Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

12 Szombat, 1984. május 5.' kérdés — Két év telt el a rádió Hl. humorfesztivalja óta, melyen az egyik győztes. Ezt követően megváltál Szegedtől, ahol néhány hónappal előbb még a helyi kabaré létrehozásán munkálkodtál. .— Szegedi maradtam a fővárosban is, a kabaré, a humor iránti szeretetem változatlan. Akik regota ismernek, tudják, hogy technikusi okleveilel a zsebemben fizikai dolgozóként töltöttem el éveim nagyobbik részét. Kőműves, kisiparos, kertész és újságkézbesítö is valtam. Kilencedik éve „mondom a magamét". s állítom, hogy a tehetség mellett a szerencsének is köszönhetem a sikert. Szegeden valóban kabarét szerettem volna csinálni, hisz a miskolci jó példa előttünk volt. Hogy miért nem lett végül is helyi „vidám színpad"? Ugy velem, magamra hagytak azok. akik nalamnái kisebb hittel munkálkodtak a létrehozásán, s végül megroggyanva vártuk az első előadás második menetében, hogy valaki bedobja a törülközőt. Ma is hiszem, Szegeden minden megvan egy ilyen kabaré létrehozásához, csupán a helybelieken múlik, hogy ez meg is valósuljon. Ugy érzem, hogy a Mikroszkóphoz való szerződésem, és Pestre költözésem helyes volt. Budapest számomra munkám városa, ahol mellesleg nem érzem rosszul magam. — Ügy látszott, végleg befutottál, mikor Marton Frigyes a Mikroszkóphoz hívott. Másfél év után megváltál tőlük, szabadúszó lettek — A Mikroszkóp Színpadra kerülni rangot jelent. Bárki, aki a kabaré területén jelent valamit, örömmel fogadná az ajánlatot. Egy éjszakán át vitattuk a csaladdal Marton ajánlatát, hiszen őket is érinti a Pestre Nagy Bandó András humoristához költözés. Úgy voltam, ha „bevalok", s ha szamomra is ez a színliáz az igazi, maradok. Láttam, hogy havonta huszonegynéhány napra leköt a színház, s vagy belemegyek 15—20 perces jelenesekkel a haknikba — azért, hogy a nem túl magas színházi fizetést kiegészítsem —, vagy elmaradnak a közel kétórás önálló estek, melyek számomra sikerélményt, es nem utolsósorban anyagi kiegészítést is jelentettek. Hívtak és hívnak szerte az országban, tudom, hogy a bőséges időtartamú, színvonalas es olcsó műsorok kategóriáját képviselem, melyből kevés van, ám szükséglet a klubokban. Emiatt született meg a döntés, szakítás a színpaddal. Azóta is jo munkatársként dolgozunk együtt volt főnökömmel a Rádiókabaréban, s egyre több tévészereplésre jut idom, energiám. — Terveid? — Másfél eve Maksa Zolival — a humoriesztivál ' egyik díjazottjával — lépünk fel közös műsorral, s együtt kétóran keresztül is képesek vagyunk nevettetni. ha „őrületre" alakul a hangulat. Zoli augusztusban bevonul, s mivel újra magamra maradok, szeretném ezt az állapotot véglegesíteni. Nyáron a feltöltődés, az aktív pihenés időszaka vár rám. Űj számok megírása csak úgy lehetséges, ha friss élményekkel, újabb aktualitásokkal, több irodalmi tapasztalattal töltődöm fel. Ehhez pedig időre van szükség. Üjra annyit akarok olvasni, mint egykor, s ismét igazi, szerkesztett önálló esteket csinálni. Az első önálló fellépésem tizedik évfordulójára új anyaggal szeretnék kirukkolni. s az ősbemutatót Szegeden tartani. Balogh József Gedói „néprajzosok Egy rendhagyó kiállításról // Rendhagyó kiállítás anyaga a gedói általános iskolában Fodor Ferenc tanár csólyospálosi néprajzi gyűjteménye. A fiatalember gyermekkora óta gyűjti szülőhelyének paraszti tárgyait, eszközeit. Szülei tanyai gazdálkodók, mellettük sokat dolgozott a földben, ismeri az állattartás már-már kivesző formáit. Főiskolás korában Bálint Sándor buzdította a gyűjtő munkára. Fodor Ferenc gyűjteménye rendesen a majsai tájházban van elhelyezve, közkinccsé tette. Most viszont Itt van Szegeden, a gedói iskolában, ahol tanit. — A főiskola befejezése után nyolcvankettőben kerültem ide. Első dolgaim közé tartozott, hogy a rámbízott osztályban megszerveztem a néprajzi szakkört. Munkámban az igazgatóság és a tantestület első pillanattól fogva támogat. Elsősorban folklórral foglalkozunk. Az idén nagy öröm ért bennünket; citerákat vehettünk. Dalokat, táncokat tanulunk, a munkában Palkó Istvánné a társam. — Hány gyerek van? — Huszonöt. Fiúk. lányok vegyesen. Nagyon szeretnek együtt dolgofcni, ilyen gárdával mindent el lehet érni, mert amit csinálnak, kedvvel és lélekkel csinálják. — És ez a kiállítás? — Az en csólyospálosi gyűjteményem egy resze. Nem eggyel magam is dolgoztam, hiszen a tanyai emberek kezéből meg nem esett ki minden, ott még jobbára élnek ezek az eszközök. Behoztam, hogy a gyerekek lássák, megfoghassák, s ezen keresztül elhiggyék, hogy ezekkel valamikor emberek dolgoztak. A mai gyereknek az a szó, hogy régiség, lassan elérhetetlen, nehezen megmagyarázható fogalom lesz. Én azt akarom, hogy a mi diákjainknak legyen fogalmuk a régi parasztéletről, hogy tisztelni tudják a muzeális tárggyá vált eszközökön keresztül a régi falusi életforma képviselőit. Szép. felemeiően nemes szavak. S ahogy én ismerem Fodor tanárt, szavai nem szószellők! Kis szakkörének minden tagja lelkesedik, ha új gyűjtőútra indulnak. Érdeklődésük legfőképpen azzal magyarázható, hogy vezetőjük olyan fiatalember, aki egykori pusztára szakadt szögedi nemzet sarja, kinek lelkesedését már nem is nehéz átvenni, mert maga is rajong a kutatásvágytól, és a gyerekekért! * A gedói iskola tornatermében. miután szerény formában megnyílt a Fodorféle néprajzi gyűjteményes kiállítás, bemutatkozott a kis gyűjtőközösség. Szemet, szívet gyönyörködtető műsorukban élvezettel hallgattuk a regősénekek legrégibb változatait, és a tájunkon egykoron szokásban levő pünkösdölő játékot. A dalokat cit-eramuzsika. tánc és egy újabb régi hagyományokon nyugvó szokás, a névnapköszöntő zárta a gedói kis néprajzosok műsorát. Ifi. Lelc József Szovjet író látogatásai Az írószövetség vendégeként hazánkban tartózkodó neves szovjet író, Szergej Zaligin, tegnap folytatta kétnapos szegedi programját. Délelőtt a megyei pártbizottságon dr. Vörös Lászlónak. a Tiszatáj főszerkesztőjének kíséretében dr. Sebe Jánosnak, a propagandaés művelődési osztály vezetőjének vendége volt. délután pedig a mihályteleki Üj Élet Tsz-be látogatott, ahol a mezőgazdasági termelés eredményeiről, problémáiról érdeklődött. ... M frpfy /X, P§ m '. mffismmffim^ lülffll > • -¿v.-• m'Éflví'r-•m ó-il •r.. ftt» ' 4 Mm r .Ji '/ÉW^jU. a^HIi'^ Vő • ÉLjAiífr «Hl^^^^kjSK^SWI Milyen legyen egy biovakáció? — erre a kérdésre válaszol a Móra Ferenc Múzeum muzeumi matinék-sorozatának ma, szombaton délelőtt 10 órától a gyermekeknek megrendezendő biológiafoglalkozása, amelyet dr. Csizmazia György vezet majd. A Szegeden megrendezett IX. nemzetközi szakszervezeti néptánc fesztiválról sugároz műsort Néptancfesztivál. Szeged címmel a televízió l-es programja holnap. vasárnap 14 óra 20 perces kezdettel. A Szegedi Szimfonikus Zenekar nyilvános házi hangversenyt rendez május 14-én. hétfőn, este 7 órától a Festő utca 6. szám alatti próbatermében. A koncerten az együttes kamaracsoportjai lépnek föl, s többek kőzött Bach-, Gluck-. Mozart-. Rossini- és Vivaldiműveket adnak elő. Örkény és Kafka — ezzel a címmel dr. Kiss Lajos egyetemi docens tart előadást a TIT irodalmi szabadegyetemén május 14-én. hétfőn este 7 órától a Juhász Gyula Művelődési Központban. Micimackó kuckója címmel rendeznek gyermekfoglalkozást május 14-én, délM üsorajánlat után 5 órától az Ifjúsági Házban. A gyermekek vendége ezúttal „tüskéshátú barátunk", a süni lesz. Az Ecranul nostra, a szegedi tévéstúdió román nye!vú nemzetiségi műsora május 17-én, csütörtökön. 