Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-13 / 87. szám

h A Z M s Z M P SZEG E D ¿V A R O S I B,rz OTTS ÁGÁ N A K LA P j A 74. évfolyam 87. szám 1984. április 13.; péntek Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Magyar—olasz tárgyalások Törvény az Alkotmányjogi Tanácsról — A népi ellenőriési törvény módosítása — Az oktatás korszerűsítésének kérdései Az olasz miniszterelnök csütörtöki programja Csütörtökön délelőtt 10 órakor ismét megteltek a Parlament üléstermének széksorai: megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi, népképviseleti testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Maauar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkara. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkáray valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban foglalt helyet a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta mea a tanácskozást. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a téli ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről: 1. az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslat: 2. az országgyűlés ügyrendjének kiegészítése az Alkotmányjogi Tanács működéséről: 3. a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslat; 4. a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programja; 5. interpellációk. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően. az országgyűlés az első két napirendi pontot együttesen tárgyalta. Elsőként dr. Markóia Imre igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslat előterjesztésével. A vitában felszólalt dr. Antalffy György. Csongrád megyei képviselő, egyetemi tanár, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára is. Végezetül a képviselők egyhangúlag elfogadták a törvényjavaslatot. Ezután Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese terjesztette elő a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyet a hozzászólásokat követően, ugyancsak egyhangúlag elfogadtak a képviselők. A délutáni órákban emelkedett szólásra Köpeczi Béla művelődési miniszter. hogy előterjessze a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programjával kapcsolatos expozéját, amely felett megkezdődött a vita. és felszólalt többek között dr. Petri Gábor egyetemi tanár, a SZOTE rektora, szegedi képviselő is. (Dr Antalffy György beszédét lapunk második. dr. Petri Gábor felszólalását vedig lapunk 3. oldalán közöljük.) Az országgyűlés tavaszi ülésszaka ma folytatja munkáját. Dr. Markója Imre expozéja — Alig néhány hónapiéit el azóta, hogy az országgyűlés a legutóbbi ülésszakon »torvényt hozott az alkotmány módosításáról — mondotta bevezetőjében Markója Imre igazságügy-miniszter. Ez a törvény egyebek között azt az új rendelkezést is az alkotmányba iktatta, hogy az országgyűlés a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának ellenőrzése céljából létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot. Ennek az alkotmányos rendelkezésnek a végrehajtásaként terjesztem elő — a Minisztertanács megbízásától — az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot. amely részletesen szabályozza e nagy jelentőségű alkotmány védő. a törvényességet oltalmazó szerv feladatait, szervezetét és eljárását. A törvényi sízintű szabályozásra vonatkozó javaslatunk összhangban van az országgyűlés által is megerősített, azzal a törekvésünkkel. hogy a legfontosabb állami, társadalmi és gazdasági viszonyokat törvények szabályozzák, és ezzel is erőteljesebbé váljék az országgyűlés törvényhozó tv. vékenysége. Miután az alkotmányosság és a törvényesség következetes érvényre juttatása a jogalkotásban ilyen típusú kérdés, úgy véltük, a tőrvényi szabályozás teljes mértékben indpkólf. Az élőttünk lévő törvényjavaslat jelentőségét mindenekelőtt az a kimagasló szerep adja meg, amelyet alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság alkotmánya, az egész állami és társadalmi életünkben betölt. A továbbiakban a napirend előadója hangsúlyozta: — Külön is nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a jogalkotás alkotmányossága, törvényessége szilárd legyen. Ez alatt elsősorban azt értjük, hogy összhangban legyenek a különböző szintű jogszabályok az alkotmánnyal, illetve az alacsonyabb szintű jogszabályok a magasabb szintű jogszabályokkal, a jogi iránymutatások pedig a jogszabályokkal. Emellett az alkotmányosság és a törvényesség követelményének érvényesítése a jogalkotásban azt is jelenti, hogy a társadalom életét döntően befolyásoló kérdéseket, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit törvényi szintű szabályozás rendezze. Tapasztalataink alapján nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy a magyar jogalkotást — és a jogalkalmazás irányítását is — általában az alkotmányosság és a törvényesség tiszteletben tartása jellemzi. Eseti, -gondok azonban e tekintetben is nemegyszer észlelhetők. Az egyre bonyolultabbá és difKádár János az országgyűlés tavaszi ülésszakán, mellette Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, mögöttük (balról jobbra) Takács Iinre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára és dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnükc. (MTI-telefotó — KS) ferenciáltabbá váló életviszonyok mind szélesebb körű szabályozása ebből a szempontbői is sok hibalehetőséget rejt magában. Sajnálattal keli megállapítani, hogy ezeket a hibákat Hfem mindig és nem kéllő időben észleljük, és sokszor ezért marad el a szükséges, vagy a gyors beavatkozás. Azt is be kell vallanunk, hogy olykor a fogyatékosságokat észlelő felelős állami szervek sem léptek fel a szükséges eréllyel és határozottsággal a jogrendszer különböző elemei közötti összhang megteremtése, az alkotmányossági és törvényességi követelmények következetes érvényesítése érdekében. Mindezek miatt vált szükségessé, hogy az alkotmányosság védelmének jogrendszerünkben már kiépített állami és jogi biztosítékait továbbfejlesszük. Ez tette indokolttá, hogy az országgyűlés az alkotmányosság érvényre juttatásának elősegítése céljából egy új, önálló szervnek: az Alkotmányjogi Tanácsnak a létrehozását rendelje el — hangsúlyozta a miniszter, majd így folytatta: — Az Alkotmányjogi Tanácsra és feladatára vonatkozó legfontosabb alkotmányos rendelkezések éppúgy jól ismertek önök előtt, mint a most előterjesztett törvényjavaslatban foglalt új szabályok általános és részletes indokai is. Ezért engedjék meg, hogy az Alkotmányjogi Tanács feladataival, szervezetével ós eljárásával kapcsolatban csak néhány alapvető kérdést emeljek ki: Az alkotmány szerint az Alkotmányjogi Tanács a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságát ellenőrzi. Ennek megfelelően a javaslat egyrészt — általánosságban — úgy határozza meg az Alkotmányjogi Tanács feladatát, hogy az közreműködik a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának biztosításában; másrészt fel is sorolja a jogszabályokat és — külön is részletezve — azo(Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György üdvözli vendégét, Beitino Craxit. (MTI Telefotó — KS) Lázár György. a Minisztertanács elnöke és a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Bettino Craxi olasz miniszterelnök csütörtökön reggel a magyar kormányfő parlamenti dolgozószobájában szűkkörű megbeszélést folytatott. Megbeszélésükön a kölcsönös érdeklődés előterében álló nemzetközi kérdésekről, valamint a két ország kapcsolatainak helyzetéről. azok további bővítésének-- és fejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Bettino Craxi hivatalos programja során a délelőtti órákban megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén, s ugyancsak koszorút helyezett el az első világháborúban meghalt 1 olasz katonák emlékművén a Rákoskeresztúri temetőben. Bettino Craxi a délelőtti órákban a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetbe látogatott. A Pest megyei mezőgazdasági nagyüzem központjában Marjai József miniszterelnök-helyettes. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes fogadta, majd Furulyás János tsz-elnök tájékoztatta a mintegy 6 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet tevékenységéről. Bettino Craxi — útban Budapest felé — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában megtekintette Amerigo Tot „A mag apoteózisa" című alkotását, amelyet az idős művész tavaly ajándékozott az oktatási intézménynek. Délután a Parlament delegációs termében plenáris üléssel folytatódott a magyar—olasz kormányfőj találkozó. A magyar tárgyalócsoportot Lázár György vezette. Tagjai: Várkonyi Péter, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Esztergályos Ferenc, Palotás Rezső, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Szita János, A Bettino Craxi .vezette olasz delegációban foglalt helyet Giulio Andreotti, Umberto la Rocca. a külügyminiszter kabinetfőnöke Antonio Ghirelli, a miniszterelnökség sajtóirodájának vezetője, kormányszóvivő és Emilio Paolo Bassi. Az őszinte légkörű megbeszélésen áttekintették a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Közös álláspontra jutottak abban, hogy a fejlesztési irányok meghatározása a soron következő szakértői, szakminiszteri találkozók feladata lesz. Ügy ítélték meg, hogy a jövőben további lehetőségek nyílnak az együttműködésre a termelési kooperációkban, . valamint a harmadik . piacokon való közös fellépésben. A nemzetközi témákat illetően — bár eltérően ítélték meg a feszültség kialakulásának okait — egyetértettek abban, hogy a kelet—nyugati kapcsolatokban párbeszédre van szükség, amelv elvezet az érdemi tárgyalásokhoz. Este a Parlamentben Lázár György vacsorát adott Bettino Craxi tiszteletére. A városi tanács vb "I # # s • f . • »1 uieserol /elent/uk Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt tartotta soros ülését. A testület az előterjesztések sorában megtárgyalta a közterületen felállított pavilonokról szóló jelentést; elfogadta az állami lakóház-felújítási pályázat felhívását; jóváhagyta az 1983. évi pénzmaradvány elszámolását; döntött üres lakótelkek tartós használatba adásáról; orvosvezetői kinevezéseket hosszabbított meg; jóváhagyta .az idei tanácstag-beszámolókról szóló tájékoztatást. majd önálló napirendi pontként vitatta meg a Móra Ferenc Múzeum művészeti és tudományos ismeretterjesztő te. vékenységét. illetve a tanácsi vállalatok 1983. évi gazdálkodását. Tekintettel az országgyűlés ülésére, helyhiány miatt a követező napokban térünk vissza a végrehajtó bizottság ülésének a közvéleményt leginkább érdeklő témáira: a tanácstag-beszámolók értékelésére, illetve a közterületen emelt pavilonok ügyére.