Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

2 Péntek, 1984, angusrtus 3. Libanon A biztonsági terv újabb szakasza (V Bejrút (MTI) Intenzív tárgyalások kezdődtek csütörtökön Bejrútban a különböző politikai pártok és mozgalmak vezetői között hogy elősegítsék a hétfőre kitűzött rendkívüli minisztertanács sikerét, azaz előre lépjenek a biztonsági terv újabb szakaszának végrehajtásában. E szakasz — amely az előzetes elképzelésekhez képest jelentós késedelmet szenved — a fővárost övező hegyvidék pacifikálását az egymással szembenálló milíciák kivonását, s a kormánycsapatoknak a térség feletti ellenőrzését irányozza elő. A haladó erőket képviselő muzulmán miniszterek e célt erősen korlátozottnak, a helyzet normalizálódását illetően hatástalannak minősítették. s feltették a kérdést: a jobboldal miért nem kívánja a kormányerők fennhatóságát kiterjeszteni a keresztény milíciák által ellenőrzött területekre. azaz a Bejrúttól északkeletre levő körzetekre, valamint a fővárosból kivezető fontos nemzetközi útvonalakra ? A kormáorv e vitát követően megbízta Michel Aun tábornokot, a hadsereg főparancsnokát. hogy a hétfői rendkívüli ülésig próbálja összhangba hozni az ellentétes nézeteket. Karami kormányfő csütörtökön egyébkéat űiólae leszögezte: az ország gazdasági és közigazgatási intézményeinek működése, a normalizálódás az egész Libanonra kiterjedő biztonsági program végrehajtásától függ. Vlagyimir Poljakov. a szovjet külügyminisztérium közel-keleti osztálya vezetőjének látogatása elé nagy várakozással tekintenek Bejrútban. Rasid Karami kormányfő és több minisztere már napokkal ezelőtt hangoztatta: a nemzeti egységkormánv támogatja a múlt vasárnap nyilvánosságra hozott moszkvai javaslatot a közel-keleti válság feloldását célzó nemzetközi konferencia összehívásáról. Libanon — mondotta Karami — mindig is támogatta egy ilyen, valamennyi érdekelt fél részvételével megtartandó tanácskozás gondolatát. Ez az álláspont, mint arra az Asz-Szafir című haladó lap is rámutatott, új vonást, a kiegyensúlyozott külpolitikára irányuló törekvést jelez a be'rúti vonalvezetésben. Diplomáciai források szerint egyébként a Vlagyimir Poljakowal folytatandó megbeszéléseken a globális kérdéseken túl szóba kerülnek a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok témái is. Megadták magukat a géprablók # Teherán (AFP) Megadtak magukat az iráni hatóságoknak csütörtökön a kora délutáni órakban az Air Francé légitársaság Boeing 737-es utasszállító gépének elrablói. A gépen maradt 44 utast és kétfőnyi személyzetét szabadon bocsátották, a jelentesek szerint valamennyien egészségesek. A légi kalózok azt követelték, hogy Teherán járjon közbe a francia kormánynál öt Franciaországban bebörtönzött terrorista szabadon bocsátására vonatkozó követelésük teljesítése érdekében, ellenkező esetben csütörtök reggel 7,30-ig szóló ultimátumuk lejárta után óránként megölnek egyet francia túszaik közül. Később megelégedtek azzal, hogy a teheráni rádió hozza nyilvánosságra közleményüket, amelyben bírálják a francia kormánynak a „muzulmánokkal szembeni politikáját". Egy géprablás és sok más Nem először fordul elő, hogy Franciaország vezetőinek a honi dossziékat félretolva Iránra kell összpontosítania figyelmüket A két ország kapcsolataiban az Air Francé gépének elrablása előtt is volt már több kényes ügy. Rossz csillagzat alatt szövődött még a barátság is — Reza PahlavI sah idejében. Chirac francia miniszterelnök például 1975-ben látogatást tett Teheránban és „mesé? szerződésekkel" tért haza — ám ezek megvalósításából nem lett semmi, i A francia—iráni kapcsolatok azanban akkor kerültek a nemzetközi politika reflektorfényébe, amikor Párizs — még Giscard d'Estaing elnöksége idején — menedéket adott az Irakból kiutasított Khomeini ajatollahnak, a sah eltökélt ellensegének. Neauphle-le-Chuteau. ez a kis Párizs környéki település, ahonnan 1978. október 10-ét követően egészen 1979. február l-ig, Teheránba való hazatéréséig küldözte a főpap üzeneteit. Irán tömegeit velük fehér izzásig hevítve, bevonult az Iráni történelembe. (Az Air Francé gondterhelt Illetékesei bizonyára felidézik most. hogy Khomeini annak idején az ő különgepükön tette meg a történelmi utat hazájába). Neauphle-le-Chateau meg utcát is kapott Teheránban a siita forradalom győzelme után. Az új rend-szer es Párizs kapcsolatai azonban hamar megkeseredtek — ha ugyanis addig a sah ellenségei élvezték a franciák oltalmát, ezután' a sah családjának és környezetének tagjai kerestek menedéket a Szajna partján, ahol különben sokuk korábban is repdelke, zett elegáns rezidenciákkal. Sapur Bakhtiarra, a sah utolsó miniszterelnökére gondosan vigyázott a francia titkosszolgálat — ez azanban nem akadályozta meg négy. niagát újságírónak . álcázó terrorista merényletkísérletét ellene 1980. július lB-án (a merénylők azonban véletlenül egy szomszéd háziaszszonyt öltek meg, Bakhtiar sértetlen maradt). Most az 1982 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt merénylők kiadatását követelik a géprablók, egy iszlám szervezet nevében. Teherán es Párizs viszo-1 nvat élezte az is, hogy 1981.1 július 29-én a francia fővá- i rosba szökött Baniszadr, a j sah bukása utáni Irán első I választott elnöke — Radzsavinak, a balos fegyveres ellenállási szervezet, a mudzsahedinek vezetőjének társaságában. A francia hatóságok elutasították a teheráni kiadási kérelmet, bár igyekeztek korlátozni Khomeini ajatollah e két egékori szövetségesének és későbbi ellenfelének politikai tevékenységét. (Radzsávi azonban még 1981 őszen „emigránskormányt" hozott létre — igaz. a továbbiakban nem sokat lehetett róla hallani). Nem a Bakhtiar elleni merénylet volt az egyedüli, amely a jelenlegi iráni emigrációt sújtotta Párizsban. 1982. február 8-án például egv párizsi utcán meggyilkolták Asraf Rubit. a néhai sah nővérének fiát. Célponttá váltak franciák is: Teheránban 1984. február 28-án egy angol üzletembert lőttek le véletlenül — a célpont ugyanis egy francia diplomata lett volna, mint az a merénylőknek az AFP hírügynökséghez intézett telefonbejeleni ésébnl kitűnt. Az iráni emigráció befogadásánál súlyosabb konfliktus is szembeállítja ma Párizst és Teheránt: Franciaország ugyanis az iráni—iraki háborúban jelentős fegyverszállítmányokkal támogatja Irakot, többek között tavaly Ősszel kölcsönbérletként a falklandi háborúban kitűnően bevált Exocet rakétákkal felszerelt Super-Étendard gépeket is Bagdad rendelkezésére bocsátott. Irán Októberben azzal a nyilatkozattal válaszolt, hogy amennyiben Trák beveti az Exocet rakétákat. lezárja a Hormuziszorost. Azóta mindennapossá váltak az Öbölben a tartályhajók elleni légi akciók mind iráni, mind iraki részről. ez azonban nem bénította meg a forgalmat. Párizs azzal érvelt, hogy ..az egyensúlyt kívánja helyreállítani" szállításaival, s a két harcoló fél közül azt támogatja, amelyik inkább kívánja a béke helyreállítását. A francia fegyvereladásokat Párizs 500 millió dollár értékű kölcsönnel is elősegítette. Ily módon, ha nem is az első kiélezett válságról van szó az Air Francé gép elrablásával kapcsolatban Párizs és Teherán között, a jelenlegi —; amikor is a géprablók a teheráni hatóságokon keresztül tárgyalnak követeléseikről a Fabius-kormánynyal, amely az iráni hatóságokat teszi felelőssé a fejleményekért — minden bizonnyal az egyik legkényesebb. Baraes Dénes Űrfegyverkezés Amerikai válasz a szovjet javaslatra # Washington (MTI) Washington egyáltalán nem hajlandó kötelezettséget vállalni arra. hogy a tárgyalások idejére felfüggeszti az űrfegvvereK kipróbálását, s arra sem. hogy az esetleges tárgyalásokon ne vesse fel a hadászati, illetve a közepes hatótávolságú rakéták kérdését. A Szovjetuniót igyekszik felelőssé tenni az amerikai kormányzat azért, hogv nem sikerül megállapodásra iutni az űrfegyverekről folytatandó bécsi ' tárgyalások kérdésében. A szovjet külügyminisztérium szerdai állásfoglalását követően a Fehér Ilaz haladéktalanul akcióba lépett. Reagan elnök kaliforniai birtokán tanácskozást folytatott Shultz külügyminiszterrel és McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadóval a szovjet állásfoglalásról. McFarlane a tanácskozást követően azt mondotta, hogy a Szovjetunió „ismételten a valóságnak meg nem felelően állította be az amerikai álláspontot", s az Egyesült Államok „változatlanul kész az előfeltételek nélküli tárevalásra". A nemzetbiztonsági tanácsadó az elnök vélemenvét tükrözve, úpv vélekedett. hogv ..a Szovjetunió nem gondolta komolyan saját javaslatát" és ..nem akar tárgyalást". Politikai megfigyelők úgy értékelik a Fehér Ház reagálását, hogy Washington, amely változatlanul fenntartja előfeltételeit és mindenáron be akarja csempészni az esetleges tárgyalásokra azokat a témákat, amelyekről saját hibája miatt szakadt meg az eszmecsere. most igyekszik elhárítani magáról a felelősséget. Az amerikai kormányzatnak ugyanis mind az otthoni közvélemény, mind nyugati partnerei előtt fenn kell tartani azt a látszatot., hogy valóban tárgyalni kíván a Szovjetunióval. II lakótelepi klubpályázat értékelése 0 Budapest (MTI) A lakótelepi klubpályázat eddigi eredményeit értékelte legutóbbi ülésén az Országos Közművelődési Tanács. Az OKT — a Hazafias Népfront Országos Tanácsával és a Művelődési Minisztériummal közösen — 1981 decemberében hirdetett pályázatot a lakótelepi házak kihasználatlan helyiségeinek közművelődési célú hasznosítására és a lakótelepi közművelődési tevékenység fejlesztésére. Az OKT megállapította, hogy a pályázat mozgásba hozta a városi lakótelepi közösségek jelentős részét; csaknem 200 kollektíva pályázott, több száz lakóklub — vagy más elnevezésű közösségi helyiség — kialakítására. A beérkezett pályázatok alapján közművelődési alapból 157 csoport részesült támogatásban. Kiderült az is hogy egyes "lakótelepeinken az ott élők már a felhívás megjelenése előtt létesítettek klubokat. Az eddigi tapasztalatok tehát egyértelműen azt bizonyítják. hogy a lakótelepeken élők hajlandók cselekvően részt venni mindennapjaik. környezetük, szabad idejük formálásában. Az első kísérleti lakóklubok nagyobb intézmények bábáskodása révén jöttek létre Salgótarjánban és Százhalombattán. Ezeket a klubokat főállású népművelők vezették, költségvetésüket a fenntartó intézmény adta, de hamarosan bebizonyosodott, hogy ez a megoldás nem vezethet a lakóhelyi klubok tömeges elterjedéséhez, mert az érintettek nem érezték eléggé magukénak ezeket a létesítményeket. Ugyanakkor néhány lakótelepen, elsősorban a szövetkezeti házakban, a lakók kezdeményezésével létrejöttek az önálló lakóklubok is — jórészt függetlenül a közművelődési intézményhálózattól. E kísérletek az első kezdeményezések tanulságai, s a lakótelepek egymástól eltérő adottságai nyilvánvalóvá tették: segíteni kell a lakótelepen élőket abban, hogy ha ók is akarják, megteremthessék Finisben a BAH A tervei A BAM fogalma nem csupán a Bajkál—Amur vasútvonalat jelenti, hanem egy egész fogalomkört ölel fel: új városok és települések felépítése is beletartozik az öszszes infrastrukturális és kommunális létesítménnyel. Jelenti továbbá új iparágak egész sorának telepítését a térségben, gyárak üzemek, építését — és mindezzel együtt Szibéria, a Távol-Kelet arculatának jelentős változását. A vasútvonal épitesével párhuzamosan folyt a térségben a geológiai és geodéziai felmérömunka, az ipartelepítés előkészítő tervezése. 1975-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján megalakult a BAM kérdéseivel foglalkozó tudományos tanács. Koordinálásával elkészült a BAM-térség meghódításának 1990-ig szóló komplex célprogramja. A szakemberek szerint célszerű. hogy az éves és öteves népgazdasági terveken belül külön határozzák meg a BAM gazdasági és szociális fejlesztési terveinek mutatószámait. Az évtized, valamint az évszázad végéig szóló elképzelések szerint a Bajkál— Amur vasútvonal mentén hat területi iparkomplexumot, és öt kisebb, úgynevezett ipari övezetet alakítanak ki. Az egymáshoz kapcsolódó. s egyelőre csak a térképeken elkülöníthető iparközpontok a megfelelő szárnyvonalak kiépítésével csatlakoznak majd a keresztirányú tengelykent húzódó Bajkál—Amur vasútvonalhoz. A mai, egyaltalán nem végleges ismeretek szerint a majdani dél-jakutiai iparvidék területén találhatók a fő széntartalékok: mennyiségüket egyelőre 2,8 milliárd tonnára becsülik, s ennek jelentős része kokszolásra alkalmas. Ebben a térségben húzódik az aldani aranymező, s számos más ertekes színesfém talalható itt. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy ugyancsak Dél—Jakutiában 1,8 milliárd tonnára becsülik a vasérckészletet, úgy érthetővé válik az ipartelepítési szakemberek állásfoglalása: a kohászat és színesfémkohászat új bázisát kell itt kialakítani. A leggyorsabban a földfelszín óriási gazdagságának kiaknázása — a faanyag kitermelése indulhat meg. s ez fejleszthető a leghamarabb. A BAM keleti részén már most 20 erdőgazdaság foglalkozik fakitermeléssel, s jelentős mennyiséget szállítanak külföldre is. A már működő szakaszokon eddig 30 millió tonna árut szállítottak, s megkezdték az előkészületeket a vasútvonal villamosítására is. Novocserkaszkban elkészültek a BAM mentén uralkodó klimatikus viszonyok figyelembevételével kialakított speciális villamosmozdonyok első példányai. Ügy tervezik, hogy az első villanyvonatok a jövő év végén állhatnak munkába a Léna állomás és a Bajkál-tó északi csücske közötti vonalszakaszon. Nagyfokú az érdeklődés a BAM térségében található természeti kincsek iránt számos külföldi ország, mindenekelőtt a Csendes-óceán térségének államai részéről. Ezek az országok a világpiacon mindig is nagy felvevői voltak az ásványi kincseknek. nyersanyagodnak. A szárazfölddel meg egy öszszeköttetest biztosító újabb kijárat az. óceánhoz megkönnyíti majd a szovjet szállításokat. A BAM más módon is szélesíti majd a Szovjetunió külgazdasági lehetőségeit. Japán, az Egyesült Államok és Kanada Európába irányuló, ilielve onnan érkező szállítmányai részére a Bajkál—Amur vasútvonal kényelmes, a tengeri szállításnál gyorsabb útvonalat biztosít. A Szovjetszkaja Rosszija hasábjain nemrégiben Csicskanov akadémikus felhívta a figyelmet arra is. hogv a térség hasznosításakor nagy gondot keil fordítani a környezet védelmére. A BAM olyan területeken halad keresztül, amelyek ökológiai értelemben könnyen sebezhetőek. Olyan újfajta, zárt technológiai folyamatokat kell alkalmazni, amelyek minimális mértékben szennyezik r levegőt, vizet, az élővilágot. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb megoldás ez. mint később hozzálátni a környezetben keletkezett károk helyreállításához — mutatott rá Csicskanov. Kovács B. Sándor közös otthonukat. Elsősorban tehát az önfenntartó és önigazgató művelődő közösségek támogatását tűzték célul, s az illetékes tanácsok mellett olyan ellátó és szolgáltató központok kialakítását, amelyek a lakóklubok szerveződésének háttereként is szolgálnak. Az Országos Közművelődési Tanács a lakótelepi klubpályázat értékelése során számos általánosítható tapasztalatot szerzett. A klubok alakítását például nehezíti a bürokratikus ügyintézés: bonyolult az igényelt helyiségek megszerzése. gyakran hiányzik az ingatlankezelő vállalatok segítőkészsége, problémát okoz a bérleti, illetve közüzemi díjak fizetése. A beszámolókból egyertelműen kiderül, hogy a lakóklubok helyzete ott kedvezőbb, ahol a helyi tanács, a társadalmi szervek már kezdettől fogva segítették a létrehozást, s a gyakorlati munkát. Jó példaként' említhető Baranya megye — elsősorban Pécs —, ahol már az első pályázati felhívás megjelenésekor összehívták mindazon intézmények képviselőit, akik a klub létrehozásában segítő szándékkal közreműködhetnek, s érdemi együttműködés alakult ki közöttük. Hasonlóan sikeres kezdeményezések színhelye Debrecen és Miskolc is. A pályázat eredményét összegezve az OKT megállapította, hogy a klubpalyázat segítette az új városnegyedekben élők művelődési kezdeményezéseit és erősítette cselekvőkedvüket. Ugyanakkor a továbbképzéshez elengedhetetlen a lakóklubokat ellátó szolgáltató központok hálózatának kialakítása. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a városokban, a fővárosi k°-j rületekben addig is szükség van népművelökre —"--és a közművelődési munkát szolgáló pénzre —. amíg nem' epül művelődési központ, hiszen mindez feltétele annak. hogv szakemberek kutassák fel a közművelődés helyi lehetőségeit, s ösztönözzék. segítsék a lakosság kezdemenyezéseit. Mindezek azonban csak részben pótolhatják a hiányzó közösségi létesítményeket. Megerősödött az a vélemény is, hogy a lakótelepeken — de a regi városrészekben is — a művelődési központ létesítése után továbbra is sok olyan kis klubra, játszószobára. barkácsműhelyre, kondicionálóteremre van szükség, amelyeket egy-egy lépcsőház, háztömb lakói nap mint nap használhatnak. Ezekben ugyanis sokrétű. a korábbinál differenciáltabb és demokratikusabb. a lakosság igényeire, cselekvőkészségére épülő tevékenységrendszer ' alakulhat ki. A lakóklubok támogatása tehát a jövőben sem kerülhet le a napirendről. A PAKISZTÁNI KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁR LÁTOGATÁSA Niaz A. Naik, a pakisztáni külügyminisztérium államtitkára július 31. és augusztus 2. között látogatást tett Budapesten, s megbes/.elést folytatott Nag> János külügyi államtitkárral, valamint Nagy Gábor külügyés Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettessel a két ország kapcsolatairól. POSTAKONGRESSZUS Hazaérkezett Hamburgból az a magyar küldöttség, amely Tóth Illés államtitkárnak. a Magyar Posta el£ nökenek vezetésevei reszt vett az Egvetemes Posta Egyesület (UPU) XIX. kongresszusán. A világkongreszszuson 152 ország — köztük hazánk — képviseltette magát.