Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-05 / 104. szám

Ö Szombat, 1984. május 5. Hetvenöt éve született Radnóti Miklós BUDAY GYÖRGY METSZETE A „városismertető" költő A Szegedi Fiatalok mozgalmáról ma már viszonylag sokat tudunk, tevékenységükről s a mozgalom egyes tagjairól (így például Erdeiről; Radnótiról) tanulmányok sora szól. Csaplár Ferenc 1967-ben kismonográfiát is írt róluk (A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma). Számos kérdés azonban így is máig tisztázatlan vagy föltáratlan még. Nem vett érdemben tudomást eddig a kutatás egyebek közt arról sem, hogy 1934 első félévében — igaz, 6okrétű tevékenység güknek csupán kiegészítéseként — a Szegedi Fiatalok szervezték meg a szegedi városi idegenvezetői tanfolyamot, s ők adták a tanfolyam előadóinak többségét 16. •• A tanfolyam néhány előadásáról az egykori lapok kezdetben rendszeresen hírt adtak, sőt Gáspár Zoltán (1901—1945) 1934. februári előadása, mely egyébként a szegedi boszorkányperekről szólt, vitát is kavart. Schmidt Ferenc a szélsőjobboldali helyi lap. ' a Szegedi Űj Nemzedék hasábjain február 22-én felületes tájékozóttsággal s politikai elfogultsággal vádolta az előadót. Sajnos, bór Gáspár ezt a támadást az Űr György szerkesztette Közérdekben szellemesen verte vissza, a tanfolyamról szóló híradást ez az incidens lényegében mégis elhallgattatta. Ezt utólag is csak sajnálhatjuk, mert a Gáspár után következő előadók közt — mások mellett — Radnóti Miklós is szerepelt. Buday Györgynek, a Művészeti Kollégium vezetőjének fiatalkori iratanyagában — melyet húga. dr. Buday Margit gondossága őrzött meg — a tanfolyamra vonatkozóan két tervezet is fönnmaradt. Az egyik egy gépelt „tematika", rajta, az egyes előadáscímek mellett — Buday kézírásóval — a tervbe vett előadók nevei. A másik egy, az előbbinél fogalmazásában vázlatosabb időbeosztás, amely az előadások menetrendjét s időtartamát adja meg. Ez utóbbi Reitzer Béla (1911—1343), a Művészeti Kollégium akkori titkára kezétől való, rajta Buday néhány javítása. Radnóti neve mindkét tervezetben szerepel. A gépelt tematikában a 29. előadás ez: „a Rózsa Sándor legendáról"; mellette — Buday kézírásával — az előadó neve: Radnóti Miklós. (Érrtefcee, hogy ide előbb Seéli isiván nevét irta Buday, de ezt később áthúzta s a Radnótiét írta helyébe.) A másik, a Reitzerféle tervezetben a költő neve kétszer Is előfordül; Reitzer előbb 1934. február 26-ra tette be Radnóti előadását, majd innen kihúzta s március l-re tette át. E tervezet szerint, mely egyébként minden bizonnyal a végleges programot tükrözi, e napon a következő • előadásokra került sor: Árvíz előtti Szeged 30 [perc] Ádám [László]. Rózsa Sándor 20 [perc] Miki Ármentesítés- 20 [perc] Pap A tanfolyamot, tudjuk, vizsga zárta, valószínű tehát, hogy — a Gáspár előadása körül támadt vihar ellenére — az előadások rendben el is hangzottak, s megtartotta 20 perces előadását Radnóti is. Bizonyosra vehető így, hogy előadóként ő is részese volt az idegenvezetői tanfolyamnak. A téma, persze, melynek előadójául Radnótit nevezik meg a tervezetek, némileg meglepő. A költő ugyanis (noha — mint Kaffka-disszertációja mutatja — irodalomtörténészként is kiváló volt), meglepő módon nem irodalomtörténeti témát választott. Irodalomról s írókról barátai: Baráti Dezső, Ortutay Gyula és Tolnai Gábor beszéltek. S a témaválasztás más oldalról is érdekes; e néprajzi téma ugyanis jól illett volna Bálint Sándorhoz, de ő, aki egyébként több előadást is tartott e tanfolyamon, más témákról beszélt. Mind e tények együtt tudatos választást kell hogy takarjanak. Sajnos, mivel az elhangzott előadások szövegét nem ismerjük, nem tudjuk, a költőt mi fogta meg a betyárvezérről szóló történetekben, s egyáltalán: mit tartott lényegesnek e problémakörbén. Nem tévedhetünk azonban nagyot, ha azt föltételezzük, Rózsa Sándorban ő is a lázadót, az adott hatalmi viszonyokkal szembefordulót látta s láttatta. Nem feledhető ugyanis, hogy kb. fél évvel később, 1934. november 16-án, amikor búcsúzván Szegedtől, emlékképpen verset ajándékozott Budav nak, s a vers s a hozzácsatolt néhány sor éppen ezt a lázadást tükrözte. „Lázadás! lázadás drága, te forradalom" — írta ekkor le újra 1930-ban született versében. (A vers kézirata látható a szegedi múzeum Buday-kiállításán.) U A. R

adnóti Miklós egész életében otthonra vágyott. Nem kerülte a harcot, a szellem csatáit, noha tudta, hogy ellenfelei vajmi ritkán vívnak tiszta fegyverekkel s végső érv gyaríént mindig nvers erőszakhoz folyamodnak. Mégsem a küzde. lemben kereste azt a közeget, amelyben megvalósíthatja igazi önmagát. Otthon akart lenni a világban, az országban és az emberi létben. s ha a történelem mind vadabb mozdulatokkal söpörte félre ennek az otthonosságnak a lehetőségeit ő annál konokabb szívvel próbálta megépíteni — a sors ellenére — emberi otthonát. Otthont keresett a természetben, a fák és füvek bukolikus világában, megálmodott theokritoszi pásztorok között. Otthont keresett a szerelemben. ifjú hitvese oldalán. Otthont keresett a könyvek birodalmában elmerülve a régi magyar költők, vagy a modern franciák verseiben. Otthont keresett az irodalomban, az irodalmi életbben. megértő társakra várva méltó feladatokra készülődve Nyugalmas emberi sorsra vácvakozott. arra. hogv békében végezhesse alkotó munkáját. Az otth önépítés műve úgy tetszett már-már sikerült. Sorsának különös tragédiája volt. hogv 3,7. if júság otthonkereső küzdelmei után éppen akkor vélte megtalálni szellemi otthonát, midőn erőszakkal ragadták el a birtokba vett világból, abból a közösségből és attól a tevékenységtől amelyet magáénak tudott, amelyhez, minden idegével ragaszkodott. A világra zúduló fasiszta erőszak és háború az ő otthonát sem kímélte, feldúlta a béke törékeny szigetét. V

erseit átszövő halálfélelem több volt. mint közönséges szorongás a várható történelmi kataklizmák előtt. Nem vollak kétségei aziránt.hogv az Európát hamarosan elborító háború számtalan áldozatot követel és ő maga is az áldozatok közé kerül. Sötét jóslatait nem egyszerűen a költői érzékenység magyarázza. hanem történelmi tudatossága, ha tetszik. ..társadalompolitikai" felkészültsége is: pontosan ismerte a fasizmus természetét. A haláltudat iszonyú szorítása szüntelen védekezésre kénvszerítette az észt és a szívet. A költő védelmet keresett az üldözők mind szorosabb gyűrűiében, noha egvre biztosabban tudta, hogv már nincs védelem. Belső erőforrásokat kutatott az önvédelem és az ellenállás támaszait. Hogv maid telies emberként félelem nélikül. ép érzékkei léo.ien a ..meredek útnak" arra a végső szakaszára, amelven tudta. el kell indulnia. Ezért gondozta olyan makacs ragaszkodással erMeredek út kölcsi iavait: a felesége oldalán megtalált otthont a költői és műfordító műhelyben szerzett önbecsülést. a szülőfölddel és a nemzeti hagyománnyal kialakított termékeny kapcsolatot. Végezte dolgát, számot adott történelmi tapasztalatairól, tiszta emberi szóval tiltakozott a barbár erőszak uralma ellen. A

minden tartalékában mozgósított lélek valóban vállalni tudta az ellenállást, humánus eszményeinek védelmét. Ennek az ellenállásnak a fegyvere és mértéke Radnóti számára mindvégig a költészet maradt. Személyes drámájának végső kifejletéig vállalta a tanúságot tevő férfi figyelmét és az ítélkező bíró igazságszeretetét. Az alkotó munka erkölcsi kényszere a magyar szellemi ellenállás rendjébe igazodott. Radnóti sokszor érezte magányosnak magát, valójában mégsem volt egyedül. Irodalmunk antifasiszta egysége a háborús években bontakozott ki igazán. Ebben az irodalmi egységben es ellenállásban vállaltak szerepet az ő versei is: a frzáll a tcvasz. a Nem tudhatom, a Nem bírta hát és az Eclogák. Személyes tragédia, egyszersmind történelmi bizalom szőtte át ezeket a költeményeket. Radnóti reménytelennek tudta személyes sorsát, annál erősebb reménnyel fogódzott meg népe sorsába. Csöndes alázattal és lemondással tett vallomást arról, aminek szorongó szíve szerint be kellett következnie. de annál erősebb bizalommal jelölte ki a jövőben verseinek helyét. Annak a biztos tudatát fejezte ki. hogy a dolgozó nép jövendő szabadsága és boldogulása fogja meghatározni költői életművének sorsát. Sem emlék, sem varázslat című versében ennek a tudatnak adott hangot: „a világ újraépül, — s bár tiltják énekem, i az új falak tövében felhangzik majd szavam". POMOGATS BÉLA Himnusz a békéről Te tünde fény! futó teménvség vagy te forgó századoknak ritka éke: Zengő szavakkai s egyre lelkesebben szóltam hozzád könnvűléptű béke! t Szólnék most újra. merre vagy? hová tűntél e télből, melv rólad papol s acélt fen szívek ellen. — ellened! A szőlőszemben alszik így a bor ahogv te most mibennünk rejtezel. Pattanj ki hát! eav ré.gesvégi kép kísért a. dalló száiú boldogokról: de iai. tudunk-e énekelni még? Ó. iöii el már te szellős március! most méa keménv fasvokkal iő a reggel, didergő erdők anvja téli nap: leheld be zúzos fáidat meleggel. s álli meg fötöttünk Is. mert megfagyunk e háborúk perzselte télben itt. ahol az ellenállni gvönge lélek tanulja már az öklök érveit. / Nyarakra gondolunk s hogv erdeink maid lombosodnak s bennük iárni jó, és kertieinknek sűrű illatában fáián akad a hullni kész dió! s a^anv nanoknak alián pattanó labdák körül gomolvgó gombolyag cvermaksereg visong: a réteken zászlós sörényű, csillogó lovak száguldanak a hulló nap felé! s feiünk felett maid surrog és csivog a fecskefészkektől sötét eresz! í.cv lesz-e? így! Mert egvszer béke lesz. Ó. tarts ki addig lélek, védekezz! 1938 Radnóti festőrokonai 1940-ben kelt az a töredékes Radnóti-életrajz, melvben a költő szót eit a családiában ievő három festőművész közül — kettőről. Az önéletrajzból a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában megjelent Radnóti Miklós című dokumentumkötet (1959) közölt először részleteket. Ebből idézek: A család múltjában anyai ágon két tanár (iaaz. hogy az egyik császári, de csak lovaglótanár) képviselte, az apáin egy állatorvos képviseli a tudományt, de a többi is kisember volt, szegény volt. A művészetnek apám családiában volt hagyománya két festőművész. apa és fia. nagybátyáim. A fiút emlegetik a részletesebb magyar művészettörténetek. Az említett két festő Glatter Ármin és Gyula, nevű fia. Glatter Gyula unokatestvére volt Radnóti édesapjának. Glatter Jakabnak (1874—1921). Néhány szó e két festőrokonról. Glatter Ármin (1861—1931) Szepsiben született. Miskolcon végezte a gimnáziumot, maid jogot hallgatott Bécsben és itthon. Hirtelen elhatározással pályát változtatott: 1882-ben beiratkozott a Mintarajziskolába. maid 1886-ban Münchenben folytatta festészeti tanulmányait. Beutazta fél Európát Párizsban is töltött egv évet. Pe ti festőiskoláját 1897-ben nyitotta meg. A Münchenben tanultaktól sohasem tudott elszakadni. Elete végéig tái- és arcképeket, anekdotikus ízű életképeket festett. Glatter Gvula (1886—1927) Münchenben született. Eleinte édesaoia műtermében tanult, majd a müncheni akadémián Löfftz tanítványa volt. Dolgozott a nagvbányai művésztelepen és Benczúr mesteriskolájában is. A század második és harmadik évtizedének egvik legkeresettebb arcképfestőie volt. aki a legmagasabb köröktől is számos megrendelést kapott. Lvka Károlv szerint szeretetreméltó egvéniség sőt mecénás is volt. aki jelentős összeggel támogatta a képzőművészeti főiskola diákmenzárat. Barátai sem tudták okát adni. hogv sikeres életét miért cserélte föl a maga választotta halállal. Maga Radnóti Miklós sohasem tudta, hogv korán elhunyt édesapjának unokatestvéré volt a kitűnő szegedi festőművész is. a Tápén meggyilkolt Heller Ödön (1878—1921). A rokonság e szálához Juhász Gyulának a Szeged című napilap 1921. július 17-i számában meaielent Heller-nekrológia kalauzol el. A költő cikkében azt olvashatjuk, hogv a tragikusan elhunyt piktor művészcsaládból származik. naavbátyin Glatter Ármin. unokaöccse Glatter Gyula, akinek a külföldön is nagy sikerei vannak. A Szegedi Napló is írt arról, hogv Heller Ödön és Glatter Gyula unokatestvérek voltak. A Glatter család rokonságának emez ága — ismeretlensége miatt — legalábbis bizonytalannak látszott, ezért megnyugtató bizonyítékot kerestem. Erre Tápén akadtam rá. 1979-ben. A község halotti anvakönvvének bejegyzése szerint Heller édesanyja: Glatter Johanna! Tehát a Juhásztól említett — minden bizonnyal HeUertől hallott — rokonságot immár okirati bizonyíték támasztotta alá. Ki lehetett mondani a végső szót: Radnóti édesapjának nemcsak Glatter Gyula, hanem Heller Ödön is az unokatestvére volt. Joggal merül föl a kérdés, miért nem tudott Radnóti arról, hogv édesapjának másik unokatestvére is van? Miért nem hallott a családban a harmadik festőről is? Először Radnóti Miklósnét kérdeztem. Segítőkész leve'e szerint a költőnek ..korán elárvulva szinte semmi kapcsolata nem volt rokonaival, csak anyai ágon, gyámjával és annak nagynénjével". Az biztos, hogv szegedi egyetemi hallgató korában (1930—1935) hallott a Heller-tragédiáról. és ismerte Móra regényét is. A festő halálát. A Radnótimonográfus Baróti Dezső válasza is hasonló volt: csaknem teljesen valószínűtlennek tartom, hogy a rokonságról sejtelme lett volna; bár mindennap együtt voltunk, sohasem beszélt szegedi rokonokról... A Glatter családdal édesapja halála után különben sem tartott kapcsolatot. anyai nagybátyja. Grosz Dezső lett a gyámja. Ezzel véget is ért Radnóti és a fehértisztektől meggyilkolt Heller kései ..regénve". Egyiküknek sem adatott ..egv bölcsebb, szép halál". Ugyanaz a sötét, tébolyult erő küldte mindkettőt a pusztulásba. A. F.