Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

Szombat, 1984. augusztus 11. 3 Száz éve született Balázs Béla A szegedi főreáliskolában Magyar költő Párizsban, Berlinben, Moszkvában M

űveit Ady Endre, Lukács György. Thomas Mann méltatta, szövegkönyveit Bartók Béla és Kodály Zoltán zenésítette meg. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején többek között Babits Mihállyal, Kassák Lajossal, Komját Aladárral, Móricz Zsigmonddal. és Osvát Ernővel együtt az írói Direktórium tagja volt. A filmelmélet klasszikusaként nemzetközi .hírnévre tett szert,- Magyarországon kiemelkedő lírikusként, dráma- és regényíróként, publicistaként ismerték. A magyar színház. megújítását szorgalmazó Thália Társaság és a Vasárnapi — a kor nagy filozófusait, gondolkodóit egybe gyűjtő — Társaság tagjaként tevékenykedett. B

alázs Béla határainkon túli hírnevét elsősorban annak köszönhette, hogy a filmművészet lényegét, törvényszerűségeit kutatta. elsőként foglalta rendszerbe a filmesztétikát, felismerte a film tömegkommunikációs jelentőségét, és fontos társadalomés tudatformáló tényezőkent fogta fel az új művészeti ágat. Költőiesztétikai tehetséggel írott tankönyvei, cikkei a filmelmélet olvasmányos remekei. Művészi hagyományokra támaszkodva kereste a film űj lehetőségeit, céljait. Balázs Béla — eredeti nevén Bauer Herbert — 1884. augusztus 4-én született Szegeden. Apja középiskolai tanár volt, aki német és francia irodalomból fordított. Baiázs Szegeden tanult, majd a budapesti bölcsészkarra járt. az Eötvös József Kollégium tagja volt. 1906-ban Berlinben és Párizsban ösztöndíjas. „Itt bohémkedtem, orosz forradalmárok társaságában — írja később. És itt ismerkedett meg a kor vezető szellemi nagyságaival, híres filozófusokká!, Max Reinhardt színházával, a szobrász Rodinnel, a francia impresszionistákkal. A Holnap két antológiájában jelentek meg először versei. Doktor Szélpál Margit című drámájában a modern, művelt, emancipált nőt állítja ellentétbe a konzervatív kispolgári körökkel. A Nemzeti Színház bemutatója igazi nagy vihart kavart, szenvedélyes vitákal váltott ki. 1910-ben jelent meg első önálló verses kötele: A 'vándor énekel. A kékszakállú herceg rárónak. Bartók operájánál: szövegkönyvét ő írta. Kodályon kere ztül — egy szobában laktak az Eötvös Kollégiumban — ismerte meg Bartókot. Részt vett közös gyűjtoútjaikon, maga is kötődött a magyar ncpi költészethez. A

Nyugat torzsgárdájához tartozott, noha eilentetben állt Babitscsal és Osváttal. 1914-ben önként jelentkezett a frontra, amit hamar — és nem utolsó sorban a nyugatosok hatására — meg is bánt. Kner Izidor Gyomán 1916-ban kiadta, a háborús naplóját. A katonaelet borzalmai merőben uj vizeket jelentettek a társadalomtudományokban jártas, ám a valóságban tapasztalatlan fiatal művész számara. Radikálisan a háború ellen fordult. Lelkesen üdvözölte az 1918-as októberi forradalmat. A kommunistákkal együtt aktívan reszt vett az ''illegális harcban. 1919-ben nemcsak az* Írói Direktórium tagja, hanem a K ¡¿oktatásügyi Népbiztosság irodalmi ügyosztályának vezetője, színházügyi irányító is. A munkáshatalbm bukása után Bécsbe emigrált. Bécsben a kommunista írók köréhez tartozott, publikált, szervezett, agit.-prop.' színházat akart létrehozni. Férfiéinek (1923) című verseskötete a szocializmus ügyét dicsőíti. 1926-tól Berlinben, az akkori európai kulluVális élet fellegvárában élt. filmeket rendezett, forpatóJ--.ajnyvekpt írt, a Munkásszínház Szövetség vezetőjeként tevékenykedett. A fasizmus elől a Szovjetunióba menekült. A moszkvai Filmakadémián tanított, rendezett, magyar folyóiratoknak dolgozott. Emigrációs líráját a népdalos hangvétel, a honvágy határozza meg. 1940 telén írta: ..Magyar vagyok, magyar költő, aki húsz éve németül ír, és mint író. már tíz éve a Szovjetunióban él." 1945-ben — 26 év után — tért vissza hazájába. Megjelent verseinek gyüjtemenyes kiadása, Kossuth-díjjal tüntették ki, tanítóit a Színműveszeti Főiskolán, megírta a Valahol Európában című híres finn forgatókönyvét. Megjelent önéletrajzi regénye Álmodó ifjúság címmel. Az európai filmművészet vezető egyénisége volt. a Magyar Pen Club elnöke, a Nemzetközi Filmszövetség tagja. Ismét Berlinbe hívták filmet készíteni, amikor 65 éves korában. 1949. május 17-en aayvérzes következtében örökre lehunyta szemet. A

filmesztéta. drámaíró, költő Balázs Béla — lőcsei tanulmányai után — 1898 és 1902 között négy tanévben volt a szegedi főreáliskola diákja. Reeenvbe illő. hogv édesapját. Bauer Simont (1851—1897) miért helyezték el varosunkból. A főreáliskola 1890 i érettségi vizsgáján elnöklő Fehér Hippolit cisztercita szerzetes meg akart buktatni egy lámpalázas tanulót. Bauer tanár úr ezt ellenezte, hiszen ismerte a fiú néavévi szorgalmas munkáját. En vagyok hivatva dönteni — dölvföit az eLnök. Bauer válaszként a bibliából idézett: sokan hivatalosak, akik nem hivatottak. Az esetnek még aznap híre szaladt Szegeden. A megtorlás nem is maradt el: Bauer Simont még a nyáron Lőcsére száműzte a magas minisztérium. Halála után családja visszatért Szegedre (18981. Lakásukat a Dugonics téri Vajdaházon emléktábla jelzi. B

auer Herbert, a későbbi Balázs Béla a főreáliskola ötödik osztályába iratkozott be. (Ma a középiskola első osztályának mondjuk.) Osztályfőnöke Vígh Béla volt. Kitűnő tanárok tanították: a Babitsra is nagy hatást gyakorolt, polihisztor Hegedűs Pál (magyar), aki Lőcsén kartársa volt Bauer Simonnak. A „magántudós" Bérezi Ede (tornai, Csonka Ferenc, a városi vegyészeti hivatal vezetője, a paprikaminősítés alapelveinek kidolgozója (vegytan), az Álmodó ifjúságban megörökített Vánky József (természetrajz) és a nagytudású főrabbi. Löto Immánuel (hittan). Délutánonként szabadon választott órákra járt. Latinra a piarista Jászai Rezső, a gyorsírók haladó csoportjában pedig Bérezi Ede tanította. Tandíimentességet kapott. A tantestület ennyivel tartozott elhunyt kartársuk gyermekének. Az év végi bizonyítványban hat jeles (vallástan, német. francia, történelem, természetrajz. maga viseleti és hat .jó szerepelt, köztük magyarból - is : .. Ennek az lehetett az egvik oka. hogy 14 éves Bauer • Herbert iobban beszélt németül, mint magyarul. Anyja. Levv Jennv német volt. mindhárom gyermekének német nevet adott. így jobban érthető Bauer Simon végakarata: fia színmagyar városban nőjön föl, hogy hazája nyelvét tökéletesen elsajátítsa. Hegedűs Pál is figyelmeztette tanítványát: Ha igazi magyar író akarsz lenni . . . legelőször meg kell magyarul tanulnod . .. Nehogy azt gondold, hogy az embernek anyanyelvét nem kell tanulnia.. (Álmodó ifjúság. Bp. 1967. 372.) O

* * tödikes kisdiákként — apia könyvtárából — ebben a tanévben 11 könyvet ajándékozott az iskolai Eötvösönképzőkör könyvtárának a számára. Többek között Gogol Goethe. Katona József munkáit es édesapjának — Kézai Simon néven megjelentetett — Árpád című drámáját is (1896). Sőt: az akkori szokásoknak megfelelően könyvpályadijat ajánlott föl annak a két tanulónak, aki a legjobb elemzést készíti a Tragédiáról és Pauler Gyula A magyarok története az Árpádok alatt című könyvéről. Balázs Bélának négy évig osztálytársa volt Czógler Kálmán. Az ő emléktábláját ez év június 2-án avatták föl a főreáliskola falán. Balázs Béláé sem késhet sokáig ... A következő tanévben a francia—német szakos Simits Ferenc volt az osztályfőnöke. A név szerint említett tanáról: most is tanították. Az iskolában 1900. február 11-én Katona József-emlékműsort rendeztek, melyen Bauer Herbert és Pálmai Béla négykezest adott elő: Erkel Bánk bánjának a nyitányát játszották. Bizonyítványa romlott. Csak három jelese volt (német, történelem, természetrajz), Kátay tanár út elégségest adott neki rajzból, a többi tárgyból (magaviseletből is) jót kapott. Továbbra is járt latinra, és Czógierral együtt gyorsírásra. Javában írogatta verseit. Kéziratban levő fiatalkori naplójába 1900. február 8-án bejegyezte. hogv az elmúlt hittanórán átadta költeménveinek Hulló levelek címmel ellátott gyűjteményét Löw Immánuelnak. Hozzátette, hogy a főrabbi véleményére ad a legtöbbet. Március 11-én azt írta naplójába, hogy másnap, megy a bírálatért. Sajnos, följegyzései itt megszakadtak. E

" v végén megjelent első verse! Szise*hv Vilmos a Szegedi Napló karácsonyi számában, a Napról-napra rovatban két-két költeményt közölt tőle és Juhász Gyulától: Két diák-poéta. Most pedig végül két fiatal diák-poétát mutatok be a közönségnek, akiknek versei jelenleg. Karácsony napjára látnak először nyomdafestéket. Jellemzésükre legyen elég annyi, hogy még egyikük sines 17 éves. A bírálatot a közönségre bízom, amely bizonyára szívesen fogadja a tehetséges ifjakat. A lap Bauer Herberttől a Búcsúzóra és az L . .. füredi emlék, míg Juhásztól (Antal keresztnévvel;) az öszi rózsa és a Don Quixotte című verseket közölte. (Szígethy 1900. szeptemberében került a Naplóhoz, így nem tudhatta, hogy a lapban Juhásznak már hat verse jelent meg.) Ekkor már együtt voltak az Iparutcai fiúk. Balassa Józ.sef. Petri Lajos, Csányi Mátyás, Eisner Manó. Ocskay Kornél, Szívessy Tibor és Dettre János. De förftassa Eisner Manó: Találkozásainkkor Juhász Gyula és Balázs Béla volt a valamennyiünk által elismert két döntő irodalmi tekintély, viszont mindannyiunkra igen hatóit... Szőri József, a haladó szellemű, az uzsoki harcokban elesett kiváló festő. Az 1900 01-i tanévben a fizika—kémia szakos Krachtowill Péter lett az osztályfőnöke. A heti 3 órai latin tanítását Fekete Ipoly vette át. A gyorsírást abbahagyta. A hetedikesek rendes tagjai lehettek a . Hegedűs Pál vezette önképzőkörnek. Vörösmarty születési centenáriumán (1900. dec. 1.) a kör fényes ünnepséget rendezett. Pályázatot írtak ki egy. Vörösmartyt dicsőítő ódára, és költészetének a jellemzésére. Az ódáért járó 10 koronát Nagy József nyerte, de a kör úgy határozott, hogy Bauer Herbert igen sikerült művét is egy 10 koronás arannyal jutalmazza. A szerző az ünnepi műsorban elszavalta az ódát, és négykezest játszott Pálmai Bélával: egyveleget adtak elő Erkel Hunyadi László című operájából. Év végi bizonyítványa javult: hét tárgyból kapott jelest, hatból jót. A közös értesítő őt és Czóglert a legjobb szavalók közt említette. I

smét Simits Ferenc lett az osztályfőnöke az 190! 02-i tanévben. Homor István igazgató tanította a fizikát. Az önképzőkör március 15-i ünnepén Balázs Béla elszavalta Március 15. című ódáját, maid Lisztés Hubay-négykezest játszott Pálmai Bélával. Május 18-án • három évfolyam együtt tartott 25 éves érettségi találkozót. Bauer Herbert üdvözölte őket: Nézzenek körül... Nem látják-e régi ifjú ábrándjaik tüzét felcsillanni e gyermekszemekben? ... Hiszen azért gyűltek össze, hogy emlékezzenek azokra a 25 év előtti gyönyörű álmokra, melyek közül lehet, hogy kevés vált be, de melyeknél több boldogságot soha sem. szerzett önöknek! Az élet, tudom, nagyon kegyetlenül bánik a diákálmokkal. Az osztályvizsgákon tizenegy jelest és két jót kapott (ábrázoló geometria, torna). Az írásbeli érettségi (magyar, német, francia, matematika) május 16. és 21. között, a szóbeli június 5. és 7. között volt. Július 7-én jelesen érett. Magyarból tanúsított előmeneteléért könyvjutalmat kapott. E

zerkilencszázkettő nyarán eltávozott a főreál ..legnagyobb" diákja. Negv év múlva iött a főreál legnagyobb tanára: Babits Mihály. APRÓ FERENC Balázs Béla két verse Repülj szavam Repülj szavam, repülj magyar szavam, Szállj del felé a Kárpátok fölött És szepen szólva szállj le a szivekre Otthon a Tisza és Duna között. Hűséges, régi szívről hírt vigyél, Mely békétlenül bujdosott sokat. Talán akad meg arra mifélénk is, Aki megismeri a hangodat. Akad még néhány olyan szív talán, Amelyben régi fészked haza vár. Repülj haza. repülj! Hisz te repülhetsz Magyar szavam, szegény vándormadár. Mert ott születtünk mi a Tisza partján, S ha nekem nincs is. neked lesz hazád, Ha nem volna is, aki értsen téged, Ha nem volna is. ki hallgatna rád. Régi barátok sírián te ne síri. Hangodban néma könnyem nem rezeg. Te fészket raksz majd. ifjú új szívekben Ha én már régen, régen nem leszek. Legenda készül (Korvin Ottó emlékére) Soha meg, soha még ilyén arva csatát. Meztelenül harcoltatok és a halálba Lelketek is egyedül szállt. Harcos elődök Árnya se várta ott körbe köszöntve kupával. Regi csaták muzsikája se gőzölt Búsharagos mániors\sakot fejetekre. Roppant ősi legendák kürtje üvöltő Szörnyetegekként nem taposott utcákat elétek. Meztelen eszmével, jeges űrben, árva legelsők, Veletek hadak útján nem harcoltak az ősök. Ti világ árvái, őstelen hősök, jaj, ti ezerszer hősök. Meg kei] halnotok itt. fegyvertelen, árva legelsők Nem diadal, de legenda virágzik itt holnapi harcra Dallá halnotok így kell, mert csak a da! diadalmas. Nevetek csatabárdja ha zúg majd és röpülő lobogókon A ti .véretek bíbora leng unokáknak előtte, Hadak útján akkor harsogó lelketek árja Proletár seregek rohamát diadalra röpíti.