Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

5 I Péntek, 1984. június 22. Az üzemegészségügyí hónap eredményei A hagyománynak megfelelően az idén májusban, az tizemegészségügyi hónap alkalmából ismét versenyt hirdetett a Vöröskereszt varrod vezetősége a szegedi vállalatok, szövetkezetek részére. Negyvenegy üzem 56 alapszervezetének sok száz tagja látott munkához, hogy a tavaszi hónapban a szokásosnál fe; többet tegyen egészsége, környezete tisztasága érdekében. Az elért eredményeket dr. Villányi Ilona, az özem-egészségügyi munkabizottság. vezetője értékelte a Vöröskereszt tegnapi. csütörtöki titkári értekezletén. A tiszta környezet megteremtéséért 35 üzemi szemlét kezdeményeztek az alapszervezetek, majd 51 egészségügyi őrjáraton ellenőrizték az ott dolgozók gondosságát. Szépérzéküket, kezük munkáját dicséri csaknem 30 ezer négyzetméter virágosltott, parkosított terület. A hónapban 21 egészségügyi fórumon 52 előadás hangzott el, melyet csaknem 2500-an hallgattak meg. s a 31 helyen bemutatott kiállítások anyagát mintegy 10 ezren tekintették meg. A versenyben a nagyüzemi kategóriában első helyezett lett a kábelgyár négy alapszervezete és csúcsvezetősége, második a textilművek kilenc alapszervezete és csúcsvezetősége, harmadikok a ruhagyár vöröskeresztesei. A kisüzemek közül az AFIT alapszervezete ért el első helyezést, másodikat a MAHART, harmadikat a Gabonaforgalmi Vállalat vöröskeresztesei érdemelték ki. Az ipari szövetkezetek kategóriájában a Tápéi Háziipari Szövetkezét vívta ki az első helyet, második a Szegedi Háziipari Szövetkezet, harmadik a Szerszámkovács Ipari Kisszövetkezet alapszervezete. A vándorserleget és az oklevelet Zsarkó Imre, a Vöröskereszt városi titkára adta át, az egészségnevelési osztálytól pedig könyvjutalmat vettek át a versenyben részt vevő alapszervezetek titkárai. Topográfiai és esztétikai hiányosságok Kiállítási napló Pulton innen, pulton túl Öt község szövetkezése Lassan hetek óta rágódom a XVI. Dél-alföldi Tárlat anyagán. Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban rendezett kiállítás egyszerre bosszant és elszomorít. Lehetne legyinteni, udvarias tiszteletköröket róni, lehetne néhány értékesebb művet a többi fölé emelni, lehetne elkendőzni az egyre nyilvánvalóbb gondokat, de hát érdemes-e? Hasznosabb-e az önámftás, mint a szembenézés, célravezetőbb-e a ködösítés, mint a bizonyára fájdalmasabb kritika (ha már az önkritika fölmondta a szolgálatot) ? Miről is van szó tulajdonképpen? Kezdjük az elején. A Dél-alföldi Tárlat a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Délmagyarországi Területi Szervezetének bemutatkozási fóruma, tehát két megyében. Békésben és Csongrádban élő festők, szobrászok, grafikusok. iparművészek seregszemléje. Mondhatnánk, rendszeres látlelete az e tájon élő és dolgozó művészek munkásságának. Hogy az 1964-ben létrejött területi szervezet két évtizedes története nem volt felhőtlen, azt. jelzi, hogy 65-től 78-ig évente sorakoztak föl az alkotók. azóta kétévenként követik egvmást a Délalföldi Tárlatok. S míg 80ig nyitott fórumként funkcionált — tehát vonzotta a tehetséges amatőröket is —. azóta kizárólag a Művészeti Alap tagjai vehetnek részt a tárlaton. Tíz éven át ez a kiállítás tulajdonképpen Szentes sajátja volt. nemcsak otthont adott a műveknek, de nagy alkotója. Koszta József emlékét plakettel és munkajutalommal is őrizte. Rövid szünet után most űiiáéledt e hagvománv. de a korábbi vándoroltatás megszűnt. kétévente csak egy város közönsége. illetve az odazarandcklók láthatják az anyagot. A mostani tárlaton 45 alkotó munkái szerepelnek. Meaiegvzem, hogv Csak Szegedep a Művészeti Alapnak 48 tagja van — kell-e bizonygatni. mennyire adhat hű képet a két megve képzőművészeti életéről e/ a tártát, ha a tagok jelentős része mlntegv fele Mánvzik! Érdemes volna fölkutatni, vajon mik a távolmaradás okai. Meggyőződésem, hogy a területi szervezet, illetve a várost csoportok gyengesége, erőtlensége, munkájuk ad hoc jellege a kiindulópont. Mert lehetne-e szebb és nemesebb feladata ezeknek a szakmai szervezeteknek. mint összefogni az itt élő művészeket, formálni. alakítani a kollektív szellemiséget. fokozni a közéleti aktivitást, figyelemmel kísérni az utánpótlás-nevelést. és egységesen föllépni ezeken a saját fórumokon?! Például éppen ezeken a tárlatokon szinte kötelessége lenne — akár külön teremben is — bemutatni az új, fiatal alkotókat, azokat, akik nemrégen eresztettek itt gyökeret, akiknek ez a tárlat lehetne a bemutatkozó fórum. Itt érezhetnék, hogy befogadták őket. hogy támogatják törekvéseiket, hogy egy közösséghez tartoznak, s nem magányosak az egyre gyarapodó tömegben. Csak hát éppen ők (is) hiányoznak erről a kiállításról. Lehet, hogy a zsűri mércéje (velük szemben 1) túlságosan magas, lehet, hogy más szempontok emelnek gátat szereplésüknek. Néhány évvel ezelőtt szó volt arról, hogy a kiállításpolitika átalakítása során a Dél-alföldi Tárlat helye és szerepe is módosul. ígéretesnek tűnt az az elhatározás, hogy kétévenként felváltva rendezik meg a két megye iparművészeinek Környezetünk tárgyai című bemutatóját, illetve a képzőművészek Dél-alföldi Tárlatát (a nemrégiben bezárt iparművészeti seregszemle hasonlóan szegényes, erőtlen, középszerű, csak villanásaiban volt emlékezetes — mint ez a dél-alföldi bemutató). De lássuk a medvét! Egyértelmű és feltűnő, hogy a Békés megyében élők menynyivel demonstratívabban szerepelnek, mint a Csongrád megyeiek. Ez persze nem értékítélet, csupán a szereplés tényére utal és arra, hogy milyen határozott tendenciák köré gyűlnek a viharsarki művészek. Tóth Ernő (az idei Koszta-plakettes) annak a csoportnak vezéregyénisége, melynek tagjai a meséket, a groteszk történeteket, a múlt emlékeit. a fintorok világát szembesítik korunkkal, s ezzel asszociációkat keltenek, intellektuális élményeket inr dukálnak — más-más színvonalon (Szereday Ilona, Várkonyi János, Vágréti János). A geometrikus törekvések képviselői — Gubis Mihály, Lonovics László. Oroján István — mintha visszalépték volna önnön mércéjükhöz képest, annak ellenére, hogy látszólag égv lépéssel előrébb iárnak. Ám ezek még kiforratlan próbálkozások. Koszta Rozália évtizedek óta azonos színvonalon. senki máshoz nem hasonlítható módon térképezi föl Gyula és környéke tanyavilágát, természeti és emberi mikroklímáját. A vásárhelyiek közül Németh József csalódás. A mindig színvonalasan jelentkező művész mostani pannóterve fáradt önismétlés. Fejér Csaba krétarajzait már leakasztotta, s hazavitte tulajdonosa. Hézső Ferenc, a nsgv távlatok megfogalmazás! kísérleteinek kudarcai után szűkülő közegben vizsgálódik. Csikós András leheletfinom, fátyolos felületei — reményeink szerint — a tartalom mélyülését is jelentik. Mellette Fülöp Ilona Babits-versekhez készített tusrajzai, Albert Ildikó, Lantos Györgyi és Máté István klasszicizáló szobrai, illetve domborművei az egykor erőteljes, Vásárhelyhez kötődő művészet halvány visszfényei. A szegedi művészek sorában Fontos Sándor lendületes expresszív kísérleteivel (1), Dér István egy ezüstös, lírai lovas tájképpel, Lázár Pál kontrasztokra épített, de még nem teljesen kimunkált kompozícióval. Pataki Ferenc néhány szellemes ötlettel van jelen. Talán Kéri László szerepel önmagához igazán méltón, no és komoly figyelmet érdemel Sinkó János alakuló, mind érettebb képi világa. Ez azonban vajmi kevés ahhoz, hogv a XVI. Dél-alföldi Tárlat jó emlékezetünkben maradion. Ennél több kell. szervezésben, hozzáállásban, létszámban és színvonalban egymás iránti bizalomban. és főleg a közönség megbecsülésében. Föl kell számolni a topográfiai és esztétikai hiányosságokat! Tandi Lajos Az Üllés és Vidéke Afész a névadó községen kívül még a rúzsai, forráskútí, pusztamérgesi. öttömósi boltokban kínálja áruit. Tavaly 338 millió 347 ezer forint bevételük lett. Céljuk volt. hogy a működési területen élő lakossághoz időben eljuttassák a nélkülözhetetlen élelmiszereket, ruhákat. Erőfeszítéseik ellenére a tervezett áruforgalmuk kevesebbre sikeredett. A boiti kiskereskedelemnek több bevétele lett 16 és fél millió forinttal, de nem érték el a 6.64 százalékos emelkedést. Segítette a szintentartást a Forráskúton átadott tej- és kenyérbolt. amely 1 millió 307 ezer forint forgalmat bonvolított. Több zöldséget kínáltak, és növelték a mélyhűtött áruk választékét. Rúzsán, a központi iskolánál diákboltot nyitottak. A ruházati boltok forgalma nem érte el a tervezettet Sok háztáji gazdának, kiskertesnek tudtak szerezni műtrágyát, fóliát, kerti kisgépet. A vendéglátósok 275 ezer ebédet gdltak el, 5,3 százalékkal többet mint 1982-ben. Forráskúton 46an. Rúzsán 131-en kapcsolódtak a diákétkeztetésbe. A szövetkezet vendéglőiben, éttermeiben 293 családi rendezvényt tartottak. Az aszály ellenére 2569 tonna — amelyből 100 tonna export — érut vásároltak a termelőktől. Volt tennivaló a pultok előtt és mögött is. Aru érkezett a főutcái ruhaboltba. Veszelka Lászlóné nyakig a függönvhalomban, igyekszik minél hamarabb a helyére tenni az eladnivalót. A többiek is teszik dolgukat. Polcot igazítanak, csomagot bontanak, vevőt fogadnak. A vezető áruért utazott. Veszelkáné mondja: — Régen pultos volt ez a | bolt. pár éve önkiszolgáló. : Több árut tudunk kínálni. I a vevőnek könnvebb. nem áll sort, és megnézheti megfoghatja. amire szüksége van. — Van forgalmuk? — Mikor hogy. Ilyenkor kevesebb a naoi bevételűn«, mint ősszel. Akkor fölötte van a 100 ezer forintnak. A mai nap — mutat az ernyővel érkező vevőre — a palántázásé, ilyenkor kevés a vevő. Csütörtök a hetipiac napja. s sokan betérnek. Kendős asszony a kínáltnál vastagabb viaszosvászont keresett az asztalra, fiatalaszszony pedig nyári pulóver páriát szerette volna elvinni keresztfiainak. — Érkezik áru bőven? — Nem panaszkodhatunk, ami országos hiánycikk, az itt sincs. harisnyanadrág például. De helyette mindig tudunk ajánlani mást. Jók a kapcsolataink az ellátókkal. Most szőnyegekkel is jól állunk. — Öltönyöket nem árulnak? — A cégnek ráfizetés volt. ezért most már nem tartunk. Beszéltük már egymás között, hogy vesztettünk vevőket ezzel, mert aki Szegeden veszi a ruhát, ott helyben vásárol mást is. Ügy tudjuk, ha felépül az új áruház a sarkon, ahol a vendéglő volt ott újra árulunk öltönyöket is. Patik Imre elnök mondotta. hogy a korábban jónak tartott üzletpolitikát újragondolják. s amelyik ..húzás" nem vált be. változtatnak. A rugalmas kereskedés alapelve szerint A ruhaboltok látványos változásra nem számíthatnak, hogy máról holnapra hozzák n nagy pénzt a szövetkezetnek, mivel általános tapasztalat hogv az emberek csak a legszükségesebb holmikat vásárolják. Fogják a fillért, s megnézik többször is, mire költik. Az üllésiek leginkább tápra és takarmányra, meg a gazdálkodáshoz szükséges kellékekre. Mutatia ezt. hogy az üt menti tápboltnak évente általában 30 millió forintos bevétele van. Juhász' Imréék piacos napokon 150 ezer forint körül árulnak. Húsznál több a kínált takarmányok száma, azonkívül cirokmagot és kölest is vehet, aki akar. Az árut legtöbbször a szegedi eabonaforgalmi vállalattól kaniák. de érkezik Mezőhehegvesről. Makóról is. Gyakorlat. hogy a gazdák ottA 10- es Volán akciója Kedvezményes menetjegy — többszöri utazásra A helyközi és a távolsági autóbuszjáratok viteldíjait 1982. szeptemberében — kilométerövezetenként — száz százalékkal felemelték. Már akkor sejthető volt — s ez azóta be is igazolódott —, hogy megcsappan majd a menetjeggyel utazók száma. Az áremelkedést követő evben csaknem félmillió jegyvásárlót vesztett a 10-es Volán, s az arány 1983-ban tovább romlott. Az évente 10—12 százalékos forgalomcsökkenés érzékenyen érinti a szállítási vállalatot — ezért is keresték, kutatták a módját, miként nyerhetnék vissza az autóbuszos utazások híveit. Elsősorban azokra gondoltak, akik mindennapos vagy gyakori utazásukhoz nem vásárolnak bérletet, de akik hétvégi kertjükbe, üdülőjükbe. orvoshoz. hivatali ügyeiket intézendő, piacra, színházba, moziba az átlagosnál gyakrabban utaznak. Nekik kedvez a többszöri utazásra jogosító kedvezményes menetjegy, amit az országban először a 10-es '.Volán helyközi és távolsági járatain vezetnek be július elsejétől. Az akcióban érdekelt utasok 16 utazásra feljogosító menetjegyet vásárolhatnak június 29-től az autóbuszállomásokon, az elővételi pénztáraknál, a Volán szegedi utazási irodájában. a jegykezelőknél, gépkocsivezetőknél, s Csongrád megye 42 takarékszövetkezetében, ahol jelenleg is árulnak bérletjegyet. A jegytulajdonos nem kizárólagos élvezője a 10 és 60 kilométer közötti utazás esetén nyújtott 10— 20 százalékos kedvezménynek: alkalmanként akár többen is utazhatnak egyszerre a menetjeggyel. (Ilyenkor természetesen anynyi rubrikát érvénytelenítenek, ahányan utaznak.) A felhasználás nincs időhöz kötve, Csongrád megye területén a 10-es Volán belföldi helyközi és távolsági járatain bármikor érvényes. (A hatvan kilométernél hosszabb, illetve a megyehatáron túli utazásnál is megkapja az utas a kedvezményt, de a további útra teljes árú jegyet kell vált tania.) A kedvezményes jegy egyébként munkáltatói térítésre nem jogosít. Az utasok megtakarítása a tíz kilométeres övezethatárig felhasznált 16 utazásnál csak 13 forint, de már, aki 35 kilométert utazik 16-szor. annak 109 forintja marad a zsebében, aki pedig a menetjegyét 60 kilométeres utakra használja, annak 186 forint lesz a spórolt pénze. (A kedvezmény mértéke öt kilométerenként változik.) Az előre megváltott menetjegyet csak az autóbuszon kell kezeltetni — tehát időt is megtakarít az utas, hiszen nem kell 16szor a jegypénztárhoz állnia. Az újszerű kezdeményezésről a Volán szórólapokon és plakátokon is tájékoztatja utasait. Egy már tavaly bevált kedvezményes akcióját is megújítja az idén a vállalat: a 10-es Volán menetrendszerű belföldi járatain 20 százalékos kedvezménnyel utazhat, aki a szabadtéri játékokra szóló belépőjegyét felmutatja. hon keverik a takarmányt. Vesznek szemest, megdarálják, belekeverik a hozzávaló fehériekoncentrátumo'.. amelyet szintén megvásá rolhatunk — és ígv g kisés a nagvüzeim összedolgozásából gömbölyödnek az élban az állatok. Amelyek aztán meghozzák a szép öltöny árát. hogy telies legyen a gazdálkodás és a kereskedés összhangja. * A fogyasztási szövetkezetek. hogy fenntartsák a kívánatos kapcsolatot a gazdálkodókkal. vásárlókkal, a maguk munkájának vigyázására ellenőröket állítanak. Az Üllés és Vidéke Áfésznél Tóth Istvánné kanta ext a megbízatást. Kis csapatával őrködik, hogy ne nagyon csapják be egymást a szövetkezők. Leltárt készítenek a saját vagyon ellenőrzésére, s vigyázzák a kereskedői túlkapásokat, hogv a haszon csak tisztességes legyen, és a vásárlókat ne érje kár. — Nehéz a munkánk mert ahol ma szigorú ellenőrök vagyunk, oda holnap, mint vásárlók megyünk be. S faluhelyen mindenki mindenkit ismer. Az ellenőrzési osz 1 á1 • 19R3-ban terv szerint dolgozott — állapítja meg az igaz gatósági ülésre készült beszámoló —. az elképzelt helyszíni ellenőrzés helyet833-at tartott. Bzek sor;'-" megállapították, hogy a szövetkezet eleget tett az ót községben vállalt kötelezet'ségeinek. Vigyáz a vagyonára és nem csapja be a vásárlókat. Természetesen akadtak, orvosolni való észrevételek is. Mégpedig: hiányoztak az árcédulák, blokk nélkül számoltak, öree árut kínáltak, hiánvosak voltak a vendéglők étel- és itallapjainak árkalkulációi. Mindezeket a hiányosságokat — a még jegyzőkönyvbe veit többivel együtt — megpróbálták orvosolni. Felelősségre vonták a hanyagokat. * sokan fizettek is a mulasztásért. Az ülléti ellenőrökkel jé pár éve dolgozik együtt a leltárgép, amely eddig hasznos. okos masinának mutatta magát. A leltárirók es a boltvezetők munkáját kónvnvíti, mert a betáplált adatokat azonnal összegzi, rendszerezi. Állítólag sok álmaL lan éiszakától menti meg a boltosokat. Nem kell hetekig izgulniuk — amint korábban. amikor kézzel írták és szorozták a leltári számokat —. hogv egvezik-e a bediktált a valósáagal. A gond most már csak akkor keletkezik, ha nem R valóságos adatokat diktálták be, Akkor maradnak az álmatlan éjszakák. Az ellenőrök tapasztalata szerint emiatt nyugodt éjszakáik voltak az üllésl áfész boltosainak. Majoros Tibor Bábos világtalálkozó Három földrész — Európa, Ázsia és Ausztrália — bábszínházainak képviseletében nyolc külföldi és tíz magvaiegyüttes vesz részt a június 26-án kezdődő egyhetes békéscsabai nemzetközi bábfesztiválon. A hetedik alkalommal sorra kerülő bábos világtalálkozón azok az együttesek mutatkoznak be, amelyek gyermekközönségnek is játszanak A legifjabb bábrajongóknak szánt műsorokat a szakmai közönség a Jókai Színházban láthatja majd. a város gyermekei. s a további érdeklődők az ifjúsági házban élvezhetik a bemutatókat.