Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

4 4 Szombat, 1984. január 14." kérdés — Görgey Gábor darab­fát, a Fejek Ferdinándnak című, kétrészes „történelmi komédiát" mutatták be teg­nap, pénteken — Hódmező­vásárhelyen. A szegedi, ha ugy tetszik, az „igazi pre­mier csak január 13-án lesz a Kisszínházban. Miért? — Csak látszólag beszél­hetünk. újdonságról. Valaha, nz-egynéhány évvel ezelőtt mar tartottak errefelé (is) úgynevezett elóbemutatókat Mi ezt a hagyományt érde­mesnek tartjuk arra. hogy felelevenítsük. Hogy a vala­mikori megyeszékhelyre esett a választás, annak két fő oka van. Ogv érezzük. Vásárhelyen különösen sa­játjukénak érzik a színhá­zat. s például az idei sze­zonban annyi szeretettel fo­gadtak bennünket, hogy sze­retnénk kedvességüket vi­szonozni. Tehát részben egyféle gesztus e választás, amit persze szívesen meg is ismétlünk majd. Ugyanak­kor az előadáshoz szükséges körülmények, jóllehet itt sem egészen tökéletesek, vi­szonylag leginkább elfogad­hatóak. Világítóberendezé­seink is „föl.iavultak" any­nyira. hogy lehetővé teszik a szükséges miliőt. Mindez természetesen nem jelenti azt. hogy a tervezett előbe­mutatók a jövőben esunán a megye e városára korláto­zódnának. Távlati tervünk, hogv megfelelő daraboknak, megfelelő „előbermúatásl" lehetőségeket teremtsünk — egész Csongrád megyében. — Akár Vásárhelyen, akár Szegeden, a színház soron következő prózai be­mutatója Görgey Gáboré. Hogyan „harangozná be" a darabot? — A mő első változatát szintén én rendeztem, a gyulai Várszínházban adtuk elő, tragikus befejezéssel. Az átdolgozás rövid történe­te az. hogy megjelent az ÉS-ben egy kritika, misze­rint ez a befejezés volta­képpen stilustörés. akkor lenne igazán jó a darab — s ígv az elóaídás is —, ha következetesen tragikomé­dia maradna. Vagy talán inkább történelmi komédia, időnként tragikus elemek­kel. Arra gondoltunk Gör­geyvel, miért ne legyen egy­Sándor János fő. rendezőhöz szer a kritikusnak is iga­za, s „átrendeztük", átdol­goztuk a darabot, ezt lát­hatja most a szegedi kö­zönség. Persze, az eredeti premier, 1975 óta az élet alaposan megváltozott Ma­gyarországon. Fura dolog, hogy szinte hátborzongatóan aktuálissá vált a darab azon alapgondolata. miszerint nagy fellendülések után be­következő ..pangásos" idő­szakokban nem mindenki elég erős etikailag ahhoz, hogy ezt elviselje. Hát ilyesmikről (is) szól majd az előadás ... — Egy másik plakát Szín­ház a stúdióban „feleimmel" Gelman Négyszemközt min­denkivel című darabját hir­deti. s a helyszín: a szege­di tévéstúdió. Az eredeti időpont január 8., máris változott, az első előadást egy héttel később tartják. Miről is van hát szó? — Az az elgondolásunk, hogy a helyi társművésze­tekkel élő, nem formális kapcsolatot alakítsunk ki, tartsunk fenn. az egyik leg­kézenfekvőbb megvalósulá­sát tévé és színház kapcso­latában nyerheti eL Így jött létre az ötlet, s a megegye­zés. mely szerint stúdióelő­adásokat szervezünk a stú­dióban, az Üttörő téri új épületben. Az időpont-elto­lódás oka gazdasági termé­szetű. az ünnepek miatt a terembér-egveztetés admi­nisztrációs teendői elcsúsz­tak. Több előadást is terve­zünk. s úiabb darabokat is szándékunkban van „stúdió­ba vinni". Oj kezdeménye­zésről lévén szó. csak az el­képzeléseket ismertethetem: egy tudatos építkezési fo­lyamat része ez is. akárcsak a Bartók Béla Művelődési Központ pincéjében épülő új klub, ahol ugyancsak lesz egy 50—00 személyes, stúdióelőadások céljait sz»l­gáló helyiség. Ezek a pro­dukciók szabadabb, kötetle­nebb formát jelentenek a kötött bérleti rendszernél, és más kezdeményezéseikkel együtt kísérletezéseink ré­szei. Szóval: próbálkozunk. t>. L. verse Hunyadiról Irodalomtörténeti érdek es­ségű felfedezést tett Tóth István pécsi kutató: az egyik bécsi levéltárban rábukkant Kapisztrán János eddig is­meretlen nándorfehérvári versére. A latin nyelvű köl­temény Hunyadi János halá­la alkalmából született, em­léket állítva a törökverő nagy hadvezérnek, a nándorfehér­vári ütközet győztesének. Az irodalomtörténész Bécsben le­másolta a szöveget és Pé­csett magyar nyelvre fordí­totta. A bíróságok a büntetőügyek Beszélgetés dr. Kun Lászlóval, a megyei bíróság elnökével Műsor­a ián lat „Másoló" — melyben, min­den más is lesz... — a címe annak a képzőművészeti fog­lalkozásnak, amelyet Szeke­res Ferenc vezet gyerekek­nek. a Móra Ferenc Mú­zeum múzeumi matinék-so­rozatában, ma. szombaton delelőtt 10 órától. Ismét Vasárnap esti láz a mihályteleki Móricz Zsig­mond Művelödesi Házban, holnap este 7 órai kezdettel. Házigazda — szokásosán — az Easys-együttes. A tanyákról egyszerűen nem lehet eleget beszélni. Vannak vélemények, melyek szerint még ma is a porba. sárba-homokba fulladt el­maradottság megtestesítői, ugyanakkor a tanyákkal szembeni, megkövesedett el­lenállás fura következmé­nye, hogy alaposabb vizsgá­lódásokhoz vezetett, és köz­vetve tulajdonképpen e te­lepülésforma legerősebb él­tetőjévé vált. A szegedi té­véstudió Vásárhelyi tanya­képek című műsora, ame­lyet január 12-én 19 óra 10 perces kezdettel láthatunk a 2-es műsorban, a Hódme­zővásárhely környéki tanya­világ múltját és jelenét áb­rázolva vetíti elénk a fenti problematikát. A „legszögedtbb szögedi", az immáron negyedik éve eltávozott Bálint Sándor is emlékezik majd Móricz Zsigmondra, aki eopen Sán­dor bácsatól kapta a Rózsa Sándor-regényhez szukseges szegedi nyelvjárás es legen­dakincs felhasznált eieimeit. A Hangalbum Móricz Zsig­mondra emlékezd műsorát, Bálint Sándor valiomasaval, január 12-en 19 óra 15 perc­től hallhatjuk a Kossuth­rádióban. Keresztury Dezső rzéxt és gazdag öregkori líráját négy vers képviseli a folyóirat idei első számában. A visz­szapillantás. a számadás ver­sei közül most a Kertész­munkából idézünk: „Vissza­nézve jó volna, ha / valami egybeállana, / és lenne ér­telmes egész: / kert, mező, bár / csenevész. / mégse romhalmaz, temető, / de új jószágnak legelő. / ház. paj­ta. szerszám, lőcs, kerék: / nem mintha romba tervez­ték volna. / de megújított töredék." Pintér Lajos, Aczél Géza és Zalan Tibor szere­pe! meg a versrovatban egy­egy kiemelkedően jó alko­tással. S föl kell hívnunk a figyelmet a tehetséges, fiatal Kurdi Imrére, akit Bari Ka­roly mutat be. Kautzky Norbert Patthelyzet című írása a hagyományos rea­lista elbeszélésre példa. Te­mesi Ferenc regényrészlete (Por) — újszerű formai megoldásaival — a kísérle­tező próza szellemes válto­zata. Nem titok, hogv a regénybeli Porlódnak a va­lóságban S/eged a meg­felelője. Hajdani ..Marosjárt" tuta­jost szólaltat meg Tóth Béla a Tiszajárásban. s írásában egv izgalmas életút mozza­natait sorakoztatja föl. Az Örökség rovatban Korács István Sobieski János híres győzelmei es balsikeies utol­Á januári Tiszatáj kodása címmel a törökelle­nes magyarországi felszaba­dító háború hőséről ír. (A párkányi győzelemnek és Esztergom bevételének nem­rég volt 300. évfordulója.) Tematikai sokszínűség jel­lemzi a januári szám Ta­nulmány rovatát, ám közös jellemző, hogy mindegyik írás a két háború közötti magyar szellemi élet egy­egy fontos alakjához kötő­dik. Gróh Gáspár Szabad Dezső két Adv-tanulmányát vizsgálja, szándéka, hogv az író sokat vitatott. ..elsodort gondolatai" a helyükre ke­rüljenek. Könyvkiadásunk nemrég vállalkozott az er­délyi Dsida Jenő műveinek gyűjteményes kiadására. Most Szász Ferenc írt „váz­latot" az „angyali költőről", „a szerelem és halál, a "le­selkedő magány- és a paj­kos jókedv költőjéről". Sík Csaba Hevesi Andrásnak, a Párizsi eső című regény szerzőjének portréját rajzol­ja meg Tarjan Tamas mun­kája Nagv Lajos és szülő­faluja „kétarcú kapcsolatát" tárja föl. Méret Gyula a nemzetben gucóoikodo' Szekfű Gyuláról frt tanul­mányt. Szekfűt „1933 öta a magyar nemzet léte miatt érzett, egyre nagyobb aggo­daLom gyötörte". Miben lát­ta a nemzet megmaradásá­nak biztosítékát? Miként gondolkodott a háború utáni forradalmi átalakulásról? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Mérei Gyula írása. A Kritika rovatban Gö­römbei András csehszlová­kiai magyar irodalómtörté­netéről Kiss Gy. Csaba mondja el véleménvét. Aczél Géza verseskötetéről Már­kus Béla, Grendel Lajos re­gényéről Berkes Tamás ír. Németh László Sámson cí­mű drámájának j>ekéscsabai ősbemutatóját Grezsa Ferenc bírálja. A hetvenöt eves [ Korniss Dezső műlermebe Szakolczay Lajos látogatott el. Komis® a bartóki párhu­zamot akarta megteremteni a festészetben. „... melyik az igazi arca? — kérdezi Szakolczay. — A zsörtölődő, a magányos, a vitát provo­káló. a kísérletező és az újí­tó? Alighanem mindenik. Ha valamelyik nem volna, kisebb lenne az ember." — A nemreg elhunyt kiváló irodalomtörténészről. Béladi Miklósról Olasz Sándor irt nekrológot. A Tiszatáj ja- ! nnári számát Kofsis Nagy j Margit rajzai illusztrálja*.' Ismét eltelt egy esztendő. Hagyományainkhoz híven ezúttal is számvetést készí­tünk munkánkról, eredmé­nyeinkről. Ezt teszik az élet nagyon sok területén. 1983­ról dr. Kun László oal, a megyei bíróság elnökével beszeigettem. — Miiyennek értékeli a bíróságok tavalyi munkáját? — A biroságoK működésé sokkal több feladatkört ölel fel ma, mint tizenöt eszten­dővel ezelőtt, mert a hagyo­mányosnak tekinthető bün­tető, polgári és közjegyzői ügyek mellett bírósági ha­táskörbe kerültek a gazda­sági, a munkaügyi perek, az utógondozási feladatok, a gazdásági munkaközössegek, a jogtanácsosok bejegyzése is. Meg kell említeni azt is„ hogy a bíróság elé kerülő ügyek szövevényesebbé, bo­nyolultabbá ellentmondá­sosabbá váltak, ami miatt lenyegesen töób időt kell fo.ditani az ítélkezésre, mint koraoban bármikor. Ilyen körülmények között sem tű­nik talán túlzásnak az, hogy bírósagaink az 1983. eszten­dőben is jól működtek, ami által komoly befolyást gya­koroltak a törvényesség megszilárdulására, az állam­polgári fegyelem erősödésé­re, az emberek, a különböző szervezetek közötti jogviszo­nyok alakulására. Az ese­tek döntő többségében tör­vényes. megalapozott és he­lyes döntést hoztak, amely­nek igazságosságát az érde­kelt felek nagyobb része sem vonta kétségbe, amit az is mutat, hogy a határoza­tok 80 százaléka első fokon jogerőre emelkedett. Komoly erőfeszítések vannak amö­gött is. hogy az ügyek je­lentősebb részét egyszerűen, gyorsan befejeztük. — Az utóbbi időben ked­vezőtlen híreket lehet hal­lani a bűnözés alakulásáról. Milyenek a tapasztalatok Csongrád megyében a bíró­ság elé kerülő ügyek alap­ján? — Abból kell kiindulni, hogy megyerikben az állam­polgárok döntő többségé be­csületes munkaval kívánja megteremteni a szükséges létfeltételeket, es a törvé­nyeket belső meggyőződés­ből követi, ami alapvetően fontos a szocialista törvé­nyesség érvényesülése es a közbiztonság megszilárdulá­sa szempontjából. Az is tény viszont, hogy ebben az esztendőben sem sikerült megallitani a bűnözés terje­dését, sőt. a bíróság elé ke­rülő büntetőügyek száma az előző évhez képest közel 4 százalékkal emelkedett. Amellett, hogy változatlanul a vagyon elleni bűncselek­mények adják a büntető­ügyek közel 40 százalékát, az is megfigyelhető. hogy egyre veszélyesebb megjele­nési formát öltenek. — A munkahelyek fele­lőssége a bűnözés megelő­zésében? — Még mindig vannak olyan munkahelyek, ahol a szükségesnél kevesebb gon­dot fordítanak az értékek megőrzésére, tárolására, rak­tározására, a pénzügyi. a bizonylati fegyelem megtar­tására, a rendszeres és ha­tékony ellenőrzésre, ami megkönnyíti a lopás. sik­kasztás. csalás elkövetését. Az a körülmény, hogy a megyében két határátkelő­hely van. egyes embereket a vám- és devizajogszabá­lyok megszegésére, kijátszá­sára indít. — Amíg a társadalom óv­ja, félti és segíti az emberek életét, egészségét, testi ép­ségét, a személyhez fűződő egyéb jogokat, a családot, a gyermeket, addig a bűnel­követők között továbbra is vannak olyan személyeik, akik embertársaik életére, egeszségére törnek, illetőleg a kiskorúak egészséges fej­lődését veszélyeztetik. Az erőszakosságra való hajlam mellett tapasztaljuk, hogy esetenként a házasfelek, a rokonok, munkatársak, a szomszédok között olyan el­lenségeskedés. feszült vi­szony alakul ki. amely erő­szakos bűncselekmények el­követéséhez vezet, mert hi­ányzik a türelem, a megér­tés. az élettel együtt járó konfliktusok normális fel­oldására való képesség — Mi a helyzet a fiatal­korú bűnözésben? — Sajnos. évről évre emelkedik a fiatalkorú el­követők száma, ami nem csupán a rossz családi kör­nyezetre vezethető vissza, hanem arra is, hogy egves szülők kevés időt fordítanak gyermekeikre, elhanyagol­ják a velük való törődést, vagy megfelelő nevelés he­lyett túlzott anyagi juttatá­sokkal rontják el a gyerme­ket. Főleg ilyen esetekben erősödnek fel azok a külső hatások — rossz baráti kör stb. —, amelyek kedvezőt­len irányban befolyásolhat­ják a fiatalkorúak fejlődé­sét. Értékrendszerükbe, gon­dolkodásukba nem épülnek be azok a követelménvek, amelyek a társadalmi együtt­élés normáinak megtartásá­hoz szuksegesek. — Mennyiben játszik sze­repet az alkoholizmus a bű­nözésben? — Az alkoholizmus szere­pe a bűnözésben általában három módon mutatkozik meg. Először, hatására fel­oldódnak a gátlások, elsza­badulnak az indulatok, álta­la bátorságot nyernek a bűncselekmény véghezvite­léhez. Másodszor, a szeszes ital iránti szenvedély kielé­gítése végett lopnak. sik­kasztanak, pénzt, különböző értékeket, vagy éppen sze­szes italt. Végül, harmadszor, abban jelentkezik az ital szerepe, hogy a sértett ittas állapotát használják fel bűncselekmények — főleg lopás, rablás, kifosztás — elkövetésére. Az a körül­mény, hogy a felelőssegre vont személyek közel 40 százalékánál volt kimutat­ható a szeszes ital valami­lyen szerepe, arra hívja fel a figyelmet hogy a jövőben a társadalomnak is. és a bűnüldöző szerveknek is még hatékonyabb intézke­déseket kell tehni a mér­téktelen alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében. — Esetenként ugy tűnik, hogy a birósag nem eléggé szigorú a bűncselekmenyck elkövetőivel szemben. Mi­ként jellemezhető a bün­tetéskiszabási gyakorlat? — Véleményem szerint jó úton halad a bíróságok büntetéskiszabási gyakorla­ta, mert többnyire megfe­lel a szigorú és a kellően differenciált felelősségre­vonás követeimenyének. Azokkal szemben, akik sú­lyos bűncselekményt — em­berölést rablást, kifosztást erőszakos közösülést — kö­vetnek el, a törvény szigorá­val lépnek fel. Hasonló meg­ítélés alá esnek a vissza­esők és azok az elkövetők, akik konokul szembehelyez­kednek a társadalmi együtt­élés szabályaival. Szigorú felelősségre vonás érvénye­sül olyan esetekben, amikor nagyobb értékre követnek el lopást, sikkasztást csa­lást, hűtlen kezelést, erő­szakos jellegű vagy egyéb bűncselekményt, amely fo­kozottan veszélyes a társa­dalomra. Azokat a szemé­lyeket viszont akik kisebb súlyú bűncselekmény miatt állnak a bíróság előtt, és a személyiségük is kedvező vonásokat mutat, rendsze­rint nevelő jellegű büntetés­re ítélik. A bíróságok a fő­büntetés mellett gyakran alkalmaznak mellékbünte­tést (közügyektől, foglalko­zástól, járművezetéstől eltil­tást. vagyonelkobzást stb.) illetőleg intézkedést (szigo­rított őrizetet, alkoholisták kényszergyógyítását, pártfo­gó felügyeletet), kötelezik az okozott kár és a bűnügyi költség megfizetésére, ame­lyek szintén komoly hát­rányt jelenthetnek az elitélt szamára. — Mégis, mi lehet az oka, hogy a közvélemény liberá­lisnak tartja a bírósági ítél­kezést? — Véleményem szerint az, hogy az emberek általában csak a főbüntetést nézik, ezt vetik egybe az elköve­tett bűncselekménnyel. Nem vitatjuk, hogy esetenként enyhe, vagy túl szigorú íté­letek születnek, ami szintén hatással van az emberek vélekedésére. Erre és a bű­nözés változására figyelem­mel mindig kellő kritikával kell vizsgálnunk a büntető­ítélkezés helyzetét, hogy az kellő szerepet vállalhasson a bűnözés elleni küzdelem­ben. Bagaméry László Farsangi népszokások A vízkereszttel, január ha­todikával kezdődött farsang alkalmából Vas megye szá­mos települesen évszázados népszokásokat elevenítenek fel. ösi néphagyomány töb­bek között Gyöngyösfaluban, Pápóoon, Pankasaon, Viszá­kon. Pinkamindszenten. Rá­ba gyarmaton hogyha farsang idején nincs esküvő, rönkhú­zást rendeznek. Maskarába bújt fiúk. népviseletbe öltö­zött lányok házról házra jár­va mindenkit meghívnak az álesküvőre. Amikor együtt van a lakodalmas menet, az álmenvasszonyt es álvóle­géxtyt *erakekre isaareit fa­rönkre ültetik, ., végighúzzák a falun. A faluvégen a „sem­leges egyház" papja várja őket, s összeadja az ifjú part. Ezután vidám bált ren­deznek. A német nemzetiségű Fel­sőcsatáron rozmaringolásra készülnek. Ezzel búcsúztatják majd a farsangot. A legé­nyek, férfiak a szőlőhegyen pincéről pincére járnak, majd nótázva keresik fel a faluban a lányos házakat. A legények táncra perdülnek, a lányok pedig rozmaringgal díszítik fel őket. A gazda jó falatokkal, sonkával, borral kínaija a vendegeket Kőszegfalván a farsang búcsúztatása három napig tart. Az első napon maska­rába öltözött fiatalok járják a házakat. Másnap tartják az asszonyok napját, amikor csak a nők mulatoznak, s megbüntetik azokat a férfia­kat, akik közéjük merész­kednek. A következő nap a legényvágás ideje. Ekkor együtt borozgatnak, nótáznak az öregek és fiatalok, da most már csak a férfiak. Köztük van a falu legöre­gebb embere is. s az ő tiszte a legényvágás. Pohárköszön­tőjében legénnyé avatja a ti» geanyoic evee fiatalokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom