Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

12 Szombat, 1984. május 5.' kérdés — Két év telt el a rádió Hl. humorfesztivalja óta, melyen az egyik győztes. Ezt követően megváltál Szegedtől, ahol néhány hó­nappal előbb még a helyi kabaré létrehozásán mun­kálkodtál. .— Szegedi maradtam a fővárosban is, a kabaré, a humor iránti szeretetem változatlan. Akik regota is­mernek, tudják, hogy tech­nikusi okleveilel a zsebem­ben fizikai dolgozóként töl­töttem el éveim nagyobbik részét. Kőműves, kisiparos, kertész és újságkézbesítö is valtam. Kilencedik éve „mondom a magamét". s állítom, hogy a tehetség mellett a szerencsének is köszönhetem a sikert. Sze­geden valóban kabarét sze­rettem volna csinálni, hisz a miskolci jó példa előttünk volt. Hogy miért nem lett végül is helyi „vidám szín­pad"? Ugy velem, magamra hagytak azok. akik nalam­nái kisebb hittel munkál­kodtak a létrehozásán, s végül megroggyanva vártuk az első előadás második menetében, hogy valaki be­dobja a törülközőt. Ma is hiszem, Szegeden minden megvan egy ilyen kabaré létrehozásához, csupán a helybelieken múlik, hogy ez meg is valósuljon. Ugy érzem, hogy a Mikroszkóp­hoz való szerződésem, és Pestre költözésem helyes volt. Budapest számomra munkám városa, ahol mel­lesleg nem érzem rosszul magam. — Ügy látszott, végleg befutottál, mikor Marton Frigyes a Mikroszkóphoz hí­vott. Másfél év után meg­váltál tőlük, szabadúszó let­tek — A Mikroszkóp Színpad­ra kerülni rangot jelent. Bárki, aki a kabaré terüle­tén jelent valamit, örömmel fogadná az ajánlatot. Egy éjszakán át vitattuk a csa­laddal Marton ajánlatát, hi­szen őket is érinti a Pestre Nagy Bandó András humoristához költözés. Úgy voltam, ha „bevalok", s ha szamomra is ez a színliáz az igazi, maradok. Láttam, hogy ha­vonta huszonegynéhány napra leköt a színház, s vagy belemegyek 15—20 perces jelenesekkel a hak­nikba — azért, hogy a nem túl magas színházi fizetést kiegészítsem —, vagy el­maradnak a közel kétórás önálló estek, melyek szá­momra sikerélményt, es nem utolsósorban anyagi kiegészítést is jelentettek. Hívtak és hívnak szerte az országban, tudom, hogy a bőséges időtartamú, szín­vonalas es olcsó műsorok kategóriáját képviselem, melyből kevés van, ám szükséglet a klubokban. Emiatt született meg a döntés, szakítás a színpad­dal. Azóta is jo munkatárs­ként dolgozunk együtt volt főnökömmel a Rádiókaba­réban, s egyre több tévé­szereplésre jut idom, ener­giám. — Terveid? — Másfél eve Maksa Zo­lival — a humoriesztivál ' egyik díjazottjával — lé­pünk fel közös műsorral, s együtt kétóran keresztül is képesek vagyunk nevettet­ni. ha „őrületre" alakul a hangulat. Zoli augusztusban bevonul, s mivel újra ma­gamra maradok, szeretném ezt az állapotot véglegesíte­ni. Nyáron a feltöltődés, az aktív pihenés időszaka vár rám. Űj számok meg­írása csak úgy lehetséges, ha friss élményekkel, újabb aktualitásokkal, több iro­dalmi tapasztalattal töltő­döm fel. Ehhez pedig időre van szükség. Üjra annyit akarok olvasni, mint egy­kor, s ismét igazi, szerkesz­tett önálló esteket csinálni. Az első önálló fellépésem tizedik évfordulójára új anyaggal szeretnék kiruk­kolni. s az ősbemutatót Szegeden tartani. Balogh József Gedói „néprajzosok Egy rendhagyó kiállításról // Rendhagyó kiállítás anya­ga a gedói általános isko­lában Fodor Ferenc tanár csólyospálosi néprajzi gyűj­teménye. A fiatalember gyermekkora óta gyűjti szü­lőhelyének paraszti tárgyait, eszközeit. Szülei tanyai gaz­dálkodók, mellettük sokat dolgozott a földben, ismeri az állattartás már-már ki­vesző formáit. Főiskolás ko­rában Bálint Sándor buzdí­totta a gyűjtő munkára. Fo­dor Ferenc gyűjteménye rendesen a majsai tájház­ban van elhelyezve, köz­kinccsé tette. Most viszont Itt van Szegeden, a gedói iskolában, ahol tanit. — A főiskola befejezése után nyolcvankettőben ke­rültem ide. Első dolgaim közé tartozott, hogy a rám­bízott osztályban megszer­veztem a néprajzi szakkört. Munkámban az igazgatóság és a tantestület első pilla­nattól fogva támogat. Első­sorban folklórral foglalko­zunk. Az idén nagy öröm ért bennünket; citerákat vehettünk. Dalokat, tánco­kat tanulunk, a munkában Palkó Istvánné a társam. — Hány gyerek van? — Huszonöt. Fiúk. lányok vegyesen. Nagyon szeretnek együtt dolgofcni, ilyen gár­dával mindent el lehet ér­ni, mert amit csinálnak, kedvvel és lélekkel csinál­ják. — És ez a kiállítás? — Az en csólyospálosi gyűjteményem egy resze. Nem eggyel magam is dol­goztam, hiszen a tanyai em­berek kezéből meg nem esett ki minden, ott még jobbára élnek ezek az esz­közök. Behoztam, hogy a gyerekek lássák, megfog­hassák, s ezen keresztül el­higgyék, hogy ezekkel vala­mikor emberek dolgoztak. A mai gyereknek az a szó, hogy régiség, lassan elérhe­tetlen, nehezen megmagya­rázható fogalom lesz. Én azt akarom, hogy a mi di­ákjainknak legyen fogalmuk a régi parasztéletről, hogy tisztelni tudják a muzeális tárggyá vált eszközökön ke­resztül a régi falusi élet­forma képviselőit. Szép. felemeiően nemes szavak. S ahogy én ismerem Fodor tanárt, szavai nem szószellők! Kis szakkörének minden tagja lelkesedik, ha új gyűjtőútra indulnak. Ér­deklődésük legfőképpen az­zal magyarázható, hogy ve­zetőjük olyan fiatalember, aki egykori pusztára sza­kadt szögedi nemzet sarja, kinek lelkesedését már nem is nehéz átvenni, mert ma­ga is rajong a kutatásvágy­tól, és a gyerekekért! * A gedói iskola tornater­mében. miután szerény for­mában megnyílt a Fodor­féle néprajzi gyűjteményes kiállítás, bemutatkozott a kis gyűjtőközösség. Szemet, szívet gyönyörködtető mű­sorukban élvezettel hallgat­tuk a regősénekek legrégibb változatait, és a tájunkon egykoron szokásban levő pünkösdölő játékot. A dalo­kat cit-eramuzsika. tánc és egy újabb régi hagyomá­nyokon nyugvó szokás, a névnapköszöntő zárta a ge­dói kis néprajzosok műsorát. Ifi. Lelc József Szovjet író látogatásai Az írószövetség vendége­ként hazánkban tartózkodó neves szovjet író, Szergej Zaligin, tegnap folytatta kétnapos szegedi program­ját. Délelőtt a megyei párt­bizottságon dr. Vörös Lász­lónak. a Tiszatáj főszerkesz­tőjének kíséretében dr. Se­be Jánosnak, a propaganda­és művelődési osztály veze­tőjének vendége volt. dél­után pedig a mihályteleki Üj Élet Tsz-be látogatott, ahol a mezőgazdasági ter­melés eredményeiről, prob­lémáiról érdeklődött. ... M frpfy /X, P§ m '. mffismmffim^ lülffll > • -¿v.-• m'Éflví'r­-•m ó-il •r.. ftt» ' 4 Mm r .Ji '/ÉW^jU. a^HIi'^ Vő • ÉLjAiífr «Hl^^^^kjSK^SWI Milyen legyen egy bio­vakáció? — erre a kérdésre válaszol a Móra Ferenc Mú­zeum muzeumi matinék-so­rozatának ma, szombaton délelőtt 10 órától a gyerme­keknek megrendezendő bio­lógiafoglalkozása, amelyet dr. Csizmazia György vezet majd. A Szegeden megrendezett IX. nemzetközi szakszerve­zeti néptánc fesztiválról su­gároz műsort Néptancfesz­tivál. Szeged címmel a te­levízió l-es programja hol­nap. vasárnap 14 óra 20 perces kezdettel. A Szegedi Szimfonikus Zenekar nyilvános házi hangversenyt rendez május 14-én. hétfőn, este 7 órától a Festő utca 6. szám alatti próbatermében. A koncer­ten az együttes kamaracso­portjai lépnek föl, s többek kőzött Bach-, Gluck-. Mo­zart-. Rossini- és Vivaldi­műveket adnak elő. Örkény és Kafka — ezzel a címmel dr. Kiss Lajos egyetemi docens tart elő­adást a TIT irodalmi sza­badegyetemén május 14-én. hétfőn este 7 órától a Ju­hász Gyula Művelődési Központban. Micimackó kuckója cím­mel rendeznek gyermekfog­lalkozást május 14-én, dél­M üsor­ajánlat után 5 órától az Ifjúsági Házban. A gyermekek ven­dége ezúttal „tüskéshátú barátunk", a süni lesz. Az Ecranul nostra, a sze­gedi tévéstúdió román nye!­vú nemzetiségi műsora má­jus 17-én, csütörtökön. 17 óra 55 perckor jelentkezik legközelebb a 2-es program­ban. Az adást május 19-én. szombaton az l-esen reggel H óra 5 perctől megismét­lik. / Gytmesi tánckép A május 5-én Szegeden megrendezett Daloló napról tudósít május 15-én, 16 óra 29 perces kezdettel a Kossuth rádióban a Zengjen a muzsika!, az amatör ze­nei mozgalom híradója. A szegedi tévéstúdiónak a falun élő lakosság találé­konyságát bemutató, a kü­lönböző ..házilag" készült mezőgazdasági jellegű gé­pekről szóló filmjét, a Cset­tegök és csotrogányok című alkotást vetíti a televízió május 15-én a 2-es prog­ramban 21 óra 5 perces kezdettel, a 24. miskolci té­véfesztivál filmjetből készí­tett összeállításban. Siker... Siker... A JATE és Olajbányász Táncegyüttes évadzárója A közelmúltban több jó hírt is hallottunk a JATE és Olajbányász Táncegyüttesről: Kecskeméten, az egyetemi és főiskolai művészeti csopor­tok országos seregszemléjén díjakét, különdíjakat kaptak a táncosaik, a zenészeik, a koreográfusuk, az énekesük. Budapesten, minősítő verse­nyen eddigi Arany 3-as fo­kozatukat Arany 2-re „cse­rélhették". vagyis a szakmai rangsorolás szerint a legjobb hazai néptáncegyüttesek kö­zé kerültek. Érlhető a várakozás, amely péntek esti, itthoni évadzáró előadásukat meg­előzte. Az Auditórium meg­telt, a kétórás műsor szá­mait pedig vastaps kisérte. A magamfajta „krónikás" ilyenkor kerül nehéz hely­zetbe: kötelessége szerint szigorú tárgyszerűséggel kell elemeznie a siker összete­vőit. Ugyanakkor elfogultsá­ga titkolhatatlan, be kell vallania, hiába, hogy hosz­szú évek alatf számolhatat­lan néptáncegyüttest és pro­dukciót látott, a szive csücs­kében régóta a szegedi tu­dományegyetem amatőr gár­dájának van helye. Egy. szerű, mondhatjuk, tárgysze­rű magyarázatot tud persze: az ember rokonszenve álta­lában a körülmények szorí­tásában kitartóan küzdőké, a hitükből és tehetségükből építkezőké. Évekig megold­hatatlannak tetsző gondok, rossz föltételek, nehéz körül­mények között tartotta ma­gát, ez folytonos fluktuáció­val, pénz- és más tárgyak hiányával sújtott, de mindig lelkes csapat. Megérdemlik most, végre jobb helyzetben a dicséretet, amit annál könnyebb kimondani, mert nemcsak a kitartás, a telje­sítmény is előhívja. Csak az utóbbi évben is — igen nagy utat tettek. Nyilvánvalóan hasznos volt, hogy az egye­tem mellé az NKFV szegedi üzeme, szakszervezeti bizott­sága társult fönntartónak, nemkülönben, hogv Zsuráfsz­ki Zoltán, a kiváló tehetsé­gű koreográfus és táncos WlflWfWiw-frwqaBH •HHHafiMBjgfjí mmnm +1 i mm... ^r&Mt ají; W m S3; ''ÍmT'% W & Ix&ttímí. . J Gyermekjátékok Nern cseréptörés! Tetszik isimemi a régi vá­sári játékot, a köcsög törést? Vagy a népi mondást: ..Cse­réptörés, cseréptörés ...". Já­ték vagy szólás, egyre megy, hisz igazságai érvényesek az üvegtörésekre is, ame­lyek az utóbbi időben igen­csak elszaporodtak Szege­den. S meg, ha csak elsza­porodtak volna ... Hiszen el­képzelhető, hogy az új laké­Cl rádió a cipőgyárban A martfűi Tisza Cipőgyár­ban. az ország legnagyobo cipőipari üzemében meg­kezdték a termelésirányítás CB rádióhálózatának a ki­építését. Az éter hullámain elsőkent a vállalat mezőtúri és kunszentmártoni gyáregy­ségét kötötték össze a köz­pont termelési főosztályával. Az új technika megkönnyíti az irányítók és a gyáregysé­gek közötti kapcsodattactasC sokba költözők a nagy sür­gés-forgásban kiütik az aj­tók fehér, áttetsző üvegét; hogy a huzat becsapja a nyitva felejtett ajtókat; hogy nekiütődik a porszívó vagy a seprűnyél, nelaiánlán ne­kirepül egy csészealj. Egy­szóval. előfordulhat, hogy ki kell cserélni az ajtóüvege­ket. S ha bekövetkezik a kár — a szerződésben meg­állapított jogok természetes következményeként — a ja­vítási költségek számláját viszi a kárvallott az Álla­mi Biztosítóhoz. Évente mint­egy 6000 alkalommal. Ám ... S itt következik a cseréptörés. Merthogy mind gyakrabban szólnak ezek a bizonyos számlák színes üve­gekről. Mintha egy divathul­lám gyűrűzne- be a biztosi w pénztáraihoz. Csakhogy. a biztosító véletlen kárt térít, nem pedig jóval magasabb értékű üveghez segíti hoz­zá ügyfeleit. Azaz, ha ha­gyományos teher törik — márpedig, a .lakótelepi la­kásokat ilyenekkel szerelik fel '— nem várhatják el, hogy a biztosító a három­szor drágább színeset térít­se. Persze előfordul, hogy valóban színes ajtóüveg tö­rik. Ebben az esetben a biztosító szakértői a jövő­ben a helyszínen ellenőr­zik a kárt. s utána megtérí­tik a színes üveg magasabb összegét is. Egyszóval, a biz­tosító kárt térít, nem cserét. Jó ezt tudni, hátha keve­sebb lesz a jövőben az üveg­és cseréptörés! Netán szán­dékosan?! T- U művészeti irányításával dol­goznak. Nagyon jó együttes­sé vált zenekaruk, a Bozsó Antal-vezette Fabatka; cso­dálatos hangú népdaiéneke­seik vannak, legújabb „fel­fedezettjük" például Szűcs Miklós. A táncnyelvet profi szinten tudó, érett, kiforrott stilusú táncosok az együttes „legöregebbjei", Tésik Péter, testvére, Tésik Kornélia, Ko­pasz István, Ujj Réka, Lau­kó Emőke, Csendes Tibor, Simoncsics János. Mi kell még? Sok-sok próba, hét­köznapi küzdelem az erőn­létért és az „ünnepek", a péntek estihez hasonló mű­vészeti értékek kicsiszolásá­ért. És persze, jójnűvek, hi­teles táncalkotások. És ezen­kívül: sosem apadhat el a hit, annak a biztos tudata, hogy a mai, valódi néptánc­művészeti produktum érték, eleven hatású, embert próbál és formál, mint a művészet általában. Ez utóbbi „általánosság" azért kell ide, mert az. egye­temi táncegyüttesnek egyre inkább sajátságos, egyéni arcképét vélem látni. Ügy gondolom, a fönt emlegetett hitből következik, s így ter­mészetesnek tetszik, egy bi­zonyos, saját előadói stílus egyre határozottabb körvo­nalazódása. Bár a hagvo­mányvilág mai elevenítése kapcsán nem szokás a mo­dern jelzőt használni, egyet­len szóval' mégis így jelle­mezném legjobb táncosaik előadásmódját. önmagában is igen megkapó, vonzó je­leuseff, hogy mai íiaUUalt m autentikus táncanyag ötletes, invenciózus, „színpadképes'' feldolgozásait ilyen beleérző képességgel adják elő, ugyan­akkor a régi tartalmakat va­lami nehezen leírható, mo­dern „hangszerelésben" is tálalják. Főként a virtusnak és a humornak, a néptáncok két ősi „mondanivalójának" jellegzetesen maimozdulatos, felhőtlen-játékos eleveriíté­sehez van különös érzékük. Az évadzárón — amely igen élvezetes, szórakoztató, „nézhető" műsor volt, mert ötletesen, változatosra szer­kesztették. volt előhangja­bevezetése, lírai és vidám „epizódjai" (énekesek, zene­kar), kellemes színfoltjai (a gyerek- és utánpótláscsoport bemutatkozása), csúcspontja, fináléja — több új koreog­ráfiát is bemutattak. Szak­ember elemző tollára érde­mes mindegyik, mélyebb hoz­záértés és hely híján itt csak Bozsó Antal és Zsu­ráí.szki Zoltán Halottas cín'.í muveroi egy szót: alighanem a mostai hazai koreográfiai „termés" egyik legjobb da­rabja. Zsuráfszki mesterien ötvözi az élet fordulóihoz ta­padt népszokások és táncok elemeit egy új formába, biz­tos. pontos kézzel szerkeszt, sugárzik a kohéziós erő. Sze­rencsésen operál hangulati változásokkal. látványhatá­sokkal is. A Halottas valódi színpadi mű, hagyományhű és jelenkori egyszerre, örök­érvényű, mert az embernek mindenkor legfontosabb tar­talmakkal. Bolyok Erasébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom