Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

3 Szombat, 1984. március 3.' Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Meg­tárgyalta a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejlesz­téséről és a szakszervezetek, feladatairól szóló előterjesz­tést, valamint irányelveket fogadott el a szakszervezeti szervek részvételére a VII, ötéves terv kidolgozásában. A testület megvitatta és elfogadta a társadalombizto­sítás és a munkavédelem egységes állami irányításá­nak rendszeréről és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról készült előter­jesztést Az elnökség meghallgatta Lux Jánosnak, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dol­gozóinak Szakszervezete fő­titkárának jelentését a Kos­suth Nyomda szakszervezeti bizalmi testületének arról a döntéséről, hogy csak a szakszervezeti tagok kaphat­nak béremelést A SZOT elnöksége helytelenítette a döntést, és egyetértoleg tu­domásul vette a nyomdász­szakszervezetnek az ezzel kapcsolatban hozott intézke­déseit. (MTI) Kitüntetések Kitüntetéseket adtak át pénteken a Belügyminiszté­riumban : a Szépművészeti Múzeum ellopott műkincsei­nek felkutatásában és visz­szaszerzésében, valamint a tettesek elfogásában kifej­tett eredményes tevékeny­ségükért a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta Siklói György rendőr-vezérőrnagynak. Borbarát Béla. Kertész Im­re, Konczer István, Kopetty Lajos és Mérges István rendőr-ezredeseknek. Az El­nöki Tanács Kiváló szolgá­latért érdemrenddel tünte­tett ki további nyolc rend­őrtisztet. és sokan részesül­tek miniszteri kitüntetésben és elismerésben. A kitüntetéseket, jutalma­kat Horváth István belügy­miniszter adta át, az ün­nepségen részt vett Köpeczi Béla művelődési miniszter. (MTI) A hóvihar okozta károk összege: mintegy 140 millió forint Tájékoztató a megyei felmérések adatairól Á február 10-én korahaj­halban kezdődött többnapos intenzív havazásnak és a nagyerejű, óránkénti több mint száz kilométeres se­bességű szélvihar komoly károkat okozott Csongrád megyében. Azokban a nehéz napokban az élet normali­zálása volt az elsőrendű tennivaló, a károk felmérése azt követően kezdődött meg. Erről tájékoztatott bennün­ket tegnap, pénteken Szabó ¡Sándor, a megyei tanács el­nöké, aki egyebek közt azt mondotta; még nem minden edflj, Jekinthétő véglegesnek. A rendkívüli időjárás kö­vetkeztében felrobbant a szegedi öthalmi úti energia alállomás transzformátorá­nak kapcsolója, 162 vezeték­szakadás, 21 oszloptörés és a kisfeszültségű hálózaton mintegy 3 ezer hiba tör­tént. Mint ismeretes: az áramellátási problémákból következően az iparban, a mezőgazdaságban és a kom­munális ellátás területén súlyos nehézségek keletkez­tek. Szegeden 23 ezer la­kásnál szünetelt hosszabb ideig a távfűtés, hasonló gondok keletkeztek Vásár­helyen is. A sütőipari vál­lalatok, a tejipari vállalat nem tudott folyamatosan termelni, az állattenyésztési telepek üzemeltetésében, a vízellátásban és a szenny­vízelvezetésben komoly za­varok keletkeztek. Az áram­szolgáltatás helyreállítását nehezítette, hogy rövid idő alatt megbénult a közúti közlekedés, a közutak egyes szakaszain sok volt az egy­méteres, és nem ritka a két—három méteres átfúvás. A honvédség segítségével, többnapos erőfeszítéssel si­került az utakat megtisztí­tani. A lakosság alapvető élelmiszerekkel való ellátá­sában, a szállításban a hon­védségi és mezőgazdasági járművek segítettek. A ke­reskedelemnek mintegy másfélmillió forint vesztesé­ge keletkezett. A mezőgazdaságot csak­nem 64 millió forint értékű kár érte. Ebben benne van­nak az épületeket, fóliákat ért veszteségek is. Megsíny­lette a szélvihart csaknem 18 ezer hektárnyi őszi ve­tés. A háztáji és kisegítő gazdaságok körülbelül 20 millió forinttal károsodtak. Az áramkimaradás 23 ipari vállalatnál 2.5-től 27,2 óráig terjedő időszakban bénította meg a termelést. Az építő­szervezetek, építőipari válla­latok 22 millió forint ter­meléskiesést számoltak ösz­sze. Épületeik ben 1.4 mil­lió forint összegű kár ke­letkezett. A magántulajdonban levő épületek és gépjárművek károsodását több mint 2200­an jelentették az Állami Biztosítónak, ezek becsült értéke 7—8 millió forint. A közúti jelzőberendezésekben körülbeiül 500 ezer forint kárt okozott a vihar, a sze­gedi Közúti Igazgatóság többletköltsége több mint 5 millió forint, s az egyéb károk és költségek, össze­gek értéke körülbelül ugyanennyi. összességében pedig mintegy 140 millió fo­rint kár keletkezett február 10. és 14-e közötti napokon. B. Gy. Gy. Forradalmi ifjúsági napok 1984 \mmár 19 esztendeje, hogy a magyar fiatalok a forra­dalmi ifjúsági napok ren­dezvénysorozatával emlékez­nek népünk nagy történelmi sorsfordulóira. Az idei prog­ram részleteiről pénteken tájékoztatta az újságírókat Ernőd Péter, a KISZ KB titkára. Március 15-ének immár hagyományos programja, hogy koszorúzási ünnepséget rendeznek a Petőfi-szobor­rái majd nagygyűlést a Mú­zeum-kertben több ezer fő­városi fiatal részvételével. A központi ünnepségek közül egyet ezúttal is vidéki városban tartanak, így a március 21 -i megemlékezés­nek az idén Tatabánya ad otthont. FeLo_abadulásunk évfor­dulóján, április 4-én a gel­lérthegyi Felszabadulási Em­lékműnél koszorúzási ün­nepséget. majd a Jubileumi parkban nagygyűlést rendez­nek. Csongrád megye és Sze­ged fiatalsága is méltóképp emlékezik meg hazánk naOV történelmi sorsfordulóiról. A KISZ-bizottságok a fia­talok igényeit, kéréseit fi­gyelembevéve testületi ülé­seiken döntöttek az idei forradalmi ifjúsági napok megyei és városi program­tervéről. Eszerint március 12-én Szegeden egyetemi és főiskolai ifjúsági napok kez­dődnek. A felsőoktatási in­íczinenyci a DELEP KISZ­bizottságával közösen szer­vezik az egyhetes progra­mot. Az egyetemi és főis­kolás klubokban, előadóter­mekben társadalmi és poli­tikai életünk neves szemé­lyiségeivel találkozhatnak a város fiataljai, kulturális és ismeretterjesztő, szóra­koztató műsorokon vehetnek részt. A forradalom és sza­badságharc emlékére már­cius 15-én koszorúzási ün­nepségek lesznek Petőfi szobránál, a Szöregi csata emlékművénél. Délután 3 órakor kezdődik a Klauzál téren az ifjúsági nagygyűlés. Több iskolában, oktatási intézményben iszintén ün­nepségeken emlékeznek meg március 15-ről. A Tanácsköztársaság tisz­teletére Ifjú Gárda-járör­versenyt rendez a megyei KISZ-bizottság, március 18­án, Csongrádon. E verseny­hez kötődik a csongrádi if­júsági házban tartandó, megemlékezés és a Vashídi­emlékmű megkoszorúzása. Mint tavaly, idén is meg­szervezik (március 29-re) szegedi és pécsi főiskolások a Pécs—Szeged futóversenyt, e sportos programhoz kap­csolódik városunk KlSZ-esei­nek Felszabadulási Hálasta­fétája. amely a Széchenyi téri szovjet hösök emlék­műveinek megkoszorúzásá­vái zárul. Felszabadulásunk évfordulója tiszteletére a dolgozó fiataloknak nagy­szabású ye telkedét rendez s. megyei KISZ-bizottság. A „Vagyunk a tűz" rádiós ve­télkedő döntőjére április 4-én, Szentesen kerül sor. Ezen a napon délután Sze­geden a Sportcsarnokban, az uszodában, a Kisstadionban sport, játék várja a családo­kat. Kicsinyek és felnőttek egyaránt megtalálhatják szórakozásukat a Családi MÉTA-n. A forradalmi if­júsági napok keretében nyí­lik meg a Fiatal művészek klubja Szegeden. Ünnepélyes aiaiasa április 13-án lesz a megyei tanacs szakszervezeti klubjában. Újszegeden a KISZ-iskolán április 29-én, 30-án országos tanácskozá­son ismerteti mintegy 50 középiskolás a marxista di­ákakadémián szerzett isme­reteit, az ebből készített dolgozatát. Végül a május 6-i Békemajális zárja a ta­vaszi ifjúsági rendezvénye­ket. Kerékpáros túrát szer­vez e napra a megyei KISZ­bizottság, Vetyehátra. Népszerűnek ígérk zik „A kor. amelyben élünk..." című politikai vitafórum, amit a megyei KISZ-bizott­ság az ifjúsági napok ide­jére hirdetett meg alapszer­vezeteknek, ifjúsági vitakö­röknek. Emlékeztetésül közöljük a télen meghirdetett (Csong­rád megyét, fiatalságát be­mutató diaporámapályázat beadási hitárideje: ápri­lis 31« Hol dőlnek el a dolgok? K icsit megvadított bennünket mosta­nában a pénz. Nemigen érünk rá egymásra, futunk, számolunk, spe­kulálunk. Néptelenednek a közéleti fóru­mok. mert másodállás, fusi, géemká vá­molja az időnket; kevesebb a figyelmünk mások gondjai-bajai iránt, minthogy a magún,k dolga is megszaporodott; mű­velődni, szórakozni sem marad elég idő és energia, hiszen „hajtani kell". Galamb türelmű könyvelőből kisvállalkozó lesz, építőmérnök kijárást vállal, tanárember éjszakánként primőröket fuvaroz a nagy­csarnokba. maszek pénzestárs után futkos, nyugdíjas kisegítő elfoglaltságról álmodo­zik, kőműves hétvégi fusibrigádot szer­vez ... S mindenkinek egy a mottója: a lakást törleszteni, a rezsit fizetni kell, benzin is szükségeltetik a tankba, s mind­emellett lépést kell tartani a drágulással is ... Pillanatig sem akarom gúnyolni vagy kárhoztatni ezt az igyekezetet. Az idő és a szükség diktál nagyobb tempót, több le­leményességet, kevesebb finnyáskodást. Hosszabb ideje olvasgatom az ajánlásokat tartalmazó hirdetéseket, s veszem észre, hogy mindenki kapaszkodik. Nemcsak vállalkozásokról van bennük szó. hanem gyakran elemi anyagi érdekről is. „Bármi­féle munkát vállalnék hét végén..." — ol­vasom az egyiket. No. ezt bizonyosan nem butikos adta közre. „Takarítást bármelv napszakban fölvállalok..." — ígv kínál szolgáltatást, s keres jövedelemkiegészítést egv másik ember. Kisebb keresetűnek és módosabbnak ugyanaz a szándéka: több­letmunkával, korábban elhanyagolt lehe­tőségek megragadásával ellensúlyozni, ki­védeni a megszokott életszínvonalra lesel­kedő veszélyeket, netalán (s természetesen ez a ritkább eset) karon kapni bizonyos konjunkturális mozzanatokat. Nemcsak egyéni ragaszkodásoknak va­gyunk tanúi tremészetesen. S hogy őszin­te legyek, ebben a mai, hajszoltabb élet­ben azért inkább a kollektív erőfeszíté­sekben van reményem és bizodalmam. Le­gyen ugyan, igaz. hogy a privát többlet­vállalás és leleményesség is hasznunkra van. s lehet, nagyobb, magasabbrendű tö­rekvésekbe is beilleszthető, a közös gon­dok megoldásához legfeljebb töredékekkel segít bennünket. A mi dolgaing ugyanis nem ebben a kis szférában dőlnek el! A népgazdaság méretei és szerkezete ará­nyában alig mérhető ezek anyagi jelentő­sége. Á szóigáltáfásban, a kereskedelem­ben. meg a vendéglátásban be lehet tömni apróbb réseket, néhány cikket ki lehet húzni a hiánylistáról, de hogy a gazda­sági egyensúlyteremtés meg az exportké­pesség. a jövedelmezőség meg a termelé­kenység. a takarékos anyagfelhasználás és az energiatakarékosság főben járó felada­tai mindig a szocialistaa iparra és mező­gazdaságra. a műszaki fejlesztésre és a tudomány eredményeinek gyorsabb hasz­nosítására maradnak, az bizonyos. Ked­vemre való, hogy most már Szegeden,, mondjuk, válogathatok a legkülönbözőbb taxivállalatok, illetve -társulások és egyé­ni fuvarozók között, de hát mégis, mi ez ahhoz képest, hogy naponta megszámol­hatunk vagy kétszázezer utast a buszokon, trolikon, villamosokon? Hányan dolgoz­tatnak jónevű szabónál, s hányan járnak konfekcióban? Képes lenne valaha is szükségleteink mai rendszerének kielégí­tésére. gazdaságunk egyensúlyának lé­nyeges erősítésére vagy megőrzésére, bár­mi más képződmény, mint a modern szo­cialista ipar és mezőgazdaság? Miért is feszegetem ezt a kérdést? Azért, mert sokfelől hallom, hogy az egyéni vagy kiscsoportos vállalkozásokat, ezek jelentőségét túlbecsülik, s abból hogy ezek meglehetősen jól prosperálnak, főleg a szabad árak ösvényein, gondolati­lag addig is elmerészkednek, bogv ettől üdvözülne a mi népgazdaságunk. Ha nem tudnánk, hogv a kisvállalatnak, kisszövet­kezetnek. vállalati gazdasági munkaközös­ségnek, a magánszemélyek által alapított gazdasági munkaközösségeknek nevezett formációkban történetesen talán százöt­venezer embert foglalkoztatnak, ha nem mutatná ki a statisztika, hogy a népgaz­dasági termelésből csupán pár százalékkal részesednek, esetleg vitatkozni kellene ezekkel a kóbor véleményekkel, de így mi végre? Hiszen ha valamiféle „tőkés orientáció" volna az ellenszer a világ gaz­dasági bajaira, akkor a tőkés országókat nem szorongatná semmi. Pedig bizony az ő számaik legtöbbször lehangolóbbak a mieinknél. Kevesebb jut beruházásra... — panaszoljuk. A bruttó hazai termékhez viszonyított beruházási arány így sem ki­sebb nálunk, mint az NSZK-ban. Francia­országban. Ausztriában. Belgiumban vagy Dániában. Csökkentjük a hazai fogyasz­tást ... — ez sem nagy öröm. Svédország és Belgium. Hollandia és Olaszország, az elmúlt évig pedig az NSZK. Anglia, de még az USA statisztikájában is kimutat­ható volt ugyanez a személyes fogyasztás­ban. Éves átlagban hét és fél százalékos árszínvonal-növekedést viselünk el. . . — tapogatjuk újabb fájdalmunkat. Jó néhány fejlett tőkés ország kiegyezne ezzel is! Az én fejfájásomra persze nem orvosság az. hogy mást is szorongat valami görcs. Ám az aktív keresők még eddig el-elkor­mányozták csónakjukat a szirtek között — igaz, több munkával, nagyobb gazdálko­dási érzékenységgel, fogyasztási szerkeze­tük ésszerűsítésével, rádolgozással. a ru­galmas kis gazdasági vállalkozások esz­köztárával. Különben viselhető megélheté­si körülmények mellett miből futotta vol­na tavaly mondjuk kilencvenötezer autóra (és évekre menő sorba állásra), miből gya­rapodott volna tizenkét-, tizenhárommil­liárddal a lakosság betétállománya? Pedig a nadrágszíjhúzást még nemigen gyakorol­tuk. A „hét sz.űk esztendőben" is évről évre nőtt pár kilóval az egv főre eső hús­fogyasztás (1982-ben 74,5 kg!). N éha-néha már jön olyan hír, ami­ből arra lehet következtetni, hogy gazdaságilag kicsit pendül a világ. Nálunk is ígér valamit, hogy hatalmas nemzeti erőfeszítések révén az utóbbi két évben már kiviteli többletet szerzett nép­gazdaságunk. és erre az esztendőre még tetemesebb javulást tartalmaz a terv. Gazdasági szakemberek mégis arra fi­gyelmeztetnek bennünket, hogy gazdál­kodni már soha többé nem lesz könnfyű. Va'gyis Hogy azok a kötelező új tempók, amelyek mostanában talán reflexekké válnak bennünk, nem kophatnak ki cse­lekvési rendszerünkből soha többé. Ha meglendül is gazdaságunk a magunk em­berségétől. s valami kis jobb szél segít­ségével. le nem szokhatunk róluk, sőt bi­zony szüntelenül tovább kell töreked­nünk ébren tartásukra és további kifej­lesztésükre. Igen valószínű, hogv a sze­mélyi boldogulás mai apróbb lehetőségei is messzire elkísérnek bennünket, de mint erről már szó volt: gazdasági állóképes­ségünk mindig a termelés kollektív, átfo­gó erőfeszítéseiben növekedhet igazán. A mozgékonyságnak, a vállalkozási kedvnek, a teljesítmény, a termelő, kutató, újító hasznosság megbecsülésének kiterjedtebb alkalmazása ma még inkább csak törek­vésekben és kísérletekben lelhető föl a népgazdaság nagv szektoraiban, s bizo­nyára ezért feltűnően nagy a mozgéko­nyabb kis formák vonzása — de ma már szinte mindennap kapunk valami új hírt arról is. hogy a nagy gazdasági egységeket is kezdi átjárni ez a tempó. S az ígéret ebben van. A pénzkeresés iránti kis nekivadulások megoldhatják egy-egy család gondjait, va­lameddig átsegíthetnek kisebb csoporto­kat gazdasági nehézségeken, esetleg elő­nyökhöz segíthetnek társadalmilag elha­nyagolható számú állampolgárt — nem­zeti boldogulást csak a néogazdaságilag meghatározó szférák korszerű átmozgatá­sától remélhetünk. Ezeket kell igazán föl­táplálni szellemi és fizikai energiáinkkal. Sz. Simon István Kedvezmény Társasági szerződés Az Országos Vízügyi Hi­vatal a MÉM-mel egyetér­tésben a vízhasznosítási elő­idény kezdési időpontját március 15-től március l-re hozta előre. Azért volt szük­ség erre az intézkedésre, mert a téli félévben eddig hullott csapadék nem pótol­ta a talaj nedvességhiányát. A március 1-től felhasz­nált vízmennyiség után ugyanolyan díjkedvezmény illeti meg a gazdaságokat, mint amilyet a március 15. és április 15. közötti idő­szakra kapnak. Az öntözés korai kezdésé­re adott kedvezményt, ahol erre mód van. ajánlatos mi­nél jobban kihasználni, Társasági szerződést kötött a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet, az OKISZ „Prokon" mérnöki tanácsadó irodája és a Che­mokomplex Külkereskedelmi Vállalat. A gazdasági együtt­működés célja, hogy a Ma­gyar Ásványolaj és Föld­gázkísérleti Intézetnél kifej­lesztett Máfplaszt elnevezésű szigetelő és korrózióvédő anyag licencének, gyártás­technológiájának és beren­dezéseinek külföldi piacot keressenek. A szerződő fe­lek közül az OKISZ mér­nöki tanácsadó irodája gon­doskodik a tervezésről, és a kisipari szövetkezetek köré­ben vállalkozót szerez a gyártó berendezések elkészí­tésére is. A Máfplaszt szigetelő anyag egyébként olyan speciális bi­tumen, amelyet fólia for­mában állítanak elő. Jól bír­ja az időjárás viszontagsá­gait, így az építőiparban, mélyépítőiparban biztonsá­gosan használható. Gyártására Zalaegerszegen építenek bemutató üzemet-, s az ott szerzett technológiai tapasztalatokat felhasználják majd a külföldi értékesítés­nél is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom