Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 53. szám 1984. március 3„' szombat Ára: 1,80 forint Kádár János fogadta Dimitr Sztanisevet Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első tit­kára pénteken Budapesten, a KB székhá­zában fogadta Dimitr Sztanisevet. a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának titkárát. A szí.vélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről, és tájékoztat­ták egymást a két párt tevékenységéről. A találkozón részt vett Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, és Boncso Mitev, Bulgária budapesti nagykövete. Gyógyfürdők és turisták Bővítik a lehetőségeket Az egyik legjobban hasz­nosítható hazai természeti adottság, a termál- és gyógy­vizkincs kiaknázására — az anyagi lehetőségektől füg­gően — egyre nagyobb köz­ponti és helyi erőfeszítése­ket tesznek. A fejlesztés nyomán az idegenforgalmi­bevételek mind nagyobb há­nyada származik a gyógy-, illetve termálturizmusból. Az újabb beruházások célja, hogy hazánk versenyképes legyen az Európa-szerte élénkülő gyógy-idegenforga­lomban. A termál- és gyógyturiz­mus fejlesztésének — a be­vételek növelésén túl — nagy a jelentősége azért is, mert területileg és szezoná­lisan egyenletesebbé tehetik idegenforgalmunkat. A me­leg vizű fürdők, amelyek az ország legkülönbözőbb vidé­kein fellelhetők, ugyanis nemcsak nyáron. hanem egész évben nyitva tarta­nak. Szerepük van a gyógy­fürdőknek abban is. hogy a túlzsúfolt vízpartokról — el­sősorban a Balaton környé­kéről — elterelik a forga­lom egy részét. A gyógyiidülésre hazánkba érkező külföldiek száma év­ről évre nő. Elsősorban az ő elhelyezésüket, szórakozásu­kat, valamint magas színvo­nalú gyógyászati kezelésü­kat szolgálja a Hévízen most épülő Aqua-szálló, amely a magyar—osztrák hitelkonst­rukció keretében, osztrák fő­vállalkozásban készül. A 732 milliós ráfordítást igénylő, több mint 200 szobás gyógy­szálló az idei főszezonban már fogadja a gyógykúrára érkező vendégeket. Sárvár, ahol — ugyancsak osztrák hitellel — másik gyógyszállót építenek, nem ennyire ismert külföldön, de adottságai remélhetőleg ha­marosan széles kűrben von­zóvá teszik. A helyi termál­víz és a közeli Rábasömjén sós vize a mozgásszervi be­tegségek gyógyításán túl nő­gyógyászati és egyéb pana­szok orvoslására is alkalmas­A 136 szobás szállóban a vendéglátó helyiségek, mel­lett uszoda.-szauna, fogászát és kondicionáló terem áll majd az ott lakók rendelke­zésére. A 446 millió forintba kerülő gyógyszállót jövőre nyitják meg. Miközben folynak a nagy anyagi ráfordításokat igénylő beruházások, ütemesen dol­goznak a meglevő gyógy- és termálfürdók korszerűsíté­sén, szolgáltatásaik bővíté­sén, s a kapcsolódó kereske­delmi és vendéglátóhelyek igény szerinti alakításán is. Az idegenforgalmi alap fel­osztása során megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak az ilyen fejlesztési célokra. Előnyben részesülnek azok a támogatási kérelmek, ame­lyek a gyógyturizmus fel­lendítését szolgálják. Ebben az évben példáu] 700 szemé­lves kempinget epitenek Gyulán 8.8 millió forintos IFA-támogatással. Mezőkö­vesden két teniszpálya, Cser­keszőlőn kereskedelmi és vendéglátó létesítmény, Bük­fürdőn üdülőhelyi klub és tekepálya építéséhez nyúj­tanak támogatást. Az alap támogatásával az idén ké­szül el Balatonfüreden a szauna és az újabb sportvi­torlás-kikötő, Hajdúszobosz­lón a lovas pálya és Kapu­váron az ABC-áruház. (MTI) A legtöbb helyen jobb munkaszervezéssel, műszaki, aazdasáni megoldásokkal pótolni tudják a heti 2 órát. Viszonylag kevés helyről je­leztek eddig normaszigorí­tást. a munkafegyelem iaví­'"sát. mint szóba jöhető megoldást. Az átállást úgv kell megoldani, hogy a bel­j kereskedelmi szállítócégek­kel megegyeznek az áruszál­lítás. -fogadás úi rendiében. Azoknál a szervezeteknél, amelyek lakossági szolgálta­tó munkát is végeznek, a la­kossággal való kapcsolat rendie nem változik. Két hónappal az intézke­dés bevezetése előtt enge­délyt kell kérni minden cég­nek a saiát felügyeleti szer­vétől. s a munkaidő-csök­kentésről a megyei tanács elnökét is tájékoztatniuk keli. Ez a mostani váltás lényegesen kevesebb egyez­tetést igényel, mint az ötna­pos munkahét bevezetése. Szegeden például az eddigi átállások zöme — 90 száza­léka — nem érinti sem a közlekedési, sem a gyermek­intézmények munkáját. A munkaidő rövidítését ugyan­is a napi műszak végéről oldották meg. Mindössze két hónap telt el azóta, hogy az első üze­mekben bevezették a negy­venórás munkahetet. Ezért még viszonylag kevés tapasz­talat áll rendelkezésre. Ahol nem tértek át. ott nyilván még nem értek meg a fel­tételek a további munkaidő­csökkentésre. Szeaeden ebben az évben — a tervek szerint — ösz­szesen 69 gazdálkodó szer­vezet 21 ezer 975 dolgozója állt vagu áll át a rövidebb heti munkarendre. Az ipari és építőipari tevékenységet folvtató tanácsi vállalatok mindegyike. Ezenkívül 31 I*agy László felvéteW Ha nem lenne a lépcsőzetes munkakezdés, ennél is na­gyobb tömeg lenne a reggeli csúcsforgalomban a Marx téri közlekedési csomópontban A szocialista mezőgazdaság negyedszázada Ünnepi megemlékezés Győrött Ünnepi megemlékezést tartottak pénteken a győri Kisfaludy Szinházban, abból az alkalomból, hogy 25 év­vel ezelőtt az országban el­sőként Győr-Sopron megyé­ben befejeződött a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se. Az egykori alapító ta­gok és a mai termelőszövet­kezeti vezetők részvételével rendezett ünnepséget Lom­bos Ferenc megyei tanácsel­nök nyitotta meg, majd Fock Jenő, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, nyugalmazott miniszterel­nök mondott beszédet. Mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezését joggal ne­vezzük forradalmi változás­nak — hangsúlyozta. A föl­dért vívott ezeréves pert megnyerő parasztság, ami­kor közös művelésbe adta földjét, egyben megteremtet­te a szocialista termelési vi­szonyokat is a mezőgazda­ságban. Az átszervezést szé­leskörű meggyőző és szerve­ző munka előzte meg a lp­nini szövetkezeti elv torzí­tásmentes alkalmazásával. Az újonnan megalakult szövetkezetek a kormánytól jelentős segítseget kaptak nagvüzemi gazdálkodás megindításához. Gyors ütember tört utat a gépesített kemizált. kor­szerű termelés. A nagv tár­sadalmi összefogás, a tagság szorgalma es munkakedve, az állam jelentős anyagi támogatása eredményeként a hatvanas évek második felére a szövetkezetek meg­szilárdultak. dinamikusan növelték termelésüket. A hetvenes években megjelen­tek a termelési rendszerek, sokrétűvé vált a mezőgaz­dasági nagyüzemek tevé­kenységi köre, előtérbe ke­rült a munka termelékeny­ségének növelése, a költsé­gek csökkentése, a takaré­kosság. A magyar mezőgaz­daság rövid idő alatt nem­zetközi hírre tett szert. A mezőgazdasági termelés ér­téke jelenleg több mint két­szeresen. az élelmiszeripari termelésé pedig ötszörösen meghaladja az ötvenes évek szinvonalat. Sikeresen meg­valósul a gabona- és hús­termelési program. A mező­gazdasági termelés mellett egyre több szövetkezet fog­lalkozik élelmiszer- és fafel­dolgozással. ipari termékek előállításával. szolgáltatá­sokkal: A nagyüzemek ezer szállal kötődnek a háztáji és kisegítő gazdaságokhoz. Nagv eredmény volt — hangsúlyozta a szónok —. hogy az annak idején erről kialakult vitákat egyértel­műen eldöntötték. Szólt arról is. hogv Győr­Sopron megye úttörő szere­pet töltött be a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­ben. Tisztelettel adózott a szövetkezetek alapító tagjai­nak, köztük azok emléké­nek akik ezt a szép jubi­leumot már nem élhették meg. Az ünnepségen több mint negyvenen vehettek át kor­mánykitüntetést. illetve mi­niszteri elismerést a terme­lőszövetkezeti mozgalom­ban kifejlett eredmenyes munkájukért. (MTI) szövetkezet, bennük a szö­vetkezeti szektor dolgozói­nak 84 százaléka is keve­sebb idő alatt végzi majd el munkáját. A minisztériumi iparvállalatok mozdulnak valamivel nehezebben, a ná­luk foglalkoztatottaknak csak 41 százaléka dolgozhat idén rövidebb munkaidőben. Március 1-től 18 miniszté­riumi iparvállalat. három tanácsi vállalat és 12 ipari szövetkezet munkásai dol­goznák Szegeden heti 40 ólában. Az eddigi yáltqzáSok nr-teev 10 ezer 500 dolgo­zót érintenek.' Az öntödében a fizikai dolgozók többsége eddig is negvven órát dolgozott he­tente. Április 1-től tervezik. 1 ogv a tmk-sok. alkalmazot­tak. ráktárosok is az új rend szerint, dolgoznak. Az Ikarusban a munkaszerve­zés javításával érték el. hogv február 1-től bevezethették a 40 órás munkahetet. A Taurus mindiárt janu­ár 1-től átállt az úi rendre. Ott sem okozott gondot a mű­szakokban dolgozó fizikaiak dolga, hiszen ők korábban is 40 órát teljesítettek. Válto­zásokra az alkalmazottak és a karbantartók körében ke­rült sor. Egyelőre csütörtö­kön és pénfeken eav-egv órával előbb mehetnek haza az alkalmazottak. Ad­dig. míg az északi iparöve­zet üzemeinek többsége nem vezeti be a negvvenórás munkahetet, nehéz a közle­kedésnek követnie az eltérő igénveket. A Minőségi Cipőgyár sze^ sedi gyáregységében ez ér ianuár elsejétől negyven óráig tart a munkahét. Bár a heti munkaidő tavaly óta két órával csokiként, az idén a terv szerint ugyanannyi cipőt gyártanak maid. mint 1983-ban. Csökkenteni akar­ják a veszteségidőket. Min­dgp szalag- -mellé odakészi­tették egy tartalék modeÜ anvagait és kellékeit is.. Ha bármi fennakadás van. így nagvon gvorsan lehet mo­dellt váltani. Az átszervezés első • eredményei biztatóak. Januárban háromezer pár cipővel sikerült többet ter­melni. mint egv évvel ko­rábban. A Nívó Faipari és Játék­készítő Ipari Szövetkezetnél mégcsak tervezik a rövidebb munkahét bevezetését. Azért, hogy a kevesebb munkaidő bevezetése után a termelés és a dolgozók bére ne csök­kenjen. más munkaszerve­zésre. az anyagellátás körül­tekintő ütemezésére és a munkaidő iobb kihasználásá­ra lesz szükség. Ezeken a területeken még vannak ki­használatlan tartalékok. A szövetkezetben valószínű­lek ez év július elsejétől csökken heti két órával a munkaidő. Tudományos konferencia A fegyverkezési verseny és a nukleáris háború termé­szettudományos vonatkozá­sairól kezdődött konferencia pénteken a Magyar Tudo­mányos Akadémia nagy­termében. Az MTA és az Országos Béketanács véd­nökségével rendezett kétna­pos tanácskozást Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkár-he­lyettese nyitotta meg. Pál Lénárdnak, az MTA főtitká­rának ,.A tudományos tech­nikai haladás és a nukleáris fegyverkezés'' című bevezető előadását a főtitkár távollé­tében Kiss Dezső akadémikus, a Központi Fizikai Kutató ntézet főigazgató-helyettese olvasta fel. Hangsúlyozta: az egymással szemben álló vi­lágrendszerek napjainkig már annyi pusztító energiát halmoztak fel, hogy az több­szörösen elegendő a földi élet teljes megsemmisítésére. A fegyverkezési verseny ilyen ütemű folytatása ön­magában, háború nélkül is katasztrofális helyzetbe vi­heti az emberiséget. Noha a nukleáris katasztrófa lehető­sége a nemzetközi feszültség éleződésével növekszik, még­is — sokakkal együtt — úgy véljük, hogy ezeket a veszé­lyeket el lehet és el is kell hárítani. A tanácskozás további ré­szében előadások hangzottax el az atomfegyverekről és az alkalmazásuk esetén feltéte­lezhető légköri, mezőgazda­sági. orvosi és genetikai kö­vetkezményekről. A konfe­renciára meghívott külföldi tudósok közül Thomas Kibble, az Angol Királyi Akadémia tagja az elretten­tésen alapuló fegyverkezés elméletének tarthatatlansá­gáról értekezett, rámutatva: a tudománynak újabb ér­veket kell szolgáltatnia a fegyverkezési verseny meg­állítására. (MTI) Az iparban és az építőiparban Negyvenórás munkahét 1984. január elsejétől van lehetőségük az ivari és épí­tőipari szervezeteknek, hogy bevezessék a negyvenórás munkahetet — ha megvan­nak ennek a feltételei. Mindezt saiát erőből kell megoldani, s már az enge­délyeztetés során megtervez­ni. hogyan pótolják a kiesett munkaidőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom