Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

Pintek", 1984. február 24. 3 Munkaerő-gazdálkodás Szegedi tények, tapasztalatok Érdekes és sokakat érintő dott a megelőző évhez ké- gyobb vállalkozási, kezde­temül tekintett át a Szak- pest Az összes munkaerő- menyezési készséget kell szervezetek Csongrád me- keresletből legtöbbet az fölmutatniuk a vallalatoK­gyei Tanácsának elnöksége ipar jelentett be. A szak­tegnapi. csütörtöki ülésén, emberek megítélése szerint A szegedi városi tanács a vállalatok részéről meg­munkaügyi osztálya keszí- nyilvánuló munkaerőigény tett egy alapos és körülte- általaban magasabb az in­kintő tájékoztatót a város dokoltnál. Elgondolkodtató. munkaerőhelyzetéről. Bár hogy a vállalatok nem is igen sok szám illusztrálta annyira a szakmunkásokat az írásos anyagot, mégsem keresik, hanem a segéd- es volt unalmas és érdektelen,. Megtudhattuk belőle, hogy a közel 175 ezer szegedi la­kosból 37 ezer 600 fiatalko­rú, még nem munkaképes, 33 ezer 200 pedig már fö­lötte van a munkaképes kornak. Tehát 102 ezer 200­an vannak olyan korban, hogy munkát vállalhatná­nak. Közülük 92 ezer 100­an dolgoznak is. betanított dolgozókból kel­lene jóval több számukra. A munkaerő-gazdálkodás jó értelemben vett mozgását jelzi, hogy a vállalatoknál bővült a létszámcsökkenés ellensúlyozására tett intéz­kedések köre. A legáltaláno­sabban alkalmazott mód­szer a munkaerő belső át­T7-,- * • , ,, csoportosítása. De nem nt­Kitunt a jelentesbol, hogy , . , , _T ka ™a mar a munkaerő kölcsönadása sem. Elsősor­ban a téeszek adnak köl­csön létszámot ipari válla­latoknak. Néhány vállalat­nál külföldi munkaerőt is foglalkoztatnak, illetve fog­lalkoztattak. a munkaképes korúak szá­ma az elmúlt esztendőben növekedett, de ez mégsem eredményezett lényeges vál­tozást az aktív keresők kö­rében. Ennek több oka i» van, az egyik az. hogy so­kan továbbtanulnak közép­és felsőfokú iskolákban. Az aktív keresők száma csök­ken a városban, elsősorban A munkaerő-gazdálkodás­sal szorosan összefügg az új vállalkozási formákon bé­nák. A korszerűsítés Köve­telményének megfelelően a munkaerőpiac joDb szerve­zése érdekében került sor a Munkaügyi Információs es Szolgaitató Iroda létrehozá­sára Szegeden. Alaptevé­kenysége továbbra is a munkavállalók és a mun­káltatók igényeinek össze­hangolása. Az iroda rugal­masan és sokoldalúan látja el tennivalóit: segítséget ad letszámcserékhez, elhelyez­kedések koordinálásához, szakmunkás-, át- ós tovább­képzéséhez, munkajogi és pályakorrekciós tevékeny­séghez. A szakszervezeti tisztség­viselők megállapították, hogy a munkaerő-gazdálko­dásban további szemlélet­változásra van szükség. A vállalati üzem- és munka­szervezés színvonala és gya­korlata ma még nem kielé­gítő, a gazdálkodók alig használják ki a rugalmas foglalkoztatási formákat (bedolgozói, nyugdíjas, rész­munkaidős stb.). a belső lét­számtartalékok feltárásában és a veszteségi dók csökken­tésében rejlő lehetőségeket. A szakszervezeti szervek is úgy gondolják, hogy a mun­kaerő-kereslet mérséklésé­nek egyik leghatékonyabb eszköze a termelékenység eddiginél gyorsabb növelé­se. Éppen ezért a rendelke­Mezőgazdaságunk erőpróbája Szabó Sándor pártnapi előadása azért, mert a környező te- 1Ü1 a legnagyobb arányt kép­lepülésekről bejárók száma visel° vállalati gazdasági kevesebb lett, hiszen a fal- munkaközösségek létrejötte, vakban is könnyen lehet Jelenlég Szegeden 199 vgmk munkát találni. Érdekes és (1765 fő) és 56 gmk (228 fő) ellentmondásos, hogy a működik. E közösségeknek nyugdijasok foglalkoztatása háromnegyed része az ipar­merséklödött, pedig a nyűg- ban és közel egynegyede az díjas emberek érdeklődése építőiparban fejti ki tevé- , megfelelő munkaalkalmak kenységét. örvendetes, hogy 2681-6 all° beruházási javak iránt egyáltalán nem csap- számos munkáltató a tech- nagyobb részét kell a ter­pant. Azt is ki lehetett ol- nika korszerűsítésével igye­vasni a számokból, hogy kezett létszámhiányát mér­milyen ágazatokban talál- sékelni. Megállapította a nak munkaalkalmat az em- szakszervezeti testület, hogy berek. Az iparban 31 ezren, a munkerö kereslet—kíná­az építőiparban közel tízez- lat eltéréséből adódó prob­ren, s a nagyvárosi körül- lémák ellenére a vállalatok menyekből adódóan igen általában teljesítették terv­sokan dolgoznak a kereske- feladataikat, ez a tény alá­delemben, az egészségügyi, támasztja azt is, hogy a szociális ós kulturális élet jelzett létszámhiány nagy­melékenységet növelő lesztésekre fordítani. fej­területén Mint az országban általá­ban úgy Szegeden is a munkaerőpiacot évek óta a túlkeresleU jellemzi. A be­jelentett munkaerőigény száma tavaly csak fokozó­sága nem a termelési ter­vek megvalósításához szük­séges igénvt jelzi. hanem annál magasabbat. Mivel a gazdálkodás kö­rülményei, feltételei tovább szigorodnak, ezért jóval na­Az előterjesztett tájékoz­tatóhoz az elnökség tagjai közül többen hozzászóltak, véleményt mondtak, . javas­latokat tettek. Árra kérték a munkahelyi szakszerveze­ti tisztségviselőket, hogy kö­rültekintően segítsék a vál­lalati munkaerő-gazdálkodás fejlesztését, színvonalasabb megoldását. Az elnökség tagjai ezután még néhány más előterjesztést és tájé­koztatót hallgattak meg. G. I. Postásck szómvetése Javuló szolgáltatások, több telefon Amikor á közelmúltban a tomboló hóvihar félig-med­dig megbénította az ország déli részének éleiét, nem lesztésével kapcsolatos terve­ket még túl is teljesítették. Jól vizsgázott a posta — ál­lapította meg a postaigazga­kevás szó esett a postai ösz- tóság vezetője —, az ötnapos szeköltetésekről sem, hiszen olyan településünk is volt, amelyet teljesen elvágott a külvilágtól a vihar. A Sze­gedi Postaigazgatóság te­rületén összesen 161 postahi­vatal munkája szenvedett kárt emiatt, s 24-ben volt hosszabb ideig „süket tele­ion". Hogy ezeknek a hibák­nak a kijavítása, s a károk helyreállítása milyen erő­feszítéseket követeli a posta dolgozóitól, hangot kapott már korábban is a sajtóban. A Szegedi Postaigazgató­ság tegnap délelőtt rendezett műszaki-forgalmi konferen­ciáján, Rózsa István igazgató meleg szavakkal emlékezett meg a postai dolgozók tisz­tességes erőfeszítéseiről. A konferencián — ame­lyen ott volt Doros Béla, a Magyar Posta elnökhelyet­tes és Megyei László, a F tások Szakszervezete K .ponti Vezetőségének tit­kára is — áttekintették az elmúlt évben végzett mun­kát és foglalkoztak a közel­jövő feladataival. A Bács­Kiskun, Békés és Csongrád megye területén illetékes Szegedi Postaigazgatóság dol­gozói teljesítették valameny­nyi feladatot, sőt a poslafor­galom és a távközlés fei­munkahéttel íisszefüggő feladatok megoldásából, an­nak ellenére, hogy mintegy 50 dolgozóval kevesebben végezték a feladatokat. A postai szolgáltatás színvona­lának javításai szolgálta a csomag és egvségdobozok árusításának bevezetése és a Német Szövetségi Köztársa­ság takarékbetétkönyveire történő forintkifizetés is. Fontos feladat volt a VT. ötéves tervben előírt távbe­szélőhálózat-fejlesztés és az erre az időre eső bővítések jól mutatják, hogy az állo­mások bekapcsolásának mértéke meghaladta az elő­írtakat Üj nyilvános tele­fonállomásokat szereltek fel. összesen 152-őt, amelyből 30 távhívó és 44 nemzetközi távhívó kapcsolatra is al­kalmas. A jövő célkitűzéseiről szól­va elmondták, hogy tovább kell javítani — különösen a kishivataloknál — a munka­körülményeket. A jobb kö­rülmények a lakosság, az ügyfelek bizalmát is erősí­tik és nem kis segítséget nyújtanak a postai dolgozók közérzetének javításához — a munkaerő megtartásához. Ez annál is inkább fontos, mert a követelmények csak növekednek a posta munká­jával szemben. Az árbevéte­li tervet például 6,4 száza­lékkal kell túlteljesíteni a tavalyihoz képest. Fontos a következetes ellenőtzés, az udvarias, fegyelmezett ki­szolgálás. Sikeresnek tekintik a meg­hirdetett telefonkötvény­akciót. A kötvényekből be­folyt összeg lehetővé teszi a nagyobb arányú telefonhá­lózat-fejlesztést, amelyet már az idén megkezdenek. I. Zs. Nagymágocs nagyközség és Árpádhalom társközség mindennapi életéről, taná­csi munkáról, a szolgálta­tásokról és az ellátásról tá­jékozódott és folytatott esz­mecserét tegnap, csütörtö­kön Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke, aki Dóczi Gábor szentesi tanácselnök, Berényi Ferenc, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára és Nagy józsefné tanácselnök kíséretében és kalauzolásá­val megnézte a csaknem kész új postahivatal épüle­tét, ellátogatott a népfront­székházba, ahol a kisipa­rosok Markovics Mihály szocialista brigádja által szervezett termékbemutató látható. Majd Árpádhalmon az iskolát kereste fel, ahol a régi épületben jelentős társadalmi munkával közös­ségi terem kialakítása fo­lyik. A volt tanácsháza épü­letében pedig meggyőződhe­tett arról, hogy milyen kul­turált körülmények között folyik a körzeti orvosi ren­delés. illetőleg az anya- és csecsemővédelem. Délután a nagymágocsi pártházban rendezett pártnapon elő­adást tartott Szabó Sándor. Négy fő kérdés köré cso­portosította {jártnapi beszé­dének mondanivalóját a megyei tanács elnöke. Ezek a témakörök élénken fog­lalkoztatják az embereket. Meddig tart még a fegyver­kezési hajsza, melyet az Egyesült Államok rákény­szerít a világra, és miért fontos a béke megőrzése érdekében erőfeszítéseket tenni? Miként alakult or­szágunk gazdasági helyzete, mit kell tennünk az elért életszínvonal, meglevő ér­tékeink megőrzése érdeké­ben? Végül: mit kell tenni azért, hogy a jelenlegi ne­héz helyzetből kiláboljunk, a kibontakozás meggyorsul­jon? Mint ismeretes: küzdel­mes gazdasági év volt a ta­valyi, a cserearányok to­vább romlottak, az ipar összességében nem tudta teljesíteni tervezett export­kötelezettségeit. Ráadásul a mezőgazdaságot aszály súj­totta, s ez megyénkben az átlagosnál több kárt oko­zott. Mégis eredményesnek kell tekintenünk az elmúlt évet, mert jelentősen csök­kent az adósságállomány, és sikerült megőrizni az ország fizetőképességét Az előadó részletesebbe^ szólt a tavalyi aszályról, melynek hatására — orszá­gosan — a mezőgazdasági termelés mennyisége az 1982. évihez képest 3 szá­zalékkal csökkent. Megyénk mezőgazdasági üzemei ked­vező körülmények között kezdhették az idei eszten­dőt. noha az 1982-höz ké­pest tavaly 30 százalékkal kevesebb gabona, 28 száza­lékkal kevesebb cukorrépa és 50 százalékkal kevesebb burgonya termett. A kerté­szeti kultúrák is megsíny­lették a hosszan tartó szá­j razságot. ezért zöldségből I 25. gyümölcsből 33 és sző­I lőből 33 százalékkal keve­sebb termett az előző év­Nagymágocson hez viszonyítva. Ennek elle­nére az állattenyésztés di­namikusan fejlődött, a vá­góállat-termelés 6 százalék­kal nőtt. Természetszerűen igen 6ok gazdaságban gyen­ge eredménnyel zárják a ta­valyi évet. Megyénkben 27 tsz lett pénzügyileg hiá­nyos, ez összesen 240 millió forintot tesz ki. Saját alap­jából rendezi a veszteséget 16, gyorsított szanálással 10 és hagyományos módon pe­dig egy termelőszövetkezet. A szanált szövetkezetek pénzügyi hiánya 128 millió forint, veszteségük értéke 58 millió forint. A termelőszövetkezetek többségének saját forrásai­ra. tartalékalapjaira támasz­kodva kell kigazdálkodnia a múlt évi veszteséget. Nem kis gondot okoz ez, mert jó néhány gazdaságot a hó­vihar is megkárosított. Ne­ház helyzetet teremt az is, hogy a mezőgazdasági ter­melői áraknál nagyobb mértékben emelkednek az ipari anyagok árai, s ez több területen fokozza a jö­vedelmezőség romlását. Időszakonként gépek, alkat­részek. műtrágyák és nö­vényvédő szerek hiánya za­varja a termelést. Igen ko­moly gond. hogy romlik a termelői kedv a zöldségfé­lék esetében, lelassult a szőlő- és gyümölcstelepítés. illetőleg nem gazdaságos az öntözés, pedig jó néhány gazdaságban szükséges len­ne az öntözéses termelés bővítése. Sok helyen a szükséges gépek megvásárlá­sára nincs elegendő pénz. A megyei tanács elnöke az idei feladatokról szólva hangsúlyozta: a gazdasági munka fő célja továbbra is a népgazdaság helyzetének javítása, a fizetőképesség megőrzése, az elért eredmé­nyek védelme. Elengedhetet­len a hatékonyság növe­lése. Minden üzemben, tsz­ben szükséges mozgósítani a tartalékokat, javítani a termékek minőségét. A me­zőgazdasági termelésben az időjárási tényezőnek még mindig nagy a szerepe, ezért az öntözést, annak fel­tételeit meg kell teremteni. Igen nagy feladat a minden eddiginél több gabona meg­termelése is. Végezetül szólt az elő­adó a tanácsi közigazgatás korszerűsítéséről, a legfon­tosabb feladatokról: a la­kásépítésről, az iskolai tan­termek és szociális otthonok létrehozásának programjá­ról. Elismerően szólt a nagymágocsiak és árpádhal­miak községszeretetét Is ki­fejező társadalmi munkák­ról. melyre ebben az év­ben is nagy szükség van a megye minden településén. B. GY. GY. Tollfeldolgo Makón Jelentős eseményre ke- dig a Bettfederfabrik Victor rült sor tegnap Makón. Bauer osztrák cég. HUNGAROFEDER (Magvar- A magvar baromfitcál mi­toll) néven úi üzemet alapi- nősége hagyományosan vi­tottak korábban a Lenin Tsz lághírű. E jó tulajdonsága területén, a rákosi tanva- ellenére is inkább nvers­központban. a volt zöldség- anyagként, semmint kész­szárító üzem épületében, termékként — vásárolták Az ünnepélyes üzemavatóra fek ^s további feldolgozás érkezett vendégeket a Lenin után mint magvar tollból Tsz központjában Vizi István készült ágyneműt reklámoz­tsz-elnök köszöntötte. Emii- ták. forgalmazták szerte a tette, hogv az üzem ala ni- világon. A magvar toll mos­tásának gondolata a HUN- tantól kezdve önálló már­GAROTEX révén 1982 tava- kaként is megielenik maid szán merült fel. Tegnap. a világpiacon. Ehhez a gvár­csütörtökön délelőtt azonban tástechnológiát a géorend­már termelésben láthattuk a szereket és a licencet, illet­tollmosó. -tisztító, -osztálvo- ve a know-how-t az osztrák zó üzemet és magát a varró- Bauer-eég adia. A forgalma ­dát is. A nem olv régen z(, a HUNGAROTEX Kül­még tehénistállóként szolga- kereskedelmi Vállalat a ha­ló épületben most „Betti". Mj textilgvárak úgvneve­„Lotti", „Iris". „Lisa". zett angin anvagait expor „Diana" és ehhez hasonló tália maid kész ágvnemví márkanevű pehelvnanlano- formájában. A makói Lenin kat. s még név nélkül sze- Tsz pedig a tollat termeli és replő úgynevezett iapán biztosítia. A tegnapi avatóünnepsé­modelleket is. továbbá sok­féle különféle méretű és gen eimondták. hogv a ter­minosegu párnát lathattunk vezett 200 miUió forint éves pvártás közben Szó volt ar- termelési érték a ról. hogv később tollpehely- rendelkezésre álló toll ágv­lvel bélelt turistaöltözeteket. rieműkbe való bedolgozása— és hálózsákokat is gyártanak • • • maid itt. csupán nani műszakra egv nyolcórás vonatkozik. Az üzemnek három alapi- Amennyiben azonban az úi. tó tulaidonosa van. A szer- ™agvar ágvneműgvártmá­vező részvényes a HUNGA- nv<* kaoósak lesznek a kul­ROTEX Külkereskedelmi Piacokon. úgv a termelest Vállalat. A másik a makói egészen rövididő alatt meg Lenin Tsz, a harmadik oe­1 német nemzetiség kultúrájáért Az anyanyelv oktatása, ápolása, használata — a nemzetiségi lét megőrzésé­nek alapvető feltétele —. csak a nemzetiség és az ál­lami szervek, az oktatási intézmények közös erőfeszí­tésével valósítható meg — hangsúlyozták a Magyaror­szági Németek Demokrati­kus Szövetsége országos vá­lasztmányának csütörtökön. az MSZMP Politikai Főis­koláján tartott ülésén. A szövetség ez évi terveinek megvitatásakor elmondták: arra ösztönzik a magyaror­szági németeket, hogy mi­nél többen tanulják és szé­les körben — a családban, az iskolában, a munkahe­lyen — használják a német nyelvet. Szükségesnek vél­ték. hogy azokban a közsé­gekben és városokban, ahol az általános iskolában már oktatják a nyelvet, az óvo­dában is foglalkozzanak né­metül a gyermekekkel. Ja­vasolták a kétnyelvű okta­tás bevezetését ott, ahol adottak, vagy megteremt­hetők ennek a feltételei. A Művelődési Minisztérium elé terjesztik az úgyneve­zett országos beiskolázású kétnyelvű általános iskola és kollégium telepítési he­A továbbiakban is támo­gatják a nemzetiségiek szé­les tömegeit aktivizáló kul­turális tevékenységet, főleg az aprófalvakban segítik a nemzetiségek művelődését. Szorgalmazzák a hazai né­met írók és költők művei­nek kiadását, ösztönzi a nemzetiségük történelmét, néprajzát, népzenéjét, dala­it ismertető kiadványok .szerkesztését. A szövetség székházában szeretnék meg­alakítani a képzőművészek klubját. A szövetség ösztön­zi a nemzetiségi fiatalokat, hogy aktívabban vegyenek részt a közéletben, anya­lehet maid többszörözni Az eddigi kereskedelmi hírve­rés alapján komolv érdek­lődés van. Japán cégek ré­széről is. Az avatóünnepségen részt vett Szabó Józsefné a HUN­GAROTEX vezérigazgatója is. aki elmondotta, hogv je­lenleg a világ 10 nagv or­szágával van üzemi, terme­lési érdekeltségű kapcsolata a HUNGAROTEX-nek. Ez a kapcsolat az Egyesült Álla­moktól Kanadáig. Spanyol­országtól Franciaországig téried. Ám olyan üzemi ér­dekeltsége eddig a HUN­GAROTEX-nek sem volt. amelv nyugati tőkebefekte­téssel Magvarországon talál­ható. Ez a makói az első. Egyezség szerint a várható nyereséget — amit a közös vállalattól remélnek az ala­pítók — „beforgatott" tőke lyére vonatkozó javaslatu- nyelvük és kultúrájuk ápo- I arányában osztják fel. kat. lásában. (MTI) l CS. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom