Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

4 —— i Csütörtök, 1984. május 3.' Kecskebörbői i Szolgáltatások - ma és holnap cipőalapanyag Befejeződtek a kísérletek, éi megtörtént a sevróbőr nagyüzemi gyártásának előkészítése a Budapesti Bőripari Vállalatnál, amely az összes magyarországi bőrtermelés 42 százalékát adja. Eddig a cipőipari alapanyagválasztékból hiányzott a kiváló minőségű sevróbőr, amelyet fiatal kecskék bőrének kikészítésével állítanak elő. A vállalat évi 5 millió 200 ezer négyzetméternyi puhabőrt készít a cipő-, a bőrruházati- és a bútoripar részére. marha-, sertés- és whbór felhasználásával. Ez a választék bővül a kecskebőr széles körű feldolgozása vaL Az idén százezer, s a terveik szerint jövőre 200 ezer négyzetméter kecskebőrt állítanak elő, ezzel váltják fel a marhabőr egy részét. A kecskebőr a világpiacon apró bőrnek' számít, s így beszerzése viszonylag kedvezőbb a marháénál. Kezdetben volt a család, mint teljesen zárt és önellátásra berendezkedett társadalmi egység. Egy fedél alatt több nemzedék élt együtt. A tennivalókat ennek megfelelően osztották el a család tagjai köeött. Ezek az önellátó sejtek századunk első évtizedeiben kezdtek nyitottá, nyitottabbá válni. A folyamatot a nők tömeges munkába állá. sa indította meg. Ez forradalmi méretű változást hozott az addigi, századok óta bevált munkamegosztásban, hiszen a nők a háztartási munka mellett új terheket vállaltak magukra, és ezért elodázhatatlanná vált a régi munkamegosztás átalakítása. Kétségtelen, hogy a nők munkába lépése hatalmas vívmánynak számított, erőteljes lépesnek az egyenlő jogok kivívásának útján. Mégis ez tette szükségessé a szolgáltatások létrehozását és fejlesztését. A szolgáltatásokat, amelyek akkoriban még nyomokban sem léteztek, legalábbis a mai értelemben nem. Ügy is mondhatnánk, hogy az igények voltaképpen előbb keletkeztek, mint az orvoslás módozatai, azaz maguk a szolgáltatások. A szükségszerűség tehát adott volt: a társadalom vállaljon fel, vegyen át mind többet legkisebb gazdasági egysége, a háztartás gondjaiból. A szolgáltátások fejlesztésének viszonylag magas fokára jutottunk el a hetvenes években. Ez jelentős gazdasági fejlődésünk, életszínvonalbeli gyarapodásunk szükséges és örvendetes kísérő jelensége volt. A hatvanas évek* második felében került mind több háztartásba televízió, hűtőszekrény, mosógép, s ma már sok tartós fogyasztási cikk esetében a telítődés küszöbén vagyunk. Ekkor teremtődtek meg az anyagi — pénzben és építőanyagban értve — feltételek az elhanyagolt, régi lakások korszerűsítéséhez. felújításához, méghozzá tömeges méretekben. Ezért vált akkoriban sürgető feladattá az országos szolgáltató hálózat létrehozása, amely, mintegy húszHagyományok Tápén Régi szavaink egy része lassan kihal, más részük új, sok esetben megváltozott jelentésben él tovább. Nemiig egy szakmai tanácskozáson szóba került az eszkábálás szavunk, amelyről azt mondta egyik szakemberünk, hogy számára valami összehajigált kókánymunkát jelent. Nehezen tudtam meggyőzni. hogy eredetileg éppen ellenkezőjét jelentette, igen masszív összedolgozás megjelölésére szolgált. A superok, vagy hajóácsok a kisebb-nagyobb vízialkalmatosságok deszkáit űn. iszkábaszöggel erősítették egymáshoz. Ebbéli munkájuknál az iszkába, amelyet szegedi szögkovács cigányok készítettek, nélkülözhetetlen volt. Az iszkábálás tehát azonos az eszkábálassal. Hasonló a tákolmány szavunk, ahol a ták a csizmára, a bocskorra, a subára vetett, legtöbbször bőrfoltot jeleneette. Egyik régi népdalunk: Bocskoromon van egy ták — őrzi a tákolmány alapsro-vát. Nemcsak a különböző munkafolyamatok ra, hanem egyes fogalmakra is vannak szavaink. amelyeknek jelentése — főként az elmúlt két évti aedben — gyökeresen megváltozott. Például régen a paraszt a földjét művelő gazdát jelölte, mely szavunkat a német pójer-ből vettük át, s a németeknél módos gazdaembert jelentett. Ma a gyarló, semmirekellő, dologkerülőt, a könnyelműség buta áldozatait nevezzük parasztnak, és azokat, akik csakis a saját hanyagságuknak, kölletlenségig való tehetetlenségüknek köszönhetik „les üllyedts egüket". Józanabb gondolkodásúnk gerjedelmükben hülye parasztnak, büdös parasztnak emlegetik, olykor okkal ok nélkül. A banda szavunk — Bálint Sándor Szegedi Szótár-a nyomán — összetartozó társaság, munkaközösség megjelölésére szolgált. „Bandásodnak mán a gyerökömék!", „Egy bandába szőttük agyékényt a sógorral" Vagyis, gyékényszedés idején a lápaiak még néhány évtizeddel ezelőtt is bandásodtak. Egy bandába hatan tartoztak még akkor i6. ha „egy karra százan szödték az életöt". Ugyanis egy-egy bandának leginkább hatszemélyes volt a bográcsa, amit ebédkor körülültek. A tápai aratóbandák az 1920-as években vidéki uradalmakba szegődtek. Minden kaszás hoz tartozott egy marokszödő, vagyis ők ketten voltak égy par, s így tartoztak a bandát», így is vészeltek. Aratás után minden föld nélküli férfiembör igyekezett cséplóbandába jutni. Egy cséplőbandába húsz ember dolgozott, tízes csoportokban váltották egymást. A huszonegyedik volt a bandagazda, akit első embörnek, bokorgazdának, tréfásan banda bolondjának is mondtak. Természetesen volt bandagazdája a már említett gyékényszedő, illetve aratóbandának is. Feladatuk volt az uradalmi intézővel, máskora gyékényesrét tulajdonosával való egyezkedés, és a banda tagjainak szervezése csakúgy, mint ahogyan a cséplőbandagazda is a géptulajdonossal egyezett ki, a banda megbízásából. Bandagazdatisztre írni, olvasni, legfőképpen pedig számolni jól tudó, főleg korosabb embert kért fel a munkáltató, aki a cséplésnél egy személyben ötető is volt. Bármelyik bandagazdát vesszük is, együtt dolgozott a társaival, gazda címéért semmi különös kiváltságban nem részesült Természetesen nemcsak a munkások szerveződtek bandákba, hanem a muzsikusok is. A század eleji Tápén nem egy tambura-, másként citurabanda is pöngette a talpalávalót. Lagzikban, halakban muzsikált a Biacsi Jelemen, a Biacsi—Zsíros és a Csöti-banda. Az 1940-es évektől több rezesbanda alakult, akik utcai kísérőzenének rézfúvóst, lakodalmi mulatónak pedig a cigánybandákhoz hasonlóan vonós zenét szolgáltatnak. Ezeknek a zenekaroknak magyarbanda, parasztbanda a neve. Természetesen az újabb zenekarok is bandák. A tápai lányok valamikor csakis a vec&örnye után mehettek el a bálba. Ők is bandába verődtek, akárcsak a legények, akik a korcsmából dalolva mentek a táncba. „Az utcán, amőre elhaladtak, kiskapuk elé ült aszszonybandák pélétykálkodtak, az embörök mög hatos bandákba filkóztak." A felnőttekhez hasonlóan a tápai gyerekek, is bandázitak. Egyegy játszó csoport bandát képezve csigakettőzött, dólézott, bugyellázott, a lányok pedig lánybandába Hej polénáztak, játszottak. A banda szó ma egyértelműen, durva elmarasztalást, lebecsülést jelent. „Máma kérőm szépen a bűnözők, a csővesök, mög a kocsmatőtelékök vannak bandákba." Egy helyen azonban sértetlen tisztaságában él a banda megnevezés: a zenekaroknál. Amikor Tápén lagzira készül egy család, elsők között áll a kérdés, hogy melyik bandát kérjék a muzsikálásra. S mivel a megnevezés tisztaságát jól érzik a zenészek is, nyilván büszkék, ha rájuk esik a család választása. Hj. Lele József milliárdos állami támogatással, egy évtized alatt meg is valósult. Ez azért örvendetes, mert egy ország gazdasági fejlettsége a többi között azon is mérhető, milyen helyet foglal el benne az úgynevezett tercier szektor, a harmadik, nem termelő — hanem szolgáltató — ágazat. Nos, Magyarországon az utóbbi években, a nyolcvanas évek elejére jutottunk el oda, hogy a szolgáltatásban már nem dolgoznak kevesebben, mint az iparban, vagy a mezőgazdaságban. pontosabban: az arány hozzávetőlegesen egyharmados. A szolgáltatások megléte azonban egy sor lehetőség mellett egy sor bosszankodnivalót, az érdekvédelem hiányát, a kiszolgáltatott-, ságot is felszínre hozta. Sok hát a javítani való. Ezt a célt szolgálja a most folyó szervezeti korszerűsítés, a nagyvállalatok decentralizálása is. Ugyanakkor egy másik gond is jelentkezett, nevezetesen az. hogy a szolgáltatások árait viszonylag alacsonyan állapították meg, ebből következően a kereslet jóval nagyobbra duzzadt a valós igénynél. Most látszik csak mindez, amikor — a legtöbb szolgáltatás a szabadáras kategóriába átkerülvén — értékén méretik, s máris kevesebben és kevesebbet veszünk igénybe belőle. Ezért nagyon nehéz előre pontosan kiszámítani, mely szolgáltatások iránt növekszik majd az igény az elkövetkező években; milyen irányban haladjon a szolgáltatások fejlesztése. Ügy tűnik, a tendencia olyanfajta fejlesztés irányába mutat, amelyet a közösség viszonylag olcsón meg tud oldani. Gondoljunk például a minden családnak rendszeres, visszatérő gondot, feladatot adó napi munkák közül a főzére. Az éttermi, de még az ételhordóban hazavihető vacsorának is olyan magas az ara, hogy hosszú távon nem jelent megoldást. Az már sokkal inkább, ha mondjuk, egy lakótelepi ház közös helyiségében néhányan valóban olcsó, és a helyi igényeket is rugalmasan követő kifőzést nyitnak. A barkácsolást is jól szolgálhatják a közös műhelyek. Jelenleg tehát úgy tűnik, hogy a szolgáltatásoknak n?m a mind sokfélébb, ám drágább javítások, tisztítások irányában kell fejlődniük, hanem sokkal inkább a közösség bevonásával, félig saját erőből, s ezért az átlagosnál olcsóbban megvalósítható szolgáltatásoké a jövő. Varga Zsuzsa HAZASSAG Bendesl Péter Pál és Mérteim Katalin, Benes Lajos Ferenc és Valkai Zsu7.sanna, Végi András és Korén Ildikó Kata!In, Rogoz György és Meszlényi Éva Katalán, Eperjesi János és Förgeteg Zsuzsanna, Dudás László és Halász Magdolna, Abrat) áimTandart Imre és Tornyai Irén, Miityök Géza és Balog Erika, Muhari László Gábor és Kovács Ilona, Balta Ferenc és Krajcsovlcs Mária, Bánkén yl Tibor és Markó Ágnes, Kovács Zoltán és Tóth Márta Edit, Nagy Imre és Krim Ibolya, Rovó Béta és Lázár Andrea. Miklós István és Brödner Stefii házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Melle Zsolt Istvánnak és Császár Ilonának Anita. Tóth József Lajosnak és Lásrtő Erzsébetnek József Zoltán, Farkas Sándornak és Ördög Margitnak Attila, Kovács-Tanács István Zoltánnak és Gera Rozáliának Katalin. Tóth Istvánnak és Gémes Máriának Orsolya, D»kó Sándor Györgynek és Korom Mária Irénnek Marianna, Bozókl Lászlónak és Kormos Erzsébet Klárának Balázs. Sukd Bélának és dir. Bartolák Erzsébetnek Róbert BéLa, dr. Veszprémi Lászlónak és dr. Lorencz Rózsa Annának László Soma. Szabó István Lászlónak és Bakos Évának Krisztina. Eva. Tar-i János Józsefnek és Selymes Ilonának Csaba. Kónya Károlynak és Németh Máriának Nándor, Kalapács Ferenc Józsefnek és Varga Máriának Beáta Melinda. Nagy Istvánnak és Takács Mártanak Marianna, Bocz Lászlónak és Családi események Toknál Zsuzsannának Márton, Törköly Zoltán Ferencnek és Boldog Mária Magdolnának Mária Kamilla, Szalay Ferencnek és Jámbor Katalin Évának Ferenc, Kócsó Lászlónak ésVass Juliannának Mónika Melinda, szabó Józsefnek és Szilasi Teréz Angélának József, Deimkó Mihálynak és Szemerédi Máriának Zsolt Mihály. Márton Józsefnek és Dudás Ildikónak Ildikó, Bernét József Lajosnak és Somodi Saroltának Ildikó, Forgó Andrásnak és Cseh Erzsébetnek András, Zöldi József Mihálynak és Dani Magdolnának Krisztián, Bárkányi Mátyás Jánosnak és Király Ilonának Mónika. Sziakál Istvánnak és Kónya Piroskának Gabriella, dr. Szabó Gyulának és dr. Bujdosó Anna Máriának Áron. Vőneki Józsefnek es Sándor Teréznek Tamás, Kőhegyi Gábornak és Egyeki Anna Mariának Gábor László. Veres Pálnak és Pintér Gizellának Miklós. Markov Maresó DimiPövnak és Ohly Erzsébetnek Diána. Miklós Sándornak és Hegyes Gyöngyi Magdolnának Rita, Janecskó Jánosnak és Tápai Évának Zsanett, Gábor Mihálynak és Puskás Juliannának Tamás, Süttő Ferencnek és Srankó Editnek Dávid Ferenc, Ocskó Istvánnak és Tanács Rozáliának László, Kurucz Lászlónak és Süli Erzsébet Zsuzsannának László nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Frankó Pálné Vérten Juszittna, Kis Mátyás. Kovács András, Vörös Jenő. Szabó József. Király Imre, Gyönge Andrásné Kopasz Franciska. Kwaysser Béta, Fazekas Endre, Zomfoort Tibor, Erdélyi Pálné Csókási Julianna, Asztalos Emil. Molnár Géza, Üjvári Sándorné Nyári Júlia, Csikós Tibor Zoltán, Kálmán Lajos Károly. Hódi Mátyásné Ball Ilona. Dankó István, Gárciián Györgvné Otott-Kováes Mária, Szigeti István. Varga Sándor. Szakái István. Kecskeméti Balázs. Na,gy Lajos. Pásztori Gyula, Bajtai Jánosné Börcsök Ilona. Dávid Miklós, Németh Imre Ferenc. Nyári Antal. Tassi Sándor. Gyuris Károlyné Jenei Julianna. Palásti Béla, Héger Károly, Forró Erazmus. Dollescháll Vilmos, Fodor Mihályné Papo Julianna. Halász Lászllóné Zsák Irma, Kulcsár Sándor, Barna János József. Farkas Kálmán. Poroszkai János Ferenc Kakuszl Sándor. Twirdy Tibor. Szikora Sándorné Balogh Pozálía. Csornán Istvánná Csernok Veronika. Vetró István Mihályné Gyuris Rozália. Mocsár Gáborné Honváth Irma. Boross Ferenen» Ónozó Ilona. Jenőfalvi Dezsőné Vidéki Borbála, Bódi Ferenc, Balogh Mihályné Paragi Mária, Almási Kálmán meghaltak. 1984. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: TÍMEA, IRMA A Nap kel 5 óra 24 perckor, és nyugszik 19 óra 59 perckor. A Hold kel 6 óra 39 perckor, és nyugszik 22 óra 45 perckor. VlZALLAS A Tisza vízállása Szegednél Szegednél plusz 16 em (apadó). KÉTSZÁZ ÉVE született Horvát István (1784— 1846) történész, nyelvész, az összehasonlító nyelvészet egyik magyar úttörője. 1843-tól az oklevél- és címertan. 1830-tól a magyar nyelv és irodalom tanára a pesti egyetemen, 1833-tól pedig néhány évig a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője. A nemesi „hun-szittva" ábrándokkal összefüggő kalandos őstörténeti elméleteket is gyártott, de hazafias nemzeti irányának a polgári-nemzeti átalakulást vezető fiatal nemzedék nevelésében is része volt. KISSZlXHAZ Ma este 7 órakor: Jó estét nyár — József Attila-bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 1« órakor: ördögfajzat (színes, szovjet) : délután negyed 4, fél 6 és háromnegyed 8 órakor: Naipló gyermekeimnek (magyar. 14 éven aluliaknak nem ajánlott). Fáklya: háromnegyed 3. negyed G és fél 8 órakor: Csillagok háborúja — 1—2. (színes, amerikai, III. dupla helyár!). Kertmozi: este fél 9 órakor: Kiosi kocsi újra száguld (színes, m. b. amerikai: III. helyár!) Filmtéka: (MTESZ-székház, Kígyó u. 4.): délután 6 óraikor: Emlékszel Dolly Bellne? (színes, jugoszláv; csak 16 éven felülieknek!) ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉ SZETT ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden a II sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 9 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szóm alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYFLET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. I. sz. alatt. Telefon: 10-100. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7-től hétfő reggel 7 óráig : Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. S. O. S. I.E1.KISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. MÜMi BUDAPEST 1. 8.15: Tv-torna 8.20: Iskoia-tv 9.45: Anna és a tolvaj — román film 11.25: Cirill és Metód legendája — magyar—bolgár dok.film — (isim.) 12.05: Iskolá-tv 12.30: Képújság 15.00: Iskola-tv 16.20: Hírek 16.25: Száimítógéoközelben — magyar film 16.45: A mi emberünk — NDK tv-fitmsoroza>t — 5. 17.45: Képújság 17.50: Pedagógusok fóruma 18.25: Tv-börze 18.30: Telesport 19.10: Tv-torna 19.15: Esiti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Családi kör 1. 20.55: Panoráma 21.55: A tévé galériája 22.35: Tv-híradó 3. BUDAPEST 2. 18.05: Képújság 18.10: Csuka Zoltán — portréfilm — (Ism.) 18.50: Sorstársak — (ism 1 19.10: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora 19.30: IV. debreoenl katonazenekari feszti vél 20.00: Gondo'feodó 20.50: A sziliszitral sírkamra — bolgár rövidfilm 21.no: Tv-híradó 2. 21.20- Az úszómester — francia film 22.40: Képújság « BELGRÁD L 16.45: Videooldalak 16.55: Versenyek, eredmények, érmek 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.10: Pályaválasztási tanácsadó 17.40: Hírek 17.45: Gyerekeknek 18.15: Tv-naptár 18.45: Kérték — nézzék meg 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Politikai magazin 21.05: Koldusok és fiúk — sorozat 22.00: Tv-napló BELGRÁD 2. 18.13: Tudomány 18.45: Időszerű a kultunaban 19.00: Ifjúsági stúdió 19.30: Tv-napló 20.00: A. P. Csehov: Cseresznyéskert — színmű 22.06: Zágrábi körkép BUKAREST 14.25: Fiatalok stúdiója 15.20: Rajzfilmnek 19.00: Tv-híradó 19.20: Gazdasági figyelő 19.35: Költészet 19.50: Riportfilm 20.10: Elvtársak — filmsorozat 20.55: Dalok 21.15: Tv-hiradó PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.00: Tv-terna — (ism.) 8.05: Iskola-tv 9.50: Ooeánda népei — újzélandi rövidfilm 10.20: Környező világunk — • angol dok.-filim — (isim.) 11.05: Képújság 8.27: 9.20: 9.43: 10.05: 10.35: 11.14: 11.39: 12.46: 13.00: 13.25: 13.56: 14.19: 14.44: 15.05: 15.27: 16.00: 16.49: 17.05: 17.28: 20.16 20.50 22.20 22.30 23.30 0.10 KOSSUTH A Népzenei Hangos Újság melléklete Irodalmi évfordulónaptár Radnóti Miklósról Szólj, szólj sípom! Diákfélóra Lemdvay Kaimilió operádból : A kötélverő — Tamói Gizella riportja A podólini kísértet— Krúdy Gyula regénye — 4. Film tükörkép Évszázadok mesterművei Csuka Zoltán emlékezete Bágya András sze rzemén yei bői Tusa Erzsébet és Lantos István négykezes és kétzongorás felvételeiből A Szovjetunió népednek zenéjéből : Kóruspódium : szülőszoba: Uram beléphet! : Zenekari muzsika : Könyvszemle Olvastam valahol'. . . A világ legnagyobb homokvára — Paul Thaán rádiójátéka L- _ ..Hlmnukz a békéi-ől-T _ Radnóti Miklós-műsor : Chopin: Tizenkét etűd : A zene nem ismer határokat : Zágrábtól Ne«- Yorkiig — egy magyar turkológus Amerikában Tíz nerc külpolitika : Bárdi Sándor énekel Kb. Szimfonikus táncok Illés Lajos táncdalaiból 8.05: 8.20: 8.35: 10.M): 11.35: 12.35: 13.00: 13.20: 13.35: 14 00: 14.35: 16.00: 16.35: 17.30: 18.35: 19.55: 20.35: 21.35: 22.25: 23.20: PETŐFI F.mimy Loose és Murray Diekie enékel ' Tiz perc külpolitika — (ism.) Napközben Zenedé lelőtt Csak fiataloknak! — (sz.) A Népművészet Mestereinek , felvételeiből Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót Éneklő Ifjúság Szól a kakukk hangja Történeteim Színe-java Mai magyar Irodalom Idősebbek hullámhosszán Segíthetünk? Hétvégi Panoráma Slágerlista — (sz i A vádlott: Bárdosi László — történelmi dok.-műsor A Magyar Rádió Nemzetis I'gl Népzenei Fesztiválja — 1984 Békéscsaba — szlovák bemutató — (sz.) Hopmühely — (sz.) A tegnap slágereiből — (sz.) 9.00 9.54 10.30 11.05 13.07 13.57 14.38 16.00 16.20 16.35 18.00 18.30 20.00: 20.55: 22.10: 3. MŰSOR : Barokk muzsika — (sz.) : Teres a WojtaszekKubiak operaáriákat énekel — (sz.) : Bigb mdfelvételek — (sz.) : A Magvar Állam« Hangversenyzenekar hangversenye — (sz.) : Maros Rudolf műveiből — (sz.) : Fiataloknak! — (sz.) : XIK.- századi operákbo — (sz.) : Beethoven: Hat vonósnégyes — (sz.) : Zenei Lexikon : Iskolarádió : Pophuüáim — (sz.) : Két Corell-eoneerta grosso — (sz.) : A Magyar Rádió1 román n yelvű nemzetiségi műsora : Az álarcosbál — Verdi három felvonásos operájának h a n gversen y szerű előadása — (sz.) A mandarin visszatér Kb. Egy pálya vonzásában Kb. Kilátó Kb. DA«ESSZ — (RA.)