Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

Szeged évszázadai A város márciusa A pesti márciusi forradalom híre futótűzként terjedt el az országban. „Mindenütt harangzúgások. nemzeti háromszínű zászlók kitűzése. szabadságfák emelése, a nemzeti kokárdákkal ékesített polgárok ünnepies menete. az utcák kivilágítása, örömlakomák, isteni hálatiszteletek. tedeumok hirdették s tanúsították a nép örömét s lelkesedését." A ..kitűzött szabadság" hírét a mintegy 50 ezer lakosú Szegedre a március 17-én. pénteken délután öt órakor érkező, nemzeti zászlóval fellobogózott Pannónia gőzhajó utasai hozták meg. A kikötőt teliesen ellepték a várakozók. A gőzhajó utasai beszámoltak a pesti eseményekről. s hoztak magukkal azokból a sajtótermékekből is. amelyek a 12 pontot és Petőfi Nemzeti dalát tartalmazták. Szeged. „a magyar honnak eme mindig magyar érzésű városa". ..a magyar szabadság fényes hajnalát" nemzetiségre való tekintet nélkül örömmel üdvözölte. A pesti események híre nagy izgalmat keltett. Á sétányon kisebb csoportokban öszszeverődő, „nagy feszültségben levő" lakosok között egyszerre csak az a hír kapott lábra, hogy „valamely országos következményű sürgöny" — lovas postával küldötrt levél — érkezett a helyettes főbíróhoz. A nyugtalanság egyre növekedett mikor Tary Pál városi főkapitány „a nép kívánságának engedve" két tanácsbeli kíséretében a távol levő helyettes főbíró lakásán átvette a levelet, majd „a Város minden oldalairul öszvetóduló" — több ezerre tehető — tömeg előbt a közpiarczon gyertyagyújtáskor felolvasta. A levél a szegedi követeknek. Rengey (Aigner) Ferdinánd főügyésznek és Wöber Györgynek a pozsonyi országgyűlés március 14-i és 15-i üléséről szóló jelentését tartalmazta. A jelentés örömmel nyugtázta, hogy „hazánk újjászületésének órája megkondult: a magyar hazája 300 éves küzdés és szenvedés után egy nagy és dicsőbb jövendőnek nézhet elébe". Aztán részletezte az országgyűlés március 14-i és 15-i határozatait a saitó- és lelkiismereti szabadságról. az évenkénti országgyűlésről. Erdély visszacsatolásáról, az esküdtbíráskodásról. Azt is közölte. hogv az országgyűlés elfogadta az általános közteherviselést. megszűnt az úrbériség. és választmányt küldenek ki a néoképviseleti rendszer kimunkálására. A szegedi nép a követek levelében foglalt híreket nemzetiségre való tekintet nélkül kitörő lelkesedéssel és nagy rokonszenvvel fogadta, s kisebb csoportokban a szabadságot éltetve vonult fel az' utcákon. De nem hiányoztak azok a megnyilvánulások sem. amelyek a forradalom elveivel szemben a reakciós érzelmeknek adtak hangot. Némelyek „jogaik" elvesztése miatt sainálkoztak. mások azt fájlalták, hogy „a paraszt velük egyenlő lett", ismét mások pedig a sajtószabadságot kifogásolták. Még aznap este a polgárság és a hatósági emberek által látogatott „Fekete kutyához" címzett Oskola utcai vendéglőben megnyerték a helyettes főbírót és több tanácsbelit, hogy másnap a követielentést terjesszék a népgyűlés ele. Közben az utcákon kisebb csoportok zeneszó mellett vonulgattak. Az egyik csonort „lelke vágyainak szabadabb tért engedve" Horváth Cirill líceumi igazgató és királyi könyvvizsgáló ablaka alatt a „gondolatölő" cenzúrának örök rekviemet. valamint Kremminger Antal prépost ablakai alatt a „lelkiismeret- és vallásszabadságnak riadozó éljeneket" hangoztatott. Egy másik csoport a székénület szállóiában tartott színielőadásra vonult be. és vezetőjük és szónokuk. Dáni Ferenc lelkes szavakkal hirdette ki a szabadság, egyenlőség és testvériség győzelmét. A vendéglőkben és más nyilvános helyeken az összegvűlt polgárok késő éjiéiig nem fogytak ki a lelkes szónoklatokból és a hazafias felköszöntőkből. Másnap, március 18-án reggel nyolc órakor előkelő polgárokból álló küldöttség jelent meg a rendkívüli ülésre összegyűlt városi tanács előtt, név szerint: Bérczy Antal, Dáni Ferenc. Zsótér Andor és Szabó Péter, s kérték a népgyűlés azonnali összehívását a közpiarczra. s hogy a széképület tornyán tűzzék ki a nemzeti lobogót. A tanács „a város lakosainak netalán előidézhető még nagyobb zavaroktuli megóvása tekintetébül" a küldöttség kérelmét azonnal teljesítette, hogy a népgyűlésen intézkedéseket tehessen „a személy- és vagyonbátorság" megszilárdítására. Éppen hetivásár napja volt. amikor a városháza előtti nagy téren néhány perc alatt hatalmas tömeg gyűlt össze. Itt Lengyel Pál helyettes főbíró felolvasta az országgyűlési követek „sebes postán" érkezett jelentését, melvet a több ezres, tömeg határtalan lelkesedéssel fogadott. A Grünn János műhelyében nyomtatott népgyűlési iegvzőkönvv első pontja szerint Lengyel először a bécsi forradalom győzelmét, gróf Apponyi György főkancellár lemondását jelentette be. maid hangoztatta: ..hazánk törvényhozó testülete a jog- és kötelesség-egyenlőséget elhatározta. s af úrbéri viszonyoknak a státus által történő kárpótlás melletti megszüntetése s a városi követeknek a szabadság s függetlenség alatt még a jelen hon gyűlésen adandó eldöntő szavazata indítványoztatott". A városi tanács — saját bevallása szerint — azért tartotta különösen fontosnak e népgyűlés összehívását, mert a fővárosban is kiütött a forradalom, s a 12 pont nyomán a helytartótanács a „törvényellenes cenzúrát" eltörölte. így „a sajtó szabadsága tettleg helyreállíttatott." A tanácsból Petrovics István szólt még „az európai eseményekből keletkezett viszonyokról";' külö- ' nősen kiemelte, hogy „a közrend és személyes, úgy vagyoni bátorság a teljes egyetértés és közös összemunkálás által volna biztosítható". A nép Bérczy Antalt, a liberálisok tanácstagságtól 1845-ben elütött egyik vezetőjét követelte, aki szónoklat helyett jobbnak tartotta a pesti 12 pont felolvasását és a szegedi népgyűlés által elfogadását. A népgyűlés pontonként magáévá is tette a fővárosi petíciót. s „elősorolt pontjait követ uraknak egyértelemmel utasításul adatni, s ez utasítással a követeket ezen népgyűlési jegyzőkönyv megküldése mellett értesíteni sebes postán elhatározá". A népgyűlés ezzel a lépéssel addig csupán a tanácsot) (1843ban vele együtt a választott községet is) megillető fontos, az ülésező utolsó rendi országgyűlés alatt még használható jogot, a követutasítás jogát ragadta magához. De ugyanaznap Pozsonyban az országgyűlés eltörölte a kötelező követutasítások megtartását és megszavazta, | hogy a követeknek — mint a nemzet képviselőinek — fejenkénti szavazatuk legyen. A népgyűlés ettől a pillanattól megszűnt pusztán publikációs fórum lenni: fontos közjogi hatáskört gyakorló szervvé vált. Az első népgyűlés a cenzúra megszüntetésének példáján föllelkesülve elhatározta, hogy ezután ,.a tanácsi (.. .) választott községi, gazdasági (gazdaszéki) és elegyes ülések teljes nyilvánossággal tartassanak". A nyilvánosság elvének már 1843-44ben követelt, akkor még elutasított megvalósítása így vált a forradalom .első szegedi vívmányává. Egyúttal azt is elhatározta a népgyűlés, hogy „a nemzeti 'őrserea szabad institutio mellett rendeztessék". E megfogalmazásban a nemzetőrségnek mint a polgári forrodalom védelmi alakulatának gyors megszervezése rejlett. A népgvűlés ezután a haladó szellemű Vadász Manó ügyvéd előterjesztésére Kossuth Lajosnak hazafiúi érdemeiért hálás elismerését nvilvánította. Mecokolásul előadta, hogy ,.az országgyűlés szerencsés folyamatát az országszerte tisztelt Pest megyei követnek. Kossuth Lajosnak lehetvén köszönni". Elhatározta. hogv erről őt üdvözlő iratban értesíti. Másnapra elr rendelte a város kivilágítását, végül „e népgyűlés határozatai az azokra alkalmat szolgáltatott fővárosi megállapodásokkal eavütt kinyomtatni rendelteitek". „De méo inkább nevelte — íria Horváth Mihály — a főváros fontosságát a nemzeti mozaaiomban az. hogy példájára más városokban és vármegyékben is hasonló bizottmányok keletkeztek. melyek aztán a törvényhatósági testületek "hatalmát önmagukhoz ragadták". A szegedi népgyűlés is kimondta, hogy „a közrend, csend s bátorság fenntartása végett állandó bizottmány alakíttassék", mégpedig „oly világos megjegyzéssel, hogv ők most a népgyűlés meoválasztottai. annak kifolyása lévén, a közrend, csend, úgy a személy s vaavon bátorság fön(n) tartása iránt intézkedni, s végzéseikről a gyakrabban tartandó név-gyűlésnek jelentést tenni tartozvak: elhatároztatván az is, honn minden követi jelentés s orszános állovotokruli tudósítás ezentúl mindig a népgyűlés elé teríe°ztes<>ék, s annak jegyzőkönyvi az állandó bizottmány által hitelesíttessenek". Az idé-tett körmondatból két elem különösen kiviláglik: a) a népgvűlés önmagát rendszeressé kívánta tenni, intézményesíteni; b) „a közcsend- és bátorság", azaz a közrend és biztonság fenntartására állandó bizottmányt választott, amely e neki alárendelt végrehajtó szerv funkcióiát látta el. Egy jó hónapig Szeged — miként maga az ország is — sajátos állapotban élt. Még működtek a régi testületi szervek — a városban a tanács és az elegyes üles —, mintha mi sem történt volna, mellettük azonban a politikailag jelentős ügyeket a közvetlen demokratikus alapon összejövő népgyűlés és az általa választott állandó bizottmány látta el addig is, amíg a megalkotás és kihirdetés alatt levő városi népképviseleti törvény alkalmazásával meg nem"": 'tartották a «Szttfjjtáát.' Jellemző, hogy eziek az ügyek továbbfá is ' keresztÓifnemék á tanácsülésen, de ez csupán a közvetítő „postás" szerepét játszotta. Érdemi határozatok már általában az állandó bizottmányban születtek; ezeket a népgyűlés rendre elfogadta, jóváhagyta: Az állandó választmány (bizottmány) első intézkedései közé tartozott, hogy a sajtó útján előforduló kihágások elbírálására Kotolyőr Miklós elnökletéve! hattagú albizottmányt küldött ki. A sajtótulajdonosokat utasította, „hogy minden kinyomandó iratot annak szerzője által írassa alá, mi szerint támadandó kérdés esetén tudni lehessen, kit kelljen felelet terhe alá venni". Majd a riépgyűlési határozatokat „Hazafiak!" címszó - alatt a szélesebb közönséggel falragaszokon közölték. A népgyűlésen azt is kimondták, hogy az „igénytelen kinézésű, s már omladozó állapotban levő" vár kapuján, továbbá a só- és éléstári hivatalokban alkalmazott császári színeket és a kétfejű sast tüntessék el és a nemzeti színekkel, s az ország címerével helyettesítsék. Az áilandó választmány később azt is elrendelte, hogv a magánházakon látható kétfejű sasokat is szedjék le. Mivel Szeged város címerében is szerepelt a gyűlöletes kétfejű sas, indítványozták, hogy onnan is tüntessék el. „Köz lelkesedéssel" elfogadták, hogv helyébe az utódok örök emlékezetére az 1848. Martius 15-e feliratot metsszék. Március 19-én, vasárnap. Szeged minden templomában istentiszteletet tartottak „a haza békés átalakításáért". Az épületekre kitűzték a nemzeti lobogót. Az utcákon, s a nagy piacon egész nap hullámzott a sokaság A polgárőrség egyenruhába öltözködve „fényesítette'' az ünnepélyt. A Grünn-nyomda emeleti erkélyéről az ünnepre készült alkalmi költeményt (Március 19-ón 1848) szórtak a tömeg közé. Este az egész várost kivilágították Az ablakokban híres hazafiak arcképeit függesztették ki, a széképület ablakaiban „a pesti 12 pont egyenként tündérfényben ragyogott". Az utcai hullámzócsak késő éjjel ült el. a vendég lők pedig hajnalig tömve voltak örömittas emberekkel. SZANTÖ IMRE Károlyi Amy Korom A befejezett kerek életek párája nyomtalanul el-lebeg, de vissza csapódik keserű korma a lángnak, ami még égett volna. D. Németh István nr /1 • f * Teli ej Téli éjben ha megrakod, rozzant kályhánk csak pöfékel, sárgán fénylő ablakunk is küszködik a sötétséggel. Ez a ma már ólmatag fény kettőnk között ülve megfér, aki alszik, aki néma nem sóvárog közönségért. Jég alatt a tiszta pázsit szövetében ott rejtőzik nyáridéző pipacsunk, oly merész, ahogy parázslik. mint akit ma harcra csábít kételyünk és gyávaságunk. Szeder Katalin Csillagőrző Tudom, hogy őrzi a csillagokat félvállra vetve kabátja Lábánál farkát csóválva ugat kutyája a szél a világba Nem unja magát rádiója se kell minden felhő neki béget még a határtalan űrbe fülel nem sírok Fölfele nézek Ha tetszik nyájával snóblizik is mint pitkét ingére kirakja s az űrkabinokra kacsintva kicsit hazabaktat a halk virradatba Iraki pillanatok