Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

VILÁG PROLETÁRJALEGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 140. szára 1984: június 16-J szombat Ára: 1,80 forint M S IMI» 5 Z EGED VÁROSI B Nyilatkozat a KGST-tagországok közötti gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fö irányairól Az országok kommunista és munkáspártjainak a KGST-tagorszagok felső szintű gazdasági értekezletén részt vett vezetői és kormányfői egyhangúlag arra a megegve­zesre jutottak, hogy a testvéri országok gazdasagi együtt­működése méreteinek további bővítése és hatékonysaga­nak növelése szükséges es időszerű. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a KGST-tagországok megnövelteden gazdasagi ereje a be­kéért. a nemzetközi feszültseg enyhítésééit, a többi állam­mal történő kölcsönösen előnyös együttműködésért folyta­tott politikájuk anyagi alapjává valt. Az értekezlet részt­vevői kiemelték az együttműködés további elmélyítéséi es tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó Komplex Program, a hosszú távú sok- es kétoldalú együttműködési programok időszerűségét, ame­lyek rendelkezései valóra válnak a gyakorlatban. A KGST-tagországok. népgazdaságának és kölcsönös együttműködésének tervszerű fejlesztése lehetővé tette, hogy számos területen, lényegesen mérsékeljek a tőkés vi­lágban kitört gazdasági válság gazdagágukra gyakorolt hatását, szembeszálljanak az imperialista körök agresszív irányvonalával, az USA és néhánv szövetségese azon kí­sérleteivel. hogy a gázdasági nyomás és a diszkrimináció politikáját folytassák. Az értekezlet résztvevői ezzel együtt megállapították, bogy még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a köl­csönös együttműködés bővítéséhez. Abban állapodtak meg. hogy megbízzák országaik ter­vező és gazdálkodó szerveit, hogy a folvó ötéves tervidő­szak hátralevő éveire szóló népgazdasági terveik kidolgo­zása és az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek egyezte­tése során tárják fel a KGST-tagországokkal folytatott ke­reskedelem kölcsönösen előnyös bővítésének lehetőségeit az érvényes hosszú lejáratú megállapodásokban szereplő mennyiségeken felül is. Egyöntetű véleményük, hogy a jelenlegi szakaszban a KGST-tagországok legfontosabb feladatai a gazdaság es a kölcsönös együttműködés területén: Koordináció — szélesebb alapokon A gazdaság intenzív fej­lődési pályára történő gyor­sított átalakítása: a társadal­mi termelés további növe­lese; a termékek műszaki színvonalának, megbízha­tóságának, élettartamának és minőségének javítása; az exportpotenciál fejlesz­tése:, a termelőerők ész­szerűbb elhelyezése; vala­mint a KGST-tagországok gazdasági fejlettségi színvo­nalai és elsősorban Viet­nam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlettségi szín­vonalának az európai KGST-tagországok színvo­na'ával való fokozatos ki­egyenlítődési folyamatá­nak meggyorsítása. Az értekezlet úgy határo­zott, új lépést kell tenni a gazdaságpolitika KGST­tagországok közötti egyez­tetésének elmélyítésére a kölcsönös együttműködés­sel összefüggő területe­ken, az érdekelt országok­nak pedig a társadalmi­gazdasági fejlődés más te­rületein is. abban a mér­tékben, amilyen mertékben azt az országok szüksé­gesnek tartják. Az ilyen egyeztetésen a KGST-tag­országok azt értik, hogy kollektív alapon munkál­ják ki az olyan nagy hord­erejű gazdasági problémák megoldásához vezető utakat, amelyek kölcsönös erde­kűek, és nagy jelentőseg­gel bírnak a hosszú távú gazdasági fejlödes es együttműködés fő irányai­nak minden egyes baráti ország által történő meg­határozása szempontjából. Célszerűnek tartották, hogy a párt- és állami ve­zetés felső szintjén rend­szeres találkozókat tart­sanak a KGST-tagországok hosszú távú gazdaságfej­lesztési stratégiája, a nem­zetközi szocialista munka­megosztás elmélyítése el­vi irányainak egyeztetese céljából. Az értekezlet résztvevői íbból indulnak ki, hogy a népgazdasági tervkoordi­náció a gazdaságpolitika egyeztetésének, a KGST­tagországok közötti tartós gazdasagi és tudományos­műszaki kapcsolatok ki­alakításának fő eszköze lesz: alapul fog szolgálni az országok nemzeti tervei kölcsönös együttműködés érintette részeinek kidolgo­záséhoz. Az értekezlet résztvevői az együttműködés gaz­dasági mechanizmusának tökéletesítése, hatékonysá­gának fokozása szem­pontjából fontos iránynak tekintik a termelési koope­ráció széles körű fejleszté­sei és közvetlen kap­csolatok létesítését az egyesülések, a vál­lalatok és szervezetek kö­zött. Intézkedéseket tesz­nek, hogy megadják a szervezeteknek a szükséges felhatalmazást és megfele­lő együttműködési feltétele­ket teremtsenek. Kedvező feltételeket fognak terem­teni továbbá közös cégek, vállalatok es egyéb nem­zetközi gazdálkodó szer­vezetek önálló gazdasági elszámolás alapján történő letesíteséhez is. Az értekezlet résztvevői különösen időszerűnek te­kintik a tudományos-mű­szaki haladas minden ol­dalú gyorsítását, ezért megállapodtak, hogy a nem­zeti programok alapján kö­zösen 15—20 évre szóló kemplex tudományos-mű­szaki haladási programot dolgoznak ki. Egyeztették, hogy a gép­iparban az együttműködés kemplex jellegű lesz, és főleg a termelés kulcsága­zatainak kiváló minőségű és műszakilag világszínvo­nalú gépekkel es berende­zésekkel való ellátására fog irányulni. Különös fi­gyelmet fognak fordítani az elektronika. a mikropro­cesszoros és a robottechni­ka fejlesztésére. Az ertekezlet résztvevői úgy vélik, saját erőforrá­saik mozgósításával és a kölcsönös együttműködés eiősítésével biztosítható valamennyi KGST-tagor­száp által a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaprob­lema megoldása Ennek ér­dekében a KGST-tagorszá­gok komplex intézkedése­kel tesznek, amelyek első­sorban az energiahordozók és a nyersanyagok takaré­kos és ésszerű felhasználá­sára. a termelés energia­és anyagigényességének csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor megfelelő in­tezkedeseket hoznak a fü­tőanyag-, energia- és nyres­anyagtermelés és a kölcsö­nös szállítások terén való együttműködés fejleszté­sere. Azoknak a gazdasági fel­tételeknek a megteremtése érdekeben, amelyek bizto­sítják több nyersanyag­fajta és energiahordozó Szovjetunióból történő szállításának megvalósítá­sát és folytatását az im­poitszükségletek olyan mér­tékig való kielegítése cél­jából, amilyenben a terv­koordináció és a hosszú le­járatú egyezmények alap­ján megállapodnak. az erdekeit KGST-tagorszá­gok az egyeztetett gazda­ságpolitika keretében foko­zatosan és következetesen fejleszteni fogják termelési es exportszerkezetüket. és megteszik áz ehhez szük­séges intézkedeseket a be­ruházások, iparuk rekonst­rukciója és ésszerűsítése terén, a Szovjetunió számá­ra , szükséges termékek, többek között élelmiszerek, ipari közfogyasztási cik­kek. bizonyos szerkezeti anyagok, kiváló minőségű, illetőleg világszínvonalú gépek és berendezések ren­delkezésre bocsátása cél­jából. Az e kérdésekkel kap­csolatos kölcsönösen elfo­gadható megoldásokat a Szovjetunió és a többi KGST-tagország objektív gazdasági adottságainak, valamint ezen országok ter­melési és kölcsönös áru­csere-forgalmi szerkezeté­nek figyelembevételével fogják kidolgozni. Ez biz­tosítja az eszközölt ráfordí­tások kölcsönösen előnyös kompenzálását, és teszi le­hetővé a szocialista közös­ség keretében a tartós, hosszú távú gyártásszako­sítás további elmélyítését. Célszerűnek tartják az energiatermelés szerkezeté­nek módosítását, közösen ki fogják dolgozni az atom­erőművek és az atomfű­tőművek 2000-ig szóló épí­tési programját. A KGST-tagországok erő­feszítéseiket es a kölcsönös együttműködést a kohászati termelés szerkezetének tö­kéletesítésére fordítják. Megállapodás született ar­ról, hogy az egymás kö­zötti együttműködés, a szakosítás és a kooperáció alapján már az elkövetke­ző evekben jelentősen nö­velik a vegyipari termé­kek kibocsátását. D békéért, a nemzetközi együttműködésért KGST.deklaráció A KGST-tagországok kommunista és munkáspártját« nak vezetői, valamint állam- és kormányfői ..A béke meg­őrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés" címmel deklarációt hoztak nyilvánosságra. A fontos dokumentum abból indul ki. hogy a politikai és a gazdasági világhely­zet eddig soha nem látott módon érinti a földgolyó orszá­gainak és népeinek érdekeit, s aggodalmuknak adnak han­got amiatt, hogy a békét fenyegető veszély erősödött. Eb­ben a helyzetben történt a KGST deklarációja a békéért, a nemzetközi együttműködésért. A KGST deklarációját a 2. oldalon ismertetjük. Szegeden Megkezdődött az őrsvezetők országos találkozója Az együttműködési mechanizmus tökéletesítéséért Az értekezlet résztvevői elsődleges feladatnak te­kintik az agráripari komp­lexum ágazatai és az e te­rületen folyó együttműkö­dés sok irányú fejlesztését. A KGST-tagországok — korszerű technológiák be­vezetése. a mezőgazdaság es az élelmiszeripar anya­gi-műszaki bázisának fej­lesztése és tökéletesítése alapján — erőfeszítéseket tesznek az élelmiszer-ter­melés, valamint az élelmi­szerek és a kölcsönös élel­miszer-szállítások növelé­sért a célból, hogy javítsák a lakosság ellátását és a fogyasztás szerkezetét. Megfelelő intézkedéseket fognak tenni, beleértve az érdekelt országok részvételét a beruházásokban és abban, hogy az érdekelt országok két és sokoldalú alapon biztosítsák az exportőr­országok számára az ösztön­zés egyéb gazdasági feltéte­leit. A KGST-tagországok szük­ségesnek tartják, hogy hat­hatósabbá tegyék a mai kö­rülmények között a KGST keretében folyó együttműkö­dés mechanizmusát, hogy az eleget tegyen azoknak a feladatoknak, amelyeket a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás tökéletesítése és hatékonyságának fokozá­sa. a megérett problémák kellő időben történő meg­oldása, valamint a KGST­tagországok abban való ér­dekeltségének növelése tá­maszt. hogv elsősorban az egymás közötti együttműkö­dést fejlesszék. Tövábbra is időszerű az a feladat, hogy a tervezési együttműködést szervesen kapcsolják össze az áru- és pénzviszonyok aktív alkalmazásával. Tovább fogják tökéletesí­teni a/. egymás közötti kereskedelemben érvényes árképzési rendszert és az együttműködés valutá­ris-pénzügvi eszközeit, erő­sítik a kollektív valutát — a transzferábilis rubelt. Az együttműködési me­chanizmus fejlesztését és tö­kéletesítését elő kell segíte­niük a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsában ki­dolgozásra kerülő, a KGST­tagországok gazdasági me­chanizmusai szerkezetének közelítését célzó javaslatok­nak is azokon a területeken, amelyek a legfontosabbak a kölcsönös gazdasági kap­csolatok fejlesztése szem­pontjából. A kommunista és munkás­partok vézetói és a KGST­lagországok kormányfői a jövőben is szükségesnek tartják a gazdasági együtt­működés fejlesztését más, a KGST-n kívüli szocialista országokkal, abból a meg­gondolásból. hogy ennek az együttműködésnek fontos szerepe van minden egyes ország gazdasági fejlódesé­ben. A jövőben is szélesíteni fogják az együttműködést a fejlődő országokkal, abból kiindulva, hogy az elő fog­ja segíteni az említett or­szágok nemzetgazdaságai­nak fellendítését és gazda­sági függetlenségének erősí­tését. a velük folytatott köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődését. Továbbra is készek arra. hogy fejlesszék a kölcsönö­(Folytatás a 2. oldalon.) Bővelkednek látnivalóban Tyúkodról. Ibrányból. Va­I iáról. Nyírtasról, Tarpáról — messziről. Szabolcs-Szat­i már megyéből érkezett meg i tegnap délután Szegedre, a KISZ-iskolába az országos j őrsvezető-találkozó első cso­j portja. A hatodikos Szim Erzsébet, a hetedikes Tóth Mariann. a nyolcadikos Brath Endre Vásárosna­ményban, hajnalban ült vo­natra. hogy időben érkezzen. Tömött utazótáskájukkal de­rekasan megbirkóztak — há­rom napi« valót kellett cso­magolni —. de már azt is tudják á házigazdáktól, me­lyik szobákban laknak maid. A KISZ-iskola nagytermé­ben levő kiállításon ők hár­man vállalták kalauzolásun­kat. Sopron. Vaja. Zánka. is­mét Sopron. Veszprém. Deb­recen. Kőszeg. Esztergom, Sárospatak. Sümeg. Salgó­tarján. Baranya. Zala. Eger­e településekről, megyékből való díszes címerek idézik az elmúlt országos találko­zók helvszíneití Az 1970-es esztendő Szegedé, s most, tizennégy év múltán ismét itt adnak randevút az or­szág legkiválóbb őrsvezetői. A kiállításon a találkozóra meghirdetett pályázatok szép alkotásai láthatók. Köztük Tóth Mariann titkos levele — a nagy fehér boríték so­kat sejtető —. a benne rej­lő üzenet valóban izgalmas olvasmánva lesz a látoga­tóknak. Mariann az úttörő­életnek számára legizgalma­sabb. legérdekesebb történe­teit meséli el levelében. — Tavaly Egerben volt a találkozó, nagyon jól érez­tem magam — újságolta kérés nélkül. Remélheti. Sze­geden is maradandó élmény­ben lesz része, a íúnius Ifi­ig tartó, sorrendben tizen­Somiogyl KArolyné felvétel« * kiállított pályamunkák hatodik őrsvezetői találko­zón. A tegnapi, péntek esti ün­nepélyes megnuitóra több mint 100 örsvezető érkezeit kísérő tanárával. A gyereke­ket. a vendegeket Koczkás Ferenc, a munkásőrség me­gyei parancsnoka köszöntöt­te. maid Rakó József, az Iránytű főszerkesztője nyi­totta meg a kiállítást. A pályamunkák megtekin­tése után este a gyerekek szegedi paitások társaságá­ban ismerkedhettek, szóra­kozhattak az alkalmi játék­kaszinóban. Ma. szombaton, az őrsve­zetők Csongrád megyei őr­söknél vendégeskednek. Sze­geden tíz általános iskola, valamint Makó. Csongrád. Mórahalom. Kistelek. Doma­szék. Szentes. Vásárhely, Sándorfalva, Tiszasziget út­törői ismertetik meg velük, hogyan élnek Csongrádban az úttörők. Ez az egész na­pos program késő délutánig tart. az este ismét a játéké, pihenésé. Holnap, vasárnap Öpusztaszerre utaznak a nyakkendősök. Munkásőr­hadijátékon. a környezethez illőn, nyomolvasó történel­mi versenyen mérik ösz­sze tudásukat. E napra sok­sok meghívót küldtek a Csongrád megyei úttörők az úttörőmozgalmat segítő társ­szervek. a Gyermekekért Emlékplakettel kitüntetett szocialista brigádok, üzemek vezetői címére. A Nemzeti Emlékparkba invitált föi­nőttekkel arról szeretnének beszélgetni, hogyan lehetne színesebbé, gazdagabbá ten­ni az úttörós éveket. A ta­nácskozást ünnepélyes szer­ződéskötéssel zárják. M. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom