Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

2 Szerda, 1984. június 20. Tanulmányok a fiatal Lukácsról A fenti címmel jelent meg nemrégiben fiatal szegedi oktatók tanulmánykötete A filozófia időszerű kérdései sorozatban (kiadja a Mű. velődési Minisztérium Mar. xlzmus—Leninizmus Oktatási Főosztálya), melyben a lukácsi életmű első időszakának főbb mozzanatait elemzik. A szerzők mindnyájan szegedi felsőoktatási intézményben tanitanak, immár több éve tanulmányozzák a fiatal Lukács munkásságát a Lukács Olvasási Körön (LOK) belül. Többek között ennek is tulajdonitható. a kötetben megnyilvánuló gondolati egységessegre való törekvés. A nyolc értekezés három fejezetre tagolódik. Az elsőben a kultúra és az erkölcs kérdéseit tárgyalják. Kapocsi Erzsébet az 1902 —1919 közti Lukács-írásokban fellelhető kultúra-fogalom vázlatát adja. Elemzi Lukács viszonyát a kapitalista kultúra és civiliaéció válságához és a válságból való lehetséges kivezető utakat — a forma, az esztétikai értékek, az etika területén. Sirofci Dénes dolgozata folytatja e témát és a kultúra kérdését összekapcsolja a demokratizmus problematikájával, ami az 1919-es írásokra jellemző. A szerző Lukács ekkori alapproblémáját állítja a figyelem középpontjába; a demokrácia a szocializmus taktikája vagy integráns része? Ez a kérdés a késői Lukács írásaiban is (Demokratizálás jelene és jövője hangot kap. Tráser IMSZIÓ az 1918—1922 közötti írások etikai tanulságait elemzi, áaokat a dilemmákét, melyek ez idő tájt foglalkoztatták a filozófust (bűn és erőszak, áldozathozatal és cél stb.) Kimutatja, hogy némely erkölcsi töprengése a kommunista erkölcs lényegéről ma is időszerű. A kötet második részében a proletariátus és az osztálytudat kérdéséről írt tanulmányok találhatók. Balogh Tibor a probléma osztálypszichológiai oldalát vizsgálja meg Lukács helyesen elkülöníti az osztálytudatot és az osztályt alkotó egyének képzelet-, gondolat, és érzésvilágát, az osztálytudatot és a proletárok tényleges tudatállapotát. A szerző birálja azt a lukácsi felfogást, mely szerint az osztálytudatnak nincs pszichológiai valósága. Székely László az osztálytudat és a pszichológiai tudat dualizmusát elemzi a Történelem és osztálytudat című műben. Ott ugyanis Lukács azt vizsgálja: hogyan juttatható a proletariátus létének megfelelő forradalmi tudathoz. A „hozzárendelt tudat" azonban nem képes a kitűzött óéi megvalósítására. Rakat István Lukács proletariátusképének változását vizsgálja az 1918—1923 közti művekben. Kimutatja, hogy milyen fontos szerepe van a proletariátusnak az elmélet és gyakorlat egységének megteremtésében, még úgy is, hogy e proletariátuskép absztrakció, kevés köze van a valóságos munkásosztályhoz. így az osztálytudat sem lesz olyan forradalmi jellegű. amilyennek Lukács szánja. A harmadik fejezetben a marxizmus elméleti kérdéseit tárgyalják a szerzők. Marxizmus és elidegenedés a fejezet címe. Szabó Tibor, a kör vezetője, Buharin 192l-es Kézikönyvéről adott Lukács-bírálatot ismerteti, és kimutatja: a marxizmus naturalista és gyakorlatközpontú felfogása ütközik és különül el ekkor. Karácsonyi Péter, a fiatalon elhunyt kiváló kutató azokat a kísérleteket elemzi tézisszerűen amelyekkel (a formával, az etikával és az osztálytudattal) Lukács megpróbálta „visszavenni" az elidegenedést. megszűntetni az eldologiasodást. A Lukács-életművel való foglalkozás mindenkori aktualitásán és szükségességén túli jelentőséget ad a tanulmánygyűjtemények a nagy marxista filozófus születésének közelgő centenáriuma. Remélhetően az évfordulóra üjabb kiadvánnyal jelentkezik a szegedi Lukács Olvasási Kör, s tovább pontosíthatjuk ismereteinket Lukács Györgyről. Zsoldos Sándor A lépcsőn járás és az-egészség Dortmundi munkafiziológusok három hónapig tartó kísérletsorozatban vizsgálták egy 31 emeletes irodaház 50 olyan, 35 éven felüli dolgozóját, akik egész nap íróasztal mellett ülnek. A kísérletek során e dolgozóknak naponta legalább 25 emeletnyi utat gyalog kellett megteniük. Az ugyanilyen létszámú kontrollcsoport tagjai csak lifttel közlekedhettek. Megállapították, hogy a lépcsőn járás átlagosan 25 százalékkal növeli a fizikai teljesítőképességet. Néhány dolgozó teljesítménynövekedése a 100 százalékot is megközelítette a 13 heti tréning hatására. Az eredményeket elsősorban a kísérleti személyek keringési folyamatainak nagymérvű javulásával magyarázták. Vizuális szennyeződések Egy pályázati felhívás margójára A várost lakói alakítják. Saját képükfe és hasonlatosságukra. Ez a város, ez a világ azoknak az arcvonásait tükrözi, akik ma benne élnek. Szennyezett volta csak megnyilvánulása, láthatóvá válása a mi hiányosságainknak. gyöngeségünknek. szennyezettségünknek. Környezetkultúránk egvix leglátványosabb területe az építészet. Az Itt elkövetett hibák már méretükből fakadóan is szebeszökőek. Korábban az építészet célirányos tevékenység volt. Egy épület mindig valaki vagy valami számára épült, és soha nem a kész falak tövében tanakodtak, hogy mire is használják. Ma a helyzet nem ilveii egyértelmű. S az épületek funkcióváltozásai nem mindig telitalálatok — ez is környezetszennyezés! Csaktutv, mint az embertelen arányok érvényesülése a lakástervezésben. Persze, míg a ..panelek" miátt nyögdécselünk. ne feledjük, hogy mire is cseréltük el a nosztalgiával emlegetett lakásméreteket: meleg víz, központi fűtés, beépített tv-antenna. lift stb. És ha bántja is szemünket a villamos vezeték pókhálója, gondoljunk arra, hogy háztartási gépeink szinte kivétel nélkül elektromos üzemelésűek. Ha így sorra vesszük környező tárgyainkat, lassan és kellemetlen pontossággal kezd kirajzolódni tükörbe néző arcunk. S nemegvszer fordulunk inkább régi fényképalbumokhoz. mintsem ennek látványát elviseljük. Ám irreális talajon áll az a városkép-kialakítási igény, mely csak formákat kíván — maga sem tudja, milyen nosztalgikus indíttatásból — pusztán megőrizni. Mert célravezető-e az elmúlt kor számunkra vonzó hangulatai után áhítozni, amit az elmúlt kor embere — más tényezőktől meghatározottan, más szempontokat részesítve előnvben — saját igénvei kielégítésére hozott létre? Nem azért díszítve a homlokzatot, hogy az az utókornak gyönyörűséget okozzon, hanem mert így tudta. így látta jónak. Belőle fakadt, az ő arca tükörszilánkjei ezek. És milyen a mi arcunk? Nézzünk bele a tükörbe: a kukából kibuggyanó szemét, otromba üzletportálok, csikkek és teieszacskók. fölösleges és rossz plakátok, ordenáré ruhák és frizurák, olvashatatlan feliratok. éá minden, amit még vizuális szennyeződés kapcsán föl lehet sorolni, segít, hogy megpillantsuk arcunk vonásait, ráncait. A kirajzolódó kép az ember és környezete kölcsönös szenvedéséről beszél. Amint a kettő egymástól elválaszthatatlan és egymást halálra gyötri... A várost lakói formálják, tele van lakosainak ujjlenyomataival. A nemrégiben kiírt" fotópálvázat őszi kiállítása remélhetőleg mind a kiállítóknak. mind a látogatóknak önvizsgálatra nvűjt majd alkalmat. Lakói pedig alakítják a várost. WSldy Pál A házastársak ethidegülése című írásomban jeleztem, mennyire meghatározó a személyiségfejlődésben a gyermek- és serdülőkor nevelési légköre. Természetes „belejátszanak" örökletes, hajlamosító tényezők, az anya szülés előtti állapota, esetleges betegségei, pszichés állapota, a szülés alatti fizikális hatások, a csecsemőén kisgyermekkor esetleges betegségei, stb. mindmegannyi kisebb-nagyobb meghatározói lehetnek a személyiség formálódásában, kialakításában, hol megnehezítve. hol könnyítve a nevelen folyamatát. Különösen apróbb, és összetett „érintettség" esetében meghatázá a szülői környezet légköre. szeimlélete, magatartásé. A megértés, türelem, következetesség az egészséges életvitel, mint családi, és környezeti minta elengedhetetlen a kivánt cél elérésében. Sajnos, e téren tapasztalható fogyatékosságok nem mindig a nevelésben való tapasztalatlanságból, hézagos ismeretekből adódnak. GVakran éppen gyermekeIhk „túlzott" szeretetéből, ühmagunk kényelmességéből -«. nem ritkán a nemtörődömségből. felelőtlenségHői, önzésből következnék. Türelmetlenségünkből áflódik. hogy nem veszs*Uk tudomásul például a kisgyermek fokozottab mozgásigényét. a környezettel váló ismerkedési tevékenységét. és az ézzel járó lzgómnzgó, mindent megfogó, megnéző, érdeklődő gyermeket ^rossznak': í let ve allan* Szerzőtársunk a pszichológus H családi nevelésről dóan regulázzuk. „fegyelmezzük". A gyermekükkel kapcsolatos terveink annak jövőjét elképzelve képességeinek és korát meghaladó elvárásokat támasztunk. Vagy — testvérek esetében — esetleg egyiküket kiemelve állandóan példaként hangoztatunk, de ugyanúgy helytelen, ha mindent elnézünk, sőt a csíny tevéseket vagy durvaságot észlelve jóleső mosollyal nyugtázunk. Ugyanígy hibaforrásul szolgálnak az előforduló gyermeki vétségek a büntetés formájában, annak eltúlzásában adódó aránytalanságok. Harmonikus családi légkör esetében szinte teljesen mellőzhetők a büntetések. hiszen magával a jutalmazással is képesek vagyunk célt érni! Fentebb említettem a családi nevelésben (másutt is) a nyújtott „minta" fontosságát. Például nem engedjük a gyermeket, hogy a rekamiére cipővel feküdjék. Nyilván helytelen, ha viszont azt látja, hogy a felnőttek cipőstől heverednek le. S említhetném azt az anyát, aki a szomszédban lakó fiatalemberrel pajzán beszélgetés során egymás intim testrészeihez nyúlkáltak. amelynek következményeképpen a „játékba" később leánya is bekapcsolodofel. A későbbiekben bíróság elé kerültek a fiatalkorúval szemben elkövetett erőszak kísérlete miatt. A harmonikus személyiségfejlődés érdekében igaz, hogy mindent meg kell tennünk, de meg kell értetnünk gyermekünkkel azt is. hogy az ember életében tilalmak is vannak, és a társadalmi együttélés nem engedi meg, hogy mindenki azt csináljon, amit akar. Később esetleg a tilalmak megszegéséért keserűen kell fizetnünk. Hiába telítettek a kirakatok tetsző és hasznos dolgokkal, nem mindenkor vagyunk képesek azokat megvásárolni. Indulatainkat. vágyainkat is fegyelmeznünk kell, rá kell nevelődnünk a lemondás elviselésére, a „nem lehet"-et. a „nincs"-et is meg kell tanulnunk! Ide kívánkozik ennek megmagyarázása is. Meg kell magyaráznunk tiltásunk okát! A gyermek szűk látóköréből adódóan az 'okot, az összefüggéseket esetleg nem érti. ö csak a kellemest látja. Viszont a későbbiekben megérti, hogy a szülők miért szorgalmazták a tanulást, amikor annak már hasznát tapasztalja (?). vagy miért tiltották a késő hazatérést, a késői szórakozásokat. az öltözködésben a mertekietesseget. Ez1984. JÜNIUS 20., SZERDA — NÉVNAP: RAFAEL A Nap kel 4 óra 46 perckor, és nyugszik 20 óra 48 perckor, A Hold kel 0 óra 00 perckor, és nyugszik 11 óra 28 perckor. VIZALI.AS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 307 cm (apadó). zel is elősegítjük gyermekeinkben a helyes erkölcsi szemlélet kibontakozását, nyilván fékezhetjük, hogy a későbbiekben társait megválogatva ne keveredjék éjjé) autókat fosztogató, embereket „leütve", azokat kifosztó, stb. nem kívánatos magatartású cimborák közé. Egész fiatal korban szoktassuk rá gyermekeinket az otthoni teendőkben való segítésre, a munkára. Fiatal korban kell megismerkednünk azzal, hogy a munka végzése közben a nehézségeket le kell küzdenünk, ilyenkor esetleg szórakoztatóbb foglalatosságról is le kell mondanunk. Semmi esetre se engedjük meg a feladatok, a munka halogatását, ha nem akarjuk, hogy később gyermekünk esetleg az „egynapos munkahét" szószólójává váljék. A helyes út megválasztására kell képessé nevelnünk gyermekünket. Legyenek egészséges terveik, ambícióik, vágyaik, keressék a tartalmas együttlét alkalmait. Neveljük gyermekeinket a sport szeretetére. a sportolásra, az alkotó munkára vágyódásra (szakkörök), könyvolvasás gyönyörének megismerésére, a természeti tájak csodálására. Biztos vagyok benne, ha nevelésünk hasonló formát ölt. nagyobb örömünk lesz gyermekeinkben, egészségesebb lesz fiatalságunk, és csökken a fiatalkorúakkal kapcsolatos kisiklások száma. a fiatalkorúakkal foglalkozó bírók munkája. Dr. Wagner Ádám klifiiiun szakpszichológus 1 HATVANÖT EVE hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar (1953—1918) festőművész. Gyógyszerész volt. s 41 éves korától tanult rendszeresen festeni. Münchenben, Karlsruhéban, Düsseldorfban és Párizsiban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta maradt. Jóval halála után fedezték fel művészetét. Vizlonárius festészetét expresszionista hevület, ragyogó kolorit és nagy szimpólumleremtő erő jellemzi. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt in. délután negyed 4. fél 6 és háromnegyed 8 órakor: Gyónás gyilkosság után (színes, ni. b. amerikai krinni. 16 éven felülieknek, II heJyárra.1). Üjszegedi Kertmozi: Altatódal nészágyon. (színes, m. b. oLasz, este 9 órakor). Fáklya: háromnegyed 3. negyed 6 és fél • 8 órakor: Itália bukasa (színes jugoszláv, 14 éven felülieknek). Filmtéka (MTESZ Székház. Kígyó u. 4.): Jelenetek egy házasságból — I—II. resz (szines svéd, 16 éven felülieknek, dupla heiyárral, este fi órakor). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBESZETI ES IROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden a II. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel. sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika, urológiai felvételi Ugyeletet a II. Kórház (Tolbuhln sgt 57.) tart GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapókon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig szombaton. vásárnap és munkaszjünetl napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Esle 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100 FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 őritől reggel 6 óráig, szombaton reggel l-től hétfő reggel 7 őrátg: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele'on: 14-420 S. O. S. I.ELKISEGELYSZOLGAl.AT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: ll-OOO. 18.15: Bástya 18.45: Népzenei fesztivál 18.15: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó magyarul 20.00: Labdarúgó EB: NSZK-Spanyolország 22.15: Tv-hiradó szerbhorvátul 22.35: Portugália—Románia BUKAREST 14.30: Magvar nyelvű adás 19.00: Tv-hírado 10.20: Gazdasági figyelő 19.35: Ténj-ek és távlatok 19.55: Az én fi«m — koreai film 21.20: Tv-hiradó CSÜTÖRTÖK OEl.ELÖTT BUDAPEST 1. 9.35: Tv-torna — (ism.) 10.00: Utánam srácok — film sorozat — 3. — (ism.) 10.30: Aranv-ásók Alaszkában — francia—NSZK—román fl'msorozat — 1. — (isfh.) 11.30: Képújság EüKil 10.90 10.95 10.35 U.OO 12.06 16.45 16.50 17.56 18.05 18.35 19.40 19.45 20.00 20.30 22.10 22.40 19.10 10.16 20.00 20.25 21.15 22.25 23.10: 17.00 17.30 17.40 17.45: 18.15: 18.45: 19.15: 19.30: 20.00: 20.20: 22.20: 18.15: 18.45: 19.30: 20.00: 21.35 : 21.45: 22.00: 17.00: 17.45: BUDAPEST 1. Tv-torna — (19471.) Utánam srácok — filmsorozat — 2. — (lám.) Delta — (ism.) A Schrammel család — osztrák zenés film — Amerikai burleszpanadé — (ism.) Képújság Hírek Nyolclábú ragadozó — lengyel kisfilm Pedál példák — az Országos Közlekedésbiztonsági Tanacs filmje A popzene műhelyei — 1. - (ism.) Képújság Nyugalmiunk érdekében Az Országházból Jelentjük — tudósítás az országgyűlés nyári ülésszakáról Tv-torna Esti mese Tv-híradó Marie-Octobre — francia film Koekázat Tv-hiradó 3. BUDAPEST 2. Képújság Interjazz sesslon Szlovén népi táncok — jugoszláv zenés film — (ism.) NSZK— Spanyolország Köziben : Tv-hiradó 2. Telesportban a Portugália —Románia mérkőzésről összefoglaló BELGRÁD 1. Magyar nyelvű tv-napló Videooldalak Hirek Tv-sorozat gyermekeknek Tv-naptár Könnyűzene Rajzfilm Tv-napló Sportszerda Nantes: Labdarúgó EB — Portugália—Románia Tv-napló BELGRÁD 2. Beszéljünk az egészségről Szerdai körkép Tv-napló Játékfilm Hangverseny Zágrábi körkép Komoly zene ÜJVIDÉK Tv-hiradó magyarul, szerb-horvátul Cooek kapitány kalandjai — gyse«TaekKOSSUTH 8.25: Vilagablak 8.54: Olasz nő Algírban — részlete-k Rossini operájából 9.43: Kis magyar néprajz 9.18: Nemzetközi mesefesztlvál 16.06: Két keréken Magyarországon 16.35: Válaszolunk hallgatóinknak 16.56: FüVósIndulók 11.90: zenekari muzsika 12.45: Vendég-látó 13.95: Operaslúgeiek 13.35: Dzséssámelódlák 14.19: Kritikusok fóruma 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Elő történelem 16.05: Külföldről érkezett 10.30: Dalok és találkozások — 1. 17.05: Kevesebben, lobban 17.26: Délutáni Rádiószínház — Halat, sajtot Amsterdamból — Galsat Pongráoa hangjátéka 18.15: A nyelvi durvaságról Lőrincze Lajossal beszélget Fehérvári " Győző »ti non 20.06: Ui Melódia lemezeinkből 20.37: Népdalcsokor 21.30: Prizma • ' 22.26: Tiz perc külpolitika 22.311: Barokk operákból 22.45: Természettudósaink a felvilágosodás korában 23.06: Klasszikus operettekből 0.10: Régi magyar dalok PETŐFI 8.95: Kónva Sándor énekel — (sz.) 8.26: Tíz perc külpolitika — (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: A 04 . 95 . 97 jelenti 10.06: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család — (ism.) 12.05: Nóták — (sz.) 12.35: Tánczenei koktél — (sr.) 13.30: Labirintus 14.00: zenés délután 16.00: Mesterségünk címere 16.40: Fiataloknak! — (se.) 17.30: Otöcbk sebesség 18.35: Találkozás a stúdióban 19.45: A Rush trió felvételeiből — (az.) 20.35: Tűkörkéoek 20.45: Nosztalglahullámi 21.19: Nemzedékek 22.09: Musical hangverseny — (Sz.) 22.41: Balorii Sándor nép! zenekara játs/.lk — (sz.) 23.26: Sanzonok Párizsból 3. MŰSOR 9.06: Énekegyüttesek műsorából — (sz.) 9.42: Ansbachl Bach Hét — 2 — (sz.) 11.95: Bioritmus 11.25: Újdonságainkból — (97..) 12.05: Zenekari muzsika — (sz.) 13.07: Fiatalok Stúdiója 13.32: Kamarazene magyar e 1 őa dóm ü vé szek tolmácsolásában — (sz.) Közben: 14.00: Avar kori temető Szarvason 14.42: Wagner Parstfal — fsz ) 18.30: A Magyár Rádió Stlóvák nvelvű nemzetiségi műsora 19.05: Bemutattuk ű.1 kórusfolvéte'einket — (sz.) • 19.46: Külföldi tudósoké a sző 20.01: Pesti háztetők — lelencek Cseres Tibor regényéből 20.58: Eugen Jochum vezényel — (sz.) 22.00: Smetana-clklu9 XII/6. (sz.) CSÜTÖRTÖK DEl.FI.ÖT" KOSSUTH 8.25: Operetlhármasok 9.00: Az Állami Népi Együttes műsorából 9.44: Chopin táncaiból 16.05: Két keréken Magyarországon 16.36: Ravel: A pasztoróra — egyfelvonásos opera 11.25: Idegenforgalmunk előőrsei 11.30: A csúnya hercegnő — Lion Feuchtwanger regénye — 15. 12.45: Könyvszemle PETŐFI 8.95: Dalok a békéről 8.26: Tíz perc külpolitika — (ism.) 8.35: Napköziben 10.99: zenedélelőtt 11.35: Csak fiataloltnak 1 — (sí ) BMS-Msaok. laJvftK eoetae