Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

» MAGAZIN 4 Szombat, 1984. január 14." Falusi iskolák Az etmult tíz esztendő alatt onosit változott a falusi közoktatás. Befejezettnek tekinthető a körzetesítés, már csak mutatóban maradt a regi. osztatlan tanulócsoportokkai dolgozó tanyai iskolákból. Nagy aldozatokat kivan a külterületen lakó gyermekektől, vitathatatlan előnyök fejében Riportunk szereplői a megtett útra visszanézve vonják meg a körzetesítés mérlegét. Hogyan érzik magukat a falun dolgozó pedagógusok? Sokan órákat buszoznak. mégsem akarnak o munkahelyük közelében letelepedni. Milyen a viszonyuk a lakossághoz, van-e barátjuk, társasaguk, találnak-e megfelelő part maguknak? Egy presztízsét mind jobban elveszítő szép es felelősségteljes hivatás képviselői nem szükségszerűen menekülnek-e el az életbeli példaadás elöl? Vagy az embertől, s nem • körülményektől függ, milyen életet tud teremteni magárnak? Milyen jövőt képzelnek maguknak a mai falusi iskolások, s •milyet szánnak nekik a szüleik? Egybeesik-e ez a társadalompolitikai elképzelésekkel? Mi motiválja a valasztasokat? Egyáltalán, mihez viszonyítsuk a tapasztaltakat: a múlthoz, vagy a tényleges, és egészében soha ki nem használt lehetőségekhez? Ezekre a kerdésekre keresik a valaszt riportunk szereplői: Gregor Józsefné, a volt járási hivatal müvelődesi osztályvezetője: Heim Gezane, a csengelei általános iskola igazgatója: Bakos Balazs. a rúzsai általanos iskola volt igazgatója, (jelenleg a morahalmi tanacs vb művelődési osztályvezetője): Sáska István, a sándorfalvi általanos iskola igazgatója, aki eihunyt beszelgetesünk ota es dr. Katona Ferencne a helyettese. Kialudt lámpások — 1964-ben Asotthalmon kezdtem a pályát — emlékezik Bakos Balázs. — 1965-ben kerültem Öttomösre. a Petróczi iskolába. Akkor még 126 gyerek járt oda. Azok közül is lett üzemmérnök, pedagógus, közgazdász. Kinyílik a bicska a zsebemben, ha azt hallom: azért jó a tanyai gyerek, mert buta. Nem igaz! A szülök még ma is rengeteget dolgoznak, otthon. a gyerek szeme előtt És dolgoznak a gyerekek is. mihelyt tudnák. Értelmes feladatokat kapnak. Ez mindennél jobb nevel őeszköz. Régen a tanyán étó pedagógus és csaladja is hatott rájuk. A szülők tisztelték a tanítót bármilyen gondjuk volt hozza forderttak tanácsért — 1965-ben néptánccsoportot szerveztünk a tanyán. A színjátszókkal Szegedre mentünk, minősítésre. AJckor még csak az íróiakban volt tévé: sokáig összejártunk, fiatalok, idősebbek, volt hogy ötvenen-hatvanan néztük a Rúzsa Sándort vagy a Nyílik a rózsát Később ezek a közösségek fokozatosan elsorvadtak. EHűnt a vándormozi a tanyai iskolák környékéről. Mindenkinek lett otthon is tévéje, inkább ott rtezte a filmeket A hetvenes években volt még egy fellángolása a fefnőttoktatasnafc; etóször a kükjnbösjő gazdatanfolyamok. aztán a gépjármű-vezetői oktatás. Amikor a Petróczi fekoiábót bevitték Öttömöore a fölső taRozatot, vagy két hónapig nem találták a helyüket a gyerekek. Nem akarták megvárni a buszt amint vége lett a tanításnak, elindultak gyalog hazafelé. — A hőskorban bódés teherautó hozta őket mindennap — meséli Heim Gézáné. — Miután kiépültek a szilárd burkolatú utak, buszjáratokat Indított a Volán, és sorra megszűntek a tanyai iskolák. Balástya határában még működik az utolsó, de ott már korszerű módszerekkel, audiovizuális eszközökkel dolgozik a pedagógus. Utoljára a vadgerlési iskolát zártuk be. Jól érzik benn magukat a gyerektársakkal. A Kelőpatak nevű határrészről például nem akartak otthon maradni még a legzordabb télben sem, amikor a busz is sokat késett Az is bizonyítja, hogy a szülők felismerték az óvoda, a korszerű iskolai oktatás fontosságát, hogy az óvodába is behordják a gyerekeket, pedig oda nem lenne kötelező. — Másféle közösségi hatások érik a gyerekeket a tanyán, mint a faluban — mondja Gregor Józsefné. — Szűkebb kinn a világ, kevesebb az ember. A faluban sok a gyerek, sok a pedagógus. A bekerülőknek meg kell tanulniuk a belterületen mozogni, alkalmazkodni. Az utazás. bár nehéz, de önállóságra szoktat. Sokszor az egész családnak a bejáró iskolások vásárolnak be a faluban. Szakosított zsúfoltság — Megéri a faradságot, bejárni? Ismét Sáska Istváné a példa: — A tanyai iskolában, ahol négy osztályt tanított a pedagógus. matematikából hetente kétszer húsz percet tudott foglalkozni egy osztállyal. Gondolja-e. az új matematika követelményei mellett mennvit ert ev? Volt UGSPRB tése» ekinm <t*£uw » — Azért a tanyai gyerekek ma is sokkal nagyobb terheket viselnek, mint a belterületiek — állítja Bakos Balázs. — Hat órakor, fél hétkor indulnak hazulról. Télen olyankor még sötét van. Hidegben, szélben, nehéz táskával várakoznak a buszra, amely a rossz utakon gyakran késik. Legtöbb helyen még szélvédett várakozóhely sincs az út szélén. Jó, ha a régi iskola előtt áll meg a busz, s egy termet nyitva hagynak, ahová behúzódhatnak az apró gyerekek. Háromnegyed hét körül fölveszi őket a busz. negyed nyolcra érnek az iskolába. A gyengébbek elfáradnak akkorra, az első órákon figyelni sem tudnak rendesen. — Sándorfalván a bejárók háromnegyed kettőkor utaznak haza. A busz indulásáig meg tudnak ebédelni — magyarázza Sáska István, majd hozzáteszi, hogy az egy óra várakozási időt nevelői felügyelettel, fűtött tanteremben töltik, a lecke egy részét is megtanulhatják. A körzetesítés nemcsak tanyai gyerekeket érint Dócnak például lassan iskolája is alig marad; a gyerekek többsége Sándorfal vára jár be autóbusszal, s velük jár az egykor Dócon letelepedett pedagógusok egy része is. Sáska István azt mondja. a szomszéd faluból is önkéntes alapon folyt a részleges körzetesítés. 1975 után meg három tanulócsoport maradt Dócon. Az 1—3. a 2—4 és az 5—8 osztású csoportokba mintegy 60 gyerek járt. 1979-re azonban annyira csökkent a tanulók száma, hogy felső tagozaton kénytelenek voltak az önkéntességnek vegei vetni: a tanulóknak be kellett járniuk Sándorfalvára A nagy óbbakkal együtt azonban az alsó tagozatos testvérek is buszra szálltak. így aztán a megmaradt alsós tanulócsoportokat is össze kellett vonni. 1982 ota a megmaradt néhány gyerek az 1—4. osztályban egyetlen nevelő felügyelete alatt maradt Dócon. Gyakran neveztek a tanyai tanítókat szép metaforával lámpásnak. amely a tudás fénykévéjél veti maga köré. Sorra kialudtak a tanyavilágban ezek a lámpások, s még mindig nem biztos, a helyükre visszatelepedő sötétséget bevilágítja-e a lassan mindenhova eljutó villanyfény. De egy egész falu, amelyik efféle lámpás nélkül marad? Márpedig Dóc gyakorlatilag iskola nélkül maradt, ami nyilván számottevően csökkenti a település amúgy sem túl erős megtartó képességét. Sáska István más véleményen van. — Dócot rossz helyre telepítették. Nem azért jönnek el a fiatalok, mert a gyerek ott nem járhat iskolába, hanem mert kevés a jövedelmező munkaalkalom. Hát, ki tudja ... fot mának: egy-egv gyerek a negy év alatt többször is hallotta ugyanazt az anyagot. De ez legalább ennyire hátrány is. hiszen amíg a másik csoport foglalkozására Figyelt. addig nem haladt a saját feladatával. A körzetesítés következtében mindenütt földuzzadt a tanulók letszaaa. Ruzsan getOanl 2M— 3W gyerek jár most a nemrégiben fölépített új iskolába. Előfordul 36-os osztálylétszám is, holott ezekben a tantermekben már leülni is csak 25—28 gyerek tud kényelmesen. Gregor Józsefné szerint nem kellett erőszakolni a körzetesítést. Azok a szülők, akik tudatosan tervezték gyermekeik továbbtanulását, maguktól bevitték őket a központi iskolaba, éppen ez fokozta a tanyai iskolák elnéptelenedését. — Es a tanyai pedagógusok? ők nem feltek a váltástól? — Kevés pedagógusban volt igazi ellenállas. Annyira megnőtt a megtanítandó anyag, hogy egyegy ember a legnagyobb jóindulattal és szakmai tisztességgel sem tudott már minden tárg.vgval lépest tartani. Képzelje el: egy humán szakosnak jól tanítani az új matematikát, kémiát, fizikát, amiben a szülők sem tudnak otthon segíteni! Aztán a szemléltető eszközök: hol van annyi pénz, amennyiből minden kisiskolának mindenfajta szemléltetőeszközt meg lehetne vásárolni? így viszont óhatatlanul tovább nőtt volna az oktatás színvonala közti különbség. Sáska István gyanakvást erez a kerdésben: — Ha arra gondol, hogy beszűkültek, elmaradtak ezek az emberek, mert tanyai pedagóguMindegy, hol nézzük a Sándorfalván 47 tagű a tantestület. közülük 14-en Szegedről járnak ki. — Tudnának nekik helyben lakást adni? — Nem tudnánk, de nem is igénylik. Az egyik kolléganőt, aki a Marx térhez közel. a Hajnóczy utcában lakik, hívták egyszer a szegedi Dózsa iskolába. Lemérte, melyik helyre ér oda hamarabb. Kiderült, Sándorfalva időuen közelebb van. így aztán nálunk maradt. A bérlet árának emelését meg. érezték a kijáró pedagógusok is. Sándorfalvára viszonylag olcsó járni: a 640 forintos bérlet árából 512 forintot térit a munkahely. Rúzsába aonban napi két és fél órába kerül az oda-vissza utazás, és a pedagógus 300 forinttal kénytelen hozzájárulni a havi bérlet árához. Van. akinek mégsincs más választása: családtagjai Szegeden dolgoznak, ott van lakásuk, szakjának megfelelő állást viszont nem kap a városban. Sokak véleményét fogalmazza meg dr. Katona Ferencné: — A városban iobb élni, a faluban jobb dolgozni. Az itteniek még igazi gyerekek, nem olyan dörzsölt vagányak, mint a városiak. Tudom, mert az én fiam Szegeden iár iskolába. Szeretem a tantestületet, jó összeszokott neaekn kuzoBőftSaek tart-ora. Na. sok voltak, nagyon téved. Mi mindegyiküket régről ismertük, becsültük. Egyenrangú kartársakként fogadtuk őket.. mert szakmai tudásuk azzá teszi őket. Van közülük szakfelügyelő, egy másik az osztályfőnöki munkaközösség vezetője. Igaz, az idővel eleinte zavarban voltak. Azt is meg kellett szokni, hogv itt egy osztályban több gveres van. mint ott az egész tanulócsoportban. A legnagyobb osztályunkba' 42 gyerek jár. . — Anyagilag sem jártak roszszabbul: a külterületi munkáért járó pótlékok rendre beépültek az alapbérükbe. Rúzsán peldáu» ma is többet keresnek a tanyáról bekerült pedagógusok — mondia Bakos Balázs. — Itt minden szaktargvra megvan a megfelelően képzett szakember. Ismerjük az egyéni bánásmód elvet, de keoteienek vagyunk alkalmazni. Mindannyian érezzük, hogy közelebb kellene kerülni a gyerekekhez. A lélektanból tudjuk, hogy a gyerek egy-egy emberhez kötődne — ha amiak lenne ideje foglalkozni vele. Az ötnapos tanítási het bevezetése miatt is pörgetni kell a tempót. Az- marad ki a mi munkánkból, amit a tanyai pedagógus a szerényebb szakmai lehetőségek ellenére ragyogóan meg tudott valósítani: a hatékony nevelés. tévét gyon színvonalas az úttörőmunka is: összeráz a gyerekekkel. Szeretek itt dolgozni, de sohasem telepednék le Sándorfalván. Nincs ebben a faluban közösségi szellem. Befelé fordulók az emberek. Az én barátaim Szegeden vannak, velük összejárunk gyakran. Mit csinálnék itt télen, ha beesteledik? — Helyben nem lehetne barátokat keresni? — A barátkozás is szakterületekre oszlik. Más a helyzet azokkal, akik itt születtek. Ok megtartják gyermekkori barátaikat. Akik itt letelepedtek, azok nvilván ..örökölték" a férjük barátait. Egyik kolléganőnek kőműves a férie. oktató a szakmunkásképzőben. Persze, tud maszekolni, nem a fizetés az egyetlen anyagi bázisuk. A pedagógusfizetés csak arra elég. hogy egyik napról a másikra megéljen belőle az ember. A fizetéséből az igazgató sem tudna itt olyan házat építeni, amilyenek ma épülnek a faluban. — Es a kulturális lehetőségek? — Nem jönnek ki ide olvan színvonalas előadások. amelyeket a a városban meg lehet nézni. Elmenni persze lehetne, de a pénz utáni hajsza miatt csekélv az érdeklődés. — Mindegy, hol nézzük a tévét — mondja Heim Gézáné. — Azt hiszem, az csak kifogás, hogy falun nincseneit kuiturahs 1ebe. tőségek. Ismerek szegedi embereket, akik semmivel sem látnak többet a világból, mint mi itt, Csengelén. hiába van ott nagyobb kínálat. Falun talán még erősebb a motiváció: be ne tokosodjak. Ne mondia nekem a gyerekem, azért mert ő falun él, kimarad az élet értékesebb feléből. A mi iskolánkban van gyermekszínházi bérletük a diákoknak. A személygépkocsi persze létszükséglet. Ahhoz, hogv mozogni tudjon az ember, nélkülözhetetlen. — Miből telik rá? — Ha egy kicsit igyekvő az ember, össze tudja szedni a rávalót. A szolgálati lakás olcsó, és higyje el. sokkal jobb. mint Szegeden egv méregdrága albérlet. A kertben minden megterem, amire a konyhán szükség van. — Álljon oda a pedagógus kapálni? — Nem esik le az aranygyűrű az ujjáról. Falun még respektálják is az emberek, ha a kertben dolgozni látják a pedagógust. Nem tapasztaltam olyat, hogy a gazdag szülők lenéznék a pedagógust. A műveltség tisztelete itt még él az emberekben. Sok pedagógus 25—30 éve dolgozik Csengelén. A helybenmaradás is tiszteletet érdemel. Itt, ha megyek az utcán, mindenkivel köszönünk egymásnak. Átutazóban nem lehet tanítani. Engem már az is zavar, ha nem tanítok minden osztályban. Egv értekezleten panaszkodott egy debreceni mammutiskola igazgatója, hogv a pedagógusait sem mind ismeri, nemhogy a diákokat. Itt 25 tagú a tantestület, a külterületi iskolával együtt 264 gyerek jár iskolába a községben. Jól érzem magam: tisztábbak, ártatlanabbak a gyerekek. Alakíthatók, nevelhetők. Itt még könnyekig meghatódnak az embert egy ballagási beszédtől. Meghívnak a ballagó ebédre, megtiszteltetésnek veszi, akihez elmegyünk. Az egész falunak valahogy olyan családias a légköre. — Mindenki így vélekedik? — Nean. Egy időben elég nagy volt a fluktuáció. Akkor álltunk rá arra. hogy helyi gyerekeket biztattunk, végezzék el a főiskolát, jöjjenek vissza. Három volt tanítványom tanít már nálunk. — Hány férfi van a tantestületben? — összesen öt. Sajnálom, hogy ennyire elnőiesedik a pálya. Csupa nöi magatartásmintát lát a gyerek. Pedig itt is mindkettőre szükség lenne. A férfiak talán kevésbé szolgalmasak. de rugalmasabbak. a nők meg kicsinyesek inkább. Jó lenne, ha egyensúly lenne. — Kihez mennek férjhez a fúttal tanárnők? — Nagyon nehéz dolga van, aki a tanulman.vai színhelyéről nem hoz férjet. De ha valaki tudatosan keresi a társát, megtalálja. Mindig biztatom a lánvokat. törődjenek magukkal, járjanak szórakozni, társasagba. Keressen mielőbb — Elárasztanak anyaggal a pályaválasztási intézetből, a munkást kereső üzemekből. A nyolcadikosok közül 34-ből 18 ment szakmunkásképzőbe. Gimnáziumba egy sem — mondja a volt rúzsai igazgató. — A szülők tanácstalanok, hová menjen, mit csináljon a gyerek. Csak azt kőtik ki. szerezzen szakmát, és keressen mielőbb. A mostani végzősök közül egv akar gimnáziumba menni — az állatorvos fia. A szülőkben megvan az ambíció. hogv legyen több a gyerekükből. mint ők. De ebbe az is beletartozik, hogy keressen többet. éljen jobban. A téesztagok látják, a munkahelyen az agrár mérnök is keveset keres. Ka pénzt akar, annak is háztájiz nia kell. Hiába mondaná a pedagógus, hogy ez a gyerek erre képes, ehhez van tehetsége, hajlama. mindjárt azt nézik, menynyit lehet ott keresni. A rokonok. családtagok példája is !>eleszól a választásba, nagyobb a hitele, mint a pedagógus szavának — mondja dr. Katona Ferencné. — Mit mondjunk nekik? Mióta állandóak az áremelkedések, csak az tudja követni őket. aki a jövedelmét is növelni tudja. Keresni akarnak, és a valóság őket igazolja . TANACS ISTVÁN A

volt szegedi járás területén ma 32 általános iskola működik. Közülük 5 még a külterületen. Szakrendszerű oktatásban részesül a felső tagozatos tanulók 99.7 százaléka. A tanyai iskolák megszűnésével — a beruházási erőfeszítések ellenére — csökkent a tantermek száma. A termek többsége igen z&ífolt, többszörösen hasznosított, öt iskola 19 tanulótermében folyik váltakozó tanítás. Ez az arány várhatóan növekedni fog. Rendkívül rossz az iskolai testnevelés felszereltsége: télen 14 iskolában a művelődési ház nagytermét kénytelenek igénybe venni testnevelési foglalkozásokra. Megnőtt a külterületről bejáró tanulók száma. 10 éve még hetven tanyai iskola működött, tanulóik ma a községek központi iskoláiba ?árnak. Az összes iskolás 43,3 százaléka jut napközihez. Az igenyek ennél lényegesen nagyobbak, mivel az anyák többsége j is egész napos munkát vállal. Szervezett étkeztetésben részesül a tanulók 48,3 százaléka. Kilenc tanulószobai csoportban 243 tanulót foglalkoztatnak. A tanyai kollégiumokban 71 általános iskolást tudnak elhelyezni. Minden hely foglalt, a kollégiumi szobák zsúfoltak. 1977 decemberétől működik a Megyei Diákotthon, ahol a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei közül a rászorulók nyernek elhelyezést. Az utóbbi években javultak a pedagógusok életkörülményei. Bérbeállási szintjük 70—80 százalék. Összjövedelmük így is méltatlanul alacsony munkájuk társadalmi fontosságához képest. Átlagosan 4—500 forinttal emelkedett a pályakezdők fizetése, az árváltozások miatt azonban reálértéke inkább csökkent. Szülői segítség nélkül a palyakezdö pedagógusok rendkívül nehéz körülmények között kénytelenek élni. , A pedagógusok 71 szazaléka lakik a munkahelye közelében. A külterületi iskolák megszűnése miatt csökkent a szolgalati lakások száma. Szegedről 196 pedagógus jar ki naponta a munkahelyére. A járatok rilkítasa, a közlekedést tarifa emelese nehezíti helyzetüket. Évente továbbtanulásra jelentkezik a nyolcadik osztályt elvegzöknek mintegy 90 százaléka. A tanulók 10 szazaléka gimnáziumban. 24 százaléka szakközépiskolában, 60 szazaléka szakmunkásképzőben, a többi egyéb iskolaban tanul tovább. A fizikai dolgozók gyerekei közül az értelmiségivé válásban a jo képességűek is igen kevés perspektívát látnak. Erre utal a gimnáziumba jelentkezők alacsony száma. Ezek többsége is a falusi ertelmiseg gyermekei közül kerül ki. (1983 júniusi adatok.)