Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

Csütörtök, 1984. május 17. 5 Valami szúr 2. Nincs, de van ..Tisztelt.. .7 Végső két­ségbeesésemben fordulok Ön­höz. öt éve szinte állandó fájdalomban élek... A gerincizületeim gyulladásos betegsége — miatt... erő­sen mozgáskorlátozott va­gyok . .. Nrolc évig sportol­tam. atlétizáltam..." — Végső kétségbeesés. Szívszorító ilyet hallani, ol­vwsni... — Nézze, ha az ember harmincévesen leszázaléko­ló« előtt áll!? Elektromos iránvítóköznontban dolgo­zom. ez rendkívül nagy koncentrációt igénylő mun­ka. tudom, ha egyszer hi­bázok. milliós értékek ke­rülnek veszélybe. Eközben nedig még arra is figyelni, energiát áldozni, hogy úgy tegyek, mintha nem fájna semmim, hogy a többiek ne velem foglalkozzanak, ne... — Sajnálják? — No, hát azt meg vég­képp nem! Szóval. hogy teljes értékűnek mutassam magam ... az kerül sok erő­feszítésembe. — Milyen változást érez a kezelés hatására? — A legszörnyűbbtől meg­szabadultam: a nagy fájda­lomtól. Amit most érzek elviselhető, a mozgásomban nem akadályoz. Nyugodtan tudok dolgozni. Egy éve a járás is nehezemre esett, a nyakamat nem tudtam moz­dítani. a gerincem merev és hajlott volt. Most már kez­dek normális testtartást fel­venni. mozgatom a nyaka­mat. nézze, akármerre tu­dom a fejem fordítani, és a közérzetem... — Milyen ? — Hm. itt állok három és fé! órája és föl sem veszem. — Miért kell itt annyit várni? — Hosszú a kezelés .. . Meg aztán ... Sokan va­gyunk ... —... Hiszékenyek ... — Idefigyeljen! Saját ma­gunknak csak hihetünk, nem? Nálunk hivatalosan akupunktúra nincs. Nincs, de van! B. a reménweez^tt fia­talember 120 kilométerről jár kezelésre egy éve. Az első hónapban hetente ka­pott tűszúrást. azóta ha­vonta áll sorba a kétlépés­nyi előszobában. IrigyLi K-t a határon túlról ,^iött vas­utast, akinek négy éve moz­díthatatlan nyakát az első akupunktúrás beavatkozás felszabadította, s aki azóta — édesanyját kísérgetve a rendelésre — büszkén húz­za ki magát az orvos elis­merő szavaira: ..ilyén jó médiumom még soha nem volt". B. irigyli K-t, de né­mi bizakodó fölényt érez L-névei szemben, aki az orvos tanácsa ellenére sem tágít, s már a harmincadik kezelés felé közeledik — és nem javult Nem. vagyunk egyformák, mondja minden­kinek az orvos, s az első mondata, hogy nem min­denkire hatásos a gyógy­mód. Az esetek 8 százaléká­nak semmit sem ér. — Mindnyájan abban a 92 százalékban akarunk lenni — mondia B. és el­tűnik az ajtó mögött. Nincs, de van. mondia a hívő beteg és ez alatt azt érti. nem elismert, de ma­gánrendelőkben megtűrt el­járás a kínai eredetű tűszú­rásos gyógymód — vagy mi. Tudomány? Hókuszpókusz? Vagy. ha nem tudomány, de gyógyítanak vele. akkor kuruzslás? De. ha orvosok végzik, akik a tudomány emlőin nevelkedett szakem­berek. akkor miért kuruzs­lás? Ha az egyes példák ál­tal bizonyított gyógyulási eseteket készpénznek vesz­szük. s szélsőségesen látvá­nyos hatását nézzük, egye­nesen misztikus! Az extrém, illetlen ielző­ket az utóbbi időben gyak­ran lehetett hallani, olvasni széles e hazában, s miköz­ben fel-fellangoló viták jel­zik a hamuborította fel­szín alatt parázsló feszültsé­geket. a magánrendelők előtt egymást érik a bete­gek. Migrénesek. reu­matikus bajokban szen­vedők. gyomorfekélvesek. asztmások, szemészeti, nő­gyógyászati. belgyógyászati ellátásra szorulók — és az onnan kiszorultak. Legtöbb­jük • hosszú Canossa-jarás végső stációjának remeive köt ki az eldugott rendelő­ben. s nem érdekli, mikor minek titulálják, amiben re­ménykedik. Reményeinek legjobb igazolója, vagy szer­tefosziatója a végeredmény. Gyógyul, vagy nem. Csaló­dott ember aligha lesz ige­hirdető — s a szájpropa­ganda eddig egyetlen aku­punkturálónak sem követelt máglyát. „Kuruzslás: orvosi gya­korlat körébe tartozó tevé­kenység folytatása megfele­lő képesítés (orvosi diploma) nélkül. Törvényeink bünte­tik, ha azt valaki kereset­képpen rendszeresen űzi. Káros és veszélyes." Elgondolkodom, vajon ml kárt okozott D-né régen­Jvárt gyógyulása, vagv a nitehagyott B. szembetűnőj javulása... S feire. mire | veszélyes? Netán a — nem általa­ban, hanem csupán a konk­rét esetekre vonatkoztatva — modern orvostudományra? Amely oly sok kiváló ered­ménye mellett néha beis­merni kénytelen: itt nincs tovább, vagy ahogy a mi­nap a iónevű ismeretter­jesztő orvos is írta: az­zal a gondolattal is megkell barátkozni, hogy az orvostu­domány lehetőségei végesek tehát mese az. hogy valaha is meg lehessen gyógyítani minden beteget". Ám. ha csak eggyel töb­bet. mint tegnap, már az is valami... Igriczi Zsigmond (Következik: Egy tűpárna naplójából) KBT­információk A szegedi Közlekedésbiz­tonsági Tanács tagjainak legutóbbi, tanácskozótestületi ülésén bejelentették, hogy Na­csa László rendőr századost az OKBT elnöke a belügymi­niszter által adományozott Emlékplakett kitüntetésben részesítette. Bejelentették to­vábbá, hogy a megyei KBT ügyvezető elnöki tisztségét — a nyugállományba vonult Si­mon József rendőr alezredes helyett — dr. Tóth László rendőr őrnagy, az MKÉT titkári tisztségét — az ugyancsak nyugállományba vonult Oszlár György rend­őr alezredes helyett — Bá­ba János rendőr főhadnagy vette át. Szakmai konferencia Megalakult a Magyar Jo­gász Szövetségben a fegy­veres szervezetek jogászai­nak tagozata, és szerdán — a szövetség székházában — megtartotta első skakmai konferenciáját. A tanácskozáson a Honvé­delmi Minisztérium és a Bel­ügyminisztérium szervei, a munkásőrség, az Igazságügyi Minisztérium büntetés-végre­hajtási testülete, valamint a Vám- és Pénzügyőrség kép­viseletében megjelent mint­egy 200 jogász vitatta meg a minden érintett jogász számára jelentós, közös té­mát: a hivatásos szolgálati jogviszony elméleti kérdé­seit. Dr. Deme Károly őrnagy tartott bevezető előadást, amelyhez korreferátumok kapcsolódtak, és nagy szak­mai érdeklődést tükröző hoz­zászólások hangzottak *L összefoglaló zárszavában dr. Mátyás Miklós hadbíró-ve­zérőrnagy a tagozat elnöke rámutatott, hogy a tagozat megalakulása a fegyveres szervezetek jogászainak be­vonásával teljesebbé tette a Magyar Jogász Seövettég munkáját. Várható, hogy a tagozat működése a fegyve­res szervezetek jogalkalma­zó és szabályozó tevékeny­ségéhez egyaránt segítségül szolgál, lendületet ad a szak­Jogászok elméleti tevékeny­ségének. s ily módon ezzel is erősíti a törvényességet. (MTI) Nóra, Szabadkáról Nyolcadikból az elsőbe? lelentkezők, lehetőségek a szegedi középiskolákban Tanul-e tovább, nyolcadik keztek. A szakmunkáskép- szakközépiskolában a fonó­után, a gyerek? Sikerült-e a zőkbe 1368-an, pedig 1504 ipari ágazaton, vasútforgal­fölvételije (amennyiben volt)? diákot várnak. Az egészség- miban a Diesel-mozdony­Elfogadták-e a föllebbezést? ügyi szakiskolába 72 helyett szerelő szakon, 640-es számú Elégedettek a döntéssel 80-an kértek fölvételt, míg textilipari szakmunkáskép­(mármint a gyerek szülei)? gép- és gyorsírónak 42 diák zőben a fonó- és szövő-, a Még talán most is sokakat tart — holott 60-an lehetné- 600-as számú ipari szak­foglalkoztatnak e kérdések, nek. összesen tehát, a fel- munkásképzőben épületvilla­melyek néhány héttel ez- vételi kérőlapokon az első- mossági szerelő-, hegesztő-; előtt, a pályaválasztásról ho- ként megjelölt iskolákba öntő-, bádogos-, a 624-esben zott ' döntések utáni napok- 3486 diáknak sikerült bejut- hangszerkészítő-, magasnyo­ban. ..pengésebben"' hangzót- nia, 433-an föllebbezhettek. mó gépmester és szedő-, tex­tak'ej otthon, családi kör- Érdekességek. A Radnóti tiltisztító-. cipőgyártó-, ci­ben, az utcán ismerőssel ta- gimnázium biológia-tagoza- Pofelsorész-készito szakmák­lálkozva, az iskolában, az tán 18 helyre 80-an pályáz- ban­osztályfőnökkel való polé- tak; a Ságvári gimnázium A Fodor József Élelml­os/.taiyionoKKei vaio poie- rnatematjka szakan 62-en szeripari Szakközépiskola miákon. Szándékunk olvasó- akar1ak továbbtanulni, 18-an szakmunkásképzőjeben sütö­inkat tájékoztatni, hogyan tehetlk; a Tömörkény gim- ipari ^ tejtermékgyártó alakult az idei fölveteh idény názium művészeti tagozatai- szakmunkástanulókat várnak. a középfokú oktatási Méze- ra 19l jeientkező akadt, fel­tekben. Nos. a Pedagógiai In- vettek 72-t. Népszerű a tézet pályaválasztási tanácsi Kiss Ferenc Erdészeti Szak­adó osztályától kapott in- középiskola, ahová kétszeres fnrmációk közül a leglénve- volt a túljelentkezés, csak­gesebb: a középiskolai föl- ügy mint a Kossuth Zsuzsa vételek befejeződtek a vá- egéSZScgügyi intézmény szak­rosban, s már elbírálták a középiskolai tagozatára, föllebbezések javarészét is. ügy .tűnik, hiába a sláger­Szegeden és a közigazgatá- szakmák elleni küzdelem A silag hozzátartozó községek- lányok körében még mindig ben 2474 nyolcadik osztályos a fodrász, női ruha keszito végzett közülük 2431-en (varrónő), ruházati—kultur­igyekeznének tanulni tovább, cikk—kozmetikai es vegyes­A város négv gimnáziumá- iparcikk eladó szakmak a ban (Radnóti. Tömörkény, divatosak. A fiuk pedig au­Ságvári Széchenyi) az 576 tószerelók. szobafesto-mazo­heivre 85o diák aspirált. A iók. karosszérialakatosok, többszörös túlielentkezés be- elektroműszerészek, kozponti folvasoita a meg-ei művelő- fűtesszerelók. autovillamos­desi osztálv döntését. a sági szerelők akarnak lenni. Tömörkény és a Széchenyi A fölsorolt szakmakra kettő, gimnázium készségét két 30- Hl«tve negyszeres volt a tul­as plusz osztály beinnitásá- jelentkezés, ra. A szakközépiskolákba A következő 1274 helyre 1579-en jelent- van meg hely M. E. Régi megállapítás, hogy minden valamirevaló írónak van, szinte plasztikusan ki­fejezhető, közvetlenül érzé­kelhető világa. És minél na­gyobb művészről van szc, annai intenzívebben látha­tó-kitapintható ez az univer­zum. A norvég irodalmat a világirodalomba beléptető Henrik Ibsen világtája jel­legzetesen északi, szürke, felhős ég alatt, szélmarta, ódon polgárházakban, ma­gasan zárt szürke-barna kosztümökben és jól szabott öltonyökben-kézelőkben nők és férfiak szomorkásán, és kissé merev testtartással bir­kóznak sorsukkal, főként önnön egyéniségük kibonta­koztatása végett. A főalak, a köztudat hosszú-hosszú év­tizedek óta legismertebb Ib­sen-hősnője: Nóra. Akiről — pómtosabfeán a? egész . Nóra­kérdésrői — már vagy ötven esztendeje is azt írták, hogy alapjában véve nem is olyan izgalmas, vagyis tulajdon­képpen már elavult. A pol­gári házasság csődjének le­leplezése és ezzel párhuza­mosan egy bizonyos „kor­szerű, új asszonytípus" fel­mutatása — nagyjából ez a Nóra közhelyszintű „eszmei mondanivalója". Amely kap­csán az elavultság értelme­zéséről és a közhelyekből építkező klasszikus summá­zatokról legalább annyira érdemes elgondolkodni, mint az efféle alkotások mai szín­padi megvalósításának fé­nyeiről és árnyairól. Nóra most Szabadkáról ér­kezett, vagyis a szegedi szín­házzal már jó néhány év óta szoros kapcsolatban álló Szabadkai Népszínház ma­gyar tagozatának produkció­jaként. amit két előadásban kedden a Kisszinházban lát­hattunk. (Délután legna­gyobbrészt 10—15 éves gye­rekek. Pedig tán mégsem a Nóra az a kimondott gyer­mekdarab. Még akkor sem. ha a felgyorsult fejlődés lát­tán esetleg mondhatnánk: mit lehessen tudni.. .) A ne­ves zágrábi rendező, Zéli­mir Öréskövlty szabadkai vendégeskedése meglehetős koncentráltan tárta elénk színpadi tálentum és átgon­dolatlan darabértelmezés el­lentmondásait. „Magamat kell megnevel­nem ... Azt hiszem, hogy legelsősorban ember vagyok, éppen úgy. mint te — vagy mindenesetre meg kell kí­sérelnem, hogy az legyek" — e h'íressé vált szavak (több hasonló környező mon­dat társaságában) az önálló, emancipált nő literatúrai programbeszédének számí­tottak. És mindez igy, ma valóban nem érdekes. Nem­csak azért, mert „korszerű nő" voltaképpen nem léte­zik, divatfikció és szüfra­zsettpóz csupán, a nő ma nő mivoltában lehet elsősor­ban ember —, hanem mert a Nórában ez a Nóra a leg­kevésbé izgalmas. Nórában az önmagunkra eszmélés lé­lektani folyamata örök érvé­nyű, ha úgv tetszik. a gon­dolat megizmosodása, aho­gyan Hamletről mondják — vagyis a megtett út maga. amíg a döntő lépésig eliut. Zelimir Oreskovitv átgondo­latlanul bár, de érezte ez.t a kettősséget: « szabadkaiak szegedi előadásának színpad­képe (Hunkó István munká­ja). az örök merev, szürke polgáriság finom érzékelte­tésével hatásos lehetett vol­na. ha a motivációs ..előre­jelzések" Nóra végső tettét kellő erővel előkészíteni tud­ják. Viszont a nrodukció iga­ziból szinte cirkuszi attrak­cióval csak a Tcvard és Nóra közötti vésső nasvje­lenetre koncentrált: ekkor fordul ki az egész színpad a sarkaiból. fényeitek tek tobzódnak, beállítások mere­vednek állóképpé — hiteles­sé viszont mindezt nemigen tehette a voltaképpen fel­színesen értelmezett „Nóra­szindróma", azaz ennek ko­rábbi érzékeltelése. Igaz. a címszereplő Jónás Gabriella kezdetben még igyekezett poentirozni a Babaszoba hősnője eredendően gyerme­ki. s ugyanakkor autonóm magatartásié is képes ka­rakterének elemeit, de Nó­rája később már a hagyomá­nyok szürke kosztümös nő­önállósulásának paneljeit Il­lusztrálta, egyre „szöveg­hűbben", azaz, sajna, pejo­ratív értelemben. Furcsa do­log. hogy a Torvardot játszó Barácius Zoltán egysíkúbb, kevesebb színészi eredetisé­get tükröző alakítása szer­vesebbep illeszkedhetett vol­na a lélekbúvár Ihsen szín­padi megvalósításába, akár­csak Medve Sándor Rank doktora, sőt. még Korica Miklós halványabb Krogs­tadja és Bada Irén (Lindé­nét játéka is. Több szceni­kai megoldás, a zongorától a fényhatásokig, továbbá né­hány. nagv tudatosságra val­ló színpadi helvzet megkom­ponáltság« különösen sajná­latossá tette, hogv idén imí­gyen csak félig-meddig mondható sikerültnek a sza­badkai színház szegedi ven­dégeskedése. Domonkos László !Június 3-tól Szülői munkaközösségek és az iskola ÚJ MAV-menetrend A népfront megyei peda- iskola és a családok közöt­gógiai bizottsága tárgyalta ti kapcsolat erősítése. a tegnap, szerdán Szegeden a kölcsönös tájékoztatás, a szülői munkaközösségek és szülők pedagógiai kulturált­az iskola kapcsolatát, ságának növelése, az okta­együttműködésük erősítésé- tási intézmények munkáiá­nek további lehetőségeit. nak alaposabb megismerte­Miután oktatási intézmé- tése a szülőkkel tartozik nyenkent eltérő — kiemel- azon tennivalók közé, me­kedő és kevéssé hatékony lyeket minél előbb meg — a szülői munkaközössé- kell valósítani ahhoz, hogy gek Tevékenysége már az iskola és a család kö­most. az idei tanév végén zött partnerkapcsolat ala­gondolni kell arra. hogvan kulhasson ki. A megyében lehetne a iövő tanévben számos olyan, jól bevált | egységesebbé és általóban kezdeményezés született, iskolákban aktívabbá tenni az szmk-k amely jól szolgálj* az textilipari i munkaját. Többek között az együttműködést. Június 3-án lép életbe az új vasúti menetrend — er­ről tartott tájékoztatót szerdán Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója. Hangoztatta: a viteldíjak közelmúltban történt fel­emelése, illetve a kedvez­mények szűkítése következ. tében várhatóan tovább csökken az utasok száma, elsősorban a belföldi exp­ressz- és gyorsvonatokon, valamint a balatoni vonala­kon. Ezzel egyidejűleg azon­ban növekedni fog az ol­csóbb viteldíjjal közlekedő távolsági személvvonatok utasforgalma. Az új menet­rend megszerkesztése során figyelembe vették az uta­sok közérdekű javaslatait, s a tervezett intézkedéseket egyeztették a Volán válla­latokkal is. A tapasztalatok azt mu­tatják: a nemzetközi utas­forgalomban megállt a né­hány év óta tartó-csökkenő tendencia, s újból növek­szik az utasok száma. Ezért intézkedéseket tettek az ed­digi nemzetközi összekötte­tések javítására. A belföldi forgalomban a legtöbb változás a ovorsvo­luuok m tunJte«¿jelien var­ható. A MÁV elismeri: az utasok indokoltan igénvlik, hogy a magasabb tarifával közlekedő vonatok ponto. sabbak, gyorsabbak legye­nek, s jobb csatlakozások­kal. nagyobb kényelemmel az eddigieknél magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak. Az utazás gyor­saságát növeli, hogy e ko­rábbi 70 helyett ezentúl átlagosan 75 kilométeres sebességgel közlekednek a belföldi expresszvonatok. A gyorsvonatok utazási sebes, ségének növelése érdekében bővítették azokat a menet­rendi megoldásokat. ame­lyek szerint egyes vonatok a nagy forgalmú szakaszo­kon gyorsvonatként, a ki­sebb forgalmú szakaszokon — ahol sűrűbben megáll­nak — személyvonatként közlekednek. Az új menet­rend idegenforgalmi érde­kességei közé tartozik a nyári főidényben szombaton és vasárnap a Nyugati pá­lyaudvarról Esztergomba tartó gőzvontatású nosztal­gia személyvonat. (A Sze­gedet és környékét érinlő változásokat később ismer­teUuU

Next

/
Oldalképek
Tartalom