Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-12 / 189. szám

2 Vasárnap, 1984. augusztus 12. Új elnök Ecuadorban 0 Quito (TASZSZ) Ecuador külpolitikájában a nemzetközi enyhülés előmozdítósára és a béke megőrzésére fog törekedni, erősítve a latin-amerikfci országok szolidaritását — jelentette ki pénteki sajtóértekezletén León Febres Cordero. a dél-amerikai ország új államfője. Megígérte azt is. hogy mindent megtesz a nehéz gazdasági helyzet leküzdéséért. s valóra váltja kenyeret, lakást és munkát ígérő jelszavát. A sajtóértekezletei a beiktatási ünnepség előtt tartották, amelyre magyar idö szerint a késő esti órákban kerül sor Ecuador új köztársasági elnöke — aki Osvaldo Hurtadot váltja fel — 53 éves volt üzletember. Febres sorrendben az ország 38. alkotmányosan megválasztott államfője. Az elnökválasztásokon csak a májusi második fordulóban sikerült győzedelmeskednie. megelőzve Rodrigo Borja szociáldemokrata jelöltet, aki a januári választásokon még viszonylagos többséget szerzett. Pénteken megkezdte munkáját az új összetételű ecuadori parlameiit is, amelynek vezető tisztségviselőinek a hét pártot tömörítő haladó parlamenti blokk képviselőit választották meg. A parlament elnöke Raul Baca Carbo, a Demokratikus Baloldal egyik vezetője, alelnöke pedig Carlos Fernud Blum, a Demokratikus Párt képviselője lett. Az új ecuadori elnök beiktatása után kétoldalú, megbeszéléseket folytat az ünnepségekre érkezett latinamerikai államfőkkel: Raul Alfonsin argentin. Belisario Betancur kolumbiai, Jaime Lusinchi venezuelai. Hernán Siles Suazo bolíviai és Jorge Illueca panamai elnökkel. amnesztia Külpolitikai reflektor A Riikarp») f A vprnrp«) 0 Bukarest (Agerpres) Románia felszabadulásának közelgő 40. évfordulója alkalmából a román államtanács amnesztiát hirdetett. Az amnesztia hatálya alá esnek a maximum öt év börtönbüntetésre, vaev kisebb bűnök miatt elítéltek, és a javító-nevelő munkára ítélt fiatalkorúak. Nem részesülhetnek amnesztiaban a gyilkosságot. rablást, erőszakos nemi közösülést, súlyos testi sértést, az állami tulaidon elleni súlyos bűncselekményt, megvesztegetést elkövetők Heves vita után Pótsegély Duarténak 0 Washington (MTI) A Reagan-korinánv csak részleges sikert aratott a salvadori rezsimnek nyújtandó katonai segelv ügyében: az amerikai képviselőház, amelyre a kormány haú.lmas nyomást gvakorolt. hetvenmillió dolláros pótlólagos katonai segélyt szavazott meg pénteken délután Duarte rendszerének. A Fehér Ház eredetileg 117 milliót kért. Ezt a republikánus többségű szenátus meg is szavazta, a képviselőház azonban elutasította. s a két ház képviselői sem tudtak megegyezésre jutni. Ezért az eredeti javaslatot visszaküldték a képviselőháznak. amely végül elfogadta a hetvenmilliós összegei A Fehér Há/ képviselői pénteken délben jelezték. hogv hajlanának elfogadni a csökkentett összeget. A pénteki heves vitában több demokrata párti képviselő rámutatott: a korábbi segélyekkel egvütt Duarte kormánya lelenleg napi egymillió dollárt kan Washingtontól katonai célokra. A kormány nagyszabású propagandaakciót is folytatott a segély kikényszerítése érdekében: ezen a héten például felvonultatta az Egyesült Allaraok salvadori nagykövetét, és az amerikai déli hadsereg-parancsnokság vezénylő tábornokát, hogy „titkos felderítési oknionvok" beterjesztésével próbálják elhitetni a Nicaragua elleni amerikai vádakat, azt, hogy a managuai kormány fegyvereket, juttat a salvadori szabadságharcosoknak. Népesedési konferencia 0 Mexikóváros (MTI) A mexikóvárosi nemzetközi népesedési konferencián elhangzott felszólalasában íir. Nyitrai Ferencne. a magyar kormányküldöttség vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke elmondotta. bogv a magyar kormány álláspontja szerint sz emberiség sorsdöntő problémái között — a béke. fi biztonság, a leszerelés. az éhínség. az elmaradottság felszámolása, a fejlődéshez szükséges energiaforrások biztosítósa, a természeti környezet védelme mellett — jelentős helyet foglal el a világ népességének kérdése. A világ kormónvainak folyamatosan figvelemmel kell kísérniük országuk népességének alakulását Űgv véljük, horv a népesedéspolitika kialakítása es megvalósítása minden nemzet, szuverén joga. amelvbe nem szabad megengedni - külső beavatkozást — mondottá. — Kormányunk állásfoglalása szerint az ország népesedési helyzete nagy fontosságú nemzeti ügy. ezért mind középtávú, mind r>edig hosszútávú társadalmipnrdasági terveinkben a knrmáryzati felelősség tudatában megfelelő Intézkedésekét tervezünk. A népesedéspolitt'-át a szocialista társadalom- és gazdaságnolitika szerves részének tekintjük. A társadalom és a gazdaság szükségleteinek. a nemzet jövőjének figyelembe vétele mellett abból indulunk ki. hogv az nem csorbíthatta »7 egyén ioeait. minden család maga dönthet és kell. hon' döntsön arról. hogv hánv gyermeket kíván felnevelni. Célunk olvan átfogó program kidolgozása, amelv lehetővé teszi a népességünk csökkenésének folvamatos mérséklését Hangsúlyozni kívánjuk — mutatott rá —, hogy népesedéspolitikánk az egyének és a családok önkéntes elhatározására. magatartására kíván szorítkozni, és tudjuk, hogy ennek hatása csak hosszabb távon tud érvényesülni. Bányászsztrájk 0 Sheffield (Reuter) A brit bányászok szakszervezetének küldöttközgvűlése úgv döntött, hogy folytatják a 22 hete tartó sztrájkot. A pénteki, sheffieldi tanácskozás után Arthur Scargill. a szakszervezet elnöke kijelentette, hogv a sztrájkolok szilárdan kitartanak. Hozzátette. hogy nem tudja, mikor folytatódhatnak a megbeszélések az állami szénhivatal vezetőivel. A munkabeszüntetés oka. hogy a brit kormány be akar zárni 20 bánvut: ennek következtében 20 ezren vesztenék el munkahelyüket. A szénhivatal legutóbbi javaslata az volt. hogv elhalasztják néhánv bánva bezárását. Scargill szerint a mostani bezárások csak a kezde'él jelentenék egv átfogóbb intézkedéssorozatnak, amely mintegy hetven gazdaságtalannak tartott bánya bezárását, és 70 ezer bányász elbocsátását eredményezné. A bányászszakszervezet 180 ezer tagjának háromnegyed része sztrájkol. Gyilkosság Kolumbiában £ Bogotá (Reuter) Két fegyveres meggyilkolta Carlos Toledo Platát. a kolumbiai városi gerillamozgalom, az M—19 egyik alapítóját, a szervezet politikai vezetőjét. A fegyveresek motorkerékpáron érkeztek Toledo lakása elé a Bogotától 300 kilométerre északkeletre fekvő Bucaramangában. és a ház kapujában öt lövést adtak le áldozatukra. Toledo a kórházba szállítás után a műtőasztalon halt bele sérüléseibe. tt Hogyan értendő, hogy a Szovjetunió válaszol az amerikai kihívásra, amely az M^X- és a szárnyas rakéták gyártásában jelentkezik? A héten volt a szovjet rakéta-haderőnem fennállásának 25. évfordulója. Ebből az alkalomböl Tolubko marsall, a hadászati rakétacsapatok főparancsnoka nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogv a rakétafegyverek és robbanótöltetük tekintetében hozzávetőleg szovjet—amerikai erőegyensúly áll fenn. Ha az USA most a maga javára akarja megváltoztatni a hadászati erők mérlegét, akkor a Szovieiunió kénytelen lesz megfelelő fegyverrendszerek kifejlesztésével válaszolni. Tolubko marsall kijelentette, hogv az MXrakétára hasonló szoviet rakétával. 37 amerikaiak nagv hatótávolságú szárnvas rakétáira pedig saiát nagy hatótávolságú szárnvas rakétákkal válaszolnak ... (Moszkvában beielentették. hogv a Csendes-óceán előre megadott körzetében augusztus 6 és 9. között rakétakísérleteket folytattak.) Mindezt Washingtonban, a Fehér Házban és a Pentagonban úgv kellene felfogni. mint annak hiábavalóságát, hogv előnvt tudnának kivívni a fegyverkezési hajszában. S ugyanakkor, meg kellene szívlelni az ismételt szovjet figyelmeztetést: minden tárgyalásnak az az alapia. hogv le kell mondani arról a törekvésről amely a másik fél biztonságának a rováséra a katonai fölény megszerzésére irányul. Leonvid Zamiatvin. az SZKP Központi Bizottsága Nemzetközi Tájékoztatási Oztálvának vezetnie írta le ezt a Moszkovszkije Novosztyi új számában. A világ az igazi, építő jellegű párbeszéd úirakezdését sürgeti, ezt tükrözték az első amerikai atombombák szörnvű pusztításának évfordulóián. mindenekelőtt a Hirosimában és Nagaszakiban rendezett emlékünnepségek is. # Mit mutat a közel-keleti helyzet élénkülése? Valóban, szinte mindenütt történt a héten valami, ahol csak a közel-keleti helyzet egy-egv eleme formálódik: Arafat a iordán királlyal egv majdani jordán—palesztin konföderáció tervét elevenítette föl; az izraeli kormányalakftás kötélhúzásában eljutottak Peresz miniszterelnöki megbízatásáig; Libanonban nagy nehezen nvélbeütöttek egy biztonsági megállapodást. de nvomban utána úi bombamerénvletek keltettek riadalmat és nyugtalanságot; a Vörös-tengeren újabb akqák robbanása adott alkalmat nyugati intervencióra. s végül, de nem utolsósorban, tovább folvik a szoviet diplomácia akciósorozata a minapi közel-keleti rendezési terv ismertetésére és elfogadtatására. Hogy mindiárt. ennél maradiunk: Vlagyimir Poljakovot. a szovjet külügyminiszter egv közeli munkatársót. aki a térség országait végigjárta. Damaszkuszban Hafez Asszad köztársasági elnök. Haddam alelnök és Faruk as-Sar. a szír kiilügvminiszter fogadta. Hivatalosan is kifejezésre juttatták, hogy Szíria támogatja a nemzetközi konferencia megrendezésének gondolatotát. úgv. mint azt a Szovjetunió javasolta. Ugyanekkor négv palesztin szervezet is támogatásáról biztosította a szoviet kezdeményezést. Veszélyes helyzet alakult ki a Vöröstengeren a titokzatos vízi aknák robbanása nyomán. Egymást érik a legkülönbözőbb vádaskodások: az egyiptomi és a nyugati sajtó Iránt és Líbiát gyanúsítja, de minden bizonviték nélkül, ugyanakkor olvan hangok is hallatszanak, hogy az aknák hasonlók lehetnek azokhoz, amelyeket nemreg a CIA a nicaraguai kikötők előtt helyezett el. Mindenesetre az USA számóra lehetőség nyílt, hogy — a veie szinte versemre kelő Nagv-Bri'anniáv/Ú. Franciaországgal és Olaszországgal egvütt — aknakutató egységeket irányítson a helyszínre. Termeszetesen le kell szögezni. hogy a fontos víziút megtisztítása mindenkinek, s a világ egészének is érdeke. Ugyanakkor bizonyos, hogv — képletesen szólva — egyesek a vízi aknák robbanása okozta zavarosban szeretnenek halászni! • Hnevan alakul a francia belpolitikai helyzet a szenátus szavazasa után? Mitterrand elnök De Gaulle tábornok egykori kedveit mondását idézheti maga is: elvesztettünk egy csatát, de a háborút nem! A köztársasági elnök javaslatát majdnem kétharmados többséggel elvetette a francia parlament felsőháza, a szenátus. Persze, ez korántsem jelenti az államfő kezdeményezésének végleges kudarcát, hiszen két hét múlva a nemzetgyűlés elfogadhatja. Mitterrand pártjának képviselői ott abszolút többségben vannak, s ráadásul a kommunisták támogatását is élvezhetik. Némi politikai előnye Mitterrandnak azért még a szenátus negatív állásfoglalásából is származott. Az a jobboldal szállt szembe az elnöki elképzeléssel —, hogy tudniillik, rendezzenek mindenkor népszavazást, amikor a szabadságjogokat érinti egy törvényjavaslat — amely két hónapja még maga követelt népszavazási az iskolareform törvényjavaslatának megbuktatására! A jobboldal soraiban otí ülnek a gaulleisták, akiknek a fejére lehet olvasni, hogy éppen az ő néhai vezérük alkalmazott több alkalommal is népszavazást. (Igaz, az ellenzéki padsorokból pedig azt emlegetik föl, hogy akkor meg Mitterrand ellenezte a referendum intézményét.) A paragrafusrógás többé-kevésbé hidegen hagyja a tömegeket, e* az alkotmányjogi vita valójában csak a szűkebo értelemben vett politikai köröket érdekli. Az erők felmérésére azonban mindenképpen jó. S általában a népszavazas intézményének új életre keltése azt a aeltt szolgálja. hogy valamelyest kifogja a szelet az ellenzék vitorlájából. A^ jpbboldai /Pártjai és vezetőik ugyanis egyre azt hajtogatják. hogy a júniusi „európai parlamenti választásokon" elszenvedett vereseg után Mitterrand és kormánya kisebbségbe szorult. nem bírja már a tömegek bizalmát. Az ellenzék azt követelte, hogy a hatalom jogosságának igazolását vagy egy népszavazásra vagy a parlament feloszlatása után új törvényhozási választásra bízzák. Nos. a parlamenti választások ma valóban nem sok reménnyel kecsegtetnék Mitterrand híveit. Egy-egy majdani népszavazás, ha jól fogalmazzák meg a kérdést. amire a népnek „igen"-nel. vagy ,.nem"-mel kell válaszolnia, mar kedvezőbb eredmenyt hozhatna. Addig is nem árt, h* az Elysée-palotában azt mondhatják: nicsak, ők félnek a nép megkérdezésétől? Pálfy József Egy palinológus esete Mexikóval Szeretem Mexikót. A legszebb latin-amerikai országok egyike. Csodálatos múltja. az, egymásra épülő kultúrák világa, az igazán soha meg nem ismert indiánok, a régészeket állandóan foglalkoztató romvárosok, múltjukra büszke népek — mindez együtt jelenti az Estados Unidos Mejicanost: Porfii'io Dia/.. Francesco Villa (Doröteo Arango) Emiliano Zapata hazáját, Jüan Rulfo, Carlos Fuentes regényeinek helyszínét. Néhai Passuth László 1939-ben megirt, azóta többször kiadott. számtalan nyelvre lefordított, sót Spanyolországban ajanlott olvasmánnyá lett műve az „Esöisten siratja Mexikót" minden érdeklődő számára alapmű. A prékolumbión kultúrák avatott ismerője hosszas tanulmányok utón Cortez hadjáratának csodaját írta meg ebben a sokat idézett, fogalommá vált regényben. A szerző, ügy látszott, nem tudja megismételni ezt a remeklést. A „Találkoztam Esőistennel" magán viseli az utazás adta élmények forróságát.' Ebben a műben is ott ragyognak az iró erenyei: az óriási anyagismeret. nagv freskókra emlékeztető. nagy tablóban gondolkodó szemléletmód. romantikusan zsúfolt, de a műveltséganyag fegyelmével kordóban tartott stílus; a ruhák, szokások páratlan felvonultatása, a nagy folyók nyugalmával előrehaladó cselekmény. Passuth művének hatását sem az előtte, sem az ugyanabban az időben megjelenő írósok nem tudták elhomályosítani. Vitray Tamás 19fl9-ben a tőle megszokott szellemességű. ironikus „Mexikói mozaik"-ja a sportközponttá riport szintjén mozgott. Azóta minden Mexikóról szóló művet lehetőség szerint elolvasok. Izgatottan vettem a kezembe Járainé Komlódi Magda munkáját, a ..Kukoricaisten gyermekei"-1. A növények tudósát eddig csak szakmunkáiból ismertem. A „kultúrnövények" 97, a „Fűszernövények" 114 leírást tartalmaz. Az előbbiben a búzától a dohányig, a céklától a lóheréig egy-egy növényportrét rajzol meg, származástól a hasznosságig; a tenyésztés módjára is kitér. A „Fűszernövények"ben az izsóptól tekint végig a tegnap és a ma fűszerein. a gombákat is beleértve. Mindezt azért tartottam szükségesnek elmondani, mert a botanika jeles tudósa útikönyv írásakor sem fagadja meg magát. A címben jelzett palinológia a virágporelemzes tudománya, amellyel rég kipusztult növények, vagv a háziasított fajok vad alanyára lehet következtetni. Járai Magda műve hasonlít az indián kultúrákra, mert nem egyenlő színvonalú rétegekből áll össze, A bolanikárol szóló részt a szaktudós szintjén írta meg — laikusoknak: a mexikói múltat turista szinten meséli el, olvasmányaira epítve. A mexicak országaban sok egy«násra ható. egymást pusztító, de a hagyományokat is átvevő indián nép élt, teotihuacaniak, olmékok, toltékok, mayák, aztékok. Tudományosan pontosan lényegében még sincsenek tisztázva a kapcsolatok. Van egy tudományos közmegegyezés: a régészét jelenlegi állasa szerint ismertetik a távoli múltba vesző indián államszervezetet, hitvilágot. A könyv erénve a hel.vsz.in adta élmények leírása, fogyatékossága a bizonytalan alapokon álló elméletek elfogadása. Ezekből csak néhányat. Ha a közismert nézet szerint a Behring-szoroson át jöttek Belső-Ázsiából félvad-félnomád törzsek, mivel magyarázható az, nogv történelmileg rövid idő alatt olyan rendkívül magas fokra jutottak el! Ügy látszik, elkerülte a szerző figyelmét, hogy a kísérleteknek. kezdetleges megoldásoknak nyoma sin&s. a piramisok a kor szintjen a legtökéletesebb alkotások. (Hol volt Ázsiában piramis, és honnan vették a mayák éppen ezt a formát? I) Arra sem figyelt fel. hogy a teotihuacaniak kultúrájának jellegzetes díszítő eleme a csiga, a vizet jelképező hullámvonal — Ázsiából jott volna ?! A Palenqeében, Chichén Itzaban tett látogatagokról az idegenvezetők ismert, sok útikönyvben leírt tudósítását reprodukálja, újat nem hoz. S meg egy megjegyzésem lenne'a maya és azték mitológiával kapcsolatban. A két nep hitvilága az emberi életet szabályozó törvények egész sorával élő, bonyolult, jelképekkel zsúfolt rendszer volt. Mindenképpen leegyszerűsítésnek érzem a két nepet egyszerűen csak a kukoricaistennel kapcsolatba hozni! Külön kell szólni a gyönyörű fényképekről. Bar a színes felvételek túlnyomó része növényekről készült; az. ország nagyon sok helyszínei. megörökítette. Rozsnyai Jené