Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

MAGAZIN Szombat, 1984. mareras 17.' Találkozások A mozdonyvezető F*r«tl adózunk a szegedi Rendező pályaudvar mögött, a fűtőházban. De hol már a hajdani fűtőházak gót- es koromfelhője? Mindenütt, a „tordító sugaraiban" Diesel-és nűlanymozdonyok, már a motonod is csak fehér holló. Szerelők vizsgálgatják a hatalmas testű gépeket, egy őszhajú férfi törölheti fényesen tisztára a halványkék mozdonyt Közben a felső sínpáron befut a budapesti gyors. Később aprócska Diesel, pálya nrtaari mindenes vontatja aviítanymozdonyti a fűtőházba. A hatalmas gépről Török Gábor mozdonyvezető in« felénk. — Vége a fordának — mondja, illetve jelenti főnökének- Röwki és katonás párbeszéd zajlik Je köztük. Mivel tolmács nincs, afcg ertek valamit a társalgáshői- vasutas ngaekven beszélgetA rhtbá mozdonyvezető élet«jza eiíér egy vasúti menetjegyen. Harminc eve született Szemeden, edesapja w vasutas volt, naérnök-főtanácsos. Semmi meglépő abban, hogy a fiú a vasútfcwgalnai technikumban érettségtaett majd a MAV-nát folytatta pályafutását. Villanymoz<*onyt vezet. Nagyjából minden •eödben van „körülötte". Nős. van. lakásuk az új városnegyedben. hét végi telkük a dorozsmai •nksóeon, személygépkocsi juk, egy kétéves kisfiúk, az asszony gyesen. Haja közepesen hosszú, bajusza Jebajusz". öltözete a asokáeos: farmer és gyapjúpulóner. Anyagi gondjai nincsenek, Qneiésével csak mernékelten elégedett. A vontatási ftzem főnöke mondta: tíz-tizenöt éwefl ezelőtt határoztak úgy a vasútnál, hogy a mozdony vezetést műveltebb, tenoltabb fiatalokra bízzák. — Az etsó fecskék közé tar" •erztam — kezdte a beszélgetést Törők Gábor. — Hogyan kezdődik egy utoe0onyvezető pályafutása? — Előfeltétel az érettségi, ítenvbenvan. aki a vasútforgalmiban végez, ott is a vasútgépészeti szakon. — Azonnal mozdonym Is tíhetr Halvány mosoly fut át az mrw» Micsoda laikus elképzelés. — Nem olyan egyszerű a dolog. Bár a technikumi évek ideién a nyári szakmai gyakorlatokat a fűtőházban végeztem: a mozdonymühelyben, a Diesel-eknél a vizsgálóknál, ahol gyors, futójavításokat végeztünk. Érettségi után hat hónapig műhelyben, hat hónapig mozdonyvezető mellett az utazási ismeretekkel foglalkoztam, majd egy újabb hathonapos tanfolyam következett, s csak ezután lettem kadett. vagyis mozdonyvezető gyakornok. — ön Is tmaOt g•ózmozdonyotat vezetni? — Már nem, akkoriban volt a moadonypark cseréje, mi már az újakkal ismerkedtünk. A gőzmozdonyok kora lejárt. Egy pillanatra megsajnálom a hajdani büszkeséget, mire jutott öregségére. Megfosztották „szárnyaitól". s feszülő energiája legfeljebb radiátorokat hevíthet. Mint a futóbalnok. ki lábát veszti. A Négus testőre jut az eszembe, aki tolószékbői nézi a maratoni versenyeket De ilyen az élet hatat fordítunk a legyőzőttnek és tapsolunk a győzőnek. Az ú j csillagról lépett le Török Gábor is. Neve: V—43, „lóereje" 3000. szülei a Ganz-MÁVAG-ban találham— Emlékszik-e még az első önálló útjára? — terelem vissza a beszélgetést. — Ha jól emlékszem, akkor egy M—40-es Diesel-elektromos mozdonyt vezettem, s személyvonatot vittem Szegedről Budapestre. Szép volt, de fárasztó is, mert sokáig tartott. Amióta villamosították a fővonalakat, más lett a mozdonyvezető élete is. Ezt a V—43-a$t vezetem. Ennek a mozdonynak a szépsége is figyelemre méltó. Fölmentünk a mozdony fülkéjébe, s megnéztük a „belsőségét" is Lenyűgöző és félelmetes, legalábbis a hozzá nem értő embernek. — Szereti? — kérdem, de érvem. hogy banális a kérdés. — A iwgfjkflMt e> c&Afc ember Kossuth-emlékek Szegeden Arany nyakkendőtű miniatűr portréval — mondja —, s ha jó a forda, nincs semmi gond. — Mi az a forda? — kérdem, hogy tanuljak vasutasul. — Meghatározott ütemterv szerinti munkaprogram a gépre és a személyzetre — kapom a választ, amely a mozdonyvezetők vizsgáztatásánál is jelest érdemelhet De további firtatás után kiderül, hogy mi is az a forda, amelyből van könnyebbnek és nehezebbnek minősíthető. — Mondjon egy nehezebb fordát. — Példáid elindulok Szegedről és fölviszem Budapestre a reggeli gyorsvonatot Ott ráállitanak a Puskin nemzetközi gyorsra és azt elvontatom Kelebiáig, jobbik esetben csak Kiskunhalasig. Halastól személyvonatot húzatok Kiskunfélegyházáig. Ha ezzel letelt a 16 órám, akkor a mozdonyt lezárom és hazajövök és alszom egy nagyot — S a könnyebbik eset? — Délben megyek Budapestre es a 17 óra 05 perckor induló gyorsot hozom le, amely fél tízkor Szegeden van. Ez válóban könnyű forda. — Milyen sebességgel guruinak? — A f5fcó vontaion (Cegléd— Budapest) 120 kilométer a sebesség. Az majdnem nyílegyenes pálya. Sokat és hosszan beszélgettünk a mozdony vezető munkájáról, a halesetekről, a gyorsaságról. A japán és a francia gyorsvasutak róL Magyarországon nincs távolság, nem is lehetne a feltételek hiánya miatt japán vasút", de szükség sincs ró. A gyerekek néha meggondolatlanok. Követ raknak a hógolyóba és pattan a mozdony üvege. Idegesítik a mozdonyvezetőt a sínen átfutkoso emberek. A leghatásosabb gyorsfékezésnél is majd egy kilométert fut a vonat Török Gábor is hiába fékezett Monornál. — Milyen hatással van a vezetőre a baleset? — Embere és esete válogatja. Ha úgy érzi, hosszabb pihenőre mehet Az öngyilkosok gyakori „vendégek". Megbújnak a sínek mellett és onnan ugranak a mozdony elé. Nincs kitérés. Éjjel jobb-e vezetni, vagy nappal? Nappal a táj is látszik, éjjel sötétség van, a lámpák háromnégyszáz méterre világítanak. — Lényegesebb, hogy a mozdonyt, a vonatot lássák. — Melyik a legjobb mozdony? — Attól függ, hogy kinek melyik a liblingje. Szerintem a villanymozdony a legkorszerűbb. — A mai gyerekek vágyakoznak-e a mozdony után? — Kiskorukban igen sokat, de ahogyan fölcseperednek lanyhul az érdeklődés. A régi mítosz múlóban van. A mai ifjak nem szívesen vállalják a kötöttséget a szombatot és a vasárnapot, az ünnepeket, amikor dolgozni kell. — Milyen munka a mozdonyvezetőé? — Amit leginkább szeretek benne, hogy önálló lehetek. Nagy figyelmet, gyors határozóképesseget. reflexeket igényel. Szép. férfias munkának tartom. A legények inkább csak éneklik: elöl ül a masiniszta. .. GAZDAGÉI ISTVÁN Kossuth Lajos személye és Szeged sok szállal kapcsolódott egymáshoz, s úgy vesszük észre, ez a kapcsolat napjainkban is gyarapodik. Eddig tudomásunk volt arról, hogy Kossuth a kiváló szervező és államférfi két alkalommal is megfordult városunkban. Egyik alkalommal 1848. október 4—6-ig, másodszor 1849 nyarán járt itt Az első látogatásáról részletes ismertetést ad Szántó Imre Kossuth Lajos honvédtoborzó útja Szegeden című cikkében (Somogyi-könyv tári műhely 82/2). Halála után, 1894. április 1-én ezt az alkalmat megörökítő márvány emléktáblát helyeztek el annak az épületnek a falára, melynek erkélyéről Kossuth buzdító, toborzó beszédét elmondta. Halálának 90. évfordulója tiszteletére városunk e táblát megtisztíttatta, újra aranyoztatta betűit, melyek így a járókelőknek is jól láthatóan hirdetik: „Ezen épület helyén állott régi emeletes erkélyes házban lakott 1848-ik évi október hó 4—6. napjain Kossuth Lajos. mint a honvédelmi bizottmány elnöke, s a ház előtt elterült »Szabadság téren« egybegyűlt lakossághoz lelkesítő beszédet tartott ezen megszólítással: »Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa/«* Ezt adja hírül a Szegedi Naipló 1894. április 1. száma. Ebből tudjuk meg. hogy a ma Victor Hugó utca 6. számot viselő ház akkori tulajdonosa, Juránovics Ferencz indítványozta a tábla elhelyezését aki egyben az akkori Európa-szállodát is magáénak mondhatta, A régi ház pedig a Bauernfeid-ház volt A tábla készítőjét is megörökítették az újságok. Így a Szegedi Híradó 1894. április L. Hírek rovatában Kossuth-emléktábta Szegeden címmel. Ebből derül fény arra. hogy a tábla carrarai márványból készült Fischer János fiai kőfaragó üzletében, F18 cm hosszú és 75 cm széles méretben. A második látogatás alkalomról igen szűkszavúan emlékezik meg a Klauzál tér 5—4. számú ház falán levő emléktábla. Többek között megjegyzi, hogy „1849-ben Kossuth Lajos szállása." Mindenesetre az 1894. március 20-án bekövetkezett halála után gyors reagálás eredménye lehetett az előző emléktábla elhelyezése április 1-én. Ez is azt mutatja, hogy Kossuthra még mindig figyeltek, Kossuth szelleme még mindig élt. Persze ez a Kossuthihoz fűződő viszony sokszor ízléstelen formákat is öltött, amit nem kis mértékben a körülötte kialakult kultusz idézett elő. (Részletesen szól erről a Somogyi-könyvtár Vasváry anyaga) A lexikonok említést tesznek Kossuthról elnevezett amerikai településekről. növényekről (Kossuth-c6illag, Kossuth-tövis stb.), pénzekről (bankó, dollár). Kossuthról neveztek el indulót, nótát, emlékérmet, kalapot stb. Igen találóan fejti ki a kultusz egészségtelen oldalhajtásait Reznák Erzsébet (Kossuth Múzeum, Cegléd) a Magyar Nemzet 1984. február 10-i számában Egy fénykép története című cikkében. A kultuszhoz tartoztak a látogatások. az együttes fényképeszkedések. Gyűjtöttek mindent, ami Kossuthhoz köthető volt, s egvegy közös kirándulás „ereklyeszerző hadjárathoz hasonlított". Múzeumunkban is őriznek ehhez hasonló. Kossuth nevéhez fűződő ereklyéket A személyéhez fűződő. DL kapcsolódó tárgyak közül említést érdemel egy asztali kép és egy nyakkendőtű. A Móra Ferenc Múzeum ezenkívül számos bankót, dollárt őriz, valamint egy mellényt, melyet Kossuth viselt, s egy söröskorsót, melynek oldalán Kossuth domborított arcmása látható. Az asztali kép Kossuth utolsó éveiben készült fényképet foglal magába, melyet selyemszövet borít — így csak az arckép látszik —, a portrén kívül eső felső részre Kossuth nevét kihímezték, alsó részén a sírjáról származó babérkoszorú levelei láthatók. * A többi múzeumi tárgy közül kecsességével, egyszerűségével kitűnik a már említett nyakkendőtű. Ennek érdekessége, hogy külföldről került hozzánk ajándékként, s ebben a tűben Kossuth Lajos mikroméretü. üvegre másolt képe látható. Súlya mindössze 2.5 gramm. Hossza 88,5 mm. A tű gömbjének átmérője 11,7 mm. Az ajándékozó L. E. Sanders, azaz Csenderits úr, aki szegedi születésű, de 1949 óta Ausztráliában él. Fia házassága révén családja kapcsolatba került az O'Sullivan családdal. A tű eredeti tulajdonosa John Lincoln O'Sullivan szenátor, aki New Yorkban élt. A szenátor és Kossuth kapcsolata bizonyítható, de vitatható az a vélemény, miszerint a nevezett tűt Kossuth ajándékozta volna O'Sullivan szenátornak 1852-ben. Ugyanis a mikroméretű kép Kossuth 1855-ben Londonban készült fényképének üvegre másolt példánya, melyet a beépített nagyítón keresztül jól láthatunk. A kép alatt olvasható: „Kossuth — alatta — Rev. Daguer 8 .. Paris". Egybehangzó szakvélemények alapján a tű egységes tervezésről tanúskodik. Ez viszont azt bizonyítja, hogy csak a kép keletkezése után, 1855.. ÜL 1856. évben készülhetett legkorábban a zafírokkal díszített nyakkendőtű. A városjegy és a monogram (F et F) feloldása nem vitte előbbre a kérdés megoldását így teljes bizonyossággal csak az állítható, hogy az ékszer — városjegye alapján — Párizsban készült 1846 után. Sajnos a készítő személyére, ÜL cégére csak feltételezéseink vasnak. Marc Rosenberg: Der Goldschmeide Merkzeichen TV. kötetében a 6771. sz. alatt 1836 óta Párizsban működő „Fossin et fi is B/o" megnevezésű cégről olvashatunk. Az J et F %" monogram szinte kínálja magát a cég rövidítésének, de semmi konkrét adatunk nincs arra vonatkozóan, hogy ezt a rövidítést használták volna. A kérdést eldönthetné. ha több részletet tudhatnánk meg az említett ékszerkészítő, udvari szállító cégről, vagy magáról O'Sullivan szenátorról, tevékenységének apróbb részleteiről. Nem tartjuk kizártnak, hogy az ékszer készítésének helye — áraz Párizs — és Kossuth kapcsolata esetleg jobbán megvilágítaná a kérdést. Ezt viszont nehezíti. hogv ez ideig erről az egy ékszerről tudunk, s nem tudjuk, hogy O'Sullivan szenátor és Kossuth később találkozott-e, esetleg Európában. A szegedi Kossuth-ereklyék sorát bővítő ízléses darabot a látogatók a március 12 ota a Móra Ferenc Múzeum Üj szerzemények kiállításán láthatják. TÓTH ISTVÁN ^ • Lfv •: IIP!/ ; ' ; . . • tó. ..... u^^m A Kessutb-areképes arouy nyakkendottt üt részlett^