17 óra 55 perckor jelentkezik legközelebb a 2-es programban. Az adást május 19-én. szombaton az l-esen reggel H óra 5 perctől megismétlik. / Gytmesi tánckép A május 5-én Szegeden megrendezett Daloló napról tudósít május 15-én, 16 óra 29 perces kezdettel a Kossuth rádióban a Zengjen a muzsika!, az amatör zenei mozgalom híradója. A szegedi tévéstúdiónak a falun élő lakosság találékonyságát bemutató, a különböző ..házilag" készült mezőgazdasági jellegű gépekről szóló filmjét, a Csettegök és csotrogányok című alkotást vetíti a televízió május 15-én a 2-es programban 21 óra 5 perces kezdettel, a 24. miskolci tévéfesztivál filmjetből készített összeállításban. Siker... Siker... A JATE és Olajbányász Táncegyüttes évadzárója A közelmúltban több jó hírt is hallottunk a JATE és Olajbányász Táncegyüttesről: Kecskeméten, az egyetemi és főiskolai művészeti csoportok országos seregszemléjén díjakét, különdíjakat kaptak a táncosaik, a zenészeik, a koreográfusuk, az énekesük. Budapesten, minősítő versenyen eddigi Arany 3-as fokozatukat Arany 2-re „cserélhették". vagyis a szakmai rangsorolás szerint a legjobb hazai néptáncegyüttesek közé kerültek. Érlhető a várakozás, amely péntek esti, itthoni évadzáró előadásukat megelőzte. Az Auditórium megtelt, a kétórás műsor számait pedig vastaps kisérte. A magamfajta „krónikás" ilyenkor kerül nehéz helyzetbe: kötelessége szerint szigorú tárgyszerűséggel kell elemeznie a siker összetevőit. Ugyanakkor elfogultsága titkolhatatlan, be kell vallania, hiába, hogy hoszszú évek alatf számolhatatlan néptáncegyüttest és produkciót látott, a szive csücskében régóta a szegedi tudományegyetem amatőr gárdájának van helye. Egy. szerű, mondhatjuk, tárgyszerű magyarázatot tud persze: az ember rokonszenve általában a körülmények szorításában kitartóan küzdőké, a hitükből és tehetségükből építkezőké. Évekig megoldhatatlannak tetsző gondok, rossz föltételek, nehéz körülmények között tartotta magát, ez folytonos fluktuációval, pénz- és más tárgyak hiányával sújtott, de mindig lelkes csapat. Megérdemlik most, végre jobb helyzetben a dicséretet, amit annál könnyebb kimondani, mert nemcsak a kitartás, a teljesítmény is előhívja. Csak az utóbbi évben is — igen nagy utat tettek. Nyilvánvalóan hasznos volt, hogy az egyetem mellé az NKFV szegedi üzeme, szakszervezeti bizottsága társult fönntartónak, nemkülönben, hogv Zsuráfszki Zoltán, a kiváló tehetségű koreográfus és táncos WlflWfWiw-frwqaBH •HHHafiMBjgfjí mmnm +1 i mm... ^r&Mt ají; W m S3; ''ÍmT'% W & Ix&ttímí. . J Gyermekjátékok Nern cseréptörés! Tetszik isimemi a régi vásári játékot, a köcsög törést? Vagy a népi mondást: ..Cseréptörés, cseréptörés ...". Játék vagy szólás, egyre megy, hisz igazságai érvényesek az üvegtörésekre is, amelyek az utóbbi időben igencsak elszaporodtak Szegeden. S meg, ha csak elszaporodtak volna ... Hiszen elképzelhető, hogy az új lakéCl rádió a cipőgyárban A martfűi Tisza Cipőgyárban. az ország legnagyobo cipőipari üzemében megkezdték a termelésirányítás CB rádióhálózatának a kiépítését. Az éter hullámain elsőkent a vállalat mezőtúri és kunszentmártoni gyáregységét kötötték össze a központ termelési főosztályával. Az új technika megkönnyíti az irányítók és a gyáregységek közötti kapcsodattactasC sokba költözők a nagy sürgés-forgásban kiütik az ajtók fehér, áttetsző üvegét; hogy a huzat becsapja a nyitva felejtett ajtókat; hogy nekiütődik a porszívó vagy a seprűnyél, nelaiánlán nekirepül egy csészealj. Egyszóval. előfordulhat, hogy ki kell cserélni az ajtóüvegeket. S ha bekövetkezik a kár — a szerződésben megállapított jogok természetes következményeként — a javítási költségek számláját viszi a kárvallott az Állami Biztosítóhoz. Évente mintegy 6000 alkalommal. Ám ... S itt következik a cseréptörés. Merthogy mind gyakrabban szólnak ezek a bizonyos számlák színes üvegekről. Mintha egy divathullám gyűrűzne- be a biztosi w pénztáraihoz. Csakhogy. a biztosító véletlen kárt térít, nem pedig jóval magasabb értékű üveghez segíti hozzá ügyfeleit. Azaz, ha hagyományos teher törik — márpedig, a .lakótelepi lakásokat ilyenekkel szerelik fel '— nem várhatják el, hogy a biztosító a háromszor drágább színeset térítse. Persze előfordul, hogy valóban színes ajtóüveg törik. Ebben az esetben a biztosító szakértői a jövőben a helyszínen ellenőrzik a kárt. s utána megtérítik a színes üveg magasabb összegét is. Egyszóval, a biztosító kárt térít, nem cserét. Jó ezt tudni, hátha kevesebb lesz a jövőben az üvegés cseréptörés! Netán szándékosan?! T- U művészeti irányításával dolgoznak. Nagyon jó együttessé vált zenekaruk, a Bozsó Antal-vezette Fabatka; csodálatos hangú népdaiénekeseik vannak, legújabb „felfedezettjük" például Szűcs Miklós. A táncnyelvet profi szinten tudó, érett, kiforrott stilusú táncosok az együttes „legöregebbjei", Tésik Péter, testvére, Tésik Kornélia, Kopasz István, Ujj Réka, Laukó Emőke, Csendes Tibor, Simoncsics János. Mi kell még? Sok-sok próba, hétköznapi küzdelem az erőnlétért és az „ünnepek", a péntek estihez hasonló művészeti értékek kicsiszolásáért. És persze, jójnűvek, hiteles táncalkotások. És ezenkívül: sosem apadhat el a hit, annak a biztos tudata, hogy a mai, valódi néptáncművészeti produktum érték, eleven hatású, embert próbál és formál, mint a művészet általában. Ez utóbbi „általánosság" azért kell ide, mert az. egyetemi táncegyüttesnek egyre inkább sajátságos, egyéni arcképét vélem látni. Ügy gondolom, a fönt emlegetett hitből következik, s így természetesnek tetszik, egy bizonyos, saját előadói stílus egyre határozottabb körvonalazódása. Bár a hagvományvilág mai elevenítése kapcsán nem szokás a modern jelzőt használni, egyetlen szóval' mégis így jellemezném legjobb táncosaik előadásmódját. önmagában is igen megkapó, vonzó jeleuseff, hogy mai íiaUUalt m autentikus táncanyag ötletes, invenciózus, „színpadképes'' feldolgozásait ilyen beleérző képességgel adják elő, ugyanakkor a régi tartalmakat valami nehezen leírható, modern „hangszerelésben" is tálalják. Főként a virtusnak és a humornak, a néptáncok két ősi „mondanivalójának" jellegzetesen maimozdulatos, felhőtlen-játékos eleveriítésehez van különös érzékük. Az évadzárón — amely igen élvezetes, szórakoztató, „nézhető" műsor volt, mert ötletesen, változatosra szerkesztették. volt előhangjabevezetése, lírai és vidám „epizódjai" (énekesek, zenekar), kellemes színfoltjai (a gyerek- és utánpótláscsoport bemutatkozása), csúcspontja, fináléja — több új koreográfiát is bemutattak. Szakember elemző tollára érdemes mindegyik, mélyebb hozzáértés és hely híján itt csak Bozsó Antal és Zsuráí.szki Zoltán Halottas cín'.í muveroi egy szót: alighanem a mostai hazai koreográfiai „termés" egyik legjobb darabja. Zsuráfszki mesterien ötvözi az élet fordulóihoz tapadt népszokások és táncok elemeit egy új formába, biztos. pontos kézzel szerkeszt, sugárzik a kohéziós erő. Szerencsésen operál hangulati változásokkal. látványhatásokkal is. A Halottas valódi színpadi mű, hagyományhű és jelenkori egyszerre, örökérvényű, mert az embernek mindenkor legfontosabb tartalmakkal. Bolyok Erasébet