Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-12 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Z M S Z M P S Z E G E D V Á RO S I B I Z OTTSÁGÁN AK LAPJA 74. évfolyam 189. szára 1984. augusztus 12., vasárnap Ára: 1,40 forint Silceres rcsjt A

nyolcvanas évek elején az előző évtized gyakorlatóval ellentétes tendencia figyelhető meg a vállalatok átszerveződésében. Miközben korábban a terebélyesedés, a kisebb üzemek és termelőegységek felszippantása jellemezte a magyar gazdaságot, az utóbbi években mind több gazdálkodó próbálgatja önállóan szárnyait. A vállalati szervezeti rendszer korszerűsítését jelzi például, hogy 1980 és 1983 között összesen 25 gazdasági egység (ebből 12 tröszt) szűnt meg, 16 vállalat mérete csökkent, és mindössze egy vállalat nagysága növekedett. Az említett időszakban a háromszózat is meghaladja az önállóvá vált gazdálkodó szervezetek száma. Emellett, tavaly 122 kisvállalat is alakult. Az átszervezések, a korábbihoz hasonlóan, 1983-ban is elősorban az ipari gazdálkodókat érintették. A tavaly átszervezett 161 vállalat közül 153 tartozik az iparba, s ezek 90 százaléka gépipari vállalat. Az átszervezés és a velejáró önállóság nem önmagáért való törekvés. Példák sokasága bizonyítja, hogy az önállósulás következtében kialakuló gazdasági kényszer óriási energiákat szabadíthat fel. A kisebb szervezet ugyanis általában nem képes elviselni azokat a veszteséges vállalkozásokat, amelyek a közös alapok és az elszámolás gyengeségei miatt olykor eleve felismerhetetíenek. Vagy, amennyiben mégis tudnak róla, a nagyvállalat gazdálkodása összemossa a ráfizetéses és nyereséges akciókat. A tapasztalatok az esetek többségében kedvezőek. Az Egyesült Izzótól leszakadt Gábor Áron Gépgyár öntödéjében korábban a nagyvállalati szervezetben a gépi kapacitás hatodrészét használták ki. Termékszelekcióval és más intézkedésekkel az önállósult gyár egy esztendő leforgása alatt megduplázta az öntöde termelését. A tröszttől elvált egri, pécsi és debreceni dohánygyár, ugyancsak bebizonyította alkalmazkodó képességét. Egyebek közt új beszerzési források feltárásával és az értékesítési formák változatosabbá tételével javítottak gazdálkodásukon. A Közép-Magyarországi Pincegazdaság a többi között új termékek piacra dobásával szolgálta meg az önállóságot. Az önállósult vállalatok első lépéseit gyakran nehezíti, hogy olykor hónapokig E1 elhúzódnak az anyavállalatok és a leszakadó egység közötti viták. A disputa tárgya a leggyakrabban a termelő gépek, berendezések és a korábban felvett hitelek terheinek megosztása. Márpedig tisztázatlan erőviszonyok közepette az átlagosnál kockázatosabb a döntés. A szétválással járó elkerülhetetlen feszültségek ellenére, továbbra is indokolt a termelő szervezetek egy részének decentralizációja , szétválasztása. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen a gazdasági reform folytatását szolgáló versenyhelyzet kialakulása. Ami — hasonlóan az önálló gazdálkodáshoz — ugyancsak nem magáért való folyamat. Csakis versenyben, másokkal összevetve mérettetnek meg a gazdálkodó szervezetek, s válhatnak ezáltal költségérzékennyé, ami a • hatékony gazdálkodás egyik fontos feltétele, gy pénzügyi vizsgálat kimutatta: a magas jövedelmezőségű vállalatok között igen nagy a tanácsi vállalatok és szövetkezetek, vagyis a kis és közepes gazdálkodó szervezetek aránya. Kétségtelen: ezek a vállalatok és szövetkezetek jóval ritkábban kényszerülnek — az átlagnál kisebb nyereséget hozó — maximált áras munkák elvállalására. Bizonyos azonban az is, hogy ezekben a szervezetekben jól érvényesül a gazdasági szabályozók hatása. Következésképpen a kisebb gazdálkodó egységek többségében már tudatosult, hogy létük feltétele az eredményesség. A KB április 17-i határozatában is megfogalmazott önállósulási törekvések természetesen nem zárják ki az összeolvadást. a centralizációt. Hiszen változatlanul akadnak olyan gazdálkodó szervezetek, amelyeket éppen kis méretük gátol jövedelmezőségük javításában. Általánosabb azonban, hogy még mindig sok a monopolhelyzetű vállalat. Ami nemcsak költségérzéketlenséget okoz. hanem valamiféle tudathasadásos állapotot is eredményez. Nevezetesen: a gazdálkodók, ellátási felelősségük következtében nem szüntethetik meg a • veszteséges termékek gyártását, miközben a szabályozás nem a piac ellátását, hanem a vállalat jövedelmezőségét honorálja. A monopolhelyzet megszüntetése, a költségérzékenység és ezáltal a hatékonyság kikényszerítése — olyan érvek ezek, amelyek feltétlenül az önállósulási folyamatok folytatása mellett szólnak. M. P. Hűtőláncrendszer OMFB-tanulmány Útépítések átó szervezéssel Félévi számvetés — Számítógépes nyilvántartás A felületesség bosszúja A Deák Ferenc utcában sima aszfalton futhatnak majd a járművek. Megfelelő ütemben bővült az elmúlt években a romlandó élelmiszerek tárolását, elosztását és felhasználását segítő hűtőláncrendszer. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által tíz évvel ezelőtt kidolgozott fejlesztési program során a 20 ezer tonna gyorsfagyasztott áru előállttására 'és tárolására szolgáló tervezett kapacitással szemben a Magyar Hűtőipari Vállalatnál kiépített egységek termelőképessége eléri a 34.500 tonnát. Több mezőgazdasági nagyüzem és társulás is épített hűtőházat, és hozzálátott a gyorsfagyasztó't termékek előállításához. Ezekből az egy főre ;utó évi fogyasztás meghaladja az 5 kilogrammot. Közel sem ilyen kedvezően alakult a hús-, a baromt- és a lejipar hűtési kapacitása. Ezek az iparágak jeanleg állandó bértárolói a Magyar Hűtőipari Vállalat univerzális hűtőházainak, m emellett is az elmúlt vekben többször fordult elő. gy a hazai igényeket csak Műszaki Fejlesztési Bizott- megszakadását eredményezi. Az OMFB-tanulmány ezért rövid távon a közúti hútöjármű-állomány két-háromszoros bővítését tartja szükségesnek. A feladatokat hoszszabb távon hűtőkonténerek üzembe állításával lehetne megoldani. A kereskedelemben és a háztartásokban is javultak a mélyhűtött áru tárolásának feltételei. Több mint 46 ezer olyan üzlet és vendéglátó hely van hazánkban, ahol valamilyen hűtőeszközzol rendelkeznek. A legjobb s helyzet a korszerű ABC-áruházakban és az újonnan szállodák vendéglátó helyein. külföldi hűtőtárolók igény- nélkül tárolják. ság újabb tanulmánya éppen ezért fontosnak tartja, hogy a húsiparban az ezredfordulóig megkétszereződjön az előhűtő-kapacitás. Mivel a húsüzemek fele nem rendelkezik mélyhűtő tárolóval, a szakemberek indokoltnak tartják a jelenlegi tárolótér többszörösére bővítését. A hűtőlánc fontos részét képezik azok a szállítóeszközök, amelyek a terméket a gyártótól külföldre, vagy a hazai üzletekbe, a fogyasztóig juttatják el. A nemzetközi közúti és vasúti szállításban az elmúlt években megfelelő eszközöket állítót- VMjjJ^* tak üzembe. A belföldi hűtöttáru-szállítás terén azonban korántsem ilyen jó a helyzet. A hűtőlánc sok esetben megszakad, mert nem minden esetben áll rendelkezésre megfelelő jármű a belső szállításokhoz. Az időpontokat sokszor nem tudják egyeztetni a kereskedőlem nvitvalartásával. így a tejet és a tejtermékeket többnyire az utcán, hűtés Talán másnak is föltűnt, nemcsak e sorok írójának, hogy soha annyit nem emlegettük a közcélokra fordítható pénzek — esetünkben az úthálózat fenntartására szánt, „tanácsi eredetű" összegek — apadását, mint mostanában, ugyanakkor, régeri láttunk Szegeden annyi utcában megbontott aszfaltburkolatot, útépítő gépet, terelőkúpbt. Hogyan lehet a kevesebb pénzből többet építeni? (Ez alatt most az aszfaltszőnyegezéstől a kátyúzásig, mindenfajta munkát értünk.) Méginkább szembe tűnik ez a furcsaság, most, hogy a nyár kellős közepén járunk, a korábbi években pedig inkább az őszi hónapokban érzékelhettük: főszezonja van az útépítésnek ... Az időbeni előretolődás változást sejtet, mintha ki- , egyenlítettebb, előrelátóbban szervezetté vált volna Szegeden a tanácsi úthálózat gondozása. Vélekedésünket, megosztottuk a városi tanács közlekedési csoportvezetőjével is. Afféle félévi számvetésre kértük Dankó Jánost, ám, a beszélgetést rövid visszatekintéssel kellett kezdenünk. — A látványos útrekonstrukciók idejének elmúltával figyelmünket az úgynevezett szerint is igen nagy terhelést viselnek el korábbi közműbontások, téli fagykárok miatt igencsak egyenetlenné vált úttestjükön. Egy gyors felsorolással — az idén a Hunyadi János sugárút, a Dózsa utca, a József Attila, és Csongrádi sugárút belső szakaszai, a Népkert sor, jövőre a Petőfi Sándor sugárút — szeretném érzékeltetni, ' hogy mi is volt a célunk: viszonylag olcsón, még a teljes „lerobbanás" előtt záróréteggel megvédeni, tempós haladásra alkalmassá tenrti e gyűjtőutakat. S hogy jó részt , már múlt időben szólhatunk ezekről a feladatokról, az a kivitelező partnereken is múlott. Nem titok: a korábbi években tanácsi megbízásaiknak általában az év második felében tettek eleget. Most, hogy máshonnan kapott megren'seik megcsappantak, válizói készségük megnőtt, i Imasabbak lettek, számíthatunk rájuk, lényegé-' ben időbeni határok nélkül. S arra is volt már példa, hogy versenytárgyaláson választhattuk ki, melyik vállalat ajánlata a legkedvezőbb. Partnerünk volt az idén a budapesti Betonútépítő Vállalat, jelezvén: a megbízó megválaszthatja ' alkalmas kivitelező társát! — Akkor hát ne csodálkozzunk azon, hogy épp a yűjtőutak rendbetételére legforgalmasabb hónapokban kellett összpontosítanunk. Ilyenek a sugárutak belső szakaszai, s a városi úthálózatban fontos szerepet játszó egyéb utcák, melyek a forgalmi és baleseti adatok vételével tudták kielégíteA múlt' esztendőben pélul mintegy 1 millió d«l'• rt fizettek ki külföldi bérrolásra. A húsipari f vesztések eredményeként I • ült ez úgynevezett elöhütö-hana~ítás, de a jelenlegi fel1é!a!ek még mindig csak a napi egv műszakos vágást teszik lehetővé. Az Országos A húsipar nehézségeit többek között az okozza, hogy a szállítóeszközök 30 százaléka elöregedett, mivel évek óta nem gondoskodtak pótlásukról. A hűtőkocsihiány a fővárosban a legnasvobb, ezért sok esetben a Dudapesti Szállítási. Vállalat ponyvás kocsijait veszik igénybe. Mindez a hűtőlánc Germán temető az egerlövői homokparton A Borsod megyei Egerlövő határában a homokpartnál a hét végén befejeződött az a négy hét óta tartó ásatás, amelynek célja az elmúlt évben fellelt germán temető feltárása volt. Tavaly nyáron jelentették, hogy mezőgazdasági munkák során a homokpartból csontvázak és edények kerültek elő. A miskolci Hermán Ottó Múzeum régésze. Lovász Emese akkor tizenkilenc sírt tárt fel, gazdag leletanyaggal. Azóta 48 sír került napvilágra az időszámítás utáni negyedik-ötödik századból származó germán temetőben. Bennük iellegzetes torzított koponyákat, duplasoros csontfésűket, fibulákat. orsógombokat, fülbevalókat, gyöngyöket és ugyancsak jellegzetes szürke germán edényeket találtak. dolgoztak a gépek a Széchenyi téren, a Kiss Ernő és a Bajcsy-Zsilinszky utcában, hogy a belvárosi hídfő utcáiban aszfaltegyengető masinákat kell kerülgetni most is? A részleges forgalomkorlátozások ellensúlyául fogadjuk el. hogy újabb 5—6 évre megóvtuk ezeket az utcákat a további károsodásoktól? — A kérdésben a válasz, ahogy mondani szokták ... Hadd tegyem hozzá: a belvárosi útépítések ugyanúgy a megelőzést szolgálják, mint a kevésbé látványos, kintebbi munkák. A peremkerületek kohósalakos útjait a hidegaszfaltos technológiával védjük meg. Ez ötven százalékkal olcsóbb az eddig alkalmazott melegaszfaltos módszernél, a minőségi különbség. oly kicsi,..hogy a járművezetők észre sem veszik. A Körtöltés, a Sándor, a Mikes Kelemen, a Ponty utca, a Középfasor, a HoltTisza-sor kapott ilyen burkolatot az idén, s a helyismerettel rendelkezők tudhatják: az adott városrészek forgalmas gyüjtőútjai ezek. Azzá lehetnek a kohósalakos programban i(lén szilárd burkolattal ellátott utcák is. — A városi úthálózat programszerű karbantartását újabban már számítógép is segíti. — Elkészült a számítógépes ( műszaki nyilvántartás, mely valamennyi városi út, Utca jellemző adatait tárolja. Ennek kibővítésén most dolgozunk. Azt vizsgáljuk, mennyire felelnek meg az egyes útszakaszok a hálózatban betöltött szerepüknek, milyen a minőségük, forgalomtechnikai adottságuk, a burkolat állapota. S aztán, majd megkérdezhetjük a gépet, hol a legsürgetőbb a beavatkozás, milyen sorrendet indokolt felállítani. Ez a technika az előkészítést, a döntéseket segíti. Az a géplánc pedig, amelynek megvételéről most tárgyalunk, a maga zárt technológiájával a kivitelezői hibákat szűri majd ki. (A gépsor alkalmazása esetén kihűlt aszfalt felhasználásáról szó sem lehet!...) A Lenin körút déli végén új anyagot próbáltunk ki: az út alapját az iszaposodástól, az összetöredezéstől védi meg a néhány milliméter vastag záróréteg. Kis unszolásra a „műfalt" elnevezésű új anyaggal is megbarátkoztak már a kivitelező partnerek — ez útkereszteződésekben, autóbuszmegállókban ellenáll a dinamikus erőhatásoknak, azaz, nem gyűrődik fel. De hadd mondjam el: a technikai újdonságok szerepét nem szabad túlértékelni. Rugalmas vállalkozó magatartás és gondos előkészítés nélkül mit sem érnének. S ezt úgy is értem, hogy a közműtulajdonosokkal minden szoros munkát egyeztetünk, s megköveteljük, hogy a mégis szükségszerű utólagos bontásokat a legnagyobb gondossággal állítsák helyre. A felületes munka, később ugyanis megbosszulja magát, az elmúlt években ezt a leckét megtanultuk. Pálfy Katalin -