Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-05 / 130. szám

Kedd, 1984. június 12. 3 Ii s Chaplin, és... A hét legérdekesebb televíziós produkciója (focirajongóknak: a meccseken kívül természetesen) kétségtelenül Az ismeretlen Chaplin című angol filmösszeállítás volt. A háromrészes sorozatban soha eddig nem látott filmrészleteket (kivágott, vagy el nem készült, félbehagyott jeleneteket), fotókat élvezhettünk, s a hozzájuk fűzött elemzéseket, magyarázatokat hallhattuk. Két filmrajongó. Kevín Brownlow és Dávid Gill vette a fáradságot, és előszedte a Chaplin páncélszekrényében rejtegetett „filmtörténeti adalékokat". Azon kívül, hogy a bejátszott filmrészletek önmagukban is szórakoztattak (különösen a korai burleszk; a reneszánsza jó ideje tart a műfajnak), a dokumentumsorozat Chaplinről, az alkotó emberről árult el érdekes újdonságokat Főként a forgatási módszereiről szóló részletek kötötték, le figyelmünket: a spontaneitás és a tudatosság, az improvizációs hajlam és a roppant önkontroll összefonódásai beszéltek a nagy művész tehetségének mibenlétéről. Óhatatlanul eszébe jut az embernek: biztosan akadnának a hazai legkülönfélébb archívumokban is olyan „anyagok", amelyek fölhasználásával eleveníthetné és az utókor nézőpontjából kommentálhatná valaki, vagy valakik a mi filmművészetünk nagy egyéniségeit, vagy korszakait. A tévé számos kísérletet tett már arra, hogy amolyan filmmúzeumszerepkört is betöltsön; a kísérletek, annak ellenére, hogy egyhangú üdvözlésben volt részük, rapszodikusak, máig. Pedig elég nyilvánvaló, hogy valódi, jó szolgálatot tenne, adekvát szerepkört kaphatna így a házimozink. Ha csak arra gondolunk: a gyerekek nőnek, a nemzedékek követik egymást. Amit én láttam gyerekkoromban vagy ifjan, hol nézheti most meg a fiamlányom? Sok jel mutat arra, hogy o tévés műsorszerkesztés gondjai nőnek. A műsoridő nem rövidül, az új produkciók száma viszont jóval kevesebb (elsősorban pénzhiány miatt), mint korábban volt. A heti két-három filmet, tévéjátékot megszokta a közönség. Ha nem adatik premier, koncepciózusabban kellene végre gondolkodni ismétlésekről, régebbi mozifilmek közvetítéséről. Hiába. hogy a tévés szakemberek mindezt jobban tudják bármelyikünknél, ha az eddigi tapasztalatainkból arra kell következtetnünk: úgyszólván csak a külföldi (elsősorban nyugati) régi, olcsó filmekre vadászás fért bele a szükség diktálta műsorelgondolásba. Az esetlegességet. véletlenszerűséget kiküszöbölve rendszeresíteni kéne a hazai alkotói sorozatokat, és körül kellene nézni a szocialista országok egyes filmtörténeti jelentőségű korszakaiban is. Emellett persze olyasmikre, mint a Hitchcock-sorozat — mindig vevők vagyunk. Ha nagyobb rendszer lenne e régi filmek sugárzásában, nem sikkadnának anynyira el a többi műsor között; bizonnyal nem lenne hetenként az a rossz érzésünk; de hisz' nem is volt semmi a tévében ... Sulyok Erzsébet Lukács igézetében m*m Nyár volt akkor is. és utaztunk a Balatonra. A barátom — nevezzük, mondjuk, Nleknek, mivelhogy így hívták — a vonaton kinézett magának egy meglehetősen különleges fejű idősebb urat, és mély rokonszenvvel, rajongva bámuló őzikeszemekkel mustrálta. Az indok: úgy hasonlít Lukács Györgyre... Fenti, hiteles jelenét lett légyen bármily gyerekes is, megmosolyogtató kamaszosságával példázat vagy legalábbis jelzés értékű. Hiszen pontosan űgv van. ahogyan a legutóbbi ÉS-ben is olvashattuk : immáron nemzedékek nőttek föl Lukács igézetében. és rajongás ide. 15 esztendős nyári vonatbéli Jelenet oda (én is bámultam!), e generáció tagjai ma is búsakén vallhatják magukat a Lukács-igézet gyermekeinek. S egyáltalán nemcsak annak okán, hogy máig Lukács György az egyetlen magyar, akiről mondjuk egy átlagos angol értelmiségi is hallott. (Az aranycsapat tagjait kivéve.) Természetes, hogy nagy érdeklődéssel várhattuk csütörtökön este a Kossuth-rádióban az Eszmék faggatása című műsort, mely ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai intézetének Lukács-archívumába látogatott. A szerkesztő-riporter, Zeley Lászlót Sziklay László, az archívum (és könyvtár) vezetője kalauzolta, az apropó pedig egészen nyilvánvaló volt, hiszen jövőre ünnepeljük e nagy elme és rendkívüli tisztességű ember születésének centenáriumát. Az egykori, még a filozófus életében tulajdonosához hasonló világhírnévre szert tett. Belgrád rakpart 2. szám alatti lakás ad otthont az archívumnak. Ma az egyedüli hely a világon, ahol a létező összes írásos anyagot gyűjtik Lukácstól — és Lukácsról. Nem mondom, szívesen hallottam volna arról,, hogyan is mutat belülről e „szentély", általában valamivel színesebb, hétköznapibb hangnem jót tett volna az egész programnak, hiszen hallhatóan mindvégig elsősorban az információnyújtásra épült. Csok némileg túlzottan „filoszkodva". Szerencsére, nemcsak arról értesülhettünk, mi minden is készül a centenáriumra, hanem egy-két igen jó kérdés révén arra is választ kaptunk, milyen ma Lukács György megítélése itthon, továbbá Nyugaton és Keleten. (Tekintve, hogy csak az utóbbi 30 esztendőben ez ügyben jókora kacskaringók tétettek. a kérdéskör nem mindennapian izgalmas.) — Nagyobb bajnak — ha ez az — mindössze annyi számíthatott: arról nem kaphattunk felvilágosítást (akárha vázlatosat is), vajon mitől gyakorolhatott olyan páratlan hatást sokakra ez a hatalmas életmű. Lehetne azzal védekezni, hogy egy archívumvezetőnek a félórás rádióműsorban nem ilyesmi a fő feladata, de isten tudja, azért mégis... Hiszen, ha csak arra gondolunk, hogy Thomas Mann a Varázshegyben Naphta figuráját köztudomásúan Lukácsról mintázta, már látjuk: enyhén szólva. nem mindennapi karakterről van ám szó ... Az is igaz, hogy minden Lukácsigézetben felnőtt embernek előbb-utóbb szembe kell néznie a Mester néhány, utólag korrigálandó véleményével, egészen Madách Tragédiájának megítélésétől addig a Hauser Arnoldtól származó. általánosabb érvényű megállapításig, hogy Lukács bizony olykor egy-két esztétikai ítéletében (Waltér Scott, francia egzisztencialisták stb). — ugyancsak „mellttrafált"... Apropó, ítélkezés. Ez a hatalmas szellem soha sem félt belátni tévedéseit. Neki valóban „útja volt Marxhoz", nem úgy. mint sokaknak, akik védőpajzsként használják gyakran e nevet (is). S mivel a már említett múlt heti ÉS-cikk egy könyv ürügyón bizonyos mítoszrombolást pártol Lukáccsal kapcsolatban, engedtessék meg hangsúlyozni egyet nem értésemet. Nem csupán a mítoszrombolással kapcsolatos fenntartások miatt. (Bár szellemi kép- és szoborrombolókbód amúgy is van elég. Túl sok is.) Hanem, mert sokkal inkább másféle-aggodalom kerít hatalmába, különösen a centenárium előtl. Az. ami Lukács egyik fordítóját. a kiváló költő-publicistát, Eörsi Istvánt. Vagyis, hogy szépecskén megszaporodnak majd a- „tanítványok", az „értelmezők", akik majd lassan ellepik Lukács György életművének hatalmas boltozatát. Ez is megérne egy rádióműsort. Centenáriumon pláne. Domonkos László Előtérben a mívesség A Szeged Táncegyüttes előadása Okkal tituláljuk itthoni bemutatkozásnak a Szeged Táncegyüttes vasárnapi, kisszínházi évadzáró előadását (a közönséglétszámra tekintettel. kettőt tartottak). Ugyanis maidnem teljesen kicserélődött a csapat. a művészeti vezetőkkel. Nagy Alberttel és Zsoldos Ildikóval Szegeden egvütt kezdő. 12 évvel ezelőtt induló fiatalok közül csak néhány pár táncol már az együttesben. Űj tanítványok nőttek fel. akik országos fesztiválokon többször szereneltek már. de talán itthon ezt a mostanit tekinthetjük igazán reprezentatív bemutatkozásuknak. Imponálóan jól sikerült. Gonddal, a munkáról teljes áttekintést adva. a színpadi hatásokra tekintettel, a műsorielleg szem előtt tartásával állította össze a kétrészes programot Nagy Albert. A műsor egésze, nemcsak a koreográfiák megválasztásával. hanem általában az előadásmóddal is. híven összegezte az együttes vezetőiének művészeti hitvallását. Nagv Albert szigorúan a hagyományok elkötelezettje. Táncosai eredeti, a népek (elsősorban a magvar. de a szomszédos is) tánckultúráiártak legrégebbi és újabb korszakaiból való mozgáskincset elevenítenek meg. De ezeket a táncokat — mint Andrásfalvu Bertalan népraiztudós mondta az előadás előtti köszöntölében — nem színpadon táncolták eleink, hanem (tánconként, tájegységenként más-más törvények szerint) a hétköznapi életük színterein. „kibeszélve" mindennapos fáidalmaikat és örömeiket. A régiek érzésvilágának zenében. dalban, táncban való haidani művészi kifejezései, és ennek mai „fölfedezései", közvetítései között lényegi különbséget indukál — a színpad. Mindenkinél. valamenynvi táncművésznél persze, de hogy mit. mennyit és hogyan. ez egyéníti az alkotókat. Nagy Albert a színpadi alaptörvények szem előtt tartásával. de erősen ragaszkodik az eredetihez. Azt tartia: a tánchagyomány olv gazdag: a mai interpretátor akár életen át dolgozhat azért, hogy tökéletesre csiszolia előadásmódiát. hogv minden táncdialektikus nyelvét tudia. Az improvizációs lehetőségek tára gyakorlatilag akkor is kimeríthetetlen. A színpadi szerkesztésnek, az eredeti elemek különféle összeillesztési módozatainak, a régivel építkező úi. mai táncalkotásek létrehozásának lehetőségei — úgyszintén végeláthatatlanok. Ez a hit megkapóan és meggyőzően sugárzik koreográfiáiból és együttest nek eeész munkájából is. Tisztán látszik, hogv immás — még ha nagvon fiatal tanítványokkal is — nem az emleaetett táncnyelv megismerésénél tartanak, hanem ennek birtokában a felszabadult ..mondatszerkesztésnél" és a kifejezés finomra csiszolásánál. A „szakmán" kívüliek előtt is nyilvánvaló, milyen sok munka árán. miiven nagy utat kell ehhez bejárni: céltudatos elkötelezettség. már-már fanatikus tetterő nélkül aligha megy ... Ahol a kéztartásnak is jelentősége van ... Zsoldos Ildikó adia a gyerekeknek a „nyelvi alapokat". Először táncszavakat tanulnak. maid szóösszetételeket egyszerű mondatokat. A későbbi bonyolult mondatfűzésekhez. maid a táncnvelvi műremekek, a lírai és elbeszélő költemenvek előadásához roppant gyakorlottság és tehetség kell. Az „alapozás" biztonságosságáról sok tehetséges kisgyerek győzte meg az előadás nézőit, az egyenes ívű fejlődés lehetőségéről meg az utánpótlás csapata. Az egyenletesen magas színvonalon teliesítő legidősebbek között ís vannak persze legjobbak, akiknek tudása, technikai biztonsága lehetővé teszi az emlegetett finomra csiszolt előadásmódot. Egészében: alighanem nagviából ígv néz ki egv mai. profi szinten produkáló amatőr néptáncművészeti csoport. A bemutatott műsorszámokból ezért igen nehéz kiválasztani a ..leg-eket": hiszen mindegyik saiátos követelménveket is támasztott. Mégis: a Bihari román férfiszólók. s Nagv Albert művei közül a ..Méhkeréki táncok". valamint a ..Marossziki táncok" az előadás kifinomultsága tekintetében kerülhetnek a sor élére. (Ide kívánkozik: az együttes aszszisztensének. Tanács Istvánnak. az előadói modorát tanítani kell: ha ezt az elegáns. könnved-méltóságtelies stílust, tartást egyáltalán lehet utánozni.) A bemutatott cigánytánc igen hatásosan megkomponált koreográfia, érett előadókat követel. A csalogatás, a megcsalás és az agresszív jelleg, a küzdés tartalmait impozánc tánctudással közvetítették a táncosok. Nagv közönségsikere volt a szatmári összeállításnak. okkal, és a fináléban a kalotaszegi táncoknak. Gyönyörűen kidolgozott bemutatót kaptunk dunántúli táncokból is. é.q igen hangulatos volt a dél-alföldi csokor. Az együttes rokonszenves művészi törekvéseinek lét1ogát. helvénvalósáaát bizonyította az évadzáró önálló műsor. Érett, csiszolt tancműveket méltó stílustisztasággal. míves elóadasban láthattunk. A .helvén volt" a Molnár Erzsébet és Szűcs Miklós vezette zenekar is. S. E. Svéd tudósok hazánkban Sune Bergström, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnöke vezetésével svéd tudósdelegáció érkezett hazánkba ..A svéd tudománv napjai Magvarországon" című iúnius 5-én kezdődő rendezvénysorozatra. A neves személyiségekből álló. népes küldöttség tagjai tudományos ülésszakon. vitaüléseken, kerekasztal-megbeszéléseken találkoznak maavar kollégáikkal. A ' rendezvénysorozat keretében tudománypolitikai és konkrét tudományos kérdéseket vitatnak meg. A küldöttgyűlés tapasztalatairól A KISZ Szeged városi bizottsága tegnap, hétfőn tartotta soros ülését az úttörőházban. A testület meghallgatta Tóth Tamás első titkár beszámolóját a szegedi ifjúkommunisták közelmúltban megtartott küldöttértekezletének tapasztalatairól. Mint ismeretes, a városi KISZ-bizottság tavaly ősszel tartott rendkívüli küldöttértekezletet. Az akkor megválasztott új testület így saját munkájáról is beszámolhatott legutóbbi küldöttgyűlésén. Az erről elhangzott értékelésekről, valamint a több mint 30 hozzászólásról Tóth Tamás elmondta: a 19 tagú testület, vezetőivel egyetemben. igyekszik hasznosítani a jó ötleteket. Így például a testületi tagok a különböző munkabizottságokban is tevékenykednek majd. A bizottság elfogadta a beszámolót. Majális Ópusztaszeren Kiváló kisipari wkabrigádokat tüntettek ki Ragyogó napsütésben rendezte meg vasárnap Ópusztaszeren békemajálisát a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a KIOSZ megyei vezetősége. A megye 1400—1500 kisiparosa gyűlt össze családtagjaival az emlékparkban, ahol délelőtt a Himnusz elhangzása után dr. Kedvessy György egyetemi tanár, az Országos Béketanács tagja mondott ünnepi beszédet. A majálison kitüntetéseket adtak át a kiemelkedő munkát végző kisiparos-közösségeknek. A KIOSZ országos vezetősége á Kiváló Kisipari Munkabrigád címet adományozta a hódmezővásárhelyi Kossuth Lajos, a kisteleki Vedres István, a makói Erdei Ferenc, a mindszenti Hámán Kató. a nagymágocsi Maykovics Mihály és a szegvári Március 15. kisipari munkabrigádoknak. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetését kapta N. Nagy Ferenc kisteleki kőműveskisiparos, az Érdemes Társadalmi Munkáért kitüntetést D. Nagy András, a hódmezővásárhelyi autószerelő-autómentő kisiparos, a Kiváló Társadalmi Munkáért emlékplakettet a makói Erdei Ferenc és a hódmezővásárhelyi Kossuth Lajos kiváló kisipari munkabrigád képviselője vehette át . Az Országos Béketanács titkársága emléklapját a kisteleki Vedres István kiváló kisipari munkabrigád érdemelte ki. A KIOSZ megyei vezetősége három brigádot dicséretben részesített. Az ünnepség néptáncműsorral zárult, majd a résztvevők megtekintették a nemzeti emlékparkot. Budapesten héttőn megkezdődött a bűnmegelőzéssel foglalkozó ENSZ-szakértők nemzetközi tanácskozása. Az interregionális ériekez.leten — várhatóan több napos programmal — a világ minden tágról mintegy félszáz bunüg* szakértő vesz részt, közöttük hazánk vezető jogászai, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás, a büntetés-végrehajtás illetékes szakemberei. Az értekezleten mindenekelőtt azt elemzik, milyen szerepe van a változó világban ma —és l lehet a jövőben — az igaz' ságszolgáltatási büntetőeljárás intézményének, s ez hogyan teheti eredményesebbé a bűnözés elleni harcot.