Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-03 / 181. szám
2 Péntek, 1984. augusztus 10. Somogyi Károlyné felvétele Jönnek a turisták, látogatók Szegedre, naponta Játjuk az idegen buszokat, gépkocsikat a város utcáin. Felvételünk a Széchenyi téren készült, ahol egy külföldi rendszámú autó utasait örökítettük meg az érkezés utáni pillanatokban. pítőtá Eszterházi rostélyosból majd 10 ezer, marharoládból 6 ezer, egytizedes áruféleségből 13 ezer 500 darabot, ötnegyedes fóliás csomagolású portékából közel 20 ezer darabot készítettek eddig építőtáboros diákok a Szegedi Konzervgyárban. A fölsorolás korántsem teljes, hisz majd tízféle műveletet végeznek. Szóljon inkább a munka értékéről a legilletékesebb, a gyár igazgatója, Kosa László. — A szigorú számokat kell figyelembe venni. Négy turnusban dolgozik idén a háromszáz gyerek. Hatszáz munkaórát lehet számolni naponta, az utolsó két turnusban többre, kilencszázra, összesen 10—15 millió forint termelési értéket állítanak elő,, amit tulajdonképp a duplájában is számolhatunk. Mert, egy: ha a gyerekek nem jönnének, csomagolási készletek halmozódnának fel. Kettő: kevesebb lenne a vállalat folyamatos árbevétele. Három: növekedne a bankkamatunk. A legfőbb érv pedig nem is illik, e financiális fölsorolásba. Ez a következő: a diákok szezonmunkát végeznek, ám nemcsak a gyümölcsés zöldségfélék érésének van szezonja, hanem most vannak nálunk is. mint mindenütt, a nvári szabadságolások. Minden most érik, kezdjük a borsóval, majd az uborka, a barack, a paprika, a paradicsom. Á rendelkezésre álló munkáskéz is kevés lenne, hát még így, hogy eleve kevesebben vagvunk. Kiszámoltam, ha a táborosok nem lennének. '300 vagon áru maradna el mirrtegy 00 millió forint értékben. Ám ígv a szezon ellenére is folyamatosan tudjuk szállítani az eszterházit. a gulyást, a marhahúsroládot. Ezek tőkés exportáruk. Meg tudjuk oldani a diákok segítségével az üvegek mosását. Nem kell leállnunk vasárnapokon, annyi közülük az önként jelentkező. Amiről az igazgató nefn szólt — a diákok megbecsülésének kérdéséről: ötödik szezonban szorgoskodnak építőtáboros középiskolások a konzervgyárban. Viszi a sókszáz diák hírét szerte az országban, milyen, vendégszeretők a dolgozók. Elmesélik, a munkásasszonyok plakátokat festenek érkeztük köszöntésére, egyik-másik dolgozó az uzsonnáját felezi a gyerekekkel. Aztán, hogy nem zavariák el őket sehonnan, teljes értékűnek tekintik munkájukat. fölnőttként kezelik őket. Nincs kivételezés. kozmetikázás, az alkalmi munkásoknak hétközn'api arcát mutatia a gyár. * Nagv a szalag zaja, átható a marhahús illat. A futószalag két oldalán fehérbe öltözött táborosok készí•tik a roládot. Előbb mérik a szeleteket: darabja 10 dekagramm lehet. 10 deka a töltelékek súlya, a füstölt szalonnáé, uborkáé is. — Két éve gardírozom a diákokat — mondja Nagy Józsefné, aki húsz éve van a konzervgyárban. — Ügy veszem ki a szabadságot, hogy a táborosokkal is együtt lehessek. Szorgalmasak, betartják a technológiai előírásokat, hallgatnak a szavamra. Azért még én is fiatalnak érzem magam. Beszélgetünk mindenféléről. Mesélnek a gyerekek magukról. én a családomról, a gyárról. Az idei táborosok Kazincbarcikáról. Sátoraljaújhelyről. Özdról, Putnokról. Miskolcról jöttek. — Mire kell különösen ügyelni? — A tisztaságra,' a menynyiségre, meg hogy szét ne nyíljon a görjgyölt hús. A sterilezésnél könnyen előfordulhat, ha nincs rendesen tekerve. — Haladós munka, lehet keresni? — Tartjuk a tempót. Ugyanennyit kereshetnek a diákok is, mint a felnőttek. Szerintem is ígv helyes, nem kisebb az ő munkájuk értéke a mienkénél. • — Itt majd először a tolmácsokat kell megkeresnünk — tájékoztat Szabó Lajosné, aki mondhatni háziasszonya a táborozóknak, a gyár KISZ-esei mellett. — Minek a fordító? — A futószalag mellett, akik zöldborsót csomagolnak, s az NDK-ból érkeztek hozzánk. 10 fiú és 10 lány — 9—10. osztályosok, gyakorlott mozdulatokkal végzik a munkát. Régi megbízható dolgozója a gyárnak Koz-ács Ernőné. Most a táborosokért is felel. — Ezen a gépen nemigen vagyunk 100 százalék alatt. Átlagban 120 százalék a teljesítmény. Jól indultak a német iskolások. Már tolmács nélkül is boldogulnak. Mutogatunk. Tetszik, hogv a tanáruk is beállt közéiük, mindig figyeli, hol haladnak lassabban. A csomagolócsarnok túloldalán. szovjet és csehszlovák egyetemisták dobozol iák az egy tizedes sűrített naradicsomkonzerveket. A JA TE gólva+ábor^ai. Odesszából é>-k°zett Olga Vovk. aki ötödéves angolfrancia szakos az odesszai egyetemen: — Ismerem a konzervgyárak munkáját. Otthon sokat dolgoztam a konzervipari kombinátban, nyaranta. Bébi ételeket, gyümölcsöket csomagoltunk. Tudtam, hogy Szegeden is a konzervben dolgozom. Először vagyok itt a testvérvárosban. Gyönyörű. Kassáról hat lány. nésv fiú, Brnóból 8 lánv, egy fiú dolgozik a JATE-szervezte táborban. Simon Ágnes, a P. J. Safarik egyetem jogi karának utolsó éves hallgatója: — Egyszer már jártam Szegeden, ötéves voltam, amikor szüleimmel idelátogattunk. A két tornyú templomra emlékeztem. Ahogy megérkeztünk most, rögtön elmentem megnézni. — Kicsik ezek a konzervek. — Szerintem pont nőnek való munka. Bele lehet jönni. Gyorsan megforgatunk minden darabot a törlőruhában, aztán rakjuk a dobozokba. * Mintha még tetszene is a két fiúnak, hogy lifeg rajtuk a felnőtt méretű kék munkaköpeny. Ahogy szokták mondani, az egyikbe beleférnek ketten. Otthonosan mozognak a gyár másik csomagolócsarnokában. A kilences brigád tagja Kovács Zsolt és Molnár Zoltán. Özdon a József Attila gimnáziumban végezték a harmadikat. Osztálytársak. Eoltán: — Rákoscsabán voltam már építőtáborban. A Duna ottani szakaszán betonoztunk, parttakarítást végeztünk. Hát mit mondjak, esténként' nem kellett elringatni bennünket. Itt a konzervben bálákat csomagolunk. Férfimunka ez is, mégsem olyan nehéz, mint a betonozás. Szóvál könynyebb a munka, és nagyon jó a szállásunk. Az újszegedi Ady-kollégium épülete modern, és ehetünk, amenynyit akarunk. A gyár KISZesei befőttekkel, májkonzervekkel pótolják a vacsorát. Zsolt: — Szerintem Is jó az ellátásunk, csak az uzsonnán vagyok „kiakadva". Állandóan joghurtot kapunk. Szabó Lajosné kér szót: — Mondom mindenkinek, aki csak kifogásolja a joghurtot, hogy kockázatos tejet vagy kakaót, különösen ezeket az édesített fajtákat kiadni. Nem bízunk a fíisseségükben. Képzeljétek el, mi történne, ha véletlen másnapos lenne a tejtermék. Zsolt: Tulajdonképpen igazuk van a házigazdáknak. — Milyen hát a ma fiataljának megfelelő építőtábor? Zoltán: — Biztosítsák a munkát, hogy ne ücsörögjünk órák hosszat. Szerintem túl vagyunk a hőskorszakon. Tehát ha azt akarják a „gazdák", hogy jól járjanak velünk, akkor a lehetőségekhez képest gondoskodjanak a táborosokról munkaidőn kívül is. Legyen elfogadható a szállás. becsüljenek meg bennünket, mert akik ma jelentkeznek, azok dolgozni akarnak. Zsolt: — Most vagyok először építőtáborban, bár otthon a kohászati üzemben minden nyáron dolgoztam. Sokat hallottam a különféle KISZ-es táborokról, azt hiszem, mindnek olyannak kéne lenni, mint a Szegedi Konzervgyáré. Mag Edit né si S zámolni kell azzal, hogy a nőknél is jelentkeznek mindazok a foglalkozási ártalmak, szellemi és fizikai túlterhelésből fakadó szervi, vagy neurotikus betegségek, amelyek eddig jobbára a férfiak egészségét károsították.' Ezt a megállapítást egy egészségügyi szakcikkben olvastam, amelyből megtudhattam azt is, hogy milyenek a betegségmegelőző, gyógyító kilátásaink az ezredfordulóig. Szívósabbak, bizonyos hatásokkal szemben a férfiaknál sokkal ellenállóbbak a nők, s ezért is magasabb kort érnek meg — hallhatjuk úton-útfélen. Ügy látszik ez a biológiai előny, mondhatni kiváltság a gyengébb nemnek még sem ad akkora védettséget, mint amekkorát évtizedeken át tulajdonítottak neki. Kiderült, hogy a nő sincs vasból, nem elnyűhetetlen, s amióta a társadalmi munkamegosztásban szinte egyenlő részt vállal (a keresőképes férfiak 88 százaléka, a nők 81 százaléka dolgozik), a civilizációs betegségek őt sem kerülik el. Értve ez alatt a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi stb. elváltozásokat, bajokat. A nők életmódja azonos lett a férfiakéval, sőt, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a munkavállalás mellett a családi élet szervezéséből az otthoni kötelezettségekből övék a nagyobb rész. Egy KSH-felmérés szerint a nők átlagosan naponta 211 percet, a férfiak 44 percet töltenek háztartási munkával. (Ez utóbbi alig háromnegyed órából 28 perc ház koruli munkával, és lakáskarbantartással telik, beleértve a kocsimosást is. Valójában a 1 gyermekneveléstől -az idős szülő gondozásáig a nő vállát nyomja a nagyobb teher. Így a kettős (munkahelyi- és családi) szorításban őrlődve kiegyensúlyozatlan az életmódja, csökken a tűrőképessége, s ezt előbb vagy utóbb az egészsége sínyli meg, mindez pedig a családi összhang romlásához vezet. Tudomásul kell venni, hogy ma már ,a nők között egyre több a szakképzett, felelős munkakört betöltő, vezető beosztású, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy huzamosabb ideig otthon maradjanak gyesen, vagy más családi ok mjatt. Ez előmenetelben, ' szakmai fejlődésben nagy hátrányt jelentene számukra. Sokszor hallani olyan gúnyos megjegyzéseket, hogy „ti akartatok egyenjogúak lenni, most viseljétek, a következményét". Valójában aki mondja, az is tudja, hogy hamis ez a nézet. Igen, a nők akarták és akarják ma is a férfiakéval azonos jogot a munkához, az érvényesüléshez, de a terhek egyenlő elosztása mellett. A körülmények, a gazdasági kényszer is úgy hozta, hogy szükség volt és van p női munkaerőre. Korunk jellemzője a kétkeresős család. A megoldást semmi esetre sem a „vissza a fakanálhoz" szemlélet adja, hogy a nő újból legyen csak a családi tűzhely őre. A jelenlegi helyzeten viszont változtatni kell nemcsak a nő, hanem az egész társadalom érdekében. Az egyre kevesebb házasság, az egyre több válás, a csökkenő gyermekvállalási kedv népességünk fogyásához vezet. A demográfiai feszültségek pedig kedvezőtlenül érintik életszínvonalunk és szociális helyzetünk alakulását. Nem lehet minden vonatkozásban egyenlőségi jelet tenni nő és férfi közé. Esélyegyenlőség a pályaválasztásban, a munkahelyi előmenetelben, a bérezésben stb., mind megvalósítható, viszont a családi életben óhatatlanul többet kell vállalnia a nőnek. Nem kiváltságokra, felesleges kíméletre vágynak a lányok és asszonyok, hanem olyan életvitelre, időbeosztásra, amely nem haladja meg erejüket és meg tudják osztani magukat a munkahely és a család között. Nemrégiben a változást sürgető, sok ezer családot érintő kérdést vitatta meg a Magyar Nők Országos Tanácsának munkabizottsága, bevonva a fővárosi és vidéki nagyüzemek, gyárak, vállalatok, intézmények, kutatóintézetek szakembereit. A tanácskozás végkicsengése az volt, hogy megoldást a változatosabb munkaidő- és foglalkoztatási formák szélesebbkörű bevezetése adná az iparban, kereskedelemben, mezőgazdaságban — fiakai és szellemi munkakörökben. Természetesen a teljes foglalkoztatás megtartásával kell lehetőséget teremteni a nők teljes munkaidős alkalmazása mellett a részmunkaidős, a rugalmas és más időrendszerű elfoglaltságra. Az ágazati minisztériumok év végéig ajánlásokat, módszertani útmutatókat dolgoznak ki a különböző munkavállalási formákra, hogy így is segítsék az egyéni, a vállalati és a társadalmi érdekeknek egyaránt megfelelő munkaidőformák elterjedését. M a még, sajnos, a munkáltatók nincsenek érdekeltté téve, ezért is idegenkednek az új formáktól, ugyanis ezek magasabb fokú szervezettséget, szigorúbb munkafegyelmet követelnek, nem beszélve arról, hogy több velük az adminisztráció és a létszámgazdálkodást is nehezítik. A gyakorlat viszont azt igazolja, hogy ahol már több éve bevezették, például a rugalmas munkaidőt, ott a dolgozók magánügyeiket szabad idejükben intézik, csökkent, illetve megszűnt a túlóra, javult a munkamorál, enyhültek a közlekedési, vásárlási gondok. Elismert tény, hogy az iparban a részmunkaidősök alkalmazása növeli a termelékenységet, a 4. 6 óránként egymást váltó munkások pihentebbek, az első órákban mindenkinek nagyobb a teljesítőképessége. A lehetőségek tehát adottak, csak élnf kell velük. így diktálja a józan ész. H. A. Szentesen Növénynemesitsk országos vándorgyűlése Tegnap, csütörtökön Szentesen a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat kutatóállomásán volt az MTA és a MÉM által szervezett és a növénynemesítők részvételével megtartott vándorgyűlés. Megnyitójában Kurnik Ernő akadémikus hangsúlyozta, hogy a kutatási eredmények és más kedvező feltételek miatt választották Szentest a találkozó színhelyéül. Külön szólt a legújabb lehetőségekről, amelyek az eddigieknél nagyobb összhangot teremtenek a növénynemesítési teljesítmények és az anyagi vonatkozású felhasználás között. Dr. Hadnagy Árpád, a vetőmag vállalat igazgatója a kutatási és fejlesztési munkákról tájékoztatta a szakembereket. A vállalat bonyolítja le a hazai vetőmagforgalom 80 százalékát és tekintélyesek az exportszállítások is. A szentesin kívül kiemelkedőek a nyíregyházi kutatóbázis eredményei is. Dr. Faragó László, a szentesi kutatóállomás igazgatója többek között arról beszélt, hogy fő profiljuk a káposztafélék nemesítése. Kisebb volumenű az étkezési paprika. Szerepel természetesen a kutatási témákban a lucerna és a kukorica nemesítése. A zöldségfélék 125 típusát vizsgálják. A vándorgyűlésen a kutatóállomás témafelelősei beszámoltak legújabb eredményeikről, különös tekintettel a lucernára, a kukoricára, a káposztára és a zöldségfélékre. Szó volt a növényi rezisztencia képességnövelésének kérdéseiről is. Előadók voltak: dr. Kovács Gábor. dr. Kovács Gáborné, dr. Szalva Péter, dr. Németh Gizella és dr. Pesti Miklós. A találkozó résztvevői ezután gyakorlati bemutatókat tekintettek meg a lucerna és a kukorica, valamint a zöldségfélék témájában. A szakembereket a helyszínen Fábián N. Károly, a kutatóállomás osztályvezetője kalauzolta. A vándorgyűlés a délutáni órákban baráti eszmecserével zárult. Lég! növényvédelem Jól hasznosítja a kánikulai napokat a MÉM repülőgépes szolgálata. A kedvező időt kihasználva, naponta _ 40 ezer hektárnyi területen végzik el a helikopterek, merevszárnyú gépek az időszerű munkákat. A szolgálat gyors-mérlege szerint augusztus 1-' ig összesen 4 millió 200 ezer hektárnyi területet szórtai? meg vegyszerrel a gépek. Ezzel éves tervüket ütemesen teljesítették, az összes munka 83 százalékát végezték el. Jelenleg a napraforgót támadó betegségek elhárítása és a növény lombtrágyázása, továbbá a szőlő permetezése a fő feladat. A szőlőt az idén sok helyen már ötödször permetezik a magasból. Ugyancsak tart a rizs vegyszeres növényvédelme. A Magyar Agrártudományi Egyesület Kertészeti Társaságának zöldségtermesztési szakosztálya augusztus 8— 10-e között — szakmai bemutatóval egybekötött — nemzetközi tanácskozást rendez a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezetben, ahol a paprikatermesztésre igen jók a körülmények. A .bemutató szervezése már az elmúlt évben megkezdődött, s a külföldi résztvevők eljuttatták paprika fajtajelöltjeik magját hazánkba. így aztán a nagyszénási termelőszövetkezet paprikatábláin a 990 hazai paprikatörzs mellett 200 külföldi fajtajelölt díszlik.
