Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

18 Szombat, 1984. március 3.' Vasárnap választások a Szovjetunióban Gazdaság, népjólét, külpolitika Konsztantyin Csernyenko beszéde ta Moszkva (MTI) A Kreml Kongresszusi Palotáiéban találkozott pénte­ken választóival Konsztantyin Csernyenko. az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára. Beszédével lezárult a Szov­jetunióban a választási kampány: vasárnap tartják meg a legfelsőbb tanácsi választásokat. Konsztantyin Csernvenkót a szovjet főváros kujbisevi választókerületében jelölték a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsába. Az ünnepi nagygyűlésen Konsztantyin Csernyenko mondott beszédet. Beszédét nagy tetszéssel fogadták. Beszédének beveeetó részé­ben méltatta a közelmúlt­ban elhunyt JuriJ Andropov érdemeit. A továbbiakban kifejtette, hogy a legfelsőbb tanácsi választások előké­születei. a választói gyűlé­sek meggyőzően bizonyítot­ták a párt és a nép meg­bonthatatlan egységét. A legutóbbi legfelsőbb ta­nácsi választások óta eltelt időszak egészében véve gyü­mölcsöző volt — folytatta. — Megszilárdultak, lényegesen megújultak az ország terme­lőerői. Több mint ezer, kor­szerű technikával felszerelt új ipari üzemben kezdődött meg a termelés. Sokat tet­tünk a mezőgazdaság fej­lesztése érdekében. A fal­vakban a munkaszervezés és a gazdaságirányítás új for­máinak elterjesztése már erezhető eredményeket hoz. Tavaly sem volt szerencsénk az időjárással, de mégis több mint 190 millió tonna gabo­na termett. Jelenlegi ötéves tervünk­ben a bonyolult nemzetközi helyzet arra kényszerített bennünket, hogy anyagi erő­forrásaink nem kis részét az ország biztonságának megszi­lárdításával összefüggő szük­ségletekre fordítsuk. De egy pillanatra sem gondoltunk arra. hogy lelassítsuk szo­ciális programunkat, hiszen egész munkánk végcélja a szovjet nép életének javí­tása. Az eltelt időszakban a nem­zeti jövedelem négyötödét fordítottuk népjóléti célokra. Nőtt az emberek reáljöve­delme. növekedtek a társa­dalmi fogyasztási alapok. Szervezettség, hatékonyság Persze az elért eredmé­nyek csak a nagy munka kezdetét jelentik. Még igen sok a halaszthatatlan tenni­valónk. A jövő terveiről be­szélve, sohasem szabad elfe­lednünk azt az egyszerű igaz­ságot, hogy ha jobban aka­runk élni, jobban kell dol­goznunk. Megkezdtük a rend, a szer­vezettség és a fegyelem erő­sítését, es ez máris észreve­hető gazdasági hatékonyság­gal jart. Tovább keh lép­nünk: el kell jutnunk a mélyreható minőségi válto­záshoz a népgazdaságban. A párt teljes határozott­sággal veti fel azt a kér­dést. hogy széles fronton meg kell indítani a gazdaságirá­nyítás tökéletesítését, a gaz­dasági mechanizmus átépíté­sét. E munka fő irányait meghatároztuk. Ezek tökéle­tesen megfelelnek a demok­ratikus centralizmus lenini elveinek. Napjainkban a társadalom párti rá nyírásának sikerei a korábbiaknál is nagyobb mértékben függnek attól, hogy milyen következetesen tartjuk be az ideológiai, a szervezői és a gazdasági munka egységének lenini el­vét — mutatott rá Konsz­tantyin Csernyenko. — A szocializmus építése és tö­kéletesítése nemcsak azt je­lenti. hoev modern üzeme­ket és villamos erőműveket építünk, feldíszítjük falvain­kaf és városainkat. Az em­berek életkörülményeinek átalakításával egv időben mindent meg kell tenni esz­mei-erkölcsi nevelésük érde­kében is. A nevelőm unka egyik leg­fontosabb feladata az, hogy a társadalomban olyan lég­kört alakítson ki és erősít­sen meg, amelyben tisztelik a munkát, ugyanakkor a he­nyéléssel, a fegyelmezetlen­séggel szemben türelmetlen­séget és megvetést éreznek. • Felelősség a fiatalokért Azon vagyunk — mondot­ta ezután —, hogy olyan fia­talokat neveljünk, akik nem rendülnek meg és nem gör­nyednek össze az ország, a szocializmus és a világ sor­sa iránti történelmi felelős­ség terhe alatt. Olyan fia­talokatakarunk nevelni, akik nemcsak az idősebb nemze­dékek tapasztalatait képesek elsajátítani, hanem saját sikereikkel gazdagítják is azokat. Ez az iskola és a család dolga, de nemcsak az övék. A Komszomol és a szakszervezet, a dolgozó kol­lektívák ügye is. Ez a párt nagy feladata. Végső soron ez szocialista hazánk jövője szilárd biztosításának kér­dése. Sikeresen meg fogjuk oldani ezt a feladatot. Az SZKP KB főtitkára ki­emelte: a szovjet állam de­mokratikus alapjainak to­vábbfejlesztése szempontjá­ból felbecsülhetetlen jelentő­ségű az, hogy bővüljön az emberek tájékozottsága a dolgok igazi állásáról, s nyíltabb legyen a párt- é6 a tanácsi intézmények mun­kája. Utalt arra, hogy a Szov­jetunióban a vezetők széles hatáskörrel és jogokkal ren­delkeznek, de nagy a fele­lősségük is. Vezető esetében legrosszabb a gőg és a túl­zott magabiztosság. Lenin szavaival: „A hatalom hozzá nem értő gyakorlása, csupán az uralkodás kedvéért az, amikor azt mondják: én kaptam meg a hatalmat, én parancsolok, te köteles vagy engedelmeskedni." A vezető ereje abban van, hogy ön­magában egyesíteni tudja hi­vatali és személyes tekinté­lyét. A mi demokráciánk lé­nyegét tekintve tevékeny, működő demokrácia. Ennek bővítése, az egész szovjet ál­lamiság tökéletesítése társa­dalmi fejlődésünk követke­zetes mozgásának fontos irá­. nya. A párt pedig a motor­ja. mozgató ereje ennek az előrehaladásnak. A béke védelme Konsztantyin Csernyenko beszédének második részé­ben az időszerű nemzetközi kérdésekkei foglalkozott. A szovjet választók egyik legfontosabb, legsürgetőbb elvárása volt és lesz a jö­vőben is. hogy mint a sze­münk világát, úgy őrizzük a békét, szavatoljuk hazánk biztonságát. Jelenthetem, hogy a párt és a szovjet ál­lam töretlenül eleget tett ennek — hangoztatta. Az elmúlt években erősen megélénkült az amerikai im­perializmus legagresszívabb erőinek politikája. Mindez arra kényszerít bennünket, hogy a legkomolyabb figyel­met szenteljük a hazánk vé­delme szilárdításának. A szovjet emberek nem a fegy­verek felhalmozását akarják, hanem azt, hogy mindkét tél csökkentse fegyverzetét. — de kötelesek vagyunk gon­doskodni országunk, bará­taink és szövetségeseink megfelelő biztonságáról. Ezi meg is tesszük. Ugyanakkor éppen a hely­zet bonyolultsága arra kész­tet. hogy megkétszerezzük, megháromszorozzuk a béke és a nemzetközi együttmű­ködés politikája megvalósí­tásáért kifejtett erőfeszítése­inket. Most különösen fon­tos az, hogy megőrizzük és erősítsük a testvéri szocia­lista országok szolidaritá­sát. A Varsói Szerződés tag­államainak vezetői nemrég megtartott moszkvai tanács­kozásukon ismét egységesen kifejezésre juttatták ezt a meggyőződésüket Ahhoz — folytatta —, hogy a nemzetközi életben növe­kedjék a szocializmus sze­repe, természetesen az is hozzájárulhatna, ha rende­ződnének a kapcsolatok a Kínai Népköztársasággal. Mi következetes hívei vagyunk az ilyen rendezésnek. A po­litikai konzultációk azon­ban azt mutatják, hogy szá­mos elvi kérdésben továbbra is fennáll a nézeteltérés. De a véleménycsere foly­tatódik, és mi ez.t hasznos­nak tartjuk. Nyilvánvaló lett. hogy a feszültség szün­telen növelésének imperia­lista politikája veszélyes. A béke és a népek biz­tonsága szempontjából ter­mészetesen a nukleáris fegy­verkezési hajsza megszün­tetése a legfontosabb. A legutóbbi időben az ameri­kai kormányzat békésen hangzó nyilatkozatokat kezd tenni. „párbeszédre" hív bennünket. A nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalmak politikájának korunkban különleges jelentősége van. Az emberiség létérdekei, az állami vezetők felelőssége a mostani, az eljövendő nemzedékek előtt megköve­telik, hogy e nagyhatalmak kapcsolataikat meghatáro­zott normáknak rendeljék alá. Elképzelésünk szerint ezeknek a normáknak kö­rülbelül a következőknek kell lenniük: A külpolitika legfontosabb céljának a nukleáris hábo­rú elkerülését kell tekinte­ni. Nem lehet megengedni a nukleáris konfliktussal fe­nyegető helyzetek kialaku­lását Ilyen veszélyhelyzet létrejötte esetén pedig sür­gős konzultációkat kell tar­tani a nukleáris világégés megakadályozására. El kell utasítani a nukleáris há­ború minden változatának propagálását. Kötelezettsé­get kell vállalni a nukleáris fegyver elsőkénti bevetésé­ről való lemondásra. Sem­milyen körülmények között sem lehet nukleáris fegy­vert bevetni az ilyen fegy­verekkel nem rendelkező ország ellen, az olyan orszá­gok ellen, ahol nukleáris fegyver nincs. Tiszteletben kell tartani a már megte­remtett atomfegyvermentes övezetek státuszát és ösztö­nözni kell az újabb atom­fegyver-mentes övezetek lét­rehozását a világ különböző részein. Meg kell akadályoz­ni a nukleáris fegyverek bármilyen formában történő terjesztését: nem szabad ilyen fegyvert — vagy an­nak ellenőrzését — átadni senkinek, akárki is legyen az Nem szabad nukleáris fegyvert elhelyezni olyan országok területén. ahol ilyen fegyver nincs. Nem szabad kiterjeszteni a nuk­leáris fegyverkezési hajszát újabb területekre — ideért­ve a világűrt is. A Szovjetunió ezeket az elveket állította politikája középpontjába. Készek va­gyunk bármikor megegyezni a többi nukleáris hatalom­mal az ilyen normák közös elismeréséről és kötelező jel­leggel felruházni őket. Ügy gondolom, ez. nemcsak az érintett országok alapvető érdekeinek, hanem a föld összes népe érdekének meg­felelne — mondotta végül Konsztantyin Csernyenko. Reménykeltő tanácskozás BUDAPEST, SZOT-iskola, a marxisták és hivők nemzetközi konferenciája . . . Kis beszélgetőcsoportok a tanácskozás szünete­ben. A társalgás nyelve hol angol, hol francia vagy német, olykor egyikről a másikra váltanak át. ha újabb partner csatlakozik a csoporthoz. Sokféle ember — ennyi első pillantásra is látszik. Még­is mindig megtalálják — és nemcsak a szónak szótári értelmében — a közös nyel­vet. Ha maid valaki a jegyzökönyveket tanul­mányozza. könnyen megállapíthatja, hogy a leggyakrabban szereplő szó: peace, paix, Friede, mir — azaz béke. Jóllehet a ta­nácskozás ennél szélesebb témakörrel fog­lalkozik: az emberiség jövőjével. címe szerint: „Az ember felelőssége a mai vi­lágban". S az emberek elsősorban és min­denekelőtt a békéért felelősek, hiszen ez az alapja minden további párbeszédnek és cselekvésnek. Tizenöt országból csaknem százan ültek három napon át a tanácskozóasztalok kö­rül. Valamennyien komoly, megfontolt férfiak, a harmincasok éppúgy, mint a hetven éven is túl iárók. Komolyak és negfontoltak a felszólalások is: más és más oldalról, de mindnyájan azt taglalják, mit lehet és kell tenni az emberiség fenn­maradásáért, a békéért, a különböző fel­fogású. világnézetű emberek, marxisták és hivők közti hídépítésért. Korántsem arról van szó. hogy kölcsö­nös engedményeket kívánnának tenni a marxisták és a hivők — meggyőződésük­ben. A budapesti tárgyalóasztaloknál ülő szovjet, magyar, bolgár. NDK-beli és más marxista filozófusok a vita során is han­got adtak meggyőződésüknek, amellyel szemlélik a világot. S ugyanígy a katoli­kus. református, evangélikus, izraelita, gö­rög-keleti és más felekezetű lelkészek és gondolkodók. „Két világháború áll mögöttünk" — ez a mondat a legtöbb előadásban és felszó­lalásban elhangzott. Két olvan világégés, amely Európából indult el. s amelynek sok millió áldozata volt. Mindent el kell követnünk, hogy harmadik ne legyen. Ezért kell — mint egy világszerte ismert osztrák jezsuita. Kari Rahner mondta — megtárgyalni egymással az embernek és világának kérdéseit, a gondokat és a re­ményeket egyaránt. Nékünk. kereszté­nyeknek és marxistáknak, együttesen kell válaszolnunk a mai világ konkrét és ége­tő problémáira — hangsúlyozta egy né­met protestáns teológus. „Itt és most nem az a fontos, ami elválaszt bennünket, ha­nem az, ami összeköt" — ez a gondolat ugyancsak sokszor elhangzott a tanácsko­zás során, marxisták és hivők részéről egyaránt. Hiszen lehet és kell is vitatkoz­ni, szembesíteni az álláspontokat, amelyek igen sok kérdésben különbözőek. A to­vábbi vitáknak is az a feltétele, hogy megmaradjon a béke. fejlődjenek a békés kapcsolatok az országok és a népe«, kö­zött. „Az élet értelmét és céliát illetően voltak, vannak és lesznek különbségek marxisták és hivők között — mondta egy szovjet tudós —, de arra kell törekedni, hogy a világnézeti ellentétek ne váljanak politikaivá." A különböző felekezetű teo­lógusok, akik fejhallgatón kísérték figye­lemmel a felszólalást — rábólintottak. Pe­dig talán évekkel ezelőtt maga a szó is kellemetlenül érintette volna őket: az SZKP Tudományos Ateizmus Intézetének igazgatója volt a szónok. Az a mintegy száz ember, aki a buda­pesti tanácskozóteremben három napig együtt ült, önmagában kevés ahhoz, hogy megmentse a világot az évek. évtizedek óta fenyegető katasztrófától. De vala­mennyien képviselnek — kisebb vagy na­gyobb tömegeket. Van. aki csak saját hí­veinek táborát tudja maga mögött, más egv pártot, egy egyházat, vagy éppen egész országot. Szavuk mindenképpen messzebbre száll a teremnél, ahol együtt ültek. Figyelemmel kísérte a tanácskozást sok ország közvéleménye. Egyetértő vélemé­nyek és kritikák is hangzottak és hang­zanak el. hiszen még nem mindenki ért egyet azzal, hogy közös fórumot kell kap­niuk mindazoknak, akik el akarják hárí­tani az emberiség feje fölül a veszedel­met. S mégis reményt kelt ez a tanácskozás. Annak a tanúbizonysága, hogy minden ellentéten felül lehet emelkedni, amikor az emberiség igazán nagy kérdéseiről van szó. Lehet, hogy némelyik résztvevő a 2000. évnek, mint szent évnek megünnep­lésére készül. Lehet, hogy mások a sok országban pusztjtó éhínség megszüntetésé­nek határideiét látják az ezredfordulóban, s ismét mások a szocializmus újabb sike­reit váriak ugyanattól az időponttól. A LÉNYEG mindenképpen, mindenek fölött az. amiről most három napig ta­nácskoztak Budapesten marxisták és hi­vők: hogy az emberiség megérje az ezred­fordulót, meg az azutáni időket is. Hogy béke legyen. S ehhez kétségtelenül hozzá­járult ez a tanácskozás, amelyen külön­böző világnézetű emberek, más-más oldal­ról — lényegében ugyanazt az akaratot szólaltatták meg. Várkonyi Endre Hazánlba Érkezik Lubomír Slrougal Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisz- gyümölcsöt szállítunk a tertanácsa elnökének meghívására március 5-én baráti lá­togatásra a Magyar Népköztársaságba érkezik Lubomír Strougal. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyának elnöke. Magyar—csehszlovák kapcsolatok Magyarország és Csehszlo­vákia kapcsolatai kedve­zően. szövetségi viszonyunk­nak és kölcsönös érdekeink­nek megfelelően fejlődnek. Együttműködésünk elmélyí­tésében, egymás törekvései­nek jobb megismerésében kiemelkedően fontosak Ká­dár Jánosnak az MSZMP KB első titkárának és Gustáv Husáknak, a CSKP KB fő­titkárának, államfőnek rend­szeressé vált baráti munka­találkozói, közöttük a leg­utóbbi — 1983 novemberi — prágai eszmecsere. Az ugyancsak rendszeres kormányfői megbeszélések sorában a múlt év őszén Lá­zár György miniszterelnök tett hivatalos látogatást Prá­gában. Idén február 20. és 22. között ülésezett a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság, ez alkalommal Marjai József miniszterelnök-helyettes járt Prágában. Lubomir Strou­galnak, a CSKP KB elnök­ségi tagjának, Csehszlovákia miniszterelnökének közelgő nul szorgalmazzuk a terme­lési együttműködések bővíté­sét az elektronikában, az elektrotechnikában és a gép­iparban. Az 1980—1985-ös évekre egyeztetett áruszállí­tások értéke 4,955 milliárd rubel. A fogyasztási kínálat gaz­dagításának érdekében kon­fekcióipari termékeket, kö­töttárut, gyógyszereket, friss és konzervált zöldséget és szomszédos baráti országnak. Kulturális intézmény, gyár, valamint termelőszövetkezet kötött már eddig is szocia­lista együttműködési megál­lapodást. Budapest és Prága testvérvárosok, s további hat-hat magyar, illetve cseh­szlovák település, valamint több megye létesített test­vérkapcsolatot. Közös a szándék, hogy a jövőben még fokozottabban használjuk ki az ilyen együttműködésben rejlő politikai és gazdasági lehetőségeket. Igen kiterjed­tek és sokrétűek a határ menti kapcsolatok is, ame­lyek a tapasztalatok átadá­sától. egymás kölcsönös ki­segítéséig a gyakorlati együttműködés számos for­máját felölelik. (MTI) Gyöngyösvisontán Gagarinra emlékeztek Jurij Gagarin, a világ el­ső űrhajósa ez év március 9-én lenne ötvenéves. Az év­forduló alkalmából pénte­ken Visontán és Gyöngyö­sön emléknapot rendeztek. Az egész napos ünnepség­sorozatra érkezőket Vison­tán Bódi Béla. a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigaz­gatója köszöntötte, majd tá­magyarországi látogatási a i jékoztatta a vendégeket az legfelsőbb szintű megbeszé­lések sorát folytatja. Gazdasági kapcsolataink az elmúlt években kiegyensú­lyozottan fejlődtek, és a rosszabb világgazdasági fel­tételek ellenére bővült az együttműködés. Változatla­erőmű munkájáról és a dol­gozók életkörülményeiről. Délelőtt koszorúzási ün­nepséget rendeztek a Gaga­rin Hőerőmű előtti téren. A Gagarin-szobornál Rajki Sándorné, a Gagarin Hőerő­mű Vállalat pártbizottságá­nak titkára méltatta ak űr­hajózás úttörőjének, a vál­lalat névadójának életútját, édemeit. Ezután a szobor talapzatánál koszorúkat he­lyeztek el a Magyar Tudo­mányos Akadémia Interkoz­mosz tanácsa, az MSZBT or­szágos elnöksége, az MSZMP Heves megyei és Gyöngyös városi bizottsága, a Szovjet­unió nagykövetsége, a Ma­gyar Néphadsereg magasabb egysége és a Gagarin Hő­erőmű Vállalat kollektívája nevében, majd a szocialista brigádok és a környékbeli iskolák úttörői helyezték el virágaikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom