Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

Helyünk a világban K

i? ország vagvunk — vélekedik a legtöbb magvar. ha hazánknak a világban elfoglalt helvéről elmélkedik. Valóiában, a népesség számát tekintve, a világ országainak csak egyharmada nagyobb hazánknál, a 34 európai ország közül Dedig csupán 13. Eddig nem alakult ki az egy főre iutó nemzeti iövedelem és az életszínvonal nemzetközi összehasonlításának megbízható módszere. de legszerényebb becslések alapián is kétségtelen hogv e téren hazánk egvike azoknak az ipari országoknak, amelvek aránva a világ összes országához képest mintegy 15 százalék. Ugyanakkor ebben a csoportban is igen nagy különbségek mutatkoznak. s a magvar népgazdaság itt a közepesen fedettek közé tartozik. Az elmúlt negyed század folyamán Magyarország bizonvos nemzetközi tekintélyre tett szert, olvanra. amivel sem az osztrák—magvar monarchia időszakában, sem a két világháború között nem rendelkezett. Az utóbbi két évben különösen gyakori. hogy szocialista, nvugati és feilődö országok államfői, miniszterelnökei és egvéb vezető személyiségei látogatnak el hozzánk, vagy vendégül látiók a mi állami. Dártvezetőinket. A kelet—nvugati Dolitikai feszültségek és a világgazdasági válságjelenségek megnövekedése ideién miképpen tudta a Magvar Népköztársaság politikai és gazdaságdiplomáciái mozgáskörét növelni? Ennek egvlk alapvető oka. hogv Magvarország őszinte, korrekt megbízható és — ami a nemzetközi kapcsolatokban igen jelentős — következetes, tehát kiszámítható politikai partner. Egységes a Varsói Szerződés, a KGST többi országával, s kész az együttműködésre minden állammal, párttal és mozgalommal, amelv a békéért tevékenykedik. Bár a magvar népgazdaság a hetvenes évek közepe óta — a kelet—nvugati politikai feszültségek növekedése, a világgazdasági válság és az intenzív gazdaságnövekedési szakaszra való áttérés követelménvének egvideiű jelentkezése miatt — nehéz helyzetbe került, maradéktalanul eleget tesz nemzetközi fizetési kötelezettségeinek. Bebizonyosodott az is. hogv képesek vagvunk a gazdaságpolitikai hibákat korrigálni. Az energia- és nyersanyagár-robbanás. továbbá a nvugati keresletválság annak ideién. 1974-ben. dollárelszámolású kereskedelmi mérlegünkben 600 millió dolláros paszszívumot okozott. Ezt tetézte, hogy a következő években az életszínvonal és a vállalati beruházások volumene tovább növekedett, anélkül, hogy nem rubelelszámolású kivitelünk követni tudta volna behozatalunkat. Ezt az irányzatot sikerült megfordítani 1980-ban. és 1981-ben nem rubelelszámolású kereskedelmi mérlegünk már nagyjából kiegyenlített volt. 1982-ben pedig 17. 1983-ban 23 milliárd forint többlettel zárult. S az elmúlt évben konvertibilis devizákban mutatkozó adósságállományunk is csökkent M

agyarország eleget tett — az időközben igen magasra emelkedett kamatlábak ellenére is — mindenkori külföldi fizetési kötelezettségeinek. és nem kérte hiteleinek átütemezését, amint azt számos más. eladósodott ország megtett«. Ez viszont azzal a követelménnyel jár. hogv a nemzeti jövedelem néhánv százalékkal csökkentett értékét lehet csak beüöldi felhasználásra fordítani, továbbá hogv a bruttó hazai termék évenként csupán 1—2 százalékkal növekedhet. Ez a tudatos gazdaságpolitika tette lehetővé, hogv csatlakozzunk a Nemzetközi Valutalaphoz és a Világbankhoz ami kedvezően hat vissza a hitelfelvételi lehetőségekre, továbbá azt. hogv hazánk megbízható adós maradion. A lelassult gazdaságnövekedés kétségtelenül nehezíti termelési és kiviteli szerkezetünk szükséges átalakítását. de ennél sokkal nagvobb kárt okozott volna. ha fizetésképtelenséget jelentünk be. Ilven esetben ugvanis romlanak a hitelfelvételi lehetőségek, szigorodnak a feltételek, és- a gazdaság kényszerpályára kerülhet. Igen előnyösen befolyásolta népgazdaságunk megítélését, hogv mezőgazdaságunk nem csupán a lakosság ellátását és a kivitelt fedezi, hanem a hústermelésben és a növénytermesztés egves szektoraiban Dánia és Hollandia után Európában a leghatékonyabbnak számít. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése. Dolitikai rendszerünk demokratikus irányú továbbfejlesztése. párosulva azzal a világszerte elismert ténnvel. hogv hazánkban szilárd a belpolitikai helyzef "wancsak egvik forrása a bizalomnak. E

" ismert ténv hogv Magvarország maradéktalanul megvalósítja a helsinki záróokmány ajánlásait, sőt sok tekintetben kezdeményezően lép fel. ígv például az utazások kölcsönös megkönnyítése, a fiatalok turizmusa és hasonlók érdekében. Nemzetiségi politikánkat a lenini elvek vezérlik, feszültségek nincsenek. Bebizonyosodott, hogy a szocialista állam az egyházakkal igen ió kapcsolatot tud kialakítani, s ígv például a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlése az első volt, amit szocialista országban tartottak. A különböző egyházak és felekezetek együttműködnek az állammal és egymással, a béke érdekében; marxisták és hivők együtt munkálkodnak társadalmunk előrehaladásán. A

világban elfoglalt helyünket tovább kell javítanunk. és erre képesek is vagvunk. Nagy erőfeszítéseket igényel a nemzetközi fizetőképesség és az életszínvonal megőrzése, illetőleg a későbbi életszínvonal-emelkedés megalapozása, ami csak a néDgazdaság hatékonyságának fokozásával érhető el. Ez nemcsak gazdasági feladat. El kell érnünk, hogv az oktatás a képzés, a szervezés fejlesztésével olvan mobilitás jöjjön létre társadalmunkban. amelv kellően rugalmas reagálásra ad módot, másfelől megsokszorozza a kreativitást, az innovációs készséget. Ilven módon jobb egyensúly alakul ki a között, amit a külvilágtól igénylünk, és amit oda adni tudunk. GYOVAI GYULA, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója Bemutatkozik az AIESEC magyar tagozata Magyarország immár 12 éve tagja a közgazdászhallgatók nemzetközi szervezetének, az AIESEC-nek. A szervezetet 1949 márciusában azzal a szándékkal alapították meg hét nyugat-európai ország 12 egyetemének diákjai, hogy a tagországok közötti baráti és szakmai kapcsolatokat ápolják. A tagok feladata, hogy tájékoztassák egymást tanulmányi körülményeikről, elősegítsék az egymás közötti tapasztalatcserét. és kölcsönösen megszervezzék a külföldi diákok szakmai gyakorlatait. Az AIESEC ma már a világ legnagyobb — 59 tagországot számláló — szakmai diákszervezete. Munkaformái igen változatosak, a szakmai cseregyakorlatokon túl nemzetközi szemináriumok, tanulmányi körutak, a végzős diákok elhelyezkedését segítő „állásbörzék" lebonyolítása is szerepel programjai között. Magyarország — Csehszlovákia, Lengyelország és Jugoszlávia mellett — a negyedik szocialista országként 1972-ben csatlakozott az AIESEC-hez. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói mellett részt vesznek munkájában a Janus Pannonius Tudományegyetem. a Külkereskedelmi Főiskola. a Pénzügyi és Számviteli Főiskola és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola diákjai is. 1984-ben kiemelkedő magyar sikert hozott: Sarlós Gábort, a Magyar Közgazdászhallgatók Egyesületének elnökét egy évre megválasztották az AIESEC három elnökhelyettese egyikének. „Rossz hírem, van: egy évre Brüsszelbe kell jönnöd" — e szöveg egy Brüsszel—Budapest viszonylatú távhívásban volt hallható 1984. május 19-én. Apró néma csönd követte, a hívott fél ugyanis levegő után kapkodott meglepetésében, majd egy „Nem is tudom elhinni!" kiáltással tudtára adta a jó hírt kczlő AIESEC-főtitkórnak: nagyon is pontosan érti, hogy ezennel a három főtitkárhelyertes egyikenek tekintheti magat. Az indiai főtitkár, a Latin-Amerikát képviselő perui, az Ázsia és Óceánia nevében szavazó ausztrál, valamint az Afrikából telexen bejelentkező ghanai diáktársával egyetértésben, hét jelölt közül választotta meg főtitkárhelyettessé a harmadéves közgazdászhallgató Sarlós Gábort. Érdeklődése és személyes kötődései vonzották az AIESEChez. Hamarosan rábízták az első finn—magyar környezetvédelmi csereszeminárium megrendezését, s 1982—83 között az AIESEC magyar tagozatának, majd 1983—84-ben a belőle alakuló Magyar Közgazdászhallgatók Egyesületének elnöke. A külföldre utazó magyar gyakornokok száma ez idő alatt ötvenről hetvenre nőtt. A hazai szervezetben decentralizációs lépések történnek, megalakult a Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete, amely részben Gábor érdeme. Az ő elnöksége idején mutatkoznak az egyesület első eredményei. Elnöki minőségben Magyarország követe volt a 61 tagországot tömörítő diákvilágszervezet 1982-es angliai. 1983-as NSZK-beli. 1984-es franciaországi kongresszusain, és 1983-as norvégiai elnöki találkozóján. Sikereinek magyarázata? Toleráns egyéniség, aktív kapcsolatteremtő készségű, az emberi vonatkozások Contosak számára, nem erőszakolja másokra a saját véleményét, hanem a közösségben levő értékek kibontakozásáért dolgozik, képes a szükséges kompromisszumok megkötésére: az AIESEC végül is az. önismeret, az önmegvalósítás és a demokrácia iskolája. A főtitkárhelyettes június 29ér, elutazott Brüsszelbe, és elfoglalta hivatalát. — Megválasztásomban, úgv érzem szerepe van a szervezetben mutatkozó decentralizálási törekvéseknek. annak. hogv az USA és Nvugat-Európa túlsúlya csökkent, és kis országok is jobban szereDhez jutnak — mondta elutazása előtt. — Szerencsém is volt. mert sok nemzetközi találkozón vettem részt, és lehetőségem volt igazolni, hogv alkalmas lehetek erre a munkára. A magyar AIESEC elismert, ió hírű tagszervezet. s ez egybeesett az úi főtitkár törekvésével. hooy keleteurópai diák is kerüljön a vezetőségbe. Gábor az elkövetkező egv évben az AIESEC kiadványaiért és nemzetközi rendezvényeiért lesz felelős. — Havi lapunk elsősorban a szervezet nemzeti bizottságainak szóló információkat tartalmazza. Negyedévenként jelenik meg a Linkletter. az AIESEC magazinja. aminek mostantól főszerkesztője leszek. AIESEC-aktivisták. közgazdászhallgatók és vállalati szakemberek olvassák a szervezetről szóló írásokat, s ez elsősorban az AIESEC marketingtevékenységét szolgálja. Nekem kell maid megírni, megszerkeszteni a szervezet éves jelentését. Ez igazán reprezentatív kiadvánv. és a világ minden részére eliut. Abban bízom, hogv a nemzetközi programok szervezésében tudom maid kezdeményezőkészségemet igazán kibontakoztatni. Az AIESEC kétévenként egv-egv világméretű probléma feldolgozását aiánlia tagszervezeteinek, s a rendezvények összefoglalásaként nemzetközi tanácskozást rendez. Eddig a management oktatással, a kelet—nvugati kapcsolatokkal, az energiaválsággal és az információs forradalommal foglalkoztunk ilv módon, most valószínűleg a foglalkoztatás a munkanélküliség oroblémáit választiuk. Feldolgozásában szeretnék aktívan közreműködni. Szeretném folvtatni azokat a tavalvi törekvéseket is. hogv az AIESEC a vele kaDcsolatba került diákoknak a végzés után is szakmai, baráti közösséget jelentsen, hogv ők később is segítsék, támogassák a szervezet munkáiát. Feladatom lesz a nemzetközi találkozók szervezése. előkészítése: ezen a téren a szerénységet, a luxus csökkentését fogom szorgalmazni. Számítok váratlan feladatokra is. M. G. ^ FONTOS SÁNDOR: FLÖRA Katona /udit Szegedi anzix Vén platánok alatt álmodunk, feszes kék ég alatt, festő és poéta. Mit ér a lét Juhász Gvula óta. jut-e békesség s kinek kell a vers? Itt őrhelyünkre nem állhat senki más! Ring a korzó lassú, lágv ütemre, tüntet a csönd, mintha ünnepelne: ősakácokon rügv lobog, lila láng. Itt öröklött a bánat és a gond. a pusztulás mindig gyökérig hatol, nefelejcs bíbor tulipán tolong májusokban és harsány friss öröm. melvből kevés jut. Arcunknak repül s Hitchock galambja vérzik a füvön. Fenyvesi Félix Lajos Levél a Tour de France-ról Kő ANDRÁSNAK Mint az augusztusi szél. úgy suhan á. sJok piros-kék-zöld kerékpár. s versenyt futnak vele az ünneplő vácosok. , a földíszített házak, a kíváncsi kapuk. Ezüst-húrú küllők fémes csengése száll.' Illatos búzatáblák nyújtóznak utánunk, falucskákon nvargal keresztül az elszánt csapat, szűk utcák leitőin egv-egv percre megpihennek. Sűrű nád-pilláit fölnyitva ámulva néz bennünket a tó. és hegvek haiolnak fölébünk. erőe vállaikon bazalt-katedrálisok. kő-orgonák, borospúncék. Alencontól La Mansig egv foltos fejű fehér vizsla lohol utánunk: itt Barteau vezet, óriás hordót csapolnak tiszteletünkre, feljön a csillag is halovány lámpásnak, diák. apáca, kövér kofa. kalauz, tánctanár nagv kosárban friss gyümölcsöt hoznak sietve, s felröDDen egv hamuszín hattvú: az est. szárnyaira fekteti a fáradt férfiakat! És másnap hajtás Nantesig. 192 kilométeren át. azután 338 maid 220 kilométer az öldöklő táv. Repül ég föld. mint sebes gondolat. Sóízű szellő paskolja arcunk. Csókot dobálnak Bordeau mosolygó szüzei. Meredek sziklaúton megyünk, alattunk rég halott légiók elfeledett harcosai nvugosznak. Morzine. Crans Montana. Pantin. Narancsfa haiol elénk, de nincs idő. tépni kell tovább és tovább a közelgő c é 1 felé. A széles mező felett madárrai köröz. A dübörgő hidat még a háborúban lőtték össze. Kis kertek bódító szagával ziháló tüdőnk teleszívtuk. és az már ott a tündöklő Párizs, a város-rengeteg ölelő karokkal vár. fénv-kürtök zengnek: örökre megmarad bennem ez a gvönvörű pillanat. A koszorút a francia FINON nvakába akasztották, de a többiek. Hinault és Lemond nevét se feledd — csodálatos fiú mind a három! Andrássy Lajos Míg jött a busz . :: Ezen nevess. — utólag már ha tudsz: a csillagokkal kivert ég alatt a vibráló fénvű lámpák közt a szó úgv folvt belőled mint a tiszta mag a félrebillent zsákból, áradó széD lendülettel elmondtad — Igaz? — amit tíz éve (naD-mint nap futunk egvmásnak s ülünk órákat a ió társak között is!) nem mondtál soha! Fontolgatom: most hánv évig lehet őriznem azt a választ amivel adós maradtam. Nándi, mert hiszen kérdésed még a busz mögött lebeg mióta náros csillagok alatt tova söpörtél . . Ei. miiven dolog íev mérni szét a sót s a kenveret: a só velem? — s a kenvér teveled? Ám lelked csücske kezemben maradt. 15 Csütörtök, 1984. szeptember 13. »