Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

2 Szerda, 1984. június 20. Új fémhulladék-daraboló üzem Az Észak-magvarországi MÉH Nyers­hnvag-hasznosító Vállalat úi fémhulladék­daraboló üzemét kedden avatták fel Gyöngyösön. A mintegy hetvenmillió fo­rintos beruházás határidőre és a tervezett költséaek betartásával készült el. Az úi üzem feladata, hogy a beérke­zett fémhulladékból kiválogassa és az ipar leénveinek megfelelően feldarabolva ér­tékesítse a színesfémeket, Erre a célra korszerű öntvénvtörő. valamint daraboló­berendezésekkel szerelték fel. Várhatóan évente mintesv háromezer tonna fémhul­ladékot dolgoznak fel. amelynek 80 száza­lékát — elsősorban a rezet és az alumíniu­mot — az ioari üzemek számára haszno­sít hatóvá teszik. Az üzemavatáson elmondták, hogv a Minisztertanács idevonatkozó határozata értelmében a MÉH Tröszt a hatodik öt­éves tervidőszakban növeli a hasznosítható hulladékok begyűjtését, korszerűsíti és feileszti begvűitőhálózatát. fokozatosan megteremti a műszaki feltételeket a hul­ladékok ioari feldolgozásra való előkészí­téséhez. Pulton innen, pulton túl Betér az ember egy-egy dett a forgalom, mert mű- piac ismeretében csak any­tanyai boltba, s elszomorító trágyát is árul a boltvezető, r.yit teszek hozzá, hozzáértő kép fogadja: a hűtőpult — — Mi van, ha megbeteg- és megfelelően érdekelt em­ha van, s ha működik — szik, ha elmegy szülni a ta. berekkel a zöldségüzletben többnyire üres. Tartanak nyai boltvezető. Zákányszé. nehéz ma ráfizetni. iparcikkeket, néhol még ru- ken, a Fodor tanyai bolt haneműt is, de aki határo- például egész hónapban zár. zott vásárlási szándékkal érkezik, az többnyire épp azl nem kap. amit keresne. A külterületi boltok fő fel­adata. hogy alapvető cikkek­kel ellássák a helybéli la­kosságot. Azon már lehet vitatkozni, hogy mi tartozik ra volt a tavasszal a bolt. vezető betegsége miatt. A szomszédoknak kenyérért is kilométerekre kellett jár­niuk. , — Állandó helyettesítőket veszünk föl, kiemelt fix fize­téssel. nekik az lesz a dol­ennek a körébe, s ahol szű- guk hogy ahol tartósan ki­kös a választék, ott a boltos esik a munkából az alkalma­lustaságán, hozzá nem érté- zottunk, átvegyék a munká­sén múlik a dolog, vagy pe- ját. Ez azonban nem jelent­dig a feltételeken. bet megoldást egy-kétnapos Előnyös formák léteznek már, amelyekkel a tagok pénzét kölcsönkérve közös­ségi célokat valósítanak meg/ Legkevésbé előnyös a tagsági kölcsön, ennek csak 5 százalék a kamata. A cél­részjegy és a tagsági rész­jegyalap 7 százalékot fizet, 7 esztendő után 10 százalé­kot. A lakosság máshová sem tudja előnyösebben el­helyezni a pénzét, ha nem akarja vállalni a forgatás '. Úthálózatunk jövője öt éve az MSZMP gazda- herkocsik, kamionok, speciá- mindegyike úgyszintén az el­ságpolitikai bizottsága hatá- lis járművek az utakon, a avult elődöt volt hivatva föl­rozta el a közúthálózat hosz- személyforgalom többségét vaitani. szú távú fejlesztési keretter- is motorkerékpárok, autóbu- Méltán követelmény ugyan­vének kidolgozását. E dön- ¡fzok, személygépkocsik bo- csak, hogy a jövőben az út­tés magyarázata kézenfek- nyolítják le. Az illetékesek- hálózatot érintő fejlesztésc-k vő: a társadalmi-gazdasági nek több mint harmincezer segítsék a kis települések fejlődés egvik előfeltétele a kilométeres országos útháló- népességtartó szerepének megfelelő közúthálózat. A zatról kell gondoskodniuk, erősödését. E fontos szem­mai helyzetet, az úthálózat és egyre sürgetőbb igény a pontokat szem előtt tartva jelenlegi szerkezetét törté- korszerűsítés, új utak, hidak bocsátotta május végén tár­nelmi örökségként tartjuk építése. sadalmi vitára a Hazafias számon. Jellemző a sugaras mik arról szólni, hogy szá- Népfront a közlekedesi tarca szerkezet, azaz az egyszám- mos okos gyakorlatnak már által elkeszitett hosszú tavu jegyű főutak - egy kivétel- eddig is tanúi lehettünk, országos kozuthalozat-fej­!el — a fővárosból indulnak jgy például annak hogy lesztesi tervezetet. Elsőkent ki, s ugyanfcsak sugaras szer- rendre épültek és épülnek a Pécsett majd Győrben az­kezetet alkotnak a megye- városkerülő utak Veszprém- tan Debrecenben. Miskolcon, székhelyeket az úthálózatba ben, Székesfehérvárott. Nyír- Szegeden — vegezetul a Pest kivétel nélkül bekapcsoló C"yházán Egerben Szent- megyei elkepzelesekre is ki­kétszámjegyű főutak. endrén, 'Pécsett, Szegeden, térve — Budapesten ültek , T Kecskeméten, Tatabányán, össze uegy.~egy orszagresz « Békéscsabám Ezek az utak szakemberei, hogy veleme­I 1 • I tehermentesítik a belvároso- Javaslataikkal hoz­zájáruljanak a leendő mun­kák előkészítéséhez. kat a tranzitforgalomtól, és Az újabbkori beruházásqk nem lebecsülendő környezet­is mindenekelőtt ebben az védelmi és a közlekedésbiz­irányban fejlesztették a ha- tonság javítását szolgáló ha­zai úthálózatot. Elvégre az táSuk sem. E beruházások autópályák — az Ml-es, az mjndenütt részét képezték M3-as, az M7-es és a most egy szélesebb körű rekonst­épülő M5-ös igazodnak a ko- rukciónak: amelyek nyomán .- , . . . . , . rábbi közlekedési irányok- üj (városközpontok születtek, ha'yfy Árpad irányításává! hoz, s tulajdonképpen kapa- a korábbinál magasabb fo- ~ avaly kezdték el kialak.­citásbővítő létesítmények. kú infrastruktúrával. Ma- tanl az UVATERV-nel meg­Hasonló célt szolgált az a gyarán az éiet minősége ja- hozzá három változatban. A program is, amelynek kere- Vult azokon a településeken, Prognózisok szerint az ezred­tében teherbíróbbá tették és ahol korszerűsítették az or- fordulóra minden otodik la­kiszélesítették a legfonto- szágos főutak városi átkelő kosra Jut ma-ld egy szen?elyT i i i •• ..i-i-i A i ' _ rion rrvüci o m Q7 11T nol fiVQT Hazánk távlati közútháló­zat fejlesztési tervét — Mi­A száksós-tói bolt vezető jé- betegségek esetén, vagy kockáza tát. Ha egy családból vei beszélgettem arról, meg- olyankor, ha a hét valame­éri-e, s egyáltalán lehet-e lvik napián iskolába jár a széles választékot tartani boltvezető. Ahhoz továbbra egy elnéptelenedőben levő is a vásárlóknak kell alkal­tanyás területen. A boltosnő mazkodni — a helyettes azt mondta, lehetne, de nem ugyanis csak leltározás után érdemes. A külterületi bol- veheti át a boltot, erre a tok dolgozói jó, ha kapnak háromezer forintot. Válasz­tékot akkor lehetne bővíte­ni. ha a boltos személyesen járna a szállítókhoz, tárgyal- nának kiadni boltokat? vagyonvédelem és a felelős­ség egyértelművé miatt van szükség. — Szerződésbe nem tud. ra, szervezne. Igen ám, de kire hagyja addig a boltot? És ki fizeti meg az-utazása költségeit?'Cseppet sem bi­zonyos." hogy á szállítónak megéri dR'án fciS (étéiben is kivinni az árut, amennyi egy-egy ilyen kis boltban elfogyna. Élelmiszereket nem lehet sokáig tartani, meg­remlanak, lejár a szavatos­ságuk. Tudomásul kell ven­ni, hogy ahol nincsenek nagyvárosi feltételek, ott ntm lehet nagyvárosi köve­telményeket támasztani — vélekedett a boltosnő. — Ezek szerint a külte. — Nincs túl nagy érdeklő­dés. A domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezetnél ' működő házibolt például s/erzőöéses vo}t, míg vissza n^m adták. — Azt hallottam, önök i-ersenytárgyalásról ver­senytárgyalásra magasabb átalánydíjat kértek volna. — Csak az áremelkedések hatását építettük bele a dijba. Széli Sándorné, a zákány­széki tanács elnöke azt mondja, elégedett a móra­halmi áfész munkájával. Közös fejlesztések, eredmé­ketten tagjai a szövetkezet­nek, a tagsági részjegyalap­pal bármikor kivehetik a pénzüket, a kamatát fölél­hetik, s ez a megengedett legnagyobb összegnél elér­heti az évi 76 ezer forintot. A mórahalmi szövetkezet­tétele ben egymillió forint van tagsági részjegyalapban, másfél millió célrészjegyben. Ha épül valami korszerű új létesítmény a faluban, az emberek büszkén emlegetik: az én pénzem is benne van! Tanács István gépkocsi, ám az úthálózat tervezőinek, építőinek arra is fel kell készülniük, hogy a következő évszázad folya­mán elérjük, hogy ezer la­kosra 300 személygépkocsi jut. Ez a mainál lényegesen nagyobb forgalmat teremt rületen lakók nyugodjanak nyes tárgyalások bizonyítják bele az alacsony színvonalú a j"ó együttműködést. Az el­rllátásba? — kérdeztem Do- nökasszony szerint külön hó Lajost, a Mórahalom és szerencse, hogy rendkívül Vidéke Áfész elnökét. jól képzett, hozzáértő keres­— A helyismeret a legfon- kedők dolgoznak Zákány­tosabb. Aki már több éve széken. Az iparcikkboltban dolgozik egy helyen, föl számos, Szegeden sem kap­tudja mérni, mi fogy el ható hiánycikket megkap­azon a területen. nak a falubeliek, a boltve­— A valóságban azonban zető még Pécsre is eljár, vagy a fluktuáció, sokan hegy az ottani kishatárfor­rr.eg sem melegednek egy galom keretében behozott helyen, mielőtt kiépíthetnék jugoszláv árukból szerezzen. a kapcsolataikat, megszerez- Az élelmiszerbolt kicsi, zsú­íték a vevők bizalmát, folt, a választék viszont el­odébbállnak. sőrangú. Az egy négyzetmé­— Kapnak külterületi terre eső forgalma az or­pótlékot a kint dolgozók, szágban az első között van. Képezünk is elég kereske­dőt, azért taníttattuk őket, hogy ne legyen gondunk, de nem mennek ki a peri­Két dolgot kérdeztem még részletesebben Dobó Lajos­tól : mi a véleménye a zöld­ség-gyümölcs fölvásárlásról, feriára. Kevés a stabil, régi, s mennyire tudják bevonni a taDasztalt ember. A közsé- fejlesztésekbe a helyi la­gek központjában mindé- kosság nem csekély anyagi rütt van éielmís?"rV>olt. rx eszközeit? Az áfészek zöld­ből iparcikk szaküzlet. A séges dilemmáit többször kinti keresletet ezekre épít- elemeztük már, úgy tetszik, jük. A nagyobb bolt rendel nincs is lényeges változás, egy kartonnal azokból az A szövetkezet plusz egy lép­árukból, amelyek nagy té- cső a zöldség-gyümölcs telben a tanyai boltban nem amúgy is hosszú útján. Ha kelnének el, és néhány da- fölvásárolja az árut, még a rabot kivisznek belőle. ZÖLDÉRT-nél is olcsóbban — Érdeke ez a falusi bolt. teheti, mert saját haszon­vezetőknek? Ha kiadják az kulcsát csak a termelő ro­árut, náluk csökken a forga­lom, konkurrenciát teremte­nek maguknak. — Ügy állapítjuk meg a jutalékkulcsukat, hogy érde­vására érvényesítheti, ma­gasabb áron nemigen talál vevőt. Május elsejétől nye­reségérdekeltek a felvásárló helyek, az érdekeltség alap­kük legyen. Nagy súly nehe- vető viszonyain azonban ez zeaik a központi üzletekre, aligha változtat, legfeljebb a legtöbb helyen kicsi az annyit, hogy a felvásárlók alapterületük. Visszatérve a ezután igyekeznek a meglevő tanyai boltokra, mi inkább lehetőségeket maradéktala­abban látunk lehetőséget, nul kihasználni, vagy úja­hogy a gazdálkodáshoz szük- kat felkutatni. Az elnök seges dolgokat, például mű- szerint ésszerűtlen lenne tel­trágyát is árusítunk. Jó pél- jesen a szabad piacra be­da erre az 55-ös út mellett, állni, túlságosan nagy koc­Kossuth-kútnál levő 10-es kázatot jelentene, ök tud­bolt. Ott jelentősen emelke-. ják, magam a hazai zöldség­sabb közutakat. A kapacitás szakaszát, bővítését természetesen in­dokolta a motorizáció ugrás­szerű fejlődése. S ha ennek növekedése le is lassult, hi­szen a korábbi esztendőkben százezer fölötti számban ér- A fejlesztések ellenére va­tékesített a Merkúr személy- lamiben mindmáig nem tőr­gépkocsit, ám újabban ez a tént előrelépés. Hazánk gaz- majd. szám jóval kisebb, még a je- dasági fejlettsége és szerke- Tudva, hogy úthálózatunk len gazdasági körülmények zete e§>'re jobban igényli a — elsősorban a forgalmi közt sem szabad me°feled- sugaras szerkezetű közúthá- aránytalanságok miatt — kozt sem szabad megteled- lózat helyett a sugaras_gyű_ mar napjainkban is nehezen kezni a fejlesztesekről. rűs szerkezetet. Ehhez azon- birkózik meg a közlekedés A motorizáció alapja az ban nemcsak új utakra, ha- lebonyolításával, nem lát­út. A pálya, amely lassíthat- nem új hidakra is szükség szik korainak a Hazafias ja, vagy éppenséggel — pél- van. Bármely hihetetlen, ha- Népfront és a közlekedési clául az autópályákat figye- zánkban a felszabadulás szakemberek közös akciója. lembe véve — gyorsíthatja a után nem épült előd nélküli Ne feledjük, hogy sokféle ér­forgalmat. Aruk tonnáinak új műtárgy a folyók felett. A deket kell figyelembe venni, százmillióit fuvarozzák te- Dunát Tahinál átívelő né" sokféle szempontot mérle­hány éves letesítmény egy gelni. A környezet védelme korszerűtlen, keskeny hft'd és a gazdasági szempontok, közvetlen közelében épült a kényelem, a biztonságos fel, s a régit az új átadása közlekedés és a termőföldek után hamarosan le is bontot- védelme nem lehetnek egy­ták. A körösi hídprogram mást kizáró szempontok. részeként épített hidak F. Gy. Tőrök József, dr. Komócsin Mihály és Csűri József Ma is, életének nyolcadik évtizedében is dolgozik még. Azt mondja, a munka tartja jó kondícióban. A pártnak 1938 óta tagja. 1909. június I9-én Szegeden született. Apja építőmunkás volt. 1922-ben kőművestanonc lett. 1925-ben kapott segéd. az MKP szegedi szervezeté­nek és a Polgárőrségnek, va­lamint a demokratikus rend­őrségnek, ahol 1947-ig cso­portvezető. 1947-ben részt vett a MÉMOSZ szegedi ter­melőszövetkezetének létre­hozásában. 1949—1954 kö­zött a Szegedi városi tanács levelet. 1927-ben részt vett építési és közlekedési osz­a szegedi építőmunkások tályának vezetője volt. 1955­bérmozgalmában. Résztvevő- tói a kőműves szakmában je és Gladics Gyula iránví. dolgozott. Munkásságának és tásával egyik szervezője érdemeinek elismeréseként volt 1930 szeptemberében a nagy tüntetésnek. A rendőr­ség elfogta, a városházára kísérte, ahol megverték. Az 1937-es szegedi építő­munkás sztrájkban sztrájk­bizalmiként tevékenykedett. 1938-ban lett vezetőségi tag­Csúri József 1969-ben a Szo­cialista Hazáért Érdemrend kitüntetésben részesült, 1970­ben a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta. Csűri Józsefet 75. szüle­ja a szegedi építőmunkás tésnapja alkalmából dr. Ko. csoportnak. E tisztségét 1950 májusáig töltötte be. 1939­mócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei párt­bizottság első titkára és Török József, a szegedi vá­rosi pártbizottság első tit­internált munkásmozgalmi kánj kö$zöntötte ben részt vett az alakuló nyilas gyűlés szétverésében. 1944-ben segítette a Ricsére vezetők családtagjait és rendszeresen részt vett a Vörös Segély gyűjtésében. a városi pártbizottság épületében. Átadták neki a megyei párt­bizottság emléklapját és a Egyik alapító tagja volt Lenin-plakettet. A lakossági adójogszabályok módosításának tapasztalatai A lakosságot érintő adó- érdekeltség javítására csök­jogszabályok év eleji módo- kentették; az árak emelke­sításával egységessé váltak dését ugyanis nem vette a korábban tevékenységen- kellőképpen figyelembe az ként alkalmazott különböző adórendszer, fgy esetenként adókulcsok. Emellett összes- lényegesen gyorsabban nö­ségében átlagosan mintegy vekedtek az elvonások, mint 5 százalékkal csökkent a be- a jövedelmek. Ez egyes te­fizetendő adók mértéke. Az rületeken azt eredményezte, intézkedés végrehajtásával hegy a termelőknek bizo­kapcsolatban a Pénzügymi- nyos határon túl nem volt nisztériumban elmondották: érdemes — a nagymértékű mindez része az adórendszer elvonások miatt — tevékeny­hosszabb távú továbbfejlesz. ségüket tovább bővíteniük, tésének, melynek célja, hogy Ez az ellentétes érdekeltség az adók az eddiginél jelen- károsan érintette egyebek tősebb szerepet töltsenek be a lakossági jövedelem sza­bályozásában. A lakosság jövedelmének 2,5 százalékát fizeti ki adóként. Ennek aránya azonban rétegenként különböző, így a kisiparo­soknál és a magánkereske­között a lakossági ellátás javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését. Az általános jövedelem, adó-rendelet módosításával jelentős feladatokkal kell megbirkóznia az adóappará­dőknél jóval magasabb, át- tusnak. A szakembereknek lagosan mintegy 15—20 szá- biztosítaniuk kell, hogy az zaiék. Ennek megfelelően igazgatási munka minden jövedelmük alakulását szá- területén érvényesüljön a mottevően szabályozza, be- jövedelmek egységes elveK folyásolja az adórendszer, szerinti adóztatása. A jogszabályok módosítása is elsősorban a kisiparoso­kat a magánkereskedőket, továbbá a szellemi szabad­fcglalkozásűakat érintette, akik szintén magasan adóz­nak. Az adókulcsok egysé­gesítésével az adórendszer régi „adósságának" tett ele­get. Megszűnt az a korábbi gyakorlat, miszerint,, ha valakinek többfajta tevé­kenységből tevődött össze a jövedelme, a külön-külön történő adózás miatt elő­nyösebb helyzetbe került, mintha összes jövedelme csupán egyetlen tevékeny­ségből származott volna. Az adókulcsokat termelói fl környezet­védelemről A Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége mellett mű­ködő környezetvédelmi mun­kabizottság ülést tartott teg­nap, kedden, a népfront vá­rosi titkárságán. Albert Im­re agrokémiai főmérnök, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Allamáson fo­lyó környezetvédelmi mun­káról számolt be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom