Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-22 / 95. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 7i. ?yfoIysm 95. szám 1984. április 22^' vasárnap Ara: 1,40 forint f Tápéi rafia papucsok az NSZK-ba programja N

em érte váratlanul közvéleményünket az MSZMP Központi Bizottságának közleménye — a gazdaság helyzete alighanem a társadalom közérdeklődésének középpontjában áll. Okot adott, ad erre, hogy az utóbbi evekben ugyancsak kénytelen volt szembetalálkozni azzal, amivel a világon mindenütt szembenéznek az emberek: a 80-as évtized kihívásával. Magyarországot mindez az egyensúly, a fizetőképesség megőrzéséért folytatott kemény küzdelemmel, a magánemberig ható kényszerű takarékossággal, s az életszínvonal stagnálásával érintette. Hogyan, milyen módon folytassuk a küzdelmet elkötelezett céljaink megvi^ósitásáért? Miként érhetjük el, hogy az elmúlt negyedszázad vívmányait megvédjük, s — ha szerényen, s óvatosan is, de megalapozzuk egy újabb nekilendülés lehetőségét? A válaszok megfogalmazása, a hozzájuk vezető út megkeresése létfontosságú. Ezért kezdeményezte az MSZMP azt a munkaprogramot 1983-ban, amely politikai felelősséggel, szakértelemmel, eddig felhalmozott tapasztalatokkal hivatott megkeresni a legcélravezetőbb megoldást. E tevékenységről tulajdonképpen azt is mondhatjuk — része a párt módszerének, az önmegújítás, a rendszeres korszerűsítés gyakorlata. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése is e mederben halad, mintegy bizonyítván a folyamatosság és a megújulás együttfutását: az MSZMP politikája folyamatos reformpolitika. Az előttünk álló közlemény mindennek a jegyét magán viseli, felfedezhető benne az 1956-os megrázkódtatás utáni kiindulás, 1967. a mai gazdaságpolitika startja, majd 1968, az új gazdasági mechanizmus gondolata. 1980— 81, az új fejlődési pálya koncepciója, s most. 1984-ben a gazdaságirányítás továbbfejlesztése a 80-as évtized szorításából való kibontakozás akcióprogramja. Mi ennek lényege? A KB-közlemény ezt fgv fogalmazza meg: „ ... a szocialista építőmunkában növekvő társadalmi, gazdasági követelményekkel kell számolni. Feladataink megoldása, hosszú távú társadalmi, gazdasági céljaink elérése megköveteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gazdasági feltételeket, de mindenekelőtt arra van szükség, hogy javítsuk a hazai munkánkat, maximálisan kihasználjuk gazdasági adottságainkat, a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket... A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a gazdasagirányitás folyamatos. összehangolt tökéletesítése fogja át az irányítási rendszer minden elemét: a tervezést, a gazdasági szabályozást, az intézményi es szervezeti rendszert, és segítse az emberi tényező szerepének teljesebb kibontakozását". Azaz: nem elszigetelt részintézkedésekről van szó. hanem a munkamegosztásnak olyan újraszervezéséről, amelynek hatásai túlmutatnak a termelés-fogyasztás területén. szojat termelnek Idén 33-34 ezer hektáron Országszerte megkezdődötl a szója vetése. A gazdaságok arra törekszenek, hogv a kukoricát megelőzve mindenütt földbe kerüljön a magja, mivel ugyanazoka a gépsorokat használják mindkét növényi kultúrához. A szóiamag kevésbé érzékeny, mint a kukorica, következésképpen hűvösebb talajba is csírázásnak indul. A vetőmagot a szója hazai központjában, a Bólyi Kombinátban állítják elő az egész ország számára. A kiszállított magvak mennvisé,ge alapián számítva az. idén körülbelül negyedével nő. és eléri a 33—34 ezer hektárt a szóia hazai vetésterülete. Ennyi szóiát még soha nem termeltek nálunk. Nagyüzemi méretekben éppen 10 évvel ezelőtt — 1974ben — kezdődött meg Magyarországon az állatok takarmányozásban. és újabban az emberi táplálkozásban is fontos szerepet játszó fehérnövénv termelése. A hazai földekről származó szójával lényegesen csökkenteni tudjuk a drága fehérjeimportot. s ugyanakkor biztonságossabbá tesszük állatállományunk takarmányellátását. Annyi szóját természetesen sohasem leszünk képesek termelni, amennyi! fedezné a teljes szükségletet mivel korlátozottak a területi lehetőségek. Bedolgozhatnak a gyesen levők is Nemrégiben megrovó, mondhatni goromba sorokat kaptam egy kilétét titokban tartó „50-es" olvasótól: a gerontológiai tanácsadóról írt cikkem olvastán ragadta meg vitriolba mártott tollát. Az idősödő és idős embereknek egészségügyi, pszichológiai, szociális, munkaügyi és sok egyéb kérdésben segítséget nyújtó intézmény áldásos munkáját mutattam be, mégis akadt, aki mindebből azt bogozta ki: minden nyugodni vágyó nyugdíjast további munkára, „robotolásra" akarok (én!?) — úgymond — kényszeríteni. Amellett, hogy nagyon sok egészséges, aktív ember számára nem kényszer a munka, hanem — a nyugdíj-kiegészítés mellett — pszichikai létszükséglet is — természetes, hogy ki-ki maga dönti el, mivel és hogyan tölti el az előtte álló évtizedeket Mindezt szükségesnek tartottam — így elöljáróban — elmondani, ugyanis ezúttal a gyesen levő kismamák munkalehetőségeinek egyikéről szólok. Előre bocsátom tehát: nem kötelező minden kisgyermekes anyának munkát vállalnia, némi pénzt keresnie a gyes összege mellé, csupán lehetőség. Lehetőség, amellyel ki-ki tetszése szerint él, vagy sem. , Munka gves idején? Fából vaskarika — mondhatná valaki. De . föltehető, hogy akadnak családok, amelyeüben ez is a jövedelemszerzés egyik elfogadható módja. Vannak asszonyok, akik úgy érzik, idejükből, erejükből telik napi 4 órányi pénzkereső elfoglaltságra is a gyermeknevelés mellett A Munkaügyi Kézikönyvben 1982 júniusában jelent meg az a rendelkezés, amely szerint a gyesen levő nők — a gyermek másfél éves kora után — a napi 4 órát illetve a havi 100 órát nem meghaladó — munkát vállalhatnak, s így 1300—1100 forintot kereshetnek. Nemrégiben azzal egészítették ki mindezt: aki él ezzel a lehetőséggel, akar a részmunkaidőben dolgozó, szabadságot és táppénzt is kap. A Tápéi Háziipari Szövetkezetben jártamkor az elnököt. Bernula Mihályt kérdeztem, milyen munkaalkalmat kínál a szövetkezet a kismamáknak. A szövetkezet nyolc megye 117 községében, mintegy kétezer bedolgozót foglalkoztat, akik kézi munkájukkal évről évre jelentós tőkés exportot termelnek. A külföldi igényekhez rugalmasan alkalmazkodnak. így gyakran térnek át egy-egy új termék gyártására. Ehhez természetesen az eddig ismeretlen műveleteket gyorsan el kell sajátítaniuk a régi és az új dolgozóknak is. A szövetkezet kihelyezett tanfolyamokat tervez, ahol néhány hét alatt átképzik a bedolgozókat, betanítják az újonnan jelentkezőket, s ez idö alatt „betanulást bért" fizetnek nekik. (A szövetkezetnek ia szüksége lenne azonban átképzési támogatásra.) Jelenleg Csongrád és Békés megye néhány kózségeben működnek ilyen tanfolyamok. ahol ősz óta 400—• 500 lány és asszony leste el, az új, nyugatnémet márkát „termő" áru, a rafia cip5 t-s papucs elkészítésének szakmai fogásait. Közülük 180an váltak a szövetkezet bedolgozóivá: odahaza fonják a természetes anyagból készült lábbeliket, a nosztalgiadivatnak hódoló németeknek. Ez az a lehetőság. amelyei megragadhatnak a vállalkozó kedvű, gyesen levő kismamák is: máris 35en fonogátnak odahaza, a gyerek és a háztartás körüli teendők mellett megmaradt szabad időben Az NSZK az idén 30—4« ezer pár, puha, színes anyaggal bélelt bőr és műanyag talpú cipót, papucsot vár a tápéiaktól, jövőre azonban 100 ezer pár is elkelne. Munka tehát lenne elég. A szorgos kezű vállalkozókat tárt karokkal várja a szövetkezet, köztük az ügyes, gyermekük mellett otthon maradt édesanyákat is. Ha az érdekek találkoznak, mindenki jól jár. Ch. A. Mi változik, milyen célokat jelöl a KB határozata? A változásról annyit — követjük a reform logikáját: a KB döntése a nemzeti teljesítmény, a hatékonyság növelésének szolgálatában áll. Anélkül, hogy felsorolnánk valamennyi módosulást, néhány fontosra utalunk. Az első kiemelendő: az új lehetőségek kapcsán az állami tulajdon sértetlen marad, ám a vele való gazdálkodás megváltozik. Mód nyílik a vállalati gazdálkodás keretében az új szervezeti formák működtetésére; a vállalati tanács, a választott vezetőséggel funkcionáló vállalat lényegében az önállóság olyan fokát jelenti, amelyre korábban nem volt lehe'ieg. Ez nem az állami szervek, a minisztériumok feladatát csökkenti — ezek a gazdaságpolitika kialakításában és megvalósításában továbbra is főszerepet játszanak. Am az irányítás eszközrendszere módosul — a közgazdaságiak javára. A Központi Bizottság közleménye ezért állapítja meg: „... Javítani kell a köztulajdonnal való gazdálkodást, s fejleszteni a dolgozók tulajdonosi tudatát ... A szocialista állam gazdaságszervező funkciójának megfelelően a központi gazdaságirányítás fő feladatai a következők legyenek: a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozása, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése, a gazdasági folyamatok összehangolása, az irányítás eszközeinek kimunkálása és működtetése." A

komplex intézkedési program keretében fokozódik az árak, a piaci viszonyok, a versenyhelyzet, s nem utolsósorban a teljesítményhez igazodó ösztönzőbb bérezés szerepe. A változásoktól a minőség javítását, a valódi teljesítmények honorálását várhatjuk. A Központi Bizottság határozata hamarosan a végrehajtás szakaszába kerül: itt a KB felkérte a Minisztertanácsot, dolgozza ki az irányítási rendszer fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat. és terjessze az erre vonatkozó javaslatait az országgyűlés elé. Ám addig is alapvető érdekünk, hogy az új törekvések szellemében szervezzük munkánkat. Matkó István Nagy LdsBló feh/e te irt A Magyar Államvasutak Számítástechnikai üzemegységének, minden területi igazgatóság központjában és Záhonyban van üzeme. A hagyományos adatfeldolgozási feladatokon kívül szervezési problémák megoldásával is foglalkoznak. Országos távadatgyűjtő rendszer biztosítja a hazánkban tartózkodó idegen, és a MÁV tulajdonában levő valamennyi teherkocsi mozgásáról beérkező információk öszszegyűj lését. A közeljövőben az operatív irányítást is számítógépes rendszerrel oldják meg. A géparzenálban a különböző nagy gépek és a professzionális személyi számítógépek Is megtalálhatók. Felvételeink a szegedi üzem géptermeiben készültek. Fiatalok! Képességeitek legjavával gyarapitsátok szocialista hazánkat! MSZMP Közponlí Bizottságának máiu« 1-i jelszavaiból)