Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

12 Szombat, 1984. június lÉ.' A

KGST-tagországok kommunista és munkásDártiainak vezetői, valamint állam- és kormányfői abból indulnak ki. hogv a politikai és gazdasági világhelvzet eddig soha nem látott mértékben érinti valamennyi ország és nép érdekeit. és mélv aggodalmuknak adnak kifeiezést amiatt, hogv erősödött a békét fért vegető veszélv. Jelentősen növekedett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív köreinek konfrontációs iránvvona•la. valamint a katonai fölény elérésére, az erőpolitika megvalósítására, a belüevekbe való beavatkozásra, az államok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának csorbítására a ..befolvási övezetek" megszilárdítására és újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében — hangsúlyozza bevezetőben a dokumentum. A feszült helvzet még kiélezettebb lett azáltal, hogv néhánv NATO-országban megkezdték az amerikai nukleáris középhatótávolságú rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegyverkezési versenv úl. különösen veszélves szakaszát nyitotta meg az európai földrészen, és a Szovietuniót válaszintézkedésekre kénvszeritette. Az európai nukleáris fegyverekről és stratégiai fegyverekről szóló tárgyalások megszakadtak. A nemzetközi feszültség fokozását célzó veszélves irányvonallal szembeszállnak a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom, más forradalmi és demokratikus erők. az erősödő hatalmas háborúellenes mozgalom, amelvek kifejezik eltökélt szándékukat arra. hogv véget vessenek az agresszív politikának, elhárítsák a nukleáris háború veszélvét. megvédjék a népek függetlenségét és szabadságát, békében és az egveniogúság alapián működienek együtt. A kölcsönösen előnvös együttműködés és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átrendezésének akadályozása ugvancsak növekvő ellenállást vált ki az egész világ haladó közvéleményében, az el nem kötelezett országok mozgalmában. más államok, a tőkés országok, többek között az USA reálisan gondolkodó politikai személyiségeinek és hivatalos körei képviselőinek körében is. E tendencia megnyilvánulása az a ténv. hogv a nvomás ellenére számos tőkés ország folvtat1a a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a szocialista államokkal — mutat rá a deklaráció. Ami a KGST-tagországokat illeti, határozottan elítélik és elutasítják a békés államközi kapcsolatok aláásását célzó iránvvonalat. fellépnek a kizsákmányolás valamennyi formáia. a más országok belügyeibe való beavatkozásra irányuló bármely kísérlet a gazdasági kapcsolatok politikai nvomás eszközeként való alkalmazása ellen. Mindezt a nemzetközi iog általánosan elfogadott normái, az ENSZ alapokmányában, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányában szereplő elvek durva megsértésének tekintik. A szocialista közösség országaival szembeni ilven irányvonal, amint azt a történelmi tapasztalatok mutatiák. teljesen kilátástalan. A szocializmus képes a legbonyolultabb nemzeti és nemzetközi problémák sikeres megoldására. A KGST-tagországok példáia. vivmánvaik a szocializmus és kommunizmus építésében, baráti kapcsolataik és együttműködésük megszilárdítása jelentós pozitív hatást gvakorol a világ feilődésére. Az úi tíousű államközi kapcsolatok elveinek a kölcsönös együttműködésükben, valamint más országokkal való kapcsolataikban történő következetes gyakorlati megvalósítása eredményeképpen, a szocialista országok ielentós mértékben hozzájárulnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átalakításához. Az értekezlet résztvevói hangsúlyozták, hogv a KGST-tagországok közötti együttműködés továbbfejlesztése és tökéletesítése a szakosítás és kooperáció elmélyítése elősegíti időszerű gazdaságfejlesztési problémáik eeviittes erővel történő megoldását. ezen belül az energia-, nversanvag- és élelmiszer-szükségletek kielégítését az éleniáró technika és technológia fejlesztésének és bevezetésének meggyorsítását, az anvagi és munkaerőforrások, a termelő és tudományos-műszaki potenciál jobb kihasználását. Ez hozzájárul minden egves ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. népeik anyagi jólétének és kulturális színvonalának emeléséhez, a szocialista államok ereiének, egvségének és összeforrottságának erősítéséhez. Ugyanakkor a