Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

Péntek, 1984. február 24: Hazánkba érkezett ENSZ főtitkára (Folytatás az L oldalról.) államok közötti jó viszony helyreállítását, a kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlesztését szolgálja. A továbbiakban Lázár György hangsúlyozta, hogy az ENSZ alapokmányában lefektetett célok nem veszítettek gükből Biztosította a főtit­kárt arról, hogy a világszer­vezet a béke és biztonság megőrzésében mindig szá­mithat népünk és kormá­nyunk támogatására. Javier Pérez de Cuellar pohárköszöntőjében köszöne­Mai, kölcsönös függésen nyugvó világunkban minden probléma, minden válság és minden viszály veszélyeket jelent nem csupán az érin­tett régiókra, hanem a nem­zetközi közösség egészére is. Nincs olyan nemzet, amely elvek mentesülhet a bizalom hiá­időszerűsé- nyának és a nagyhatalmak közötti érintkezés beszűkü­lésének . káros hatásaitól. Ezek alapjaiban fenyegetik a nemzetközi béke és biz­tonság problémáinak közös megoldását. Egyetlen békeszerető em­ber, csoport vagy állam sem kérdőjelezheti meg, hogy a tet mondott magyarországi nemzetközi kapcsolatok rom­meghívásáért. Hangsúlyoz­ta. hogy mély benyomást tett rá az a támogatás, ame­lyet Magyarország az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek nyújt, majd így foly­tatta: lását azonnal meg kell állí­tani. Mindenkinek fel kell ismernie, hogy e cél eléré­se érdekében a kormányok­nemzeti létét. Történelme során a magyar nép szaka­datlan hősies harcot folyta­tott nemzeti függetlenségé­ért és önmegvalósításáért. Csak a mi korunkban kö­vetkezett be, hogy ez a küz­delem teljes mértékben el­érte célját. Magyarország tehetségével és törekvéseivel összhangban maga irányítja sorsát. Mindezek alapján biztos vagyok abban, hogy Magyar­ország különösen óhajtja a szilárd békét. A kontinens két része közötti, kölcsönös együttműködésen alapuló európai béke létfontosságú az egész Föld békéje szem­pontjából. Az ENSZ főtitkára a to­vábbiakban szólt közelmúlt­ban tett afrikai útjáról, nak újra meg kell erősíte- amelynek tapasztalata alap­niük tudatos elkötelezettsé­güket az Egyesült Nemzetek Ahhoz, hogy az Egyesült alapokmányában lefektetett Nemzetek Szervezetét haté­konyabbá tegyük, nem több­re és nem kevesebbre van szükség, mint az ENSZ alap­okmányában előirányzott nemzetközi biztonsági rend­szer újjáélesztésére. Min­elvek iránt Ennek az ismé­telt elkötelezettségnek egye­temesnek kell lennie. Miközben mindezeket el­mondom itt, ma este, tuda­tában vagyok Magyarország gazdag és sokrétű történei­den újkeletű tapasztalatunk mi múltjának. Magyaror­azt bizonyítja, hogy ennek a szág századokon át tanúja biztonsági rendszernek nincs volt birodalmak ös6zecsapá­más alternatívája, mint az a sának, tapasztalta a háború veszélyes folyamat, ami a pusztításait és hosszú időn nemzetközi anarchia felé át láthatta, hogyan tagadják visz. meg és veszik semmibe ján felhívással fordult a nemzetközi közösség tag­jaihoz, hogy két- és többol­dalú segítségnyújtással já­ruljanak hozzá az aszály következményeinek leküz­déséhez és az éhezés enyhí­téséhez. Pére de Cuellar befejezé­sül ismételten kifejezésre juttatta azon meggyőződését, hogy a világbéke elérése ér­dekében törekedni kell az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének alapokmányában megfogalmazott célok meg­valósítására. Amerikai kivonulás Libanonból C. Bejrút (MTI) Nyugat-Bejrútban az ame­rikai tengerészgyalogosok túszai lettek annak az ame­rikai politikáinak, amely mindenáron biztosítani akarta az Izraelnek elfogad­ható, nyugatbarát libanoni kormány létét — így sum­mázta a napokban az ame­rikai UPI hírügynökség a hirt. hogy a kormány Wa­shingtonban végül is az 1800 tengerészgyalogos kivonása mellett döntött. 1982 szeptemberébe* ren­dezkedtek be veglegesea az amerikai katonák a liba­noni főváros nyugati felé­ben, Eredeti feladatuk az volt. hogy — együtt a fran­cia, olasz és brit egységgel — megvédjék a polgári la­kosságot. puszta jelenlétük­kel, járőrözésekkel teremt­sék meg a politikai kibon­takozáshoz szükséges ..biz­tonságérzetet" a fővárosban. A négyhatalmi erők ameri­kai katonái azonban hama­rosan túllépték eredeti ha­táskörüket. Mindenekelőtt nekiláttak kiképezni a Dzse­majel-kormány amerikai pénzen fölszerelt, a jobb­oldali keresztény milíciák­kal szövetséges újjászerve­zett hadseregét. Tavaly szeptembertől pedig a part mentén horgonyzó hadiha­jók ágyúinak és a repülő­gép anynhajókról felszálló vadászgépek rakétáinak tá­mogatásával nv-í]tan beavat­koztak a Bejrúttól délre fo­lyó harcokba. A veszteségekre — több mint 260 amerikai katona lelte halálát a másfél éves libanoni kalandban — nem tudott magyarázatot adni az amerikai kormány a beavat­kozás értelmét firtató kong­resszusi képviselőknek. Washington arra kénysze­rült, hogy kilépjen a veszé­lyes patthelyzetből, kiszaba­dítsa ..túszait": átértékelje taktikáját, finomítsa beavat­kozásának módszereit, eny­hítse a nyílt beavatkozás okozta károkat — minden bizonnyal a további beavat­kozás lehetősége érdekében. Mert arról Washingtonban, a látszat ellenére. nem mondtak le. A tengerész­gyalogosokat nem haza hív­ták. A helikopterek a 6. flotta libanoni partok előtt horgonyzó hajóira szállítják őket. Több mint 30 ameri­kai hadihajó teljesít szolgá­latot továbbra is a libano­ni partoknál, a második vi­lágháború óta legnagyobb flottaösszevonás keretében. Az amerikai kormánynak pedig továbbra is felhatal­mazása van a törvényho­zástól, hogy a hadsereget gyakorlatilag tetszése sze­rint vesse be Libanonban. A beavatkozás, változó mód­szerekkel. tehát folytatódik tovább. * Pafik Herrtri szaúd-arábiai közvetítő csütörtökön teljes titoktartás mellett folytatta szerdán megkezdett tárgya­lásait a baabdai einöki pa­lotában Amin Dzsemajel li­banoni államfővel és Elte Szalem külügyminiszterrel az izralei—libanoni megál­lapodás érvénytelenítését is magaban foglaló szíriai— szaúdi rendezési javaslatról. Az Asz-Szafir című bejrúti lap értesülése szerint az elnök aibban reménykedik, hogy az IzraeBei kötött egyezmény érvénytelenítését ellenző jobboldali körök nyomása javítja tárgyalási pozícióit a politikai és ka­tonai erőfölényre szert tett ellenzékkel szemben. Dzsemajel elnök csütörtö­kön — Hariri jelenlétében — fogadta a jobboldali pártszövetség két vezetőjét, Pierre Dzsemajelt, a falan­gista párt és Camille Sa­mun t, a Nemzeti Liberális Párt elnökét. Szelim Al-Hossz volt Tiba­noni miniszterelnök sajnála­tosnak mondta, hogy Sa­mun ragaszkodik a libanoni rendezés fő akadályává vált egyezmény ratifikálásához. Az Al-Baath című damasz­kuszi lap szerint az ér­vénytelenítés ellenzői abban reménykednek, hogy Izrael katonai beavatkozást hajt végre a javukra. Az izraeli légierő csütör­tökön — öt napon belül harmadszor — újabb légitá­madást hajtott végre a li­banoni hazafias erők ellen­őrzése alatt álló Bamdun és Szofar térsége ellen. A Tel Aviv-i közlemény azt állította, hogv palesztin bá­zis volt a célpont. FALUVÉGI LAJOS VARSÓBA UTAZOTT Csütörtökön Varsóba uta­zott Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal el­nöke, Manfréd Gorywodá­nak, a Lengyel Népköztársa­ság miniszterelnök-helyette­sének, a minisztertanács mel­lett működő tervbizottság el­nökének meghívására, hogy a két ország közötti idő­szerű gazdasági, együttmű­ködési kérdésekről, valamint a következő tervidőszakra vonatkozó fejlesztési lehe­tőségekről tárgyalásokat foly­tasson. SZÍRIAI SZOLIDARITÁSI BIZOTTSÁG A Magyar Szolidaritási Bí­zottság meghívására Ahmad al Asszadnak, a Szíriai Szo­lidaritási Bizottság elnökhe­lyettesének, a Szíriai Arab Egységpárt elnökének veze­tésével csütörtökön hazánk­ba érkezett a Szíriai Szoli­daritási Bizottság küldöttsé­ge. A delegáció megbeszélé­seket folytat a Magyar Szo­lidaritási Bizottság, a Ha­zafias Népfront és az Or­szágos Béketanács vezetőivel a közel-keleti helyzetről, az imperializmus ellen küzdő arab népekkel, a Szíriai Arab Köztársasággal vállalt szolidaritás erősítéséről. A küldöttséget a repülőtéren Sütő Gyula, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság titkára ' fogadta. Jelen volt Abdul­Aziz Masharika, a Szíriai Arab Köztársaság budapes­ti nagykövete. BORBÉLY SÁNDOR LÁTOGATÁSA Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága meghívására csütörtökön, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba utazott Borbély Sándor, az MSZMP KB tag­ja, a munkásőrség országos parancsnoka, hogy részt ve­gyen az 1948-as februári for­radalom győzelme és a cseh­szlovák népi milícia megala­kulásának 36. évfordulóján rendezett ünnepségeken. GELENCSÉR JÓZSEF KITÜNTETÉSE Az Elnöki Tanacs Gelen­cser József hatarór ezredes­nek eredményes munkája el­ismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrendet adományozta. A kitüntetést csütörtökön Hor­váth István belügyminiszter adta át. Kádár János látogatása az MTESZ-ben (Folytatás az 1. oldalról.) alapozva született meg a súlyozott munkahelyi légkör, most bevezetendő úi rend­A műszaki érteimiségiek szerű technikusképzés, s be­hangulatát ma a politika kapcsolódhattak a köz- es iránti bizalom, a tettrekész- felsőoktatás fejlesztési kon­ség jellemzi: az a tettre- cepcióiának kidolgozásába készség. amely a legfonto- is. Müller István, az MTESZ sabb gazdaságpolitikai cél- alelnöke beszámolt arrőL jainkkal való egvetertésen hogy a műszaki feilesztés alapul — mondotta Tóth Já- viszonylagos lassúságán kí­nos. kántak változtatni az orszá­A tájékoztatót követő be- gos szakmai tanács tavalyi széigetés során Madar Mik- létrehozásával. E testület az lós az MTESZ pártszerve- elképzelések megvalósulásá­zetének munkáiáról számolt nak folvamatát hangolja be. Vámos Tibor, a szerve- össze. Dobrotka László, az zet tudománypolitikai bi- ellenőrző bizottság elnöke, a zottságának elnöke kiemelte, vezető műszaki szakemberek hogv az MTESZ mindinkább helyzetét, gondjait érintette képes a műszaki haladás ál- felszólalásában. Kónya Ál­lította sürgető igénveket ér- bert. az MTESZ társelnöke zékelni. s azokat közvetíte- kiemelte, hogy a természet­ni. Most például a műszaki tudományok művelői is értelmiség helyzetének iaví- naev segítséget kapnak a tására tett javaslataik, s az tájékozódásban, az eredmé­elektronikai program fei- nvek kölcsönös meeismerte­lesztésére vonatkozó elkéD- lésében a szervezettől, és szó­zeléseik kerülnek az illetéke- lőtt az MTESZ széles körfl sek elé. Soós Gábor. az nemzetközi kapcsolatrend­MTESZ társelnöke arról szeréről. szólt, hogv az agrárértelmi- Kádár János felszólalásá­ségiek népes rétege nemcsak ban időszerű bel- és küloo­a termelés korszerűsítésében, litikai kérdésekről beszélt, hanem a falvak közéletében maid elismeréssel szolt a is meghatározó erővé vált. magvar műszaki értelmiség Dimény Imre. az oktatási munkásságáról, méltatta az bizottság elnöke elmondotta: MTESZ és tagszervezetei a szervezetbe tömörült társadalmilag fontos tevé­szakemberek véleményére is kenvséeét (MTI) Végső búcsú Mihail Solohovtól fa Vesen.szka.ja (MTI) Solohov sírjánál dfeaöreé­Mihail Solohovot, a szov- get álltak a temetése meg­jet irodaiam kedden, hasz- szervezésére alakult bizott­szú betegség után elhunyt ság tagjái, kőztük az SZKP klasszikusát csütörtökön he- Központi Bizottságának, a lyezték végső nyugalomra a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­rosztovi területen levő Ve­senszkaja faluban, ahol szü­letett, s ahol szinte egész éle­tét leélte. Az író kívánsága volt. hogy szülőhelyén te­messék el. nácsa elnökségének " és a szovjet hadsereg vezetésének képviselői, s a bizottság el­nöke, Mihail Zimjanyin, az SZKP KP titkára. Ja pá ri—szovjet kapcsolatok 0 Tokio (MTI) Japán parlamenti képvi­selők sürgették egy szovjet parlamenti delegáció mi­előbbi tokiói látogatását. A japán—szovjet barátság ápolására alakult törvény­hozási csoport — amely kormánypárti és ellenzéki képviselőkből áll — felszó­lította a parlament felsőhá­zának és alsóházának elnö­két, Fukunaga Kendzsit. il­letve Kimura Micuót. hogy mielőbb hívják meg a szov­jet küldöttséget. Siklós János Zilahy Lajos evei 14. Érezte, hogv komolyan beszélek. — Szép környék — szólt fáradtan, vagy fől­zaklatottan —. a telek is jó helyen van. tudod, mit. lehetne oda építeni? — Mit? — Egv nagyon szép. nagy palotát, sok lakás­sal. — Remélem, maid megépítjük egyszer. — De nem az állam pénzén, hanem a kint élő magvarok epítenék. Sok olyan magyar él külföldön, aki öregségére szeretne visszatérni a hazába. Többségüknek van is pénze arra. hogy megépítsen egy két-három szobás lakást. Meg is tennék. — Lehet, hogv ebben van fantázia, bár én nem értek ezekhez a dolgokhoz. — Persze, hogv van. nagv fantázia van eb­ben. Kíváncsiságból egyszer meg is kérdeztem néhánv. kint élő idős családot. Szimpatizálnak a gondolattal. — Maid megemlítem hozzáértő, autentikus személveknek. — Kár lenne elvetni ezt a gondolatot. — Te is építkezhetnél ott. hiszen az a telek a tiéd volt. — En nem építek semmit. — Beszélgessünk még erről a témáról. Szerin­iem te idehaza ú.ira megtalálnád magadat. Zilahr hallgatott. Nem hagytam abba. — Laios. én erről a kérdésről nem felelőtle­nül beszélek. — Azt tudom. — Mi a te célod? Bolyongsz Európában. Ame­rikában. mint egy helvét nem lelő, hazátlan vándor, pedig van hazád. Meddig lehet ezt csi­nálni. nyolcvan év fölött jársz. — Én már nem tudnék itt élni. Naponta ki­tárni a temetőbe, virágot vinni azoknak a sír­iára. akikkel valamikor egvütt éltem, együtt dolgoztam, ezt nem bírnám e! A feleségemre még rosszabb hatással van a múlt. menekül elő­le. Keresem telefonon Darvast, azt a választ kapom: meghalt. A közelmúltban Mihályfi Er­nővel lett volna dolgom: a telefonban közölték: meghalt. És ez ígv menne, amíg csak élnék. — ígv jobb? — Jánoskám. így se jó. azt én érzem a leg­jobban. — Neked itt. Magyarországon nincs szégyel­nivalód. — Ezt ne bolygassuk. Bizonvos írói körök vagv félnek tőlem, pedig én már nem írok. vagv pedig nagyon rosszindulatúak velem szem­ben. Én nem kérni, hanem adni jönnék. — Sejtem, mire gondolsz, de egy-egy véle­ményt ne tegyél általánossá. — Erről majd inkább holnap beszéljünk. Vacsoráztunk és befejeztük a napot. Megálla­podtunk, hogy másnap este találkozunk a szer­kesztőségben. * Feltételeztem, hogy A magyar irodalom tör­ténetének (1966-os kiadás. Akadémia Kiadó) VI. kötetében, a Konzervatív irodalom fejezetben a róla szóló summazat nem tetszik neki. Üjra elolvastam a szöveget. Egyfajta érték­ítélet, kissé rideg, lojalitás nélküli stílusával sem adhatna okot erzekenyséfire. Van ebben a szövegben azonban egy furcsa megállapítás, de szinte kizártnak tartom, hogv Zilahy észreve­gyen politikailag hibás mondatokat, mert távol állt és távol áll a politikai elvi kérdéseitől. A szöveg így hangzik: „Fatornyok című szín­darabjának burkolt antifasiszta célzatossága, a -Blut und Boden- jelszóval szegül szembe és igazi hűséget a szülőföld szeretetét vallotta, de éz a szülőföld a kúriáé és az elveszett ősbirío­koké." Ennek a szövegnek az a baja, hogy Zi­lahy a polgári Magyarország megőrzésén belül is reformpárti volt, ezt publicisztikája elvitat­hatatlanná teszi és erről érdemes szólni. De na­gyobb gond az, hogy ez a megállapítás azt su­gallja. ak akár antifasiszta, akár fasiszta volt valaki, mindegy, h§ a kúriák, az ősbirtokok vagy a tőkés Magyarország védelmezője volt. Roosevelt is antifasiszta volt az amerikai töke érdekében, de milyen nagy baj lett volna abból, ha fasisztaként áll az amerikai tőke szolgálatá­ban, a nácizmus mellett! Mi volt akkor az emberiségre szabadult po­kol tüzében egy ember magatartását megítélő mérce? Antifasiszta, semleges vagy fasiszta. Zi­lahy antifasiszta volt, és ezt a magatartást el­ismerni, a mondat második felében mindjárt degradálni, hogy az volt ugyan, de a kúriák védelmében... Ebből a szövegezésből erőtelje­sen kilóg a szubjektivitás lólába. Zilahy ilyesmire nem gondolhatott, és volta­képpen nincs is különösebb jelentősége — ez egy vélemény és semmi több; a mór idézett Magyar irodalmi lexikon szerkesztőinek is volt egy véleménye. Nem szentírások ezek, a ku ta­tasok elmélyülésével módosuló, adott időre vo­natkozó értékítéletek. Ezek szerint itt valami más húzódik meg amiről én nem tudok, de mi lehet az? Tisztá­zom vele, ez lesz az el6Ó dolgom. (MmUUiakJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom