Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 10. szám 1984. január 13., péntek Ára: 1,40 forint ai Nyereség és környéke Ma az a kulcskérdés: mennyi á nyereség? S ha már papíron van valamilyen összeg, mennyit ér az egyik, és mennyit a másik vállalatnál. Városunk iparában is a nyereség kell legyen az összehasonlításnak, a teljesítmények értékelésének legfőbb alapja. Az értékelésnek ugyanakkor többféle szempontja lehet:' nézhetjük az abszolút számokat, s akkor, a kőolaj- és földgáztermelő vállalat, a maga, kétmilliárdot közelítő nyereségével messze a legjobb vállalat ebben az országrészben. Kemény és súlyos szempont ez: az államkasszából csak azt leliet elvenni, amit belétesznek; beletenni pedig csak az tud, akinek van miből. Viszonyíthatunk azonban egy-egy vállalat saját lehetőségeihez, méreteihez, az eredmény eléréséhez szükséges teljesítményhez is. Az . összehasonlítás másik nehézsége hogy vannak Szegeden önálló vállalatok, valamint korlátozott önállósággal rendelkező gyárak, gyáregységek. Némelyiknek egyáltalán nem is számolnak saját nyereséghányadot. Ahol megteszik, ott sem egységes a számítás módja, eltérőek a körülmények. Említettük korábban, hogv egyes vállalatok munkája csak népgazdasági szinten gazdaságos, nem normatív támogatásokkal kompenzálják őket. Például a konzervgvár. vagy a paprikafeldolgozó sok millió forintot kap ezen a címen. Híradásunknak, táblázatainknak a nyereségre vonatkozó fejezete a leginkább foghíjas. Néhány helyen nem számolnak saját nyereséget, másutt még nincs végleges mérleg, változhat az összeg. (Mostani tapasztalatainkból okulva, legközelebb csak a végleges mérlegadatok ismeretében fogunk hasonló vállalkozásba.) Mivel sok cég hiányzik a listáról, nincs mód valódi összehasonlításra. Annyi mindenesetre megállapítható: ha erősen differenciálódnak is a vállalatok, a költségek növekedése, a nagyobb állami elvonás ellenére a többség megtartotta vagy növelte előző évi nyereségét. Ebben igen nagy szerepe volt a most már mindenütt komolyan vett anyag- és energiatakarékosságnak. ÉVES NYERESÉG, 1983 (millió forint) Taurus Gumigyár Teiipari Vállalat DÉLÉP Ruhagyár ( Gabonaforgalmi v. Erdő és fafeldolgozó gazdaság Öntöde kb. 676 100 100 47 69 68 24,5 Növekedés Tejipari vállalat kb. 25 % (20 millió) Taurus Gumigyár 16,8 % (86 millió) Pincegazdaság Csökkenés 41,0 % (26 millió) Erdő és fafeldolgozó g. 20,0 ''o (17 millió) Mi olcsó, mi drága ? A Szegedi Konzervgyárban tavaly pontosan 250 millió forinttal kevesebbet tudlak termeim a tervezettnél az aszály miatt. Végül 180—190 milliót sikerült a hiányból rpással pótolni. Négyezer vagon áru helyett csak háromezer vagonnal adtak el. Értékben azonban kedvezőbb a kép: az előirányzott 1 milliárd 150 millió forint helyett kerek egymilliárd az árbevételük. Az érdekeltség alapjául szolgáló eredmény mintegy 56 millió forint, — Az aszály h'atása 84-ben tovább érezhető — magyarázza Rósa László igazgató — A mi iparágunkban a termelő készletez, és 12 hónapon át folyamatosan szállít. Tavaly eladtuk készleteink nagy részét. A készletgazdálkodás szempontjából ez jó, de idei pénzügyi helyzetünket veszélyezteti. 1984-ben ugyanis jóformán csak a folyamatos termelésből jutunk árbevételhez. Többe kerülnek az anyagok, kevesebb a pénzünk, több hitelt kell fölvennünk, tehát növekednek a kamatterheink. — Olcsón, vagy drágán termel a konzervipar? — Hogy a mi iparagunk gazdaságos-e, azt csak népgazdásági szinten lehet megítélni. Mi is többször föltettük felelős beosztású embereknek ezt a kérdést, egyé:telmű választ nem kaptunk. Eleve drágán termel a mezőgazdaság, mert drágán kapja azokat az anyagokat, amelyeket fölhasznál. Az állam az árakkal ösztönzi a termelőket, a mi alapanyagunk emiatt drága lesz. Nem normatív támogatás nélkül ezekkel a felvásárlási árakkal nem élnénk meg. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar egésze valószínűleg rentábilis. Különben bizonyos körzetekben létkérdés, hogy meglegyen a megfelelő kultúra. Homokvidéken ilyen a zöldség. A rubelelszámolású export esetében az önköltségen kívül a belföldi nyereség arányát kapjuk meg támogatásként az államtól. — Milyenek az idei kilátások? — Ha nem lesz újjftbb aszály, a zöldséggel, gyümölccsel nem lesz gond. TőMarhatokány készül a konzervgyárban kés importból származó anyagok és alkatrészek miatt lehet, hogy meggyűlik majd a bajunk idén is. Kevés és nem tűi esztétikus üveget gyárt az Orosházi Üveggyár, import üveghez pedig csak ritkán jutunk. Szegeden csökken a létszám, dolgozóink fele kemény munkával alig negyvenezer forintot keres évente. Az ipartelepítés fehér foltjait jelentő falvakba helyezünk ki üzemeket. Licenc- és gépvásárlásra idén sem igen lesz lehetőségünk: az import referenciakeretünket 10 százalékkal lejjebb vették, 10 százalékot nőnek az árak, vagyis egyötödével kevesebbet tudunk behozni. Ezek nélkül pedig nehéz a fejlesztés. — Tavaly húskészítményekkel pótolták a zöldség kiesését. Idén is nyitva ez a lehetőség? — Sertéshús korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre áll. A marhahússal már gondok vannak. A húsipar is azt exportálná. Mi azzal érvelünk, magasabb feldolgozottsági fokon gazdaságosabb lenne az export, erre ők azt mondják, húsként kivinni gazdaságosabb, mi pedig azt válaszoljuk, hogy csak azért látszik igy, inert ők önköltségi áron számolhatnak, nekünk pedig a vezérigazgató fizetéséig az általános költségeket is beleszámítják az árba. — Ki dönt az ilyen viták-ban? — Tavaly miniszterhelyettes döntött. — Melyik termelési tényező nyugtalanítja legkevésbé'' — Büszkék vagyunk rá, hogy a műszaki fejlesztő--, mindeddig lépést tartott a körülmények nehezedésével. Tejessiker — Ha az idei esztendő is olyan jól sikerül, mint a tavalyi : nagyon elégedettek leszünk — mondotta Csápenszki István, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat igazgatója. Duplájára nőtt a tejes termékek fogyasztása, mint ahogy tervezték, öt új ízzel gazdagíthatták a tejes ételek választékát Mindemellett 75 százalékkal több sajtot exportáltak (ötezer tonna felett), mint 1982-ben és 15,5 millió liter tejet adhattak át a szomszédos Jugoszláviának. Az idei örömöket gyarapítja. hogy a közel-keleti országok továbbra is vevők a Kisteleken és most már Makón is dobozolt krémfel]£r sajtra, valamint onthatja a túrót a bácsbokodi üzem. amelv tavalv teljesen elkészült. A szegedi is jobb lesz, hiszen hűtoapparátot szereltek, tejföl- és kefirérlelőt állítottak, a csúszós padozatot pedig jobbra cserélik. A 170 millió liter tej földolgozásával másfél milliárd forint termelési értéket állítottak elő. A szép eredményekből oroszlánrészt vállgló dolgozók között 472 ezer 800 forint jutalmat osztottak. A tejipari vállalatnál is a minőségi- munkától várják a siker idei megismétlődött. Cél. hogv a szép. tiszta tejért többet, a gyengébbért, szennyezettebbert kevesebbet fizessenek. Üj átvételi rendszert vezettek be. Szekszárdon laboratóriumban ellenőrzik a fejesek tisztaságát. Hároméves kísérleten állta ki a próbát az új módszer, A vállalati rekonstrukcióval egv időben változtatnak az eddigi megszokott munkameneten. Ha nagyon mur száj. csak akkor bízzák idegenekre a gépek tisztítását, karbantartását. Élve a lehetőséggel, az üzemeken beiül 11 gazdasági munkaközösséget hoztak létre. Az állandó, biztonságos karbantartásra. alkatrészek előállítására és más olyan munkára egyezkedtek, amellyel segítik a termelést. Kell is a folyamatosság, mert a begyűjtött tejből csaknem 78 millió litert zacskóznak ebben, az évben. Hagynak túrónak, sajtnak és tejoornak valót is. Ügy tervezik — s ezt a nemrég tartott munkásgyűlésen megerősítették —. hogy ha kérik a vevők, akár 9 ezer tonna krémfehér sajtot készítenek. Útjára indítják a hazai sajtpiacon a 20 dekás és az egykilós krémfehér sajtcsomagokat, s remélik bejária maid az országot. Kiderült, hogy Csongrád megyében több mint 120-féle tejtermék közül válogathat a vásárló, hiszen 14 tejüzemmel kötöttek szerződést a választék bővítésére. Apró, de nem lényegtelen változás erre az esztendőre: javul a tejeszacskók minősége. Tavaly 4 új csomagológépet állítottak . munkába, arríelyek már duplán ragasztják a tejesnylonokat. Amellett a boltosok javaslatára, nem hagynak é'es sarkcrt a krémtúrós, tejfölös, joghurtos dobozokon, reméve, hogy ezzel is kevesebb lesz a vásárlök bosszúsága. Tanács István Majoros Tibor Szeged megyei város tanácsának. végrehajtó bizottsága tegnapi soros ülésén az előterjesztések sorában áttekintette egy korábbi fontos határozatának végrehajtását: megvizsgálta az építési fegyelem helyzetét. Ennek előzménye, hogv az első fokú építési hatóság több mint húszezer ingatlan ellenőrzését végezte el. Az ellenőrzések fontosabb tapasztalatai a következők: Az engedély nélküli építkezések száma viszonylag kevés, inkább az engedélytől eltérő építkezés jellemző. Előfordul, hogy még az építési engedély kézhez vétele (annak jogerőre emelkedése) előtt kezdik meg az építkezést. További sajátosság, hogy szabálytalanságok főként a gazdasági jellegű építkezéseknél merülnek fel (melléképületek, garázsok, zártkerti építmények stb.); lakóépületek építése engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően viszonylag kis számban fordult elő. A szabálytalan építkezések a korábbi évekre jellemzőek, s napjainkra az építési fegyelem javuló tendenciát mutat. Jellemző az is. hogy az állampolgárok több esetben gondatlanságból. az építkezés tényének lekicsinyléséből eredően, nem kérnek építési engedélyt. Több esetben tapasztalt jelenség, hogy tudatosan szabálytalan helyre építenek — szándékosan nem kérnek építési engedélyt —. s csupán a feltárt esetekben kérik meg a fennmaradási engedélyt a szabálytalan helyen álló épületre. Gyorsan ismertté vált az is. hogv a 10 évnél régebben épült épületek esetében építéshatósági intézkedés (bírság kiszabása, illetve bontás elrendelése) nem alkalmazható. Az állampolgárok ezért — „tanúkkal" is — több eseú'oen 10 évnél régebbi építkezések bizonyítására törekedtek. A szervezett ellenőrzés igen komoly eredménnyel iárt — ezt mutatja a kiszabott építésrendészeti bírságok jelentős összege: 15 millió 128 ezer forint is. s az építési fegyelem alakulására pozitívan hatott. Az ellenőrzést természetesen nem tekintik befejezettnek, rendszerességét és folyamatosságát a jövőben is biztosítják. Szeged ligetei, fasorai, parkosított terei jórészt a nagy árvíz utáni újjáépítéssel együtt születtek. Ma is dísze a városnak a Széchenyi tér és a Rózsa Ferenc sugárút híres platánállománya. az Április 4. útja. a Lenin körút és a Kossuth Lajos sugárút egyes szakaszainak fasorai. Általában a platán, a hárs. a juharfélék, az akác (és annak változatai), meg a madárcseresznyefák jellemmzőek. de kisebb aráavban még legalább 20•féle fai fordul elő. Ritkaságnak számít a páfrányfenyő. amely nagyobb tömegben az Arany János utcában és a Berzsenyi utcában fordul elő. A városépítés, a közművek fejlesztése során sok fasor áldozatul esett. A járműforgalom és a téli útsózás ugyancsak komoly ártalom a növényzetre. Tény. hogv a jó százéves telepítésű faállomány elöregedése és az említett ártalmak korrigálása kimondottan fontos feladatat jelent, főként a Széchenyi tér és az újszegedi liget jövője szempontjából. Pontos felmérés szerint például a Széchenyi tér platánjai közül tartósan csak 51-et lehet maghagyni, a többit 10—20—30 éven belül cserélni kell. A liget faállománya igen leromlott: 1837 fájából 153 nem menthető, cseréjük már vagv folyamatosan időszerű. A sétány platánjaiból 56 tartiható meg. a többit ugyancsak 10—30 éven belül ki kell cserélni. A végrehajtó bizottság a gondos előkészítés érdekében feladatterv kidolgozását rendelte el a Széchenyi tér és a liget fáinak védelmére, újratelepítésére, s egyéb fásítási programokra. Vegefát gyártanak A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat, a Déiker, valamint a jugoszláv Pcdravka cég képviselői csütörtökön Budapesten szerződést írtak alá, amelynek értelmében megkezdődik a Vegeta ételízesítő hazai gyártása. A táplálkozási és főzési szokások változásával Magyarországon is egyre nagyobb teret kaptak a különböző ételízesítők, amelyekből az utóbbi időben már évi 5 ezer tonna a felhasználás. Bár az utóbbi néhánv évben többféle ételízesítő került forgalomba, a háziasszonyok mégiq a Vegetát kedvelik leginkább, amelyet a Délker hét évvel ezelőtt importált először. A fűszerkeverék azonban az utóbbi egy-két évben gyakorta eltűnt az üzletekből, mert a szűkössé vált impórtlehetőségek miatt csak határ menti árucsere keretében kerülhetett a hazai boltokba. A kereslet viszont változatlanul nagy. s ez késztette a Délkert a licencvásárlás kezdeményezésére. A most aláírt megállapodás keretében — amely kilenc évre szól — a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat hazai alapanyagokból rövidesen megkezdi az ételízesítő próbagyártását. a második félévtől pedig folyamatosan állítja elő. A Vegeta a már megszokott 75 grammos, csomagolásban kerül forgalomba. s a tervek szerint még az idén több millió tasaknyi kerül az üzletekbe-