KGST-tagországok számúra távolról sem közömbös, hogvan alakul a világ politikai és gazdasági helyzete. Mélven érdekeltek annak iavftásában. És nemcsak azért, mert ez kihat gazdasági terveik teljesítésére, a más államokkal való gazdasági és tudományosműszaki kapcsolataik normális fejlesztésére. A szocializmus, mint a világ leghaladóbb társadalmi rendszere természeténél fogva az emberiség lövőiéért érzett nagv felelősséggel lén fel. mivel legfontosabb célia az emberről, az ember Iólétéről való gondoskodás. A KGST-tagországok kommunista és munkásoártiainak vezetői, valamint államés kormányfői azon a véleménven vannak hogv nem a különböző társadalmi rendszerű államok közötti konfrontációra nem a kapcsolataikat akadálvozó úiabb és űiabb gátak emelésére hanem a békés, tartós nemzetközi oiditikai és gazdasagi KGST-deklaráció a békéért, a nemzetközi együttműködésért kapcsolatok fejlesztése konstruktív útjainak keresésére kell törekedni, a világban kialakult realitások és valamennyi orszá2 érdekeinek figyelembevételével. Szilárd meggyőződésük, hogv semmiféle világol obléma. a szocializmus és a kapitalizmus közötti történelmi vita sem oldható meg katonai úton. A KGST-tagországok mindig is a gazdasági elzárkózás következetes ellenzői voltak, állhatatosan kiálltak és kiállnak a más államokkal való széles körű. kölcsönösen előnvös együttműködés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálása. az ezek fejlesztésének útjában álló mindennemű korlát lebontása mellett. A dokumentum emlékeztet arra. hogv az elmúlt évtized tapasztalatai meggyőzően bizonyították az enyhülés szükségességét és gyümölcsöző voltát a világ valamennyi népe számára. Az értekezlet résztvevői fontosnak tartiák mindazoknak a pozitívumoknak a megszilárdítását és megsokszorozását, amelyeket a 70-es években a nemzetközi kapcsolatokban elértek, azt hogv erősödjön a kölcsönös bizalom és fejlődjön az egveniogű együttműködés az államok között. függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Ehhez valamennyi ország konstruktív erőfeszítésére van szükség mind politikai mind pedig gazdasági téren. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a béke megőrzése a Földön, a nukleáris katasztrófa elhárítása. Elsődleges jelentősége van a fegyverkezési versenv megszüntetésének. a fegyverzetek csökkentésére való áttérésnek, a katonai-stratégiai eevensűlv mind alacsonyabb szinten történő fenntartásának. Ez a világgazdasági helvzet javításának is legfontosabb feltétele. Az értekezlet résztvevői meg vannak evőződve arról, hogv az eevenlőség és az egvenlő biztonság elvének szigorú betartásával a nukleáris fegyverkezési versenv megállítható, és az államok hozzákezdhetnek a nukleáris leszerelés reális intézkedéseinek valóra váltásához. Ehhez politikai akarat, valamennyi ország biztonságának érdekeit figyelembe vevő. becsületes, egveniogű és konstruktív dialógus szükséges. Ezen az alapon lehet elérni Európa teljes mentesítését mind a közép-hatótávolságú. mind a taktikai atomfegyverektől. E

urópa békéje és biztonsága szemoontjából a jelenlegi körülmények között feltétlenül szükséges követelménv az úi nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése a kontinensen. Ezzel kapcsolatban az értekezleten képviselt államok ragaszkodnak a közéo-Jiatótávolságú amerikai nukleáris rakéták Nvugat-Európában való telepítésének megszüntetéséhez. és kijelentik, hogv amenvnviben sor kerül a már telepített rakéták kivonásához Vezető lépésekre, úgv egyidejűleg lépések fognak történni a válaszintézkedések visszavonására is. Ez fogja megteremteni az alapot a tárgyalások felújítására Európának mind a közép-hatótávolságú. mind a taktikai atomfegyverektől való mentesítésére vonatkozó megfelelő megállapodások elérése céliából. A szocialista államoknak azok a javaslatai is igen időszerűek, hogv haladéktalanul meg kell állapodni a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról: a világűr militarizálásának. az erő alkalmazásának a világűrben a Föld elleni támadásnak a betiltásáról: a vegvi fegyverek világméretű betiltásáról és megsemmisítéséről. és ehhez vezető lépésként a veevi fegvverek megsemmisítéséről az európai kontinensen. Az értekezleten részt vevő államok felhíviák a figvelmet a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-tagállamok között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés viszonvok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére vonatkozó rendkívül fontos javaslatra. Határozottan síkraszállnak azért, hogv azok a nukleáris hatalmak amelvek ezt méa nem tették meg mondianak le a nukleáris fegvverek elsőként való alkalmazásáról. A világgazdasági problémák megoldásának feladata kapcsán ma különös jelentőségre tesz szert a Varsói Szerződés országai és a NATO-országok között a katonai kiadások csökkentésével kapcsolatos tár"valások mielőbbi megkezdésének biztosítása. a szövetséges szocialista országok által az Észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz intézett felhívásban nemrégiben ezzel kapcsolatban tett részletes és konkrét javaslat alapján. A katonai költségvetés csökkentésére vonatkozó megállapodásnak természetesen ki kell teriednie valamennyi ielentós katonai potenciállal rendelkező államra A katonai kiadások csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasási és szociális feilesztés céliaira többek között a, feilódő országok megsegítésére használnák fel A szocialista közössée országainak az enyhülésre és leszerelésre vonatkozó javaslatai 1ól ismertek. A KGST-tagországok készek aktivan részt venni azok gyakorlati megvalósításában, csakúgv. mint a más államok által tett konstruktív kezdeményezések realizálásában. A háborús fenyegetés enyhítése, a katonai szembenállás csökkentése szempontiából igen nagv jelentőségű volna a stockholmi bizalomerősítő, biztonsági és európai leszerelési konferencia sikeres befejezése. A KGST-tagországok kommunista és munkásoártiainak vezetői. valamint állam- és kormányfői a békés egvmás mellett élés elveihez híven felhívással fordulnak valamennyi néphez, az államok és kormányok vezetőihez, tegvenek aktív lépéseket a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében. A szocialista országok által a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon ezzel kapcsolatban tett javaslatok továbbra is érvényesek. E javaslatok továbbfejlesztéseképpen az értekezlet résztvevői felhívnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését, a gazdasági biztonság szavatolását és az államközi kapcsolatok e fontos területén a bizalom kialakítását célzó Akcióprogram megvalósítására. A nemzetközi érintkezés gyakorlatából ki kell zárni a gazdasági agresszió bármely módszerét, többek között az embargó. a bojkott, a kereskedelmi, hitel- és technológiai blokád alkalmazását, illetve az ezekkel való fenyegetést. A valamennyi állam közötti gazdasági kapcsolatokban maradéktalanul érvényesíteni kell a nemzeti függetlenség és a szuverenitás tiszteletiben tartását, a belügyekbe való be nem avatkozást, az erőszak alkalmazásáról illetve az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodást, a teljes egyenjogúságot, a nemzeti érdekek és minden nép azon jogának tiszteletben tartását. hogv maga rendelkezzen saját sorsával. a kölcsönös előnvök. a diszkriminációmentesség és a legnagyobb kedvezmény elvét. Az értekezlet résztvevői ismételten megerősítik. országaik szilárd szándéka, hogv fejlesszék a gyümölcsöző' kereskedelmigazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat minden olvan szocialista, fejlődő és fejlett tőkés országgal, amely ez iránt készséget mutat. Célszerűnek tartják, hogv e kapcsolatokat elsősorban hosszú távú programok és egvezménvek alapján bővítsék. az együttműködés különböző, kölcsönösen előnvös formáit alkalmazzák, beleértve többek között az objektumok műszaki felszerelésében és létesítésében való közreműködést az ipari kooperációt, tudománvos-műszaki problémák együttes megoldását stb. A KGST-tagországok a tőkés államokkal. valamint vállalataikkal és cégeikkel való együttműködés potenciális fejlesztési lehetőségeinek aktívabb kiaknázása mellett foglalnak állást. Ebben a vonatkozásban nagv jelentőséget tulajdonítanak az európai országok közötti gazdasági és tudománvos-műszaki kapcsolatok bővítésének a Helsinkiben elfogadott Záróokmány és a madridi találkozón elért megállapodások szellemében. A KGST-tagországok támosatiák a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a fellett tőkés országok, továbbá a fejlődő országok gazdasági szervezetei közötti, kölcsönösen előnvös kapcsolatok kialakítását. Ezzel összefüggésben megerősítik, hogv készek a KGST és az EGK között megfelelő megállapodást kötni szem előtt tartva a szóban forgó szervezetek tagországai közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok további fejlődésének elősegítését. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői sürgetően szükségesnek tartiák a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átszervezésére és az új gazdasági világrend kialakítására irányuló munka aktivizálását. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat olv módon kell átrendezni, hogv a világ minden országa sokrétűen fejleszthesse gazdasági potenciálját, a béke. az igazságosság és a kölcsönös együttműködés körülményei között haladhasson a fejlődés útján A KGST-tagországok. lehetőségeikhez mérten, a jövőben is gazdasági és műszaki segítséget nvúitanak a szabadságukat és függetlenségüket kivívott államoknak a nemzetgazdaságuk fejlesztésére irányuló erőfeszítéseikhez. A KGST-tagországok a jelen Deklarációban szereolő javaslatok megvalósításában mindenkivel együttműködnek aki érdekelt a nemzetközi béke és biztonság megzsilárdításában. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok javításában. Más államoktól a jóakarat, a kölcsönös megértés, a közös akciókra való törekvés hasonló megnyilvánulását váriák. és ezen az alapon készek bármely konstruktív javaslat megvizsgálására. J

elenleg, lobban, mint valaha, szükség van arra. hogv valamennyi parlament és kormány, a széles világközvéleménv. minden józanul gondolkodó ember egvesítse erőfeszítéseit a béke megőrzése és megszilárdítása a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálása céliából, valamennyi ország és néo érdekében — hangoztatja befejezésül a deklaráció. A deklaráció aláírói: a Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Gustáv Husák. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfőié: a Kubai Köztársaság részéről — Carlos Rafael Rodripuez. a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese. miniszterelnök-helyettes: a Lengyel Népköztársaság részéről — Wofciech Jaruzelski. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke: a Magvar Népköztársaság részéről — Kádár János, a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára: a Mongol Népköztársaság részéről — Jumdzsáain Cedenbal. a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagv Népi Hurália Elnökségének elnöke: a Német Demokratikus Köztársaság részéről — Erich Honecker. a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke: a Román Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceausescu. a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — Konsztantyin Csernyenko. a Szovjetunió Kommunista Pártia Központi Bizottságának főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke: a Vietnami Szocialista Köztársaság részéről — Le Duan. a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára KGST-nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) sen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományosműszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal, a viláE valamennyi államával. Megerősödött azon meggyőződésük. hogy e kapcsolatok fejlesztése elő fogja segíteni a népek közötti kölcsönös megértés erősítését és a nemzetközi feszültség enyhítését. A nyilatkozat aláírói: A Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője; a Kubai Köztársaság részéről — Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes : a Lengyel Népköztársaság részéről — Wojciech Jaruzelski. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke; a Magyar Népköztársaság részéről — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára: a Mongol Népköztársaság részéről — Jumdzságin Cedenbal. a Mongol Népi Forradalmi Part Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagv Népi Huráija Elnökségének elnöke; a Német Demokratikus Köztársaság részéről — Erich Honecker a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára. a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke: a Román Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceausescu á Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. n Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke; a Vietnami Szocialista Köztársaság részéről — Le Duan. a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára.