — Eridj csak! De eliön maid az idő. amikor vissza fogod még sírni a dobozokat. Nagv lehetőséget eresztesz ki a markodból, öcsi. Nekem elhiheted. Űjra és újra ezek a szavak ötlöttek eszembe forgolódás közben. A fekhely kényelmetlen volt. meg a nyugtalanság is csak ott bűikált bennem. Apámék halkan beszélgettek a pincefordulóban. Most éppen Szivák úr vitte a szót. — Én iól ismerem őket — mondta. — Három év fogság. Szibériában. Kilencszázhúszban kerültem haza. Már egészen iól beszéltem a nvelvüket. Egv csomó mondat még most is itt kószál a fejemben. — Az az érzésem, virradatkor szükség lesz a tudománvára. Szivák úr — mondta apám. — Rögtön mondia meg nekik, hogv nincs fegyverünk, és hogv tekintsenek bennünket a barátjuknak! — Ez Benkő úr hangja volt. S milven szelíden csengett! No hiszen — gondoltam. Barátjuknak. Még ilvet! Benkő úr eddig úton-útfélen azzal büszkélkedett mindenkinek, hoev személvesen jelent meg annak ideién a Földmíves utcai Vőneki-féle vendéglőben Horthv Miklós kormányzó űr őfőméltósága és csapata zászlóbontásánál. Most meg . . . — Maid megmondom. Benkő űr — mondta Szivák. — Csak legven egészen nvugodt. nem lesz >efnmi bai. Nem fogják bántani magát. — Egv uiial se nvúlnak magához. Benkő úr — kontrázott apám. De Benkő János csak nem akart megnyugodni. tömött baelvokat. mókusokat, nvulakat találtak bennük, harsogva fölnevettek. — Mondia mee nekik. Szivák úr. hogv nagvon szeretjük az orosz teát — suttogta Benkő. — De avorsan mondja, mielőtt még . . . Akkorra azonban a három pufaikás elviharzott. Fél óra múlva visszamerészkedtünk a házunkba. Szép. napos reggellel köszöntött be október tizenegyedike. A pára hamarosan felszállt, és az égről is felszívódtak a fátvolfelhők a napsütés hatására. Hoev itt az ősz. ezt inkább csak abból lehetett sejteni, hogv ökörnyál úszott a levegőben. és a kert már hullatta díszeit. — Eev egész szakaszt szállásoltak be hozzánk! — úiságolta lelkendezve Gizus. Csak egv pillanatra kukkantott át hozzánk, s már rohant is vissza felaizottan. kipirulva. — S micsoda fess fiúk — súeta oda nekem. Én meg azt gondoltam: de szívesen lennék bármelyikük helyében! De még milyen szívesen !... — A kakas — mondta Benkő úr. — Papúr. a kakas. Mostmár a magáé, hisz tudja . . . Apám leoldotta a vánvadt eoerfatörzsről a kakas madzagát. — Na. gvere — intett a kakasnak. A kakas engedelmesen követte. Bent a lakásban aztán sarkantvús lábáról is lecsomóztuk a madzagot. Apám eev pillanatra kinvitotta a műhelvaitót. a kakast kilökte az utcára, maid villámgyorsan elfordította úira a zárban a kulcsot. A Petőfi sugárút akkorra mar telis-tele volt orosz katonákkal. A járda, az úttest, a lovaglóút. minden. Mée a villamosoálva talpfáin is - Hoev mondiák oroszul azt. hogv barát? - katcnák ültek Aevúk tonkok gulvásáKvúk. rarHa7ta hiHalon , , dzstDek: egvmasra torlodottan. összevisszasagkérdezte hirtelen. Szivák megmondta. Aztán a ..nincs nálunk fegvver" kifejezést maevaráztatta el magának. Az orosz szavak úgv buktak elő Benkő úr szájából. mintha kavicsokat köpködne. Szinte még a koonanásukat is hallottam. Két ilyen koppanás között nyomott el az álom. Arra ébredtem, hogv elkiáltja magát valaki: — Az oroszok! Itt vannak az oroszok! De akkorra három ködvágó sapkás, pufaikás. gépDisztolvos legénv már be is nyomult a pincerészbe. Németeket fegvvert kerestek. A férfiakat gvakorlott kézzel, villámgyorsan megmotozták. A ládákat, melyeken az éjszakát, töltöttem. szuronnyal felfeszítették, s mikor kibán. A kakas rögtön megérezte, hogv nincs se eperfa, se madzag, se csomó. Szempillantás alatt beleslukkolt a szabadságba.-Vidáman elkukorékolta magát. — Petuh! Petuh! — kiáltották a katonák. Egvikük ködvágó sapkával akarta befogni. Másikuk köpenyével állított akadálvt neki. A kakas nekiiramodott,. Maid csodálatosképpen átrepült a katonák feie fölött, és egv teherautó platóién kötöt 1 k. — Hurrá! Hurrá! — kiáltozták a katonák, és kezdték magasba dobálni sipkáikat. (Vége